A Digitális Bölcsészet tudománya

Mikortól jelenhetett meg a bölcsészet és az informatika a világunkban és hogyan egyesült e két tudományterület egymással? 

A bölcsészettudományról:

A bölcsészettudomány területei már az idők kezdete óta nagy szerepet töltöttek az emberiség tanulásában, fejlődésében. Ahogy az emberiség fejlődött, úgy velük együtt fejlődtek ezen tudományterületek is. 

A kezdetekben még csak a beszéd volt az első, amely mint legmeghatározóbb tudás jelent meg, melyhez később már jött az írás tudománya is. Ezen két terület segítette elő az évszázadok folyamán a bölcsészettudományi területek létrejöttét. Legyen szó nyelvről, irodalomról, művészetről, történelemről és megannyi más kiemelkedő tudományról melyek összességében alkotják a bölcsészettudomány fogalmát.

Az informatikáról:

Az írás tudománya mellett megjelent a számok ismerete, ami a matematika kialakulásához vezetett. A matematika volt a másik meghatározó tudományterület az emberiség történelmében, ugyanis ebből bontakozott ki rengeteg terület, amely matematikai és logikai elveken alapszik. Egyik, napjainkban legismertebb tudományterület az informatika lett, amivel számos munkaterületen találkozhatunk. Az informatika a számítógépekkel és más elektronikai eszközökkel foglalkozó tudomány. Az informatika lényege az információkezelés, amelybe beletartozik az információk gyűjtése, tárolása, feldolgozása stb.

Információhordozók:

Információhordozónak tekinthető minden olyan tárgy, amely valamilyen formában tartalmaz olyan szöveges vagy képi információkat, amik elmondanak valamit az adott kor emberének. Hosszú évszázadokon át az informácóhordozók fizikai, kézzel fogható formában voltak elérhetők. Az informatika megjelenésével azonban sok minden megváltozott. Többek közt megjelent az ún. digitalizáció, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a fizikai formátumú információhordozók minél több ember számára eljuthassanak digitális formában, elektronikai eszközökön keresztül. Ez nagyban elősegítette az átlag társadalom fejlődését, teret nyitván új lehetőségeknek. 

Informatika és bölcsészet:

Tény és való, hogy a két tudomány teljesen eltér egymástól és külön gondolkodást igényelnek, amit nem mindenkinek sikerül elsajátítani. Ha megkérdeznénk egy bölcsész szakos hallgatót, hogy melyik programozási nyelv a legalkalmasabb egy operációs rendszer elkészítéséhez, nyilván nem tudná, hogy most mit válaszoljon egy ilyen kérdésre, amikor nem ez a területe. Ugyanígy, ha informatika szakos hallgatótól kérdeznénk valami bölcsészeti dolgot. Viszont az informatika napjainkban egyre jobban utat tör magának más tudományterületek közé, és bár nem kell senkinek se megtanulnia mesteri szinten programozni, vagy valami egyéb rendszerszintű dolgokat tanulnia, de vannak olyan felhasználói szintű területek, amit még a bölcsésznek is érdemes tudnia. Többek közt információk felvitele, rögzítése olyan rendszerekben, amiket az adott feladat elvégzésére terveztek. Itt jön képbe a cikk főtémája, a digitális bölcsészet.

A digitális bölcsészet

A digitális bölcsészet (Digital Humanities) egy egészen különleges területnek számít bölcsészeti területek között. Amit érdemes tudni róla, hogy a bölcsészeti területek kutatásában, annak digitalizálásában játszik szerepet. Mindezt informatikai területen, többek közt olyan programok használatával, fejlesztésével, amelyek, az adott bölcsészettudományi terület kutatását, az anyagok digitalizálását segítik elő.

Számos tanulmány is készült már a digitális bölcsészet tudományának részeiről, többek közt a Digitális Bölcsészet néven ismert folyóirat 1. számából Drótos László és Kokas Károly tanulmánya "Webarchiválás és a történeti kutatások" címen, vagy a folyóirat 3. számából Fogarasi Györgyé, az "Eszkalálódott olvasás".

Mindezekből kifolyólag a digitális bölcsészet akár egy átmeneti területnek is tekinthető a informatika és a bölcsészeti területek között. Akár egy kapocs, ami a kettőt úgy összeköti, hogy a két tudományterület elválaszthatatlan legyen egymástól kiegészítve egymás tevékenységét.

Forrásanyagok

Wikipédia - Digitális Bölcsészet

elte.dh - Digitális Bölcsészet minor

ojs.elte.hu - Digitális Bölcsészet / Digital Humanities - A "Digitális Bölcsészet" folyóiratok.

Big Data a terrorizmus eszközeként

Legelőször 2008. november 26. és 29-e között volt példa arra, hogy terrorista csoportok támadásuk kiterveléséhez a big data-t használták segítségül. A támadás során a Lashkar-e Taiban névre hallgató kasmír szeparatista szervezet 164 embert ölt meg Mumbaiban, amihez nagy segítséget nyújtott a nagy közösségi hálózatok, illetve a Google által is használt adat-analizáló rendszerek, melyeket használva a pakisztáni műveleti központban az akció során sikeresen tudtak adatokat bányászni az indiai rendfenntartó szervek tevékenységéről, lévén nagy adatbankból tudtak dolgozni. A műholdas kommunikációnak és az internetből történő nagy mennyiségű adatbányászatnak köszönhetően a terroristák percre pontosan naprakészek voltak az indiai kormány döntéseivel és cselekedeteivel, valamint a támadás helyszínén, a Taj Mahal hotelben tartott túszok személyes adatairól.

Játék vagy üzlet? Az e-sport több tízmilliárdos piaca

Az e-sportot sokan játéknak tartják, pedig kőkemény üzlet is, amelyben igazi állóképesség szükséges – már ha valaki komolyan műveli, mondjuk ebből akar megélni. Más kérdés, hogy hol van az a szint, amely fölött a videójátékozást már e-sportnak nevezik, az e-sportolók pedig tevékenységük révén a hagyományos sportolókhoz hasonló nagyságrendű jövedelemhez juthatnak. Ki-ki eldöntheti: megéri-e ez vagy sem.

Adware és malvertising

1994, október 27-ét írunk, az interneten megjelenik az első reklám, a Hotwired.com oldalán. Ettől a pillanattól kezdve gyökeresen változik meg a reklámozás azon formája, amelyet addig ismertek. A pop-up reklámokon át, az AI által legenerált reklámokig, rengeteg fajtáját ismerjük (és utáljuk). Azonban a kecsegetető, olcsó könyvajánlatokat hirdető pixelkockák mögött megbúvó programok csendes szörnyetegként vehetik át eszközeink (és az életünk) felett az irányítást.

Az internetes reklám története

Az internetes, azaz online reklámok a promóció olyan eszközei, amelyek a világháló adottságait kihasználva juttatják el a marketinges üzeneteket a vevőkör felé. Ide tartoznak a banner reklámok (grafikai reklámok), a közösségi médiában megjelenő reklámok, a csoportosított reklámok, az e-mailes marketing és azon káros formája, a spam is.

Az első reklámok még csak emailekre és banner reklámokra korlátozódtak (amely már akkor sem volt sikeres), azonban ahogy egyre népszerűbb és széleskörben elterjedté vált, a cégek felismerték az internetben rejlő potenciált, amely további fejlődéséhez vezetett, így születtek meg például a pop-up, azaz felugró reklámok. Mivel mérhetetlenül bosszantó volt, hogy a felugró reklámok a legtöbb esetben eltakarták a böngészett oldalt/ információt, az "evolúció" következő pontja a pop-up adblocker-ek kifejlesztése, amelyek megakadályozták ezen fajta reklámok megjelenését. A reklámozás e formája a mai napig használatos, kontroverzális jellege ellenére is.

Talán az egyik, ha nem a legnagyobb mérföldkő a reklámozás történetében a közösségimédia platformok egyre szélesebb elterjedése. A Myspace, a LinkedIn megjelenése nagyjából végtelen felületet, és újabb lehetőségeket biztosított a cégeknek, hogy összekössék magukat a leendő vevőikkel. A mára már óriásira nőtt Youtube 2005-ös indulása óta pedig megteremtette a Video-ads műfaját, a cégek a videósközösséggel mutatta be termékeit (Bár ennek a morális része igen megkérdőjelezhető, hisz gyerekközönség számára is bármiféle szűrő nélkül reklámozhatnak a videósók a szponzorokon keresztül). 2010 óta pedig a mesterséges intelligencia is megjelenik az online reklámozásban, mint eszköz, ezzel növelve hatékonyságát. 2014-ben az Interactive Advertising Bureau (IAB) elindítja az OpenRTB protokoll első verzióját, amely engedélyezte az algoritmusok alapján készült személyes reklámok felhasználását. Ezáltal a felhasználók még személyesebb reklámokkal találkozhattak a netes felületeken, közösségi oldalakon. Erre érkezett a válasz három évvel később, 2017-ben az Európai Unióban bevezetésre került a General Data Protection Regulation (GDPR), azaz Általános Adatvédelmi Rendeletet, így védve a felhasználók érzékeny és kevésbe érzékeny adatait az internetes közegben. Ez egy igen nagy lépés volt az adatbiztonság felé, hisz kötelezte a cégeket az átlátható adat felhasználásra. 2020 óta a mesterséges intelligencia, mint eszköz a reklámozásban erősen jelen van, a reklámok az utóbbi időben még inkább személyesekké váltak, köszönhetően az MI-nek.

Az Adware és a Malvertising

Ha a reklámokat érintő problémákra gondolunk, legtöbbünknek elsőre csak a felszínes dolgok jutnak eszébe, pl.: a reklámok káros hatása az emberekre, a közszolgálati közlemények felkavaró mivolta, stb. Az átlagos internet felhasználó mit sem sejt a reklámokban rejlő vírusokról, amelyek jobb esetben csak egy idegesítő Chrome-bővítményt telepít a keresőmotorunkba, rosszabb esetben az egész számítógépünket is tönkre teheti. Ebben az esetekben beszélhetünk a Malvertising és az Adware fogalmáról.

Adware

Másnéven advertisement-supported software (reklám által futatott szoftver, talán így lehetne a legjobban megfogalmazni), amely automatikusan generál reklámokat, általában webböngészőben. Ezek a sokszor nemkívánatos (és irritáló) pop-up reklámok kétféleképpen kerülhetnek eszközeinkbe:

Leggyakrabban egy-egy ingyenes, internetes program letöltése során kerülnek a rendszerbe, a fő szoftver mellett kisebb "ajándék" szoftverek tartalmaz, pl.: adware-t. Ezáltal a fejlesztő pénzt keres, DE, a felhasználó ebbe nem egyezik bele!! Ritkábban pedig magában a szoftverben, operációs rendszerben találnak sérülékeny részeket hackerek, akik ezeket a réseket kihasználva más típusú (rosszindulatú) szoftvereket illeszthetnek ezekbe a programokba, ezzel megfertőzve a rendszert.

Mint sok minden más, az adware is csak a pénz miatt létezik, ennek terjesztői és fejlesztői többféleképpen keresnek pénzt a gyanútlan harmadik feleken, például: 

• Pay-Per-Click: a kattintás száma alapján 
• Pay-Per-View: a felbukkanó reklámok száma alapján
• Pay-Per-Install: letöltések száma alapján

Az adware programok vissza tudják követni a keresési és böngészési előzményeket, illetve a tartózkodási helyet, ezeket eladva egy harmadik félnek, így még több pénzre tehet szert a fejlesztő, tehát összességében nagyon jól jár vele mindenki, kivéve a felhasználó. Az adware spektrum egyik vége csak idegesítő és kellemetlen, másik vége kiberbiztonságra nézve is veszélyes.

Fontos, hogy megkülönböztessük a veszélyes, és ártalmatlan adware-t:

• Legálisan forgalmazható adware: leggyakoribb formája, teljesen ártalmatlan, a felhasználót megkérdezi , hogy felhasználhatják-e az adatait, amely személyre szabott reklámokat is eredményezhet.
• Potenciálisan nem kívánt adware (PUA): bármilyen olyan program, amelynek letöltéséhez nem járul hozzá a felhasználó. Az adware ezen területén belül jogilag rengeteg szürke terület van, illegális jellegének mértéke a szoftver és annak fejlesztőinek céljából fakad.
• Jogilag megtévesztő PUA, amely megnehezíti az ártalmatlan szoftverek telepítését.
• Jogi szempontból visszaélő PUA bővítményekkel kerül a keresőnkbe, így bombázza a felhasználót töménytelen mennyiségű reklámmal.
• Illegális, rosszindulatú PUA a harmadik félből profitál, aki kémprogramokat, malware-t és vírusokat terjeszt a felhasználók gépén.

Malvertising

A Malvertising működése szinte azonos az adware-hez, azonban a reklámban megbúvó vírusok és rosszindulatú programok veszélyesebbek. A malware-t a kibertámadások során telepítik a hirdetési hálózatokba, így a megbízható oldalakon is megjelenhetnek a hamis reklámok, így a program már az oldal elindításakor felkerülhet az áldozat eszközére. Az első ilyen jellegű támadások 2007 környékén jelentek meg, az Adobe Flash sebezhetőségét kihasználva támadták az oldalakat, például a Myspace-t és a Rhapsody-t. 2011-ben megnövekedett a "drive-by download" módszer, manapság pedig, a technika fejlődésével együtt, a kiberbűnőzök is igazodnak a kor "nehézségeihez".

A malvertising fajtáit terjesztésük módszerei szerint különböztetjük meg:

• Szteganográfia: lényegében titkos/védett üzeneteket, szövegben vagy képekben rejtik el. A veszélyes kódokat az internet kontextusában a pixelcsoportokba építik bele, ezeket pedig sem az átlag felhasználó, sem a hirdetők nem tudják felismerni.
• Poliglott képek:  a szteganográfia egy kifinomultabb kistestvére, a fertőzött grafikákba a kártevőn kívül beleírják a program futtatásához szükséges szkripteket és kódokat. Mivel külső programra nincsen szükség az ilyesfajta ajándékcsomagok kibontásához, sokkal nagyobb fenyegetést jelent.
• Hívási csalások: legfőbb tulajdonsága, hogy elhiteti a felhasználóval, probléma van az eszközével, és hívja az alábbi telefonszámot. Az oldal megbízhatónak van beállítva, és a csaló ügynökök is megbízhatónak adják el magukat, bankkártya adatokért cserébe.
• Scareware: célja, hogy megrémítse a felhasználót (innen a neve),  csakúgy mint a hívási csalásoknál, azonban itt egy "biztonsági szoftvert" telepít a vírus, ezzel adatokat kicsalva
• Legyél gazdag pillanatok alatt! Csak töltsd ki ezt a kérdőívet!: túl szép, hogy igaz legyen - ezért soha nem kattintunk rá!
• Kamu szoftver frissítések: könnyű beleesni ebbe a csapdába, vírusok és kémprogramok kerülhetnek a rendszerbe, ezért mindig a hivatalos oldalról töltsük le szoftverjeinket!

