keresés

2020. december 10., csütörtök

Mai könyvtárépítészet: kihívások és lehetőségek

Cikkem első pontjában rövid könyvtártörténeti áttekintést kívánok adni, mégpedig néhány jellemző könyvtártípus bemutatásával. A könyvtárépítészet modern kihívásai közé tartozik a környezettudatosságnak való megfelelés. Ezen a területen élen járnak a zöld könyvtárak, amelyekre főként külföldön találunk mintákat, de több hazai kezdeményezés is létezik. A zöld könyvtár fogalma még szakmai körökben sem tisztázott teljesen, de már jól körülhatárolható. Kiemelendő, hogy idén egy óbudai könyvtár megkapta az IFLA* Zöld Könyvtár Díját. 

Manapság az esélyegyenlőség megteremtése kiemelt figyelmet kap az élet minden területén. Nincs ez másként a könyvtárakban sem. Akadálymentesítéssel a fogyatékkal élők is hozzájuthatnak azokhoz az információkhoz, amelyekhez egészséges társaik. A könyvtár funkciói a harmadik évezredben kibővültek. Már nem csupán dokumentumtárak, hanem közösségi terek vagy alkotóműhelyek is lehetnek egyben. Az olvasóközönség és a könyvtár kölcsönösen hatnak egymásra, az olvasó igénye elsődleges szempont. 


A pultkönyvtáraktól az üvegpalotákig (rövid történeti áttekintés)

Sok szép magyar és külföldi műemlékkönyvtár maradt ránk az idők folyamán, amelyek építészetileg, művészettörténetileg és könyvtörténetileg is jelentősek. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy sok hasonló építmény meg is semmisült, sokszor háborús események vagy tűzesetek pusztították el ezeket. 

A középkorban eleinte kevés könyv volt, és a kódex nagy értéknek számított, nem mindenki juthatott hozzá. Jó tudatosítani magunkban, hogy akkoriban az írni-olvasni tudás sem volt általános. Kezdetben ládákban vagy szekrényekben tárolták a kézzel írott köteteket, később jelent meg a pultkönyvtár, amely a reneszánszban vált általánossá. Ahol félni lehetett attól, hogy a könyvet ellopják, ott hozzáláncolták a polchoz, ezek az ún. láncos könyvek. A későbbi idők pompás barokk teremkönyvtárai között találjuk az Escorial, a Vaticana vagy az Ambrosiana épületeit. Hazánkban a Gyöngyösi Ferences Könyvtárnak van ízléses barokk olvasóterme. A kastélykönyvtárak a művészetpártoló arisztokraták gyűjteményeit rejtették, amelyeket díszesen berendezett termekben helyeztek el. Főúri bibliotéka volt a Ráday Könyvtár vagy a Podmaniczky-Degenfeld Könyvtár, mely eredeti bútorzattal együtt ma is megtekinthető Budapesten, az Országos Evangélikus Könyvtárban. A klasszicista stílusjegyeket prezentálja a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár terme. Ami az idei év legszebb könyvtárait illeti, két magyar bibliotékát is közéjük válogattak: a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárát, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem könyvtárát. Napjainkban a papíralapú dokumentumok mellett növekvő számban jelennek meg e-könyvek és digitális tartalmak. Az e-book olvasókat és számítógépeket sokszor modern hi-tech tanulási központokban láthatjuk, amelyek futurisztikus stílusú üvegpalotákban kapnak helyet. 

Zöld könyvtárak

Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvári Intézete idén online konferenciát tartott a környezettudatos könyvtárakról és a sikeres fenntarthatóságról. Fontos tisztázni, hogy a fenntarthatóság és a zöld szemlélet nem azonos fogalmak. Céljuk ugyanaz, a környezet és az energiáink hosszú távú védelme, de a fenntarthatóság tágabb fogalom: gazdasági, társadalmi, szociális aspektusai is vannak. A zöld szemlélet pedig a környezetvédelemre és a humánökológiára vonatkozó, illetve azt támogató szűkebb megnevezés. Nemzetközi szinten jelenleg az IFLA és az ALA** foglalkoznak a zöld könyvtárak ügyével. A környezettudatos könyvtárak előfutára a Zöld Könyvtár Mozgalom (Green Library Movement) volt, amelyet 1980-ban hozott létre több város, felsőoktatási intézmény és könyvtár. Azután a fogalom a 2000-es évek második felében vált ismerté a szakmai gyakorlatban, majd a köztudatban. Először Észak-Amerikában, továbbá Nyugat- és Észak-Európában ismerték fel fontosságát. 

