Naponta használjuk a közösségi oldalakat, zenét hallgatunk vagy videókat nézünk a YouTube-on, online hírportálok cikkeit olvasgatjuk, fényképgalériákat lapozunk át, és eszünkbe sem jut, hogy az adott alkotások ugyanúgy a szerzői jog védelme alá esnek, mintha nyomtatásban vagy egyéb fizikai adathordozón jelentek volna meg. Létrehozásukban személyes kreativitás, alkotói szellem működött közre, és ezt nemcsak anyagilag, de morálisan is illene tiszteletben tartanunk.
A szerzői jog fogalma
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
a következőképpen fogalmazza meg a szerzői jog mibenlétét: „A szerzői jog egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése. Ennek jegyében ismer el személyhez fűződő és vagyoni jogokat a szerző javára. A szerzői művek felhasználásának ellenértékét jelentő jogdíjak ellentételezik a szerzői, alkotói ráfordításokat.”
A szerzői jog minden esetben vonatkozik az irodalmi, művészeti és tudományos alkotásokra, a szerzői joghoz kapcsolódó úgynevezett szomszédos jogi teljesítményekre (pl. a zenészek, színészek előadásai, a hangfelvételek és a rádió- és televízió-szervezetek műsorai), valamint a szoftverek és adatbázisok esetében is védelmet biztosít.
A szerzői jogot a 1999. évi LXXVI. törvény határozza meg. A törvény kimondja, hogy a szerzői jogi védelem az alkotás egyéni, eredeti jellegére épül. Tárgya nem a végtermék tartalma, hanem annak kifejezésmódján, egyedi megfogalmazásán alapszik. A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, illetve az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől sem.
A digitális szerzői jog kiterjedése
Ahogy dr. Csóti Tamás, a Fővárosi Törvényszék tanácsvezető bírája a Magyarország Bíróságai internetes portáljának elmondta, nem létezik kifejezetten digitális szerzői jog, hanem a szerzői jog digitális környezetben való érvényesülését kell megvizsgálnunk. Az internet elterjedésével szinte lehetetlenné vált kontrollálni a tartalmak elterjedését és jogszerű felhasználását, így a szerzői jog digitális érvényesítése új kihívások elé állítja a jogászokat. Mivel az internet elterjedésével új típusú, a szerzői jog védelme alá eső tartalmak (pl. blogok, közösségi médiára feltöltött fényképek és aranyköpések stb.) látnak napvilágot nap mint nap, fel kell készülni azoknak a szabályos felhasználására.
Digitális szerzői jogok szöveg és fotók esetén
A szerzői jogok védelmi ideje a szerző életében és halálától számított hetven év (melyet a halált követő év első napjától számolnak). Ez időtartam letelte után minden mű szabadon felhasználható és sokszorosítható.
Az Európai Parlament 2018-ban új változtatásokat hozott a szerzői jog szabályozásának területén. Az álláspont szerint a szerzői jogok védelme az interneten a szólásszabadság korlátozása nélkül kell megvalósuljon: a cikkekhez vezető linkek, illetve némi egyéni leírás megosztása nem minősül jogsértőnek.
A fotók internetes felhasználása leginkább az újságírói szakmát érinti. Fontos megkülönböztetni, hogy a szerzői jog nem azonos a felhasználási joggal. A szerzői jog megköveteli a szerző nevének feltüntetését még akkor, ha a szerző hozzájárult a térítésmentes felhasználáshoz.
Digitális szerzői jogok videó- és hanganyag esetén
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével vonatkozik a mozgókép- és hanganyagokra is, például a YouTube-videókra, közösségi médiába feltöltött felvételekre, animációkra. Ezen tartalmak szabad felhasználására a következő esetekben van lehetőség: Creative Commons licensz, a jogtulajdonos kizárólagos, valamint a bizonyos országokban, bizonyos időtartamra vonatkozó engedélye. Nem számítanak jogvédett tartalomnak a természetben elforduló hangok (pl. tengerzúgás), illetve a színek. A legnagyobb portálok, pl. a YouTube, komoly algoritmusok segítségével szűrik a közzétett tartalmak jogszerűségét. Ezek az algoritmusok képesek felismerni a jogvédett tartalmakat akár lassításban, színmódosítással is.
A zene- és mozgóképletöltés korában szót kell ejtenünk a torrentezésről is: ez a fájlcserélő protokoll lehetővé teszi, hogy a felhasználók a fájlokat egymástól töltsék le internetkapcsolat mellett. A letöltés automatikusan visszatöltést is generál, így az oda-vissza adatáramlás folyamatos. A hatályos jogszabályok szerint a magáncélú letöltés engedélyezett, viszont a protokoll működése alapján minden letöltő feltöltőnek is bizonyul egyszerre, amely a szerző hozzájárulása nélkül már jogsértő tevékenység, hiszen a feltöltés a nyilvánossághoz közvetítésnek minősül. A torrentoldalak félárnyékban való működése továbbra is fejtörést okoz a világ bíróságainak és kormányainak.
Amennyiben szerzői jogokat sértő tartalomra bukkanunk…
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerint amennyiben a szerzői jogok internetes közlés által sérülnek, az érintett internetszolgáltatóval érdemes kapcsolatba lépni. Ekkor alkalmazható az értesítési-eltávolítási eljárás, melynek során a jogosult értesítést küld a tárhelyszolgáltatónak, akinek 12 óra áll rendelkezésére, hogy a hozzáférést a jogsértő tartalomhoz megszüntesse. Az eljárást a 2001. évi CVIII. törvény 13. §-a szabályozza. Amennyiben a tartalom nem kerül eltávolításra, a jogosult polgári eljárást indíthat, illetve büntető feljelentést tehet.
A szerzői jog fogalma
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
 |
| Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának weblapja |
A szerzői jog minden esetben vonatkozik az irodalmi, művészeti és tudományos alkotásokra, a szerzői joghoz kapcsolódó úgynevezett szomszédos jogi teljesítményekre (pl. a zenészek, színészek előadásai, a hangfelvételek és a rádió- és televízió-szervezetek műsorai), valamint a szoftverek és adatbázisok esetében is védelmet biztosít.
A szerzői jogot a 1999. évi LXXVI. törvény határozza meg. A törvény kimondja, hogy a szerzői jogi védelem az alkotás egyéni, eredeti jellegére épül. Tárgya nem a végtermék tartalma, hanem annak kifejezésmódján, egyedi megfogalmazásán alapszik. A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, illetve az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől sem.
A digitális szerzői jog kiterjedése
Ahogy dr. Csóti Tamás, a Fővárosi Törvényszék tanácsvezető bírája a Magyarország Bíróságai internetes portáljának elmondta, nem létezik kifejezetten digitális szerzői jog, hanem a szerzői jog digitális környezetben való érvényesülését kell megvizsgálnunk. Az internet elterjedésével szinte lehetetlenné vált kontrollálni a tartalmak elterjedését és jogszerű felhasználását, így a szerzői jog digitális érvényesítése új kihívások elé állítja a jogászokat. Mivel az internet elterjedésével új típusú, a szerzői jog védelme alá eső tartalmak (pl. blogok, közösségi médiára feltöltött fényképek és aranyköpések stb.) látnak napvilágot nap mint nap, fel kell készülni azoknak a szabályos felhasználására.
Digitális szerzői jogok szöveg és fotók esetén
A szerzői jogok védelmi ideje a szerző életében és halálától számított hetven év (melyet a halált követő év első napjától számolnak). Ez időtartam letelte után minden mű szabadon felhasználható és sokszorosítható.
Az Európai Parlament 2018-ban új változtatásokat hozott a szerzői jog szabályozásának területén. Az álláspont szerint a szerzői jogok védelme az interneten a szólásszabadság korlátozása nélkül kell megvalósuljon: a cikkekhez vezető linkek, illetve némi egyéni leírás megosztása nem minősül jogsértőnek.
A fotók internetes felhasználása leginkább az újságírói szakmát érinti. Fontos megkülönböztetni, hogy a szerzői jog nem azonos a felhasználási joggal. A szerzői jog megköveteli a szerző nevének feltüntetését még akkor, ha a szerző hozzájárult a térítésmentes felhasználáshoz.
Digitális szerzői jogok videó- és hanganyag esetén
A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével vonatkozik a mozgókép- és hanganyagokra is, például a YouTube-videókra, közösségi médiába feltöltött felvételekre, animációkra. Ezen tartalmak szabad felhasználására a következő esetekben van lehetőség: Creative Commons licensz, a jogtulajdonos kizárólagos, valamint a bizonyos országokban, bizonyos időtartamra vonatkozó engedélye. Nem számítanak jogvédett tartalomnak a természetben elforduló hangok (pl. tengerzúgás), illetve a színek. A legnagyobb portálok, pl. a YouTube, komoly algoritmusok segítségével szűrik a közzétett tartalmak jogszerűségét. Ezek az algoritmusok képesek felismerni a jogvédett tartalmakat akár lassításban, színmódosítással is.
A zene- és mozgóképletöltés korában szót kell ejtenünk a torrentezésről is: ez a fájlcserélő protokoll lehetővé teszi, hogy a felhasználók a fájlokat egymástól töltsék le internetkapcsolat mellett. A letöltés automatikusan visszatöltést is generál, így az oda-vissza adatáramlás folyamatos. A hatályos jogszabályok szerint a magáncélú letöltés engedélyezett, viszont a protokoll működése alapján minden letöltő feltöltőnek is bizonyul egyszerre, amely a szerző hozzájárulása nélkül már jogsértő tevékenység, hiszen a feltöltés a nyilvánossághoz közvetítésnek minősül. A torrentoldalak félárnyékban való működése továbbra is fejtörést okoz a világ bíróságainak és kormányainak.
Amennyiben szerzői jogokat sértő tartalomra bukkanunk…
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerint amennyiben a szerzői jogok internetes közlés által sérülnek, az érintett internetszolgáltatóval érdemes kapcsolatba lépni. Ekkor alkalmazható az értesítési-eltávolítási eljárás, melynek során a jogosult értesítést küld a tárhelyszolgáltatónak, akinek 12 óra áll rendelkezésére, hogy a hozzáférést a jogsértő tartalomhoz megszüntesse. Az eljárást a 2001. évi CVIII. törvény 13. §-a szabályozza. Amennyiben a tartalom nem kerül eltávolításra, a jogosult polgári eljárást indíthat, illetve büntető feljelentést tehet.
Források:
Jogos a kérdés a digitális szerzői jogokról – letöltsem vagy ne töltsem… (Magyarország Bíróságai, 2019.05.16.)
A Parlament elfogadta álláspontját a digitális szerzői jogokról (Európai Parlament, 2018.09.12.)
A fotók átvételének szabályairól és a szerzői jogokról (Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Barna Judit, 2018.10.12.)
Hány másodpercet lehet használni jogvédett tartalomból YouTube videóhoz? (BugTV, 2018.05.17.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése