SZEMLE 2021. ŐSZ/TÉL

 

Pocsai Andrea: A geolokáció és a térképalkalmazások megjelenése
Béri Orsolya: Csatornakultúra - a tájékozódás és szórakozás hálózati alternatívái
Kovács Aida: A mobil hálózatiság jövőképe - neonomádok, homeworking
Hosszú Dalma : Booktuberek és könyvbloggerek
Vágó Hanna: E-book
Erdős Ágota Ildikó: E-sport
Dobos Ádám: Robotika
Lojkó Lili Anna: Virtuális és kiterjesztett valóság
Szpisjak Nikolett: A Cloud Gaming és a videójátékdisztribúciós oldalak
Krekó Henriett: A képmegosztás története, jelene
Losánszki Réka: Az Amazon fejlődéstörténete
Bakonyi Lilla: Az Apple napjainkban
Bognár Alexandra: Digitális gyűjtemények Magyarországon - Arcanum digitális adatbázisok
Nguyen Quoc Huy: Internet of Things - a dolgok internete
Müller Angelika: Könyves közösségek, alkalmazások, appok
Vörösházi Réka: Netflix, HBOGO, Youtube - a televíziózás alternatívái
Szendi Enikő : A Google szolgáltatási portfólió-bővülése a keresőtől
Gellai Gergely : A Microsoft napjainkban
Krasznai Borbála Lilla: Mesterséges intelligencia
Sarlós Dorka: Zenei streaming a LastFM-től napjainkig -
Székely Laura: A MEK és a Gutenberg Project
Balla Boglárka: Az Internet Archive és a Wayback Machine
Csekity Laura : Cloudcomputing, felhőtárhelyek

 Internet of Thing

What is the Internet of Thing(Iot)?

Internet of thing (Iot) is a network that connects thing and devices through sensors, software, and other technologies, allowing objects and devies to collect and exchange date with each other, provided that thay have separate indentification mark(Unique Identifiers - UIDs) and thay ability to communicate date without depening on human-computer or human-human interaction. Fromthere people easily collect, process and transmit information data.

How does IoT work?

The Iot system consists of 4 main component: Thing, Sensors, Gateways, Network and Cloud and finally Services creation anf sollution layers. IoT devices share the sensor data they collect by connecting to an IoT gateway or other edge device where data is either sent to the cloud to be analyzed or analyzed locally. 

The connectivity, networking and communication protocols used with these web-enabled devices largely depend on the specific IoT applications deployed.

IoT can also make use of artificial intelligence (AI) and machine learning to aid in making data collecting processes easier and more dynamic.

The History of the Iot

Kevin Ashton, inventor
of the Internet of Things

    Kelvin Ashtor, co-founder of the Auto-ID Center        at MIT, first mentioned the concept of Iot during        a  presentation at Procter & Gamble in 1999, to          bring audio frequency ID, a radio frequency              indentification device, whoch reived interest of          corporate managers. Ashton called his                        presentation the "Internet" as a catch-up with the        trend of the time: The Internet. Gershenferd-Mit        expert, in his book "When Thing Start to Think"        in 1999, Although not exactly metioning of term        of Iot, it also provides clear direction on the                development direction of this system.

What are the benefits of the Internet of Things to people?

IoT is considered the key to human success in the near future. It positively impacts life and work through many applications:

• Smart home automation system
• Manage personal devices with a network connection
• Smart shopping through computer and phone software
• Environmental management, waste in factories and enterprises
• Managing and planning work for businesses and companies
• Remote health monitoring
• …

Besides that, it also has some limitations:

• The risk of infermation leakage of theft is high if there are many devices connecting and sharing data
• With the large number of Iot devices in the enterprise, it takes a lot of time to collect and manager data for them
• As long as there is an error in the system the connected devices with be damaged in ediately
• It is very difficult for devices manufactured from many places to connect together because there is currently no common standard for Iot
• ...

How does the Internet of Things change the world?

The Internet of Things is changing our world, whether at home, in the car, at work or even on the street. According to the statista Lab forecast, around 75 billion devices will be connected to IoT worldwide by 2025. IoT internet technology is the next important step in making the world a connected place.

1. Medical industry                                                                                                                          When it comes to IoT changing the world, one of the key points is the sensors. The devices will be responsible for collecting data from the outside and communicating them over the Internet. In the medical field, these sensors are placed directly on the patient's body to help doctors collect useful information. For example, information about cardiovascular activity, body sugar, etc. will be sent directly to medical professionals or the software responsible for analyzing the patient's health status.

   
   
2. Transportation industry

   Through sensor connection, we can monitor transportation easily, be it geographical location, driver details, arrival time, departure time, etc.

             

         
In the near future, connectivity to the infrastructure will allow us to track vehicles even more easily. Through the sensors, drivers will be able to navigate and avoid locations of traffic congestion. The chance of an accident is also significantly reduced.

      3. Agriculture industry

Climate change and labor shortage are the two main factors affecting the crop industry today. IoT can analyze the best time to water plants, check the soil temperature and humidity by collecting data through sensors.

Labor shortages are also addressed through machines and internet-enabled devices. IoT for agriculture is being applied in many Western countries and tends to develop worldwide.

 

        4. IoT application in industry 4.0

Industry 4.0 is the term for the Fourth Industrial Revolution. It is the automation of manufacturing industry with the help of IoT to create easy, efficient and cost-effective production methods. Machine-to-machine communication is integrated through IoT, limiting human intervention thereby minimizing errors and labor costs. Especially during the complicated development of the Covid-19 epidemic, the application of the Internet of Things in production brings many benefits.

            

Another notable aspect of IoT in Industry 4.0 is “Predictive Maintenance”. Machines are activated to predict, perform updates and maintenance before the system crashes or fails.

        5. Cities and smart homes

An idea beyond the times is to turn an ordinary city into a smart city. From managing utilities such as water, waste, electricity and gas, to managing public safety, governments are all on the way to building smart cities.

An automated or smart home system allows the owner to control the device, home temperature, lighting remotely through a smartphone or laptop, which is connected to a user interface. Alarm and security systems are used in many homes to monitor young children. A smart refrigerator can analyze the amount of food in the refrigerator and then notify the owner's smartphone.

Conclude

For consumers, the smart home is probably where they're likely to be exposed to things that are internet-connected, and that's an area where the big tech companies (especially Amazon, Google, and Apple) fierce competition.

 

The most obvious of these are smart speakers like Amazon's Echo. But also smart plugs, light bulbs, cameras; thermostats and smart refrigerators are not rated well. They can help the elderly to be independent; and stay at home longer by making it easier for families and carers to communicate and follow up. Also can help save energy; such as cutting heating costs.

Although the biggest problem of the internet of things is security, it is still a big concern for developers to notice and fix in the near future.

Sources:

https://internetofthingsagenda.techtarget.com/

https://iot-analytics.com/internet-of-things-definition/

https://www.historyofinformation.com/detail.php?id=3411

https://prosensor.vn/internet-van-vat-la-gi/

https://codluck.com/internet-van-vat-iot-thay-doi-the-gioi-nhu-the-nao/

Robotnak lenni a könyvtárban

A gépek régóta az emberi élet részét képezik, de a gépek használatában az ipari forradalom jelentette a nagy áttörést. Az emberek akkoriban már általában felismerték a gépek jelentőségét és fontosságát, de más-más módon viszonyultak hozzá: egyesek veszélyt láttak a gépekben, míg mások ígéretes lehetőségeket. Napjainkban, a mindenütt jelen lévő technológia korszakában és egy átmeneti szakasz közepén hasonló helyzet alakult ki, ezúttal az okos gépek és eljárások tekintetében. Amint az alábbiakból kiderül, a mindenütt jelen lévő forradalom, fejlődés egy olyan korszakot fog megnyitni, ahol a gépek és berendezések bárhová beszerelhetők, még az emberi testbe is; a robotok lesznek az emberek segítői, hosszú távon pedig munkatársai.

A robotika három törvénye:

• 

  1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
• 2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
• 3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és második törvény előírásaiba.

A robotika nulladik törvénye:

• 0. A robot nem árthat az emberiségnek, és nem nézheti tétlenül, ha az emberiséget veszély fenyegeti.

Az e törvényt tartalmazó robotoknál az első törvény átalakul: A robot nem árthat emberi lénynek és nem nézheti tétlenül, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen, kivéve, ha ez összeütközésbe kerül a nulladik törvénnyel. Hasonlóan változik a második és harmadik törvény szövege is.