A zöld könyvtárak kiemelten kezelik a környezetvédelmet, és környezetkímélő technológiákat alkalmaznak. Az ELTE Zöld könyvtár munkacsoportja például komplex tervet készített annak érdekében, hogy az egyetem ökológiai lábnyomát csökkentse. Javaslatai között szerepel az energia- és víztakarékosság, a szelektív hulladékgyűjtés, az újrahasznosított anyagból készülő termékek beszerzése, illetve a megújuló energiaforrások használata. A zöld szemlélet nem csak az épületek tervezése során nyilvánulhat meg, de azok későbbi átalakításában, üzemeltetésében is fontos szerepet kell kapnia. A Tudományos és Műszaki Tájékoztatás c. folyóirat egy régebbi cikkében olvasható, hogy „a zöld könyvtár minőség és minősítés több dolgot jelent egyszerre: intézményt, épületet, helyet, állományt, szemléletet, szolgáltatást.” Tehát nem elegendő a környezettudatosan kialakított, energiahatékony épület és a megfelelő berendezés. A könyvtárnak rendelkeznie kell zöld állományrésszel, azaz ökológiai szakirodalommal; továbbá fontos, hogy aktívan részt vegyen a zöld szemlélet kialakításában. Az ökológiai irodalomhoz tartozhatnak például a természet- vagy környezetvédelemmel, környezeti neveléssel, fenntartható fejlődéssel foglalkozó könyvek és folyóiratok. 

Az intézményi működés és a szolgáltatások területén egyaránt szükséges a humánökológiai szempontok figyelembevétele. A papíralapú dokumentumok mellett, és lassan már helyettük elektronikus és digitális tartalmak jelennek meg (e-book, e-folyóirat, online dokumentum, adatbázis). A digitális és felhő alapú adattárolás segít csökkenteni az ökológiai lábnyomot. A franciaországi Ersteinben például városi multimédia könyvtár működik. A jövő mindenképpen az ilyen létesítmények felé mutat. Érdemes megismerkedni a Green IT fogalmával (= green information technology), ami az emberi környezet megóvását szolgáló technikai lehetőségeket jelenti.

Külföldi minták

Sok helyütt építettek már zöld könyvtárakat a világban. Nézzünk néhány példát ezekre.

  • Országos Műszaki Könyvtár (Prága, Csehország),
  • berlini Központi Könyvtár,
  • birminghami Központi Könyvtár,
  • Chinatown Branch Könyvtár (Chicago, USA),
  • Seattle Central Library,
  • Book Mountain (Spijkenisse, Hollandia): a pajta alakú üvegépületet 2012-ben építették. 
  • Openbare Bibliotheek (Amszterdam, Hollandia): Európa legnagyobb közkönyvtára 28 000 négyzetméteren terül el, és külön gyűjteményrészei vannak az ország 12 etnikuma számára. Az épület fűtését talajhővel és kazánokkal oldják meg.

A környék igazi turistalátványosságává vált a Beitou könyvtár Taipeiben, Tajvanon. Az épület 2006-ban készült el, és egy parkban helyezkedik el, így természetközeli élményt nyújt a látogatóknak. A hatalmas üvegablakokon át rengeteg természetes fény jut a belső terekbe. Az intézmény extenzív zöldtető segítéségével gyűjti az esővizet, amit toalettek öblítésére és növények locsolására használ. Napelemeik is vannak, amikből villamosenergiát nyernek. 


A tanzániai Amaniban fából és földből építettek könyvtárat 2016-ban, hagyományos módszerrel. A felhasznált anyagok helyben is hozzáférhetőek voltak, így azokat nem kellett messziről odaszállítani. A földszintes ház egyaránt szolgálja könyvtár és oktatás céljait. A tervet együtt valósították meg európai és helyi építészek.

Magyarországi eredmények

Hazánkban kimondott zöld könyvtár nincsen, ugyanakkor sok figyelemreméltó kezdeményezéssel találkozhatunk országszerte. A Szegedi Tanulmányi és Információs Központ üvegépületét 2002–2004-ben emelték. Egy 50 négyzetméteres napkollektor mező és napelem is segíti az épület energiatermelését. Sok olyan bútort találunk a TIK-ben, amely újrahasznosított anyagból készült. Örömteli hír, hogy az Óbudai Platán Könyvtár Ezüsthegyi Könyvtára idén megkapta az IFLA és az ENSLUB Zöld Könyvtár Díját. Az intézmény különleges szolgáltatásai között olyan extrák szerepelnek, mint szabadtéri olvasóterem, magkönyvtár, ökosarok, fűszerkert, tankert és egy közösségi játszótér is. A téma kifejtését egy utolsó példával szeretném zárni. Mert talán méigcsak akad Magyarországon valódi zöld könyvtár. A szentendrei Kada-csúcson található erdei könyvtárra gondolok, amelyről itt láthatnak képeket.

Akadálymentesítés

Ha ezt a szót halljuk, akkor először arra asszociálunk, hogy valamiképpen meg kell oldani a kerekesszékkel közlekedők számára az épületekbe való bejutást, és a benti helyváltoztatást. Nos, igen. Ez is hozzátartozik a könyvtárak akadálymentesítéséhez, de ennél sokkal többet is jelent. A fogyatékkal élők (látás- és hallássérültek, értelmi fogyatékosok) és a diszfunkcióval küzdők (diszlexiások, diszgráfiások, diszkalkuliások, beszédfogyatékosok stb.) számára egyaránt biztosítani kell a dokumentumokhoz való hozzáférést, lehetőleg minél teljesebb körben. 

A látássérülteknek a köz- és szakkönyvtárak főleg Braille-feliratokkal és térképpel, vezetősávval, illetve öregbetűs könyvekkel segíthetnek. Az érintettek egyes helyeken hangoskönyveket is kölcsönözhetnek, Braille-írásos szövegekhez pedig a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által juthatnak. Megemlítendő, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapjáról is sok mp3 formátumú anyag tölthető le. A tanulási nehézséggel küzdők részére speciális, oktatást segítő könyveket szerezhetünk be. A mozgássérültek számára megkönnyítheti a könyvtár használatát az akadálymentes parkoló és mosdó, a lift, valamint a lépcső mellett elhelyezett korlát. Mindazoknak, akik nem tudják felkeresni az intézményeket, nagyon jól jöhet a dokumentumokhoz való virtuális hozzáférés. Az akadálymentes honlapok fejlesztése minden nagyobb könyvtár számára fontos feladat. Tekintettel arra, hogy a speciális igényű olvasók szinte minden esetben igénylik a könyvtáros segítségét, lényeges az alkalmazottak érzékenyítése is. 

A könyvtár mint közösség tér

A könyvtárak ma már nem csak a különféle dokumentumok (könyv, folyóirat, magazin, CD, kotta, térkép stb.) gyűjtésére, megőrzésére és szolgáltatására fókuszálnak, hanem egyre inkább közösségi és együttműködési terek is. Megszokottnak számítanak a tanulóterek, a könyvtári előadások, filmvetítések, könyvbemutatók. Ezeken kívül azonban még számos lehetőség van, ha egy könyvtár a közösségépítés szolgálatába kíván állni. A floridai Lauderhill város könyvtára például 60 férőhelyes konyhát rendezett be, másutt főzőklubot tartanak vagy közösségi kertet építenek. 