És végül, mit tehetünk mindez ellen? A legfontosabb, hogy járjunk nyitott szemmel, és ne dőljünk be túl jól hangzó reklámoknak, használjunk antivírust, és ha tehetjük különböző reklám blokkolókat is.

Források:

Az internetes reklám története

Internetes reklámok: Öszefogva, röviden 

A legelső banner reklám az interneten

Digitális reklámozás története

Adware
Mi az az Adware? 
Mi az az Adware és hogyan küzdjünk meg vele
Az Adware működése
Mi a Malvertising?

Mi a Malvertising és hogyan állítsuk meg

Érdekeség-Reddit post: Utálom, ahogyan az internet kinéz!

A Linux Fejlődése és Jelentősége napjainkban

 

Világszerte sok programozót inspirált az 1983-ban indított GNU Projekt, amelyet Richard M. Stallman (RMS) indított útjára. A szabad szoftveres megmozdulás célja az volt, hogy szabadon felhasználható, minőségi szoftvereket készítsen és terjesszen. Elkezdődött a GNU operációs rendszer, a GNU Hurd fejlesztése is, de a kilátások szerint nem lehetett a megjelenésére számítani néhány éven belül (2015-ben jelent meg).

Napjaink televíziója - Nő a streaming szolgáltatások befolyása

Egyre kevésbé van használatban a televízió, helyét a streaming szolgáltatások veszik át, amik nagyobb kényelmet és rugalmasságot biztosítanak. Kényelmi szolgáltatások, hiszen bárhol, bármikor megnézhetjük a kívánt műsort. Ez hatalmas előrelépés a 40-45 évvel ezelőtti lehetőségekhez képest. Az 1970-80-as években még televizió sem volt minden háztartásban (az is többnyire fekete-fehér), nem volt hozzá távirányító, és csak néhány adót lehetett fogni. Hetfőnként még adás sem volt. Ezt mi már elképzelni sem tudjuk, hiszen elképesztő mennyiségű csatorna, streaming szolgáltató közül választhatunk. 

Zenei streaming az évek során: A Last.fm és a mai trendek

Az online zenei platformokat a CD-k és a vinyl lemezek előzték meg. Húsz éve törte be magát a világunkba a digitális zenelejátszás, azóta az életünk része. A streamelési platformok megváltoztatták a zeneipart, ezzel együtt a zenei előadók bevételeit is. A “CD korszak„ az 1980-as évektől a 2000-es évek elejéig tartott. Ebben az időszakban a zenészek együttesek, előadók legfőbb bevételi forrása a fizikai album eladásából származott. Az előadók és kiadók bevétele ebben az időszakban jelentősen eltért ahhoz képest ami napjainkban jelenti a bevételi forrást, hiszen már a nem a CD gyártása és eladása a elsődleges bevételi forrása. A bevételi forrást ma már a koncertek és turnék után eladott jegyek, illetve a művészhez,művészekhez kapcsolódó ajándéktárgyak vagy rajongói termékek eladásából származik. Végül de nem utolsó sorban pedig a streaming és a zene felhasználása után kapott bevétel.

'Letöltenél egy kocsit?' - A fájlmegosztás története

A fájlmegosztó szolgáltatások közel egyidejűleg fejlődik az internettel, és ahogy egyre több felhasználói igényt elégítenek ki, annál több problémába ütköznek ezeket a szervereket üzemeltető cégek és személyek. Egy rövid összefoglaló során megtudhatjuk az első fájlmegosztó oldalakat, a működésüknek és alapjait, a következménye és a módja ahogy próbáltak harcolni az illegális szolgáltatások ellen.

P2p és a Torrent

Peer-to-peer (röviden P2p) az egy számítógépes netkör, a legfőbb funkciója hogy fájlokokat oszthasson meg az egyik személy a másiknak (peers). Technikai szempontból, minden felhasználókhoz tartozik egy személyes kliens, akik egy ehhez a szolgáltatáshoz létrehozott alkalmazáson, a  szerveren keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A szolgáltatások között létezik fájl- és zene megosztás, letöltés, listázás, vagy akár maga a fájlt szolgáltató személy teheti közre szerzeményét a publik számára mint hivatalos forrás.

Minden kliens maga egy szerver is, a feladata hogy tárolja és segítse összekötni további kliensekkel. A decentralizált netkör gyorsabb és biztonságosabb a tradicionális netkörökhöz képest.

Torrent a p2p rendszerén alapozva teszi több felhasználó lehetővé a fájlokot, részletekre bontva a nagyobb fájlméreteket.

Az első fájlmegosztó szolgáltatások 

A Napster 1999-ben kezdte üzemeltetését Shawn Fanning amerikai hallgató által, ami elérhetővé tette, hogy MP3 fájlokokat lehessen megosztani a felhasználók között. Az oldal gyorsan népszerűvé vált, de végül 2001-ben szerzői jogok megsértése és perei miatt leállították az üzemeltetését.

2000-ben jelent meg a Gnutella, a rendszerezése változtatott az önálló szerver jelenlétehez való szükséghez, és helyette további szerverekből gyűjti össze és listára rakja az igényekhez függően. Ezen rendszerezése később alapja lett az utána megjelenő programoknak, továbbá újításnak számított a többszálúság, ami lehetővé teszi hogy egy fájlt több kliensről lehessen egyszerre letölteni.

A mai napig hasonló oldalak léteztek, például az Audiogalaxy, egy 2001-ben megjelent fájlmegosztó- és letöltő oldal. Az akkori versenytársakhoz képest olyan  különlegessége volt, hogy a letöltés folyamata nem veszik el kilépés után, és bejelentkezéskor ott folytatja ahol megállt.

BitTorrent - 'felszeletelni', Bram Cohen

2001-ben Bram Cohen tervezte meg a Torrent alapján a programot

A KaZaa P2p zenefájlmegosztó megjelenése a 2000-es években hamarosan egy súlyos problémába keveredett a copyright sértések mellett. A rendezetlen rendszerezés megnehezítette a listázást, illetve ezen fajta netkörökön kezdtek el terjedni a vírusok (vagy 'fake files'), és ezzel veszélyessé tenni KaZaA és további más szolgáltatás felhasználói biztonságát.

'Lopás az bűn'

A szolgálgatók legnagyobb problémája a szerzői jogokhoz való rendelkezés a fájlok ingyenes vagy fizetős szolgáltatásokhoz. 

Copyright (Napster)

Piracy - Pirate Bay

Anti-piracy

eMule

You wouldn't steal a car ('Nem lopnál egy autót') reklám 2004-től jelent meg DVD-ken azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a lopásra. A videóban szerepel lopás fizikai filmekről, járműről, táska, televízió, illetve illegális letöltésekről. Az anti-piracy kampány az ijesztés mellett viszont felhívta a figyelmet az akkor sokak számára ismeretlen lehetőségre, hogy hozzájussanak filmekhez az interneten keresztül, késztetve embereket hogy az elkerülés helyett részt vegyenek az illegális tevékenységben.

Könyvtár 'torrentek'

A könyvek digitális példányához is vannak igények a filmek és zenefájlokok mellett az interneten, okok között lehet a fizikai példány elérhetőségének hiánya vagy nehézsége a felhasználók számára. Az utóbbi években számos olyan könyvtári online adatbázis jellegű szolgáltatás található az interneten, akik szolgáltatnak ingyenes elérhetőséget a szerzői jogokkal (részben) legálisan rendelkezve.

Internet Archive

Az internet megjelenésével egyidőben kezdődött el az Internet Archive projekt azzal a céllal, hogy archiválja az internetes oldalakat és tartalmát digitális formában. Az digitális tartalmak mellett nemzetközi könyvtári állományok is elérhetők megnézésre és kutatásra, illetve 2005-től kezdődött a projekt hogy könyveket digitalizáljanak a gyűjteménybe. Mára több mint 44+ millió digitalizált szöveg található felhasználásra.
Idén Október 8.-án az oldal egy cyber-támadás részese volt, veszélyeztetve több mint 20 éves gyűjtemény elvesztését. Következtében az Archive-ot csak megtekintésre volt lehetőség látogatni amíg kezelték a problémát, végül visszatérve a normális helyzetbe a hónap végén.

Library Genesis 

link

 

Wikibooks

link

Planet ebook

link

Smashwords

link

vázlat referencia/for later:

https://www.diigo.com/profile/fodorjanos/p2p
https://www.diigo.com/profile/fodorjanos/copyright

https://www.britannica.com/technology/P2P

https://www.engadget.com/2008-03-14-verizon-gloms-onto-p4p-doubles-up-on-the-competition.html

https://m.sg.hu › a-fajlcsere-fejlodese

https://www.quora.com/What-is-the-difference-between-a-peer-to-peer-P2P-network-and-a-torrent

https://hvg.hu/tudomany/20240406_pirate-bay-the-high-chaparral-legregebbi-torrent-letoltes

(p2p kép)

javítani_ Könyvaktualitás 

“A világ legrészletesebb földgömbje”

A geolokáció és térképalkalmazások világa napjainkban elengedhetetlen része mindennapi életünknek. Ezek a technológiák nem csak segítenek megtalálni a legjobb útvonalakat, hanem új lehetőségeket is kínálnak a felfedezésre, a közlekedéshez és a helyi szolgáltatások igénybevételére. Vizsgáljuk meg, hogy hogyan működik ez a rendszer és mely alkalmazások segítik a felhasználókat.

1. Mi az a geolokáció?

A geolokáció meghatározza a hollétünket és hozzájárul az utazásunkhoz. Segítségünkre van, ha ismeretlen helyen járunk és valamit keresünk. A geolokációt szokták másnéven “hely alapú szolgáltatásnak” is nevezni. Ez a szolgáltatás rendkívül hasznos, főleg ha olyan helyen járunk, ahol nem ismerjük a környezetünket. 

2. Hogyan jött létre és hol jelenik meg? 

A geolokáció alapja a GPS ezért a létrejöttét a egy idejűnek tekintjük. A GPS elsőnek Amerikában jelent meg az 1970-es években, majd tíz évvel később elterjedt a világ többi részén is. 

3. Hátrányai és előnyei?

A térképeket már nagyon régóta használják az emberek a tájékozódáshoz, a digitalizálás fejlődésével a térképek használata is fejlődött. Sokak szerint ugyanakkor vannak hátulütői. 2012-ben kutatók megkérdeztek 1000 embert, hogy mitől tartanak és a legtöbben attól féltek, hogy a hirdetők illetéktelenül juthatnak hozzá az adatainkhoz és hogy a földrajzi helyzetük információja veszélyes helyzetbe sodorja őket.

A geolokációt felhasználják különböző adatok kiszűrésére. Az online marketingesek felhasználják ezt a lehetőséget. Ha rákeresünk valamire, például múzeum, vagy könyvtár, akkor a hozzánk legközelebb eső helyet fogja bedobni. Ez egy rendkívül hasznos szolgáltatás, mely sok időt spórol meg és nem csak a kereső személynek jó, hanem a keresett helynek is. 

4. A Google térképről

A Google térkép segít a navigálásban, útvonalterveket készít és az aktuális információkat felhasználva a leggyorsabb utat jelöli ki. Be lehet állítani a hangos navigálást, amely vezetésnél úgy segít, hogy szól mikor melyik irányba kell menni. Viszont hátránya, hogy ez nem elérhető minden nyelven és országban. Használatához szükséges a GPS bekapcsolása.

5. GPS működése, hogyan határozza meg az aktuális helyet a térkép?

A GPS működéséhez szükség van műholdra, monitor állomásra és vevőberendezésre. Működik földön, vízben és levegőben is, ami lehetővé teszi a különböző közlekedési eszközök aktuális helyzetének megállapítását. Hely, idő és sebesség mérés az alapja. A műholdak segítenek az éppen keresett hely koordináták kiszámolásában. A távolság megállapításában a rádióhullámok vannak a segítségünkre, úgy, hogy a kibocsátott rádióhullámok visszaérkezése közti eltelt idő alapján és a rádióhullámok terjedési sebességének ideje által megtudjuk a távolság nagyságát állapítani. Ahhoz, hogy a távolság mérése teljes mértékben pontos legyen a legprecízebb időmérő eszközre van szükség. Fontos, hogy a műholdaknak is pontos helymeghatározása legyen, mivel így még részletesebb leírást kapunk. Figyelembe kell venni, hogy az ionoszférában és az atmoszférában bizonyos elmozdulások lehetnek, amelyek nehezítik a pontos adatok megadását. A GPS idővel még részletesebb és pontosabb adatokat fog szolgáltatni.

6. Mi az a Google Earth és, hogyan működik?

A Googlenak sok projektje van, de ez az egyik legkülönlegesebb és legnehezebben megvalósítható terve. A célja az, hogy a Föld egészét feltérképezze olyan módon, hogy azt úgy adják vissza, mintha egy videót néznénk az adott helyről. Pontosan ezért a Google Earth úgy nevezi önmagát, hogy “a világ legrészletesebb földgömbje”. Ez gyakorlatilag sok fotóból álló térkép, ahol úgy látjuk a képeket és úgy haladhatunk, mintha egy virtuális sétát tennénk a már feltérképezett utcákon, tereken, túrázási helyeken, boltokban de még akár múzeumokban is. A képek 360 fokos kamerával készülnek, így átadva a még jobb és élethűbb képet. Ez úgy lehetséges, hogy nem csak az ezzel munkával megbízott személy végzi a Föld feltérképezését, hanem magánszemélyek is feltölthetnek fotókat. Ennek azonban vannak különféle hátrányai is, például nem mindig adnak meg helyénvaló koordinátákat a képekhez, amit feltöltenek, vagy előforduló probléma, hogy nem egy ilyen szolgáltatáshoz illő fotókat töltenek fel.

A Google Earth egy igazán jó tulajdonsága, hogy ki lehet választani milyen szemszögből szeretnénk látni a térképet. A rétegek szóra kattintva ki jelölhetjük a takarítást, ahol nincsenek határok, címkék, helyek és utak. A felfedezésnél ezek mind látszódnak. Egy új frissítés lett az alkalmazásban, amely azt a lehetőséget adja, hogy projekteket lehet készíteni, amit fel lehet használni például egy utazás megtervezéséhez, vagy túrázáshoz, de különböző kutatásokhoz is nagy segítség lehet. Nagyon jó lehetőség az oktatásra, ugyanis az egész Földet átlátjuk.

7. Egyéb térkép típusok ismertetése

A térképeknek rengeteg fajtája van, ezért biztos, hogy mindenki megtalálja a neki való térképet, viszont, ha mégse, abban az esetben létre lehet hozni egy saját térképet is a Power Map lehetőségével. Vannak tematikus térképek is, amelyeknél a legelterjedtebb, a természettudományi térképek, ide tartozik az időkép, ami az aktuális időt mutatja és több térkép is elérhető rajta. Az MBFSZ térképszerver rengeteg típusú térképet tartalmaz, ahol mindenki megtalálja a neki való térképet. Az Apple map  az Apple saját térképalkalmazása, amely az IOS-eszközökön van rajta. Funkciói között szerepel az autós navigáció, gyalogos irányítás és a helyek részletes információinak leírása. A Waze egy közösségi alapú navigációs alkalmazás, amely az autósokat valós idejű információkkal segíti. A felhasználók jelenthetik a baleseteket, dugókat és egyéb út viszonyokat. A Here WeGo egy alternatív térkép és navigációs alkalmazás, amely offline térképeket is kínál. Kiváló alternatívát nyújt a Google Maps-hez, és elérhető több platformon. A Komoot kifejezetten túrázóknak és kerékpárosoknak tervezett térképalkalmazás, amely offline térképeket, részletes útvonaltervezést és navigációt kínál. A Mapillary lehetővé teszi, hogy a felhasználók saját fényképeikkel hozzájáruljanak a térképekhez. A közösség által generált adatok segítenek a térképek pontosításában.

Tehát a térkép képes az oktatásra, a tájékoztatásra, iránymutatásra és felfedezni új területeket, éttermeket és látnivalókat. Az egész geolokáció alapja a GPS, melynek működése rendkívül precíz kialakítást igényel. Mint mindennek ennek a szolgáltatásnak is vannak előnyei és hátrányai. A különböző térképes alkalmazások mindenkinek segítséget nyújtanak, ahogy az napjaink gyorsuló világában egyre fontosabbá vált.

A Microsoft a gaming világában, napjainkban

A Series-család (balról a Series S, jobbról pedig a Series X).
(Forrás: SimpleGamer)

A redmondi techóriás mára megkerülhetetlen a mindennapjainkban. Számos számítógépen és laptopon fut világszerte a Windows-család különböző operációs rendszerei. Azonban a technikai nagyhatalom erősen jelen van a gaming piacon is. És itt nem csupán a különböző Xbox-konzolokra és a szolgáltatásaira kell gondolni, hanem a számos, általuk birtokolt videójáték franchise-okra is (Halo, Minecraft, Call of Duty, Age of Empires stb.). Jelen blogbejegyzés, a teljesség mellőzése mellett, csupán a Microsoft gaming szféráját érintő néhány aktuálisnak mondható fejleményt ismertet röviden.

Egy újabb elveszett konzolgenerációs háború

A jelenlegi, azaz a 9. konzolgeneráció 2020-tól kezdődött, amikor mint a Microsoft, és mint a Sony egy-egy új termékcsaládot dobott a piacra. A generációnál már nem volt kérdés a natív 4K felbontás, de számos újítást hozott a konzol gamingbe (mint például a ray tracing-et). A redmondiak az Xbox Series-családdal próbálta megnyerni a videójátékok szerelmeseinek a szívét, ami, ellentétben a konkurens cég Playstation 5-jével, két, design-ban és grafikai teljesítményben teljesen eltérő konzolt takar: az erősebb (azaz a generációs standard-nak megfelelő) Series X-et és a gyengébb (1440p felbontásra optimalizált), de jóval olcsóbb Series S-et. Ez utóbbi abban is eltér a "nagy testvértől", hogy nem rendelkezik lemezmeghajtóval (bár a PS5-nél is van ilyen típus, de erejükben nem térnek el egymástól).

A Playstation 5 Pro: a rivális teljesítménye most jó "erőben" van.
(Forrás: IGN Hungary)

Azonban mára egyértelművé vált, hogy a Microsoft ebben a konzolgenerációban is alulmarad a Sony-val szemben. Ezt nemcsak a negatív jóslatok, hanem az eladások is ezt jelzik. 2024 júniusáig 28,3 millió Series-konzol fogyott el a megjelenése óta, szemben a PS5 61,7 milliójával. A 2024-es üzleti évet a Microsoft videójáték részlege pedig úgy zárta le, hogy a hardvereladások az ezelőtti üzleti év utolsó negyedévéhez képest 42%-al kevesebb forgalmat hoztak. A 2025-ös pénzügyi év első negyedévben pedig 29%-al csökkentek a hadvereladások. A Series-család helyzete annyira rossz lehet, hogy állítólag már Európában is visszafogják a forgalmazásukat. Ennek ellenére a redmondiak nem akarnak lemondani a konzolgyártásról. Az év folyamán a jelenlegi Xbox-ok újabb változatai kerültek piacra, de ezek (ha nem számítjuk bele a kisebb változtatásokat) vagy színben, vagy a meghajtó meglétében, vagy pedig a tárhelyben fognak eltérni az alapmodellektől (eközben itt van a jobb teljesítményű PS5 Pro is, amelyre nem fog jönni válasz a Microsoft részéről). Manapság pedig hírek keringenek arról, hogy készülőben van egy hordozható Xbox-konzol is, amit tekinthetünk egy válasznak a manapság egyre előretörő handheld gaming PC-kre is. A fejlesztésnek a létezését hivatalosan is megerősítették.

Az évszázad (nem problémamentes) üzlete

Habár a Microsoft rendelkezik saját videójáték franchise-okkal (Halo, Forza, Age of Empires stb.), az évek folyamán számos céget vásárolt fel, amely tovább szélesítette a redmondiak portfólióját (mint például a Mojang-ot /Minecraft/ és a Bethesdát /The Elder Scrolls, Fallout stb./). Ám a legutóbbi "zsákmányuk" nem hogy óriási volt, hanem komoly félelmet is előidézett. Ez volt az Activision Blizzard felvásárlása, melyet 2022. január 18-án jelentettek be. A techóriás így olyan jelentős franchise-okhoz juthatott hozzá, mint a Call of Duty, amelynek a jövője a későbbiekben központi kérdéssé vált az ezutáni vitákban. De ezzel is szerettek volna erőteljesen jelen lenni a mobiltelefonok nyújtotta piacon is (pl. a Candy Crush-al). A 2023. június 30-ra tervezett lezárást egyes versenyhatóságoknak sikerült késleltetnie, melyek amiatt aggódtak, hogy az akvizíció negatív hatással lesz a gaming piac egyensúlyára nézve. Az üzlet egyik nagy (és hazai) ellenzője az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) volt, amely peres úton szerette volna megakadályozni az óriási üzletet. Törekvésük nem járt sikerrel, melynek tényével máig nem akar együtt élni. Szintén komoly akadályozója volt az Egyesült Királyság Verseny- és Piacfelügyeleti Hatósága (CMA) is, amely csak október 13-án bólintott rá a redmondiak grandiózus tervére. Az üggyel az Európai Bizottság is foglalkozott, ami végül május 15-én adta rá az áldását.

A félelem elkerülése és az üzlet megvalósulásának az érdekében többször is kijelentették, hogy az Activision Blizzard tartalmai továbbra is elérhető lesznek más platformon is. Ennek keretében megegyezett a gaming piac más szereplőjével is. Például a Nintendo részére 10 évre biztosították a Call of Duty játékainak a megjelenését a konzoljain. Sorsdöntőnek bizonyult a Ubisofttal kötött megállapodás, melynek értelmében a francia fél 15 évre megkapta az Activision játékainak streaming jogait. Ezeknek köszönhetően, végül 2023. október 13-án hivatalosan is tulajdonukba kerülhetett az Activision Blizzard (az üzlet 75,4 milliárd dollárjába került a redmondiaknak). Az akvizíció éreztette a hatását: a 2024-es üzleti év második negyedévében a Microsoft gaming részlege, a cég történetében először, több bevételt hozott (7,11 milliárd dollár) a Windowsnál (5,26 milliárd dollár). A következő negyedévben pedig 17%-al emelkedett a bevétele a  Microsoft Gaming-nek (15,6 milliárd dolláros bevétel), amely szintén a "zsákmánynak" volt köszönhető. Az akvizíció nyújtotta pozitív hatás továbbra sem maradt el a 2025-ös pénzügyi év első negyedévében sem.

