Egy kis költségvetés a Nokiával

Egy év alatt duplázott a Nokia!
Legalábbis a Lumia készülékek eladását illetően. Egy évvel ezelőtt 2,9 millió volt az eladott telefonok száma, az előző negyedévre ez 7,4 millió lett, és a legutóbbi negyedévet 8,8 millió eladott példánnyal zárták. Az egy évvel ezelőtti 564 millió euró veszteséghez képest a Nokia most 118 millió euró profitot könyvelt el.
Látszik a Lumiák egyértelműen növekvő sikere, viszont így sem érheti utol az Apple teljesítményét, főleg nem az amerikai régióban, ám az is igaz, hogy Észak-Amerikában egyre népszerűbbek a Lumiák.
A készülékek átlagos eladási ára 143 euró, amiből kiderül, hogy a Nokia épít az alacsonyabb kategóriás telefonok piacára is.

Forrás

Az NSA feltörte a Google-t és a Yahoo-t is

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) feltörte a két internetes óriás, a Google és a Yahoo közötti kommunikációs csatornákat is – írja a Washington Post az ügynökség volt informatikusa, Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva. A kommunikációs csatornák feltörése lehetővé teszi az NSA számára, hogy hozzáférjen több százmillió felhasználó fiókjaihoz, ezáltal páratlanul széles körű adatgyűjtésre képes, legyen szó akár szöveges üzenetekről, akár épp audio- és videotartalmakról.

A Washington Post szerint az NSA mindehhez egy Muscular nevű programot alkalmazott, amelyet közösen működtet brit társszervezetével, a GCHQ titkosszolgálattal. A program segítségével az NSA és a GCHQ egész adatfolyamokat másol le azokon a száloptikai kábeleken, amelyek információkat szállítanak a Szilícium-völgy két vezető cége között.

A Google nyilatkozatában aggodalmának adott hangot az értesüléssel kapcsolatban, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy nincs tudomása az NSA ilyen jellegű tevékenységéről. A Yahoo szóvivője pedig azt állította, hogy szigorúan ellenőrzik adatközpontjaik biztonságát, és azokhoz nem férhet hozzá sem az NSA, sem más kormányügynökség – írja a nol.hu.

Amerikai lehallgatóközpont Budapesten

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtő központjainak helyszíneit tartalmazó anyagot tett közzé a WikiLeaks, az egyik térképen Budapest is szerepel. Az NSA és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) elektronikus lehallgatásra szakosodott közös egysége, a Special Collection Service (SCS) lehallgató-átjátszó központjainak térképét és a többi anyagot a kiszivárogtató portál Edward Snowdentől, az NSA volt szerződéses alkalmazottjától származó információk alapján hozta nyilvánosságra. A térképen több mint nyolcvan nagyváros között szerepel Budapest, ahol – a 2010. augusztus 13-i állapotot tükröző térkép alapján – „kihelyezett személyzet” működött.

Az említett forrás szerint az SCS személyzete amerikai nagykövetségek és konzulátusok területén dolgozik, és különleges, a mobiltelefon-hálózatról, wifiről és a műholdas összeköttetésekről érkező jelek elfogására alkalmas berendezéseket használ, amelyek egy részét polgári célú antennáknak álcázzák – írja az Index.

A magyar kormány egyelőre nem tudja, hogy hazai politikusokat, intézményeket is lehallgatott-e az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség. Magyarország ugyanis annak ellenére sem kapott választ az ezt firtató kérdésekre, hogy azokat már július elején, az NSA-botrány kirobbanása után feltette Washingtonnak – nyilatkozta Martonyi János külügyminiszter. A magyar kormány – az Egyesült Államok más európai szövetségeseihez hasonlóan – most azzal kapcsolatban is tájékoztatást vár az Egyesült Államoktól, hogy Amerika állítólag Budapesten is működtet lehallgató-átjátszó központot.

Ibériában és Itáliában is kémkedett az USA

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egy hónap alatt 60 millió telefonbeszélgetésről gyűjtött adatokat Spanyolországban. Az Edward Snowden által a spanyol médiának kiszivárogtatott dokumentumok alapján az NSA a telefonszámokat és a hívók földrajzi pozícióit gyűjtötte, valamint sms-eket és emaileket is követett 2012. december 10. és idén január 8. között. Az NSA – ugyanebben az időszakban – mintegy 46 millió olaszországi telefonbeszélgetést is megfigyelt. Az amerikai mellett a brit titkosszolgálatok is hozzáfértek a legfontosabb olasz telekommunikációs kábelek forgalmához, amelyeken keresztül a telefonhívásokat, az internetes levelezést és adatforgalmat bonyolítják. Glenn Greenwald, az NSA titkos adatgyűjtési programjáról először beszámoló újságíró szerint a brit titkosszolgálatok a megszerzett adatokat megosztották az NSA munkatársaival, akik így bizalmas információkat szerezhettek olasz politikusokról, hivatalnokokról és vállalatokról – tudósított az Index az Origo.

Olasz lapértesülés szerint az amerikai titkosszolgálat lehallgatta XVI. Benedek volt egyházfőt és az utódját, Ferenc pápát megválasztó konklávé bíborosait, továbbá a Vatikán más vezetőit is. A titkos megfigyelőközpont állítólag az Egyesült Államok római nagykövetségén volt. Az NSA a cikk megjelenése után tagadta, hogy lehallgatta a Vatikánt. Vanee Vines, az ügynökség szóvivője arról tájékoztatott, hogy az NSA nem vette célba a Vatikánt, és az ezzel kapcsolatos állítások nem fedik a valóságot – írja az Origo.