Hallották már a makerspace kifejezést? A fogalomhoz több definíció is olvasható az interneten, lényegében közösségi alkotóteret jelent. Az első könyvtári makerspace 2010-ben alakult meg, és ma már a a világ számos létesítményében találkozhatunk vele. A coloradói Sterling könyvtár például varró- és hímzőgépekkel várja a látogatókat. Persze többféle tevékenységet is lehet szervezni a kreatív műhely keretében, ahogy azt az anyagi lehetőségek vagy az aktuális trend megszabja. Ha az eddig megvalósult ötletek között tallózunk, ilyesmikre bukkanhatunk: fémmegmunkálás, fényképek vagy CD-k digitalizációja, könyvkészítés multifunkcionális géppel, 3D nyomtatás. A jövőben pedig várhatóan bővülni fog a lehetőségek köre. A lényeg, hogy az „olvasó” alkosson valamit és ehhez modern eszközöket biztosítanak a számára. 



A makerspace-szel kapcsolatban itthon a Békés Megyei Könyvtárat említeném meg. Az intézmény 2015-ben vásárolt egy 3D-s nyomtatót, hogy a térség iskolásai megismerkedhessenek ezzel az újdonsággal. Néhány évvel később, 2018-ban pedig létrehozta a Kollabor Természettudományos Élményközpontot, melyhez egy uniós pályázat nyújtott anyagi forrást. A pedagógiai és innovációs centrum igyekszik segíteni a gyerekeknek abban, hogy lépést tarthassanak a gyors technológiai fejlődéssel. Ezt tapasztalati tanulás útján, élménypedagógiai eszközökkel kívánja elérni. Tartanak például okos város-, ipari automatizálás- és robotika szakkört, de stresszkezelő játékok is helyet kapnak a programok között. Igazi újdonság a makerspace.hu weboldal, amely 2015 óta szervez workshopokat, szakköröket, gyermektáborokat, de foglalkozik szakmai segítségnyújtással is. 

Fontos látni, hogy nem csupán a könyvtárak vannak a közösségekért, de a közösségek is sokat tehetnek a könyvtárakért: akár létre is hozhatják azokat! A németországi Magdeburgban például sörösrekeszekből építettek egy szabadtéri könyvtárat 2009-ben. A létesítmény non-stop működik, nincsen kölcsönzési díj, és sok közösségi funkció is működik a dokumentumszolgáltatás mellett. Egy Tel-Aviv-i buszpályaudvaron pedig menekültek részére hoztak létre egy kisebb könyvgyűjteményt.

Új könyvtári funkciók

Ahogy a papírlapú dokumentumok mellett egyre több digitális/online tartalom jelenik meg, úgy a könyvtáraknak is a megváltozott, modernebb formában kell beszerezni az információt. A technika fejlődése a könyvtári folyamatok automatizálását is lehetővé teszi. Ma már létezik automatikus kölcsönzés, mégpedig kölcsönzőautomaták és a könyvekbe helyezett RFID cimkék segítségével.

Számos kisebb-nagyobb bibliotéka áll elő különféle ötlettel, amely nem tartozik szorosan a könyvtár hagyományos feladataihoz. Nézzük a Los Angeles Megyei Közkönyvtárat, amely biciklizárakkal és kerékpártárolókkal kívánja ösztönözni a városi kerékpározást. Ezek a dolgok elősegítik a könyvtárak életbenmaradását, segítenek alkalmazkodni a XXI. század kihívásaihoz és a digitalizáció rohamléptékű fejlődéséhez. Az újdonságok pedig olyan belső tereket hoznak létre a könyvtárakban, amelyek eddig szokatlannak hatottak ott. A felsoroltak egyértelmű igen választ adnak arra a kérdésre, hogy kell-e könyvtár az internet és robotok világában. Kell. 


* IFLA=International Federation of Library Associations and Institutions (Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége)

** ALA=American Library Association (Amerikai Könyvtárak Szövetsége)

Felhasznált források

Olvasnivaló


Képek forrása


1. kép. Közösségi kert az óbudai Ezüsthegyi Könyvtárban
2. kép. A Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára
3. kép. Beitou zöld könyvtár (Taipei, Tajvan)
Bejegyezte: dátum:
Címkék: , , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)