"Play More Games, No Console Needed", avagy az Xbox Game Pass napjainkban

A Microsoft gaming portfóliójának egyik húzóága kétségtelen, hogy maga az Xbox Game Pass, amely révén számos játékot tölthetünk le ingyen Xbox-konzolokon és számítógépeken. Hasonlóan a Netflixhez és más filmes streaming szolgáltatásokhoz, itt is egy állandóan frissülő, de tartalmas portfóliót biztosít az előfizetők számára. A techóriás évente egy milliárd dollárt költ el évente annak érdekében, hogy külsős fejlesztők játékai is megjelenhessenek rajta. Egy 2024-es jóslat szerint, 10 év múlva elérhetik vele a 200 millió előfizetőt. Maga a szolgáltatás számos eltérő tartalmú és árazású csomagot foglal magában (a fejezetben feltüntetett árak a 2024. december 5-ei viszonyokat mutatja be):

• Core (Xbox-konzolok): elérhető mintegy 25 cím, a megvásárolt játékok online is játszhatóak (a free to play kategóriások előfizetés nélkül is ingyenesek), exkluzív akciók és ajánlatok (2500 Ft/hó)
• Standard (Xbox-konzolok): A Game Pass szinte egész játékkönyvtára, a megvásárolt játékok online is játszhatóak, exkluzív akciók és ajánlatok (4090 Ft/hó) 
• PC: A Game Pass egész játékkönyvtára (tartalmazza a megjelenés napján megjelenő játékokat is/ezen fejlemény az év nem túl kellemes újdonsága/), EA Play-tagság, exkluzív akciók és ajánlatok (3600 Ft/hó /az első 14 nap 350 Ft/) 
• Ultimate (Xbox-konzolok, PC): A Game Pass egész játékkönyvtára (tartalmazza a megjelenés napján megjelenő játékokat is), a megvásárolt játékok online is játszhatóak, EA Play-tagság, exkluzív akciók, ajánlatok és exkluzív előnyök; felhős alapú játék (akár egyes, általunk megvásárolt játékkal is) (5490 Ft/hó).

Azonban olyan hír is felröppent az év folyamán, amely újabb lehetséges Game Pass-csomagokról szólt. Az egyik kizárólag felhős szolgáltatást tartalmaz, amelynél a játékok felett digitális tulajdonjogot is gyakorolhatunk. De szóba kerültek itt a reklámok bevezetése is.

A szolgáltatás nem csupán Xbox-konzolokon és számítógépen érhető el. A legdrágább csomagnak köszönhetően akár mobiltelefonokon és tableteken is streamelhetünk játékokat. De elérhetővé vált a Samsung televíziójain és Meta Quest VR készülékeken is. Azonban 2024 júniusában egy újabb eszköznél is bejelentették az Xbox Game Pass Ultimate elérhetőségét: az Amazon Amazon Fire TV Stick TV okosító eszközénél (pontosabban a 4K Max és a 4K változatoknál). De elérhető a multinak egy másik eszközén, a Fire TV Cube-on is. Már jól párszor elhangzott a Microsoft részéről, hogy szolgáltatásukat minél több platformra szeretnék elérhetővé tenni. Talán nem véletlen hogy az utóbbi bejelentés címében is ez szerepel: "Play More Games, No Console Needed" (a legutóbbi reklámkampányuk is a techóriás ezen politikáját erősíti meg).

Lesz-e Halo Playstation-ön?

Ha belecsöppenünk egy olyan vitába, amely arról szól, hogy vajon melyik konzol a jobb, akkor biztos elhangzik pro-kontra érvként az általuk kínált játékportfólió. Egy játék megjelenhet kizárólag egy, vagy több platformon is, de az előbbi esetnek számos oka lehet. Ez lehet az adott platform saját alkotása, de megeshet, hogy egy másik cég terméke, ideiglenesen vagy végleg, válik konzol-exkluzívvá. Habár az Xbox esetén is fennállhatnak ezek, a Microsoft ezen most változtat (bár ennek is megvannak az előzményei /pl. az Age of Empires 2 megjelent Playstation 2-n is, a Minecraft pedig továbbra is multiplatform cím/), amivel kapcsolatban számos pletyka kapott szárnyra 2024 folyamán. Ezek végül megerősítést nyertek, mikor négy játék (Grounded, Pentiment, Hi-Fi Rush, Sea of Thieves) valóban "elvesztette" Xbox-exkluzívitásukat. De ezt is jó példázza az, hogy a redmondi "kézen" lévő Bethesda Indiana Jones-játéka se fog xboxos és PC-s játékként maradni örökre. A techóriás a későbbiekben is ezt a filozófiát fogja követni további játékok esetén is. 

A Sony-nak nem ismeretlen a Microsoft játékai.
(Forrás: Amazon.de)

Még az év folyamán kiderült, hogy a Microsoft radikálisnak tűnő lépéseinek hátterében a bevételek növelése áll. De meg kell jegyezni, hogy már korábban is megjelentek a részükről olyan kijelentések, amelyek kritikusan viszonyultak a konzol-exkluzívitással szemben. És mint arról már korábban is volt szó arról, hogy a techóriás hasonló szellemű megnyilvánulással és együttműködésekkel próbálta (sikerrel) elérni az Activision Blizzard akvizícióját. De szeretnék elérhetővé tenni az Xbox Game Pass-t a konkurens konzolokon is.

Következtetés

Habár a redmondiak legutóbbi "tettei" első látszatra mintha az Xbox-konzolok sírját ásná meg, de ezen tendenciák érdekes képet fognak mutatni a Microsoft ezirányú tevékenységének a jövőjéről. Bár továbbra se akarnak lemondani hardvereik gyártásáról, azonban játékaikkal és szolgáltatásaikkal jelen akarnak lenni minden olyan platformon, ahol elérhetik a gaming közösséget. Itt márcsak az a kérdés, hogy ezen döntések vajon pozitív vagy negatív irányba viszik majd a techóriás videójátékos tevékenységét.

Segítség, meghackelték a hűtőmet!

A dolgok internete az úgynevezett "okos otthonok" velejárója - az okos háztartartási eszközök összekapcsolt hálózata.

Ezek a modern eszközök az internethez kapcsolódnak, szoftverfrissítéseket töltenek le, és a beépített érzékelők segítségével képesek hatékonyabbá és könnyebbé tenni a mindennapi eszközök használatát.

 

Egy ilyen eszközökkel felszerelt otthon kényelmes és hasznos, azonban számos veszéllyel is rendelkezhet. Miért jó az IoT, és mik azok a veszélyek, amik mögötte leselkedhetnek?

A könyvek szerelmeseinek közösségi otthonai – LibraryThing és társai

Manapság a könyvek világában való bolyongás már nem csak a papírlapok lapozgatására korlátozódik. Az internetnek hála a könyves élmények egyre csak kiterjednek, nem csak olvasmányokat találunk magunknak, hanem részesei lehetünk közösségeknek is, ahol megoszthatjuk egymással tapasztalatainkat, élményeinket a könyvekkel kapcsolatban. Blogbejegyzésemben bemutatok néhány népszerű könyves közösséget és alkalmazást, amit kár lenne kihagynod!

A Microsoft története és jelentősége napjainkban

A Microsoft 2024-ben ünnepli fennállásának 49. évfordulóját, tehát hamarosan fél évszázados múltra tekinthet vissza ez a multinacionális óriáscég, amelyet piaci kapitalizációja révén a világ legnagyobb vállalataként tartanak számon, az Apple mellett. Az Egyesült Államok nyugati partján található Washington állam Redmond városában lévő vállalati központi irodákkal rendelkező Microsoft-ot 1975-ben alapította Bill Gates és Paul Allen. A cég elsősorban BASIC fordítóprogramok kifejlesztésére és azok értékesítésére jött létre, de rövid idő után, az 1980-as évekre már a személyi számítógépek (PC) operációs rendszerei piacán lett meghatározó és domináns szereplő az általa kifejlesztett MS-DOS révén, amelyet a Windows követett 1983-ban.

Az Amazon fejlődéstörténete - Mit kínál ma az Amazon?

Kép forrása

Az amazon mai felhasználói közül sokan nem is tudják már, hogy a világhírű cég online könyvesboltként kezdte meg működését 1994-ben. Az ötlet megálmodója az Új-Mexikói származású Jeff Bezos mindössze 30 évesen hozta létre cégét. Az amazon nevet 2 okból adta vállalkozásának. Mindenképpen "A" betűvel kezdődő nevet szeretett volna választani, hogy a vállalta "abc" sorrendes találati listák élén tűnjön fel. A cég végül az Amazon folyóról kapta a nevét, abban a reményben, hogy nagyméretűvé és változatossá fogja kinőni magát. Ez meg is valósult, ugyanis az elsődleges termékkínálata kiszélesedett. A logóban szereplő nyíl pedig nem véletlenül mutat a "a" betűtől a "z" betűig, A-Z-ig terjedő változatos termékkínálatukat szimbolizálja. Az amazonnak ma már több saját fejlesztésű terméke és szolgáltatása van. A következőkben ezeket fogom bemutatni, valamint azt hogy hogyan válhat bárkiből értékesítő az amazonon. Írásom végén pedig jelenlegi termékkínálatát, érdekességeit mutatom be. 

Neonomádok és homeworking

A digitális forradalom egyik legizgalmasabb és legforradalmibb hatása, hogy az irodai jelenlétet igénylő pozíciók egyre kevésbé jelentenek vonzó alternatívát az emberek számára, ezzel párhuzamosan pedig a hagyományos értelemben vett munkakörnyezetnek és a munkavégzés gyakorlatának  radikális megváltozása figyelhető meg. Olyan új fogalmak jelentek meg a munkaerőpiacon, mint a neonomádok, digitális nomádok, a távmunka vagy a home office, lehetőséget biztosítva az egyének számára a rugalmasabb munkavégzésre, valamint a munka és magánélet hatékonyabb egyensúlyának összehangolására.

Új munkavégzési formák - hóbort vagy a jövő?

Magyarországon ezek az új munkavégzési formák pár éve még csak elvétve voltak jelen, egy világjárvány kellett ahhoz, hogy a vállalatok fontolóra vegyék bevezetésüket. Bár már mintegy körülbelül 4 éve jelen vannak a munka világában, míg mindig nem teljesen elterjedtek vagy elfogadottak, ezért úgy tűnhet, hogy a távmunka és home office igény csupán néhány a fiatalok körében elszigetelt és elnagyolt esetet takar. Azonban ez koránt sincs így! Valójában már egy globális trendről beszélünk, amely fokozatosan átformálja a tér és idő fogalmát, és a nagyobb, progresszívabb vállalatok a munkaerő-megtartás és fenntarthatóság figyelembevételével muszáj, hogy igazodjanak hozzá. A kérdés már csak az, hogy ezek a változások hogyan alakítják majd a munka világát? Hogyan lehet a professzionális munkavégzést egy tengerparti, kávéházi ejtőzéssel összehangolni? S hogyan hat ez a látszólagos elszigeteltség a munkahelyi kapcsolatokra?

Kik azok a neonomádok?

A neonomádok a középkori nomádokhoz hasonlóan nem feltétlen helyhez kötött életmódot élnek, mobilitásra törekednek, távoli munkavégzésre építik életmódjukat. Olyan

Coworking iroda

szakemberek ők, akik gyakran szabadúszóként, vállalkozóként dolgoznak kávézókból, coworking irodákból, az otthonukban vagy attól távol, akár a lakhelyüktől eltérő városokból, vagy a világ különböző részeiről is. De neonomád egy munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló is lehet, ha a munkáltatója lehetőséget biztosít számára, hogy helyfüggetlenül dolgozzon. Tehát életmódjuk és munkarendjükből adódóan a digitális nomádok munkahelyük nem kötődik egy adott helyhez, ez pedig rugalmas időbeosztást biztosít a számukra, amely segíti az egyensúly megteremtését a munka, a magánélet, az utazás és a szórakozás között.

Természetesen nem mindenki lehet neonomád, és az első lépés, hogy az embernek lehetősége legyen rá, az az, ha piacképes tudást szerez. Ilyen lehet például a szövegírói, korrektori, programozói vagy könyvelői munka, illetve az olyan manapság nagy népszerűségnek örvendő szabadidős elfoglaltságok, mint az influenszerkedés, ami inkább már a digitális nomádok sajátossága, és az olyan népszerű platformokon történő tartalomgyártásból áll, mint az Instagram, Youtube vagy a TikTok.

Neonomádok - digitális nomádok? Egy és ugyanaz? Vagy nem?

Bár ez a két kifejezés gyakran összekeveredik, következvén abból, hogy mindkettő helyfüggetlen életmódot és munkavégzést takar, valójában van közöttük némi különbség.

videókonferencia

A digitális nomádok hatékony munkavégzése (a kifejezés nevéből adódóan) a digitális eszközökre és platformokra, valamint digitális kompetenciákra támaszkodik, ezek alapvetően szükségesek a feladatok távoli elvégzéséhez és a kapcsolattartáshoz is. Eszközeik a laptop, okostelefon, tablet, internetes kapcsolat, felhőalapú tároló, headset, VPN. A kapcsolattartáshoz olyan kommunikációs platformokat használnak, amelyek alkalmasak aká videókonferencia megtartására is, mint például a Teams, Zoom. Munkavégzésükhöz olyan helyet választanak, ahol megfelelően fejlett, és jól kiépített a technológiai infrastruktúra, ami alapvető fontosságú a hálózathoz való csatlakozásuk szempontjából. A neonomádok ezzel szemben életmódjukat társadalmi vagy kulturális mozgalomként élik meg, s nemcsak online munkát választanak.

Előnyök és hátrányok kereszttüzében

Mint már említettem, a neonomád/digitális nomád életmódnak vannak kézzel fogható előnyei: rugalmas munkavégzés, a magánéleti igényekkel való könnyű összehangolás, nyelvtanulási (és használati) lehetőségek élő anyanyelvi környezetben,  a munkahelyi  stressz csökkenése azáltal, hogy a mindennapos utazásból (ingázásból) kiszakadhatnak az emberek, kényelmes, inspiráló környezetben dolgozhatnak, ami kreativitásukat is növeli.

A helyhez kötöttség hiánya azonban kihívásokat is rejthet magában: problémát okozhat a stabilitás hiánya, a munkahelyi kapcsolatok gyengülése, valamint a közösségi érzés csökkenése. Ezek a tényezők azt mutatják, hogy ez az életforma ugyan szabadságot kínál, de a tartós egyensúlyozottság érdekében átgondolt stratégiákat igényel.

Ilyen átgondolt stratégia például a:

• 

  mindfulness gyakorlatok

  stabilitás biztosítása: napi rutin kialakítása (munkaidő, étkezési rend, pihenőidő), költségvetés-tervezés vésztartalék fenntartásával az esetleges váratlan kiadások kezelésére
• társas kapcsolatok fenntartása: akár virtuálisan, webináriumokon keresztül
• mentális egészség támogatása: rendszeres testmozgás, mindfulness gyakorlatok

Érdekes tények a neonomádokról

• A digitális nomád közösségek már külön városokat is alakítottak, például Chiang Mai (Thaiföld), Bali (Indonézia) vagy Lisszabon (Portugália) népszerű központok a neonomádok körében.
• Egyes országok, például Észtország, digitális nomád vízumokat vezettek be, hogy megkönnyítsék a hosszabb távú tartózkodást a külföldi távmunkások számára.

Távmunka

Munka otthonról vs. munka az irodából

Korábban a neonomád életmód mellett két másik fogalmat is megemlítettem, a távmunka és a home office intézményét. Előbbit sokszor összekeverik az utóbbival, ennek oka a fogalom rosszul honosodásában keresendő. Távmunka esetén a munkavállaló hosszútávon a munkahelyétől "távol",általában otthon dolgozik, míg home office esetén a munkavállaló a munkahétből minimum 1 napot a munkahelyén kell, hogy töltsön. Ilyenformán a távmunka a két másik fogalom között helyezkedik el, mivel lehetőséget ad a munkahelyi helytől való valamennyi távolságra, de nem feltétlenül jár a folyamatos utazással. A távmunkások nagy többségében alkalmazottként otthonukban, vagy előre meghatározott, fix munkavégzési helyen dolgoznak.
A távmunka gyesen lévő kismamáknak, kisgyerekes anyukáknak, pedagógusoknak, mozgásában korlátozott személyeknek ideális, illetve mindenkinek, aki szeret otthon tartózkodni. 

Távmunka szabályok

Fontos eszközök a távmunkához

A Leitz kutatása szerint a gazdaságilag fejlett országokban a munkavállalók fele a munkaidő egy részében otthonról dolgozik, ez az arány pedig a szellemi munkát végzők esetén nagyon magas. Itt is, mint a neonomád életmódnak, nagyon fontos a megfelelő technológia és infrastruktúra kiépítettsége, ez a legtöbb esetben pedig költségmentesen is biztosított a számunkra. A nagyobb cégek azonban a szerződésben határozzák meg, hogy a távmunkához a munkavállalónak milyen munkaállomásra van szüksége: előírják például, hogy az otthontól leválasztott helyiségeben kell történjen a munkavégzés, feltétel lehet az asztal nagysága, az irodai szék megléte, a helyiségben rendelkezésre álló szabad tér mértéke, vagy a megvilágítottság. 

A szabályzás több a munkavállaló munkavégzésére való elemre is kitérhet. Például ha nem szabályozzák, a munkavállaló maga határozhatja meg a munkaidő beosztását, de a munkáltató ellenőrizheti a távmunkát végző munkavállalót, hogy az teljesíti-e munkavégzési kötelezettségét, de nem tekinthet bele annak a munkavégzéshez használt informatikai eszközén tárolt kötelezettségeivel nem összefüggő adataiba.

Home office

Home office a gyakorlatban

Hazánkban a home office a világjárvány idején vált széleskörben ismertté és használttá. Jogi értelemben korábban ez a fogalom nem létezett, a távmunkára vonatkozó rendelkezések voltak mérvadóak hozzá. Lényegében a távmunka rendszeresen fennáll, míg a home office sajátossága, hogy ideiglenes és időben behatárolt munkavégzést jelent.
A home office-ról és távmunkáról sok negatív prekoncepció van, és bár a home office is elméletben szabályozza, milyen munkakörnyezet kell, hogy rendelkezésre álljon, a valóságban ha az irodai jelenléttől eltérő helyen dolgozunk, sokkal lazábban vesszük a munkakörnyezet és munkaeszközök rendelkezésre állását.



Home office előnyök és hátrányok

Mivel nagymértékben hasonlít az imént taglalt távmunkához, így itt taglalnám a két munkavégzési forma előnyeit és hátrányait. Sokszor ami előny, az hátrány is lehet egyben, és nem lehet egyértelműen kimondani, hogy melyik munkavégzési forma ideálisabb, ez ember és munkamorál függő.

Előnyök:

• Csökkenti az ingázási időt, ami talán az egyik legnagyobb nehézséget jelenti a munkavállalóknak annak ellenére is, ha napjainkban az utazási lehetőség megsokszorozódott, a busz és vonatmenetrendek igyekeznek a munkaidőhöz alkalmazkodni, és akinek kocsija van, még hamarabb is a célállomásra érhet.
• A munkavégzés koncentráltabbá válthat, hiszen nem kell minden zavaró tényező miatt megállni benne: például ha egy-egy kolléga megszakítja koncentrációnkat egy-egy kérdéssel, csevegési szándékkal.

• 

  Egészségesebb étkezések

  Rugalmasság: a munka-magánélet egyensúlyának összehangolása, több alvás, a kisebb pihenőidőkkel a hatékonyság növelése.
• Csökkent stressz: a reggeli rohanás elhagyásával az ember sokkal derűsebben kezdheti a napot, és online még a munkahelyi konfliktusok sem tűnnek olyan vészesnek.
• Egészség: az egészséges táplálkozást, egészséges tápanyagok bevitelét sokkal könnyebb otthon megoldani, mintha minden nap rohanni, intézni kellene a megfelelő ételeket, étkezéseket.
  

Hátrányok:

• Magasabb költségek: a munkavállaló maga kell biztosítsa a munkavégzéséhez szükséges körülményeket: a megfelelő hőmérsékletet, fényt, ami a téli hónapokban megemelheti a rezsiköltségeket.
• Figyelem hiánya: Bár lehet koncentrált a munka, az is előfordulhat, hogy könnyebben elvonódik az ember figyelme: "csak egy percre megy ki a konyhába enni", "csak beteszi a húst sülni a sütőbe", "csak felporszívózik gyorsan".
• Halogatás: Az előző ponthoz kapcsolódóan a motiváció is csökkenhet, az ember elkezdhet halogatni, hiszen nincs meg az a kontroll-érzet otthon, mint a munkahelyen, ahol az ember folyamatosan azon aggódhat, hogy mikor ellenőrzik a munkáját, kap-e újat, ha látják, hogy az előző végén jár.

• 

  Elmagányosodás

  Társaság hiánya: bár a csit-cset nem feltétlenül a legjobb társasági kommunikációs forma, de ha az ember sok időt tölt egyedül otthon, látva, hogy a munkatársai aktívan járnak a munkahelyi találkozókra, jobb kapcsolatban vannak - ami az egymás közötti segítségnyújtást is jobban ösztökéli, egy idő után az ember kívülállónak érezheti magát ott, ahol dolgozik.
• Kevesebb mozgás: az elkényelmesedés, mint a COVID hozadéka, akadályozza a hagyományos munkába való visszatérést és mozgásszervi problémákat okozhat.

Források:

• Kik a Freelancerek, Startupperek, Neonomádok?
• Digitális nomádok – napjaink divatos kifejezése vagy a holnap utazói?
• Digitális nomád útmutató – Dolgozz bárhonnan, kötöttségek nélkül
• Neo-nomadism
• Home office és távmunka: A kettő ugyanaz vagy különbözik?
• Jó dolog a távmunka, mégis sokan tartanak tőle
• A távmunkavégzés szabályai
• Homeworking sounds good – until your job takes over your life
• Homeworking and work-life balance: does it add to quality of life?
• A home office előnyei és hátrányai