A Legelső Napon

Day One címen irodalmi hetilapot indít az Amazon. A folyóirat kizárólag elektronikus formában érhető el, kifejezetten Kindle és Kindle-alapú olvasókra optimalizálva készül, ám sajnálatos módon egyelőre csak az Egyesült Államokból érhető el. Az éves előfizetés díja 19,99 dollár, egyetlen szám ára pedig 1,99 dollár.

Minden számban szerepel(ni fog) egy rövid prózai írás, egy vers, mindkettő szerzője korábban ismeretlen, publikálatlan, vagy angolra eddig le nem fordított író - mindkettőjüket egy-egy szerkesztő mutatja be. Az újságban ezen felül időről időre zenelejátszási listák, interjúk és illusztrációk is előfordulhatnak. A borítókat szintén kezdő, publikálatlan grafikusok tervezik.

A magazin kiadója, Daphne Durham azt hangsúlyozza, hogy a kezdeményezés az irodalmi folyóiratok messzire visszanyúló hagyományait próbálják most meg a lehető legjobban átültetni a digitális platformokra, ezáltal nyitva kaput az új hangoknak, új szerzőknek. Az első szám Rebecca Adams Wright Sheila című novelláját közli, amely egy idős hölgy és szerető robotkutyája kapcsolatáról szól, és Zack Strait Wrought című a szeretet és az önazonosság kérdéseit boncolgató versét.

Mosoly mindenkinek

Az amerikai társadalmi kultúrában kiemelt szerepe van az adakozásnak. Számos munkáltató hajlandó például a dolgozói jótékonysági felajánlásait megduplázni, és sokféle adókedvezmény is igénybe vehető, ha az ember nagy összeggel támogat alapítványokat és segélyszervezeteket.

 

Az adakozókedv karácsony körül amúgy is mindig radikálisan megemelkedik: ezt a tendenciát lovagolja meg az Amazon új kezdeményezése a Smile program. A koncepció egyszerű: ha az ember a Mosolygós aloldalon keresztül lép be a már meglévő felhasználói fiókjával, akkor azonnal szembesül a lehetőséggel, hogy válasszon közel egymillió jótékonysági szervezet, alapítvány és más non-profit kezdeményezés közül, amelyet minden további vásárlása értékének 0,5%-ával támogat a jövőben. 

 

A cég hivatalos sajtóközleménye külön felhívja a figyelmet egynéhány kiemelt szervezetre, például a St. Jude Gyermekkórház onkológiai kutatólaborára és a fejlődő országok ivóvíz-ellátását kiépítő charity: waterre. Technikailag az adományokat az Amazon újonnan létrehozott segélyalapja fogja továbbítani, felső összeghatárt pedig nem szabnak: ha valaki egyszer vásárol, ugyanúgy rendelkezhet a költése fél százalékáról, mint az, aki minden nap vesz valamit.

A Smile programon keresztül néhány kivételtől eltekintve - ilyen a periodikumok előfizetésének megújítása és pillanatnyilag a digitális tartalmak, az mp3-ak és az e-bookok vásárlása is - az Amazon szinte valamennyi terméke elérhető. Rob Abdul e-piaci elemző szerint ezzel a lépéssel a kereskedőóriás a társadalmi pozitív megítélését szeretné megerősíteni.

A webáruházak térhódításának következménye

A webshopok elterjedése jelentősen megváltoztatta a vásárlási szokásokat. A kiskereskedelmi egységek pár év múlva akár teljesen el is tűnhetnek.

Egy holland felmérés szerint a vásárlási szokások ilyen módon történő változása a városközpontokat is teljesen átalakíthatja. 2020-ra a kiskereskedelmek 17-20 százaléka felesleges lesz, míg az online kereskedelem háromszorosára fog nőni. Egy hasonló tanulmány szerint lassan el kell kezdeni új funkciót találni a városközpontoknak.

Egy másik kutatás Angliára vonatkozóan jelentette ki, hogy a következő 5 évben Wales és Észak-Anglia boltjaira már nem lesz szükség. A tanulmány szerint ”az emberek először átböngészik a webáruházakat, aztán jó esetben betérnek az üzletbe, és miközben az árut nézik, okostelefonjukon ár-összehasonlítást végeznek, és termékkritikákat böngésznek”.

A Forbes magazin is vizsgálta a kérdést és az Egyesült Államokban található plázák 15 százalékának adott 5 évet a megszűnésig. 

A változás Magyarországon is szembeszökő, hiszen míg 2008-ban 60 milliárd forint volt az internetes vásárlásokból szerzett bevétel, addig ez az összeg 2013-ban már meghaladta a 200 milliárd forintot.

A teljes  cikk ITT olvasható el.

Az Isohunt visszatérése

Alig két hét telt el, hogy leállt a népszerű torrentoldal az Isohunt, de már újra működik. A weboldal eredeti tulajdonosát (Gary Fung) 110 millió dollárra perelte Motion Picture Association of America (MPAA). A Torrentfreaknek az Isohunt egy volt alkalmazottja külön felhívta rá a figyelmet, hogy se az Isohunt.to oldalhoz, se az őrizzük meg az Isohunt adatbázisát mozgalomhoz nekik semmi közük.

Forrás: http://myriport.hu

Két alatt az adatok 75%-át sikerült visszaállítani az ismeretlen önkéