A mesterséges intelligencia jelenje és jövője

 

Általában ha a mesterséges intelligencia fogalmára gondolunk, az első dolog ami eszünkbe juthat, az egy látványos, speciális effektekkel megspékelt mozifilm lehet, amelyben a hős a gonosz robotok ellen küzd az emberiség védelme érdekében. A valóság azonban az, hogy a mesterséges intelligencia fejlettsége még nem jár azon a szinten, hogy különféle világuralmi terveket hozzon létre. Bár sokan fogalalkoznak a témával, még hosszú út áll a tudósok előtt a biztonságos MI életre keltéséig.

Kihívások, biztonság és mindennapi MI

Stuart Russell a berkeley-i Kaliforniai Egyetem villamosmérnöki és informatikai karának professzora, korábbi elnöke, a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb szaktekintélye a világon. A 24.hu vele készült interjújában sok érdekességre rávilágít és rengeteg fontos információt oszt meg a témával kapcsolatban. Az első és legfontosabb kérdés talán a mesterséges intelligencia védelme az azt érő esetleges hackertámadások és vírusok ellen; hiszen sokszor a saját egyszerű otthoni számítógépes rendszereink védelme is komoly kihívást jelent. Russell úgy véli, globális szabványokkal, megbízható gyártóktól vásárolt szoftverekkel, az esetleges ezekre vállalt garanciákkal valamint a számítógépes bűnözés elleni budapesti egyezmény kiterjesztésével már történhetne valamennyi előrelépés a témában. A mesterséges intelligencia komplexitása miatt azonban itt már egy magasabb szintű védekezésre lenne szükség.

 Félelmetes gondolatnak tűnhet az MI kihasználása, rossz célra fordítása. A Russell által felvázolt tervezetben a mesterséges intelligencia az emberiség jólétét szolgálja, de ez még önmagában nem zárja ki azt, hogy egy hozzáértő ember ne akarja kihasználni, esetleg az emberiség ellen fordítani azt. Russell tervezősablonjában az MI rendelkezik egy felülíró funkcióval is; ebben a rendszerben egy rosszindulatú parancsnak nem lenn semmiféle hatása, mert nem lenne az emberiség nagyjára nézve pozitív következménye. Természetesen ez máris új problémát vet fel, hiszen aki világuralomra akar törni és ért az efféle rendszerekhez, nem egy felülíró funkcióval rendelkező robotot szemel ki a céljaira. Szerencsére ez még mind a jövő zenéje; jelenleg a legnagyobb gondot nem a gonosz robotok, hanem a kiberbűnözés jelenti.

Közösségi média és játékfüggőség

A mesterséges intelligencia egy bizonyos fokig már most is része az életünknek. Leginkább videojátékokban találkozhatunk vele, de a közösségi médiában is jelen vannak, mint tartalomválogató (vagy ajánló) rendszerek. Sajnos egyik esetben sem beszélhetünk róla pozitív értelemben, hiszen mindkét esetben komoly függőségeket okoznak a felhasználókban. A játékokban komoly pszichológiai függőséget idéznek elő, ennek elérése érdekében néhány stúdió agykutatókat is alkalmaz. Bár ez semmiképpen sem etikus, jelenleg mégsem létezik olyan jogszabály vagy törvény, amely a játékkészítőket valamilyen módon szabályozná a függőségek elkerülése végett. 

A közösségi média algoritmusai a minél nagyobb reklámbevételek elérését célozzák meg. Manapság komoly probléma az önbizalomhiány, megfelelési kényszer az online térben vagy azon kívül, a különböző fajta online zaklatás (cyberbullying, doxing-lakcímek, privát/munkahelyi információk, telefonszámok terjesztése az interneten, zaklatás céljából) és az elszigetelődés. Ez önmagában nem a mesterséges intelligencia hatása, inkább azoké az algoritmusoké, amelyeket a felhasználók feltérképezésének céljából hoztak létre. Ezek szerencsére nem a magánügyeinket és a személyes adatainkat próbálják megszerezni, legfőképpen a vásárlási szokásainkat akarják befolyásolni. A dolog külön veszélye talán az, hogy a szakmában dolgozók közül sem tudja mindenki hogy pontosan milyen irányba is haladnak a tanulásra képes algoritmusok, és hogy milyen hatással lesznek majd az emberiségre.

Forrás: 24.hu