(A robotika kézikönyve, 56. kiadás, 2058)

[Isaac Asimov: Én, a robot. Móra, 1991. Baranyi Gyula fordítása.]

[Isaac Asimov: I, Robot. A Signet Book the New American Library, New York, 1964.]

Robotok a könyvtárakban

• A szakirodalomban kiemelt témakör volt 2018-ban a robotok könyvtári alkalmazásának kérdése. Roland Früh két cikkben is beszámolt a svájci Sitterwerk Művészeti Könyvtárban alkalmazott RFID-alapú technológiáról (Roboter in Bibliotheken und die flexible Ordnung von Sammlungen; Das Prinzip der permanenten Inventur: die Kunstbibliothek Sitterwerk und ihre dynamische Ordnung mittels RFID). A közel 20 000 kötetes állományú könyvtárban bevezetett eljárás, ami annyiból áll, hogy minden könyvet felszereltek RFID-címkékkel és az állványok előtti síneken vízszintesen és függőlegesen mozgó, a polcokat rendszeresen pásztázó, RFID-olvasófejjel ellátott robotot működtetnek, amely lehetővé teszi, hogy a dokumentumok anélkül is visszakereshetőek legyenek, hogy fix helyük lenne a polcokon. A használókat arra bátorítják, hogy saját asszociációikat követve helyezzék el a könyveket, így a létrejövő, spontán böngészést támogató dinamikus rend az „örök leltárnak” köszönhetően a könyvtár online katalógusában is naprakészen leképeződik.
• Az Automation von Logistik und Service in Bibliotheken – Eine Standortbestimmung című cikk a raktározás és a logisztika terén tekinti át az automatizáció és a robotizáció lehetőségeit. Itt az emberi fizikai munka kiváltása mellett kiemelt szempont a rendelkezésre álló tér minél optimálisabb kihasználása is. Az úgynevezett Automated Storage and Retrieval System (ASRS) technológiája az iparból került át a könyvtárakba, segítségével az egyedi RFID azonosítóval ellátott könyvek szorosan telepakolt ládákban tömör raktárakba kerülnek elhelyezésre. Erre példa többek között a svájci Büronban található Kooperatív Tároló Raktár. A könyvtári visszaosztást is segíthetik robotok. Ilyen a berlini Humboldt Egyetemen immár 15 éve „szolgálatban lévő” két robot munkatárs, „Hase” és „Igel”, melyek nevüket a Grimm-mesékből ismert, versenyt futó nyúlról és sünről kapták. Végezetül megismerkedhetünk egy kisebb könyvtáraknak ajánlott megoldással, egy beépített RFID-olvasókkal felszerelt automata könyvvissszavételi rendszerrel, ahol a könyveket a felhasználónak csak fel kell tennie az erre kijelölt polcra, amely automatikusan beolvassa az RFID-címkéket.
• A humanoid robotokkal való könyvtári kísérletezésről számol be az Ein Jahr mit NAO: ein humanoider Roboter in der Stadtbibliothek Köln című cikk. A Kölni Városi Könyvtárban 2016-ban munkába állított 58 cm magas robot, NAO képes a beszédfelismerésre német és angol nyelven, a Wikipédia alapján válaszol a kérdésekre, megmondja a pontos időt, tájékoztat az időjárásról, emellett tud kézen fogva sétálni, kergetni egy labdát, illetve tai chi mozdulatokkal szórakoztatni a közönséget.
• A Die Welt spielt Roboter: vielfältige Einsatzgebiete – auch in Bibliotheken: gute Erfahrungen mit NAO und Pepper in Wildau című cikk a Wildai Egyetemi Könyvtár kísérletezését mutatja be a már említett NAO mellett a Pepper nevű humanoid robottal. Az egyetem robotikai laborja mellett együttműködnek a Wildau Városi Könyvtárral is, hogy megtalálják a robotok megfelelő könyvtári alkalmazásait. A szenzorokkal felszerelt robotok képesek önállóan tájékozódni, útbaigazítást adni a használóknak, vagy éppen segíteni nekik a nyomtató használatában. A cél az, hogy a robot kollégából teljes értékű könyvtári asszisztens váljon, aki 0–24 óráig szolgálatban van, akkor is, amikor emberi személyzet nem tartózkodik a könyvtárban.
  
• A finn ALA Architects építésziroda által tervezett Oodi, amely magyarul ódát jelent, a finn főváros központjában magasodik. A könyvtár gyűjteményében 100 ezer kötet sorakozik. A város új, korszerű központi könyvtára, amelynek számos különlegessége közül az egyik a könyvhordó robotok flottája. A szürke színű, apró kocsik fel-alá járkálnak az épületben, biztosítva, hogy minden egyes könyv visszakerüljön a helyére.
  

A történelem megmutatta, hogy az új technológiák nem csupán új előnyöket és lehetőségeket jelentenek, hanem új költségek és újszerű fenyegetések megjelenésével is járnak. Általános az egyetértés abban, hogy a változások tempója fokozódik, és a jövő egyre gyorsabb ütemben válik kiismerhetetlenné a számunkra, különösen a robotika és a mesterséges intelligencia területén, ahol szinte minden héten új találmányok és innovációk születnek. A fejlődés pozitív hozadékai között említhető a jobb egészségi állapot, a kényelem, a termelékenység, a biztonság, az egyének és szervezetek számára elérhető hasznos adatok, információ és tudás mennyiségi növekedése. Potenciálisan negatív hatások lehetnek a magánéletet és az adatvédelmet érintő kihívások, a túlzott elvárások és a technológia bonyolultabbá válása.

Források:

Robot Oppression: Unethicality of the Three Laws
Frequently Asked Questions about Isaac Asimov
Foundation’s Triumph
I, Robot
On Asimov's Three Laws of Robotics by Robert J. Sawyer

Interview with Mark Tiedermann

Living Safely with Robots, Beyond Asimov's Laws
Humanoid Robotics
Trendek a külföldi szakirodalomból: ami a Könyvtári Figyelő 2018/3. számából kimaradt… Könyvtárépítészet, tanulóterek, alkotóterek – robotok, automatizáció – technológiai újítások
Egy könyvtár, ahol robotok dolgoznak

A mesterséges intelligenciáról röviden

 

Mesterséges intelligencia (artificial intelligence vagy AI): 

Egy számítógépes rendszer azon képessége, amely olyan, az emberihez hasonló kognitív funkciókat tud utánozni mint például a tanulás vagy a problémamegoldás.  

Működése: 

A matematika és a logika segítségével szimulálni tudja az emberek által használt érvelési eljárást, amely új információk tanulásakor segítik a döntéshozásban. Az AI számítógépes rendszerek képesek előrejelzéseket nyújtani, vagy meglévő adatok mintázata alapján műveleteket végrehajtani. Emellett tudnak tanulni a hibákból, így növelve pontosságukat, mely lehetővé teszi az új információk gyors és pontos feldolgozását. Ezen tulajdonságainak köszönhetően bonyolult helyzetekben is használhatók. Ilyenek például az önvezető autók, képfelismerő programok vagy a virtuális asszisztensek. 

 Típusai: 

• Szűk AI ( “gyenge AI”)  

Az embereknél hatékonyabban képes szűken meghatározott feladatok elvégzésére. Ez az AI legmagasabb szintje, amit az ember máig elért. Jellemzője, hogy több szűkre szabott folyamatok összehangolásával, előre meghatározott keretek között hoz döntéseket, valamint hiányzik belőle az érzelem, és a tudatosság. 

• Általános AI ( “erős AI”) 

Képes meghaladni az emberi eredményeket bármilyen intellektuális feladatban. Ha a mesterséges intelligencia elérné ezt a szintet rendkívül bonyolult problémákat tudna megoldani. Bizonytalan helyzetekben is képes lenne döntéshozásra a korábban megszerzett tudás alkalmazásával. Emberi szintű kreativitással és képzelettel rendelkezne, ami lehetőséget adna széleskörű feladatok megoldására. 

• Mesterséges szuperintelligencia ( ASI ) 

Az embert minden szinten felülmúlná, beleértve a tudományos kreativitást, általános bölcsességet és a társadalmi kérdéseket. 

Előnyök: 

• Szinte minden iparágban valós értékeket nyújt.  
• Szünet nélkül, éjjel-nappal elérhető. 
• A robotok és virtuális ügyintézők egyszerre több személynek biztosítanak útmutatást különböző helyeken, így kiszélesítik a kommunikációt.  
• Segítségükkel automatizálni lehet az ismétlődő feladatokat, melyek elvégzése így nem lesz olyan időigényes és a stratégiailag fontos feladatokra fókuszálhatunk. 
• Csökkentve az emberi hibákat gyorsabban és pontosabban hoznak olyan döntéseket , melyek nagy mértékben támaszkodnak adatokra és sok összetett számítást tarrtalmaznak. 
• Relevánsabb javaslatokat és ajánlásokat mutatnak fel az adott érdeklődési köre és szokásai alapján.  

Hátrányok: 

• Nagy befektetést és szakértelmet igényel. 
• Csak már előzetesen ismert információk alapján tud tájékozódni, ezért nehezére esik eljutni egyik feladattól a másikig. 
• Limitált a kínálat azokból a képzett szakemberekből, akik fejleszteni tudják az AI eszközöket. 

Története:

A modern számítógépek alapjait a 19. Század végén és a huszadik század elején fektették le. Az első programozható számítógépet 1836-ban, a Cambridge-i Egyetemen Charles Babbage és Ada Byron tervezte meg.  

Először az 1940-es években merül fel egy olyan számítógép ötlete, amelynek programja és az adatok, amelyeket feldolgoz a számítógép memóriájában tárolható. Ez az elképzelés John von Neumann nevéhez fűződik. Ebben az évtizedben fekteti le a neurális hálózatok (Olyan gép vagy program, amely a bioológiai neurális hálózat néhány tulajdonságát modellezi.) alapjait Warren McCulloch és Walter Pitts.  

A mesterséges intelligencia létrejöttét sokan az Darthmouth College 1956-os nyári konferenciájára teszik. A konferencia résztveői között voltak a mesterséges intelligencia olyan úttörői, mint Marvin Minsky, Oliver Selfridge vagy John McCarthy, akihez az “artificial intelligence”, vagyis a “mesterséges intelligencia” kiefejezés köthető.  

Felhasznált irodalom: 

https://azure.microsoft.com/hu-hu/overview/what-is-artificial-intelligence/#types 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mesters%C3%A9ges_neur%C3%A1lis_h%C3%A1l%C3%B3zat 

https://searchenterpriseai.techtarget.com/definition/AI-Artificial-Intelligence 

kép 1.

kép 2.

kép 3.

 

"Cloud gaming" - avagy a videojátékok jövője

A Cloud gaming jövője Magyarországon

A “Cloud gaming” (magyarul felhőalapú játékszolgáltatás) nem túl hosszú, ellenben tartalmas múltra tekint vissza. Mint minden felhő alapú szolgáltatás, itt is gyors és fix internet elérési lehetőség a leglényegesebb, mivel a komolyabb rendszerigényű játékok nem magán a számítógépen fut, hanem egy, a felhasználó által előfizetett szerveren.

Felhő

Cloud computing – Számítási felhő

A számítási felhő a számítástechnika egyik ágazata. A legegyszerűbb és legérthetőbb megfogalmazása szerint: „A felhőalapú számítástechnika egy olyan modell, amelynek segítségével bárhonnan, kényelmesen, és igény szerint hozzáférhetünk a testreszabott informatikai erőforrások megosztott halmazához (pl. hálózatokhoz, szerverekhez, tárhelyekhez, alkalmazásokhoz, szolgáltatásokhoz), miközben a rendelkezésre bocsátás minimális adminisztrációs tevékenységet és szolgáltatói beavatkozást igényel.”

Előnyei:

Legmeghatározóbb előnye, hogy helyfüggetlen. Egy fizikai eszközben limitált a tárhely, viszont a felhőt használva egyből akár több terrabájtnyi hely állhat a rendelkezésedre.

Az adataidhoz bármikor, bármilyen eszközről hozzáférhetsz ezzel lehetővé válik a távolról való munkavégzés.

Költséghatékony, a felhőalapú szolgáltatások igénybevételének nincs induló költsége, a vállalkozásoknak nem kell drága hardver- és szoftvereszközöket, adattároló berendezéseket vásárolniuk.

A Cloud szolgáltatások fajtái:

Telepítési modell szerint:

·        Nyilvános felhő (Public cloud) – Tulajdonosai és működtetői külső felhőszolgáltatók (Google, Amazon, Microsoft, IBM), számítási erőforrásai pedig az interneten keresztül érhetők el.

·        Magánfelhő (Private cloud) – Kizárólag egyetlen cég vagy szervezet által használt felhő.

·        Hibrid felhő (Hybrid cloud) – A nyilvános és a magánfelhők kombinációja.

Szolgáltatói modell szerint:

·        Infrastruktúra szolgáltatás (IaaS) – A felhőszolgáltatások alapkategóriája. A bérelt virtuális számítógépünkön lehetőségünk nyílik szabadon választott alkalmazásokat és operációs rendszereket futtatni, melyhez a Cloud szolgáltató biztosítja magát a teljes hálózatot, a tárolást, a kiszolgálást és a virtualizációt is.

·        Platformszolgáltatás (PaaS) - A felhőplatform szolgáltatás fejlesztők számára kínál olyan lehetőséget, amelyben testreszabott alkalmazásokat hozhatnak létre. A szolgáltató biztosítja a teljes mögöttes platformot, vagyis az operációs rendszert, a teljes hálózatot, a tárolást, a kiszolgálást és a virtualizációt is.

·        Szoftverszolgáltatás (SaaS) – A felhő alapú szolgáltatások közül az üzleti ügyfelek számára ez a leggyakrabban használt megoldás. A szolgáltató interneten keresztül biztosítja a felhő infrastruktúrában futó szolgáltatói alkalmazásokat a végfelhasználónak, akik ezért cserébe bérleti díjat fizetnek.

Ismertebb felhőszolgáltatások:

Google Drive: Felhő alapú szolgáltatás, melynek lényege, hogy a különböző fájlokat nem egy konkrét számítógéphez tartozó adathordozón tároljuk, hanem az interneten egy erre a célra kialakított tárhelyen. A szolgáltatás használata ingyenes és alap esetben 5 GB-os tárhelyet biztosít.

SkyDrive: Felhő alapú szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy 7 GB erejéig online tároljuk adatainkat biztonságosan.

Dropbox: 2007-ben alapították. Az első széleskörűen elterjedt és használt felhőszolgáltatás, amely mind a mai napig nagy népszerűségnek örvend. Az ingyenes tagság 2 GB tárhelyet foglal magába.

iCloud: Az Apple felhő alapú tárhelye. 2011-ben indult el. Az alapcsomag 5 GB ingyenes tárhelyet tartalmaz.

Box: A Box a legrégebbi webes alapú tárhelyszolgáltató. 5 GB ingyenes tárhelyet biztosít.

 

Források:

https://blog.profitarhely.hu/mi-az-a-felho-tarhely-es-miert-jo-neked/?gclid=Cj0KCQjww4OMBhCUARIsAILndv4hxWnoYy-MfeGLw_lhOuXqtczBI-WOdrgy9znWRGA51dle4gEQTvQaArDeEALw_wcB&fbclid=IwAR1X2Av3I-oza5vFEag8LItzXPl68u80SiFl__2MwoT4AJNxjWPc1NkF2QQ

https://www.servergarden.hu/a-felho-tarhely-jelentese?fbclid=IwAR3uKL1vRI8jtp1cN3JegQvXEJYtfKASu75L1EwYGoF00zy6h_k74zpF-Lk

https://azure.microsoft.com/hu-hu/overview/what-is-cloud-computing/?fbclid=IwAR2eGU8AnJtClhw6r4pY89O6ICBYfR1VXs7-slcgzBa1THIyiU1L_UEKMPA#cloud-deployment-types

https://kalauz.lib.pte.hu/felho-technologia/?fbclid=IwAR3fXKzHMU4aIoNex8Uh7Ii-SklVNcgKILfqdcK4NZBoTsVr-L0naNp3mMo

https://www.invitech.hu/techpercek/tanuljunk-a-felho-nyelven?fbclid=IwAR3JwEJSKWiOYkt1HkYxgN38SmofUOR1Rl2zl8RRhVVoxy66NCHaBP8X6iI

http://source.smepro.eu/sites/default/files/sme-courses/documents_public/googledrive_v1.pdf

szifon.com/2012/04/29 Az öt legjobb felhőszolgáltató összehasonlítása

Kép: https://www.bouncebacktech.com/assets/img/cloud_computing2.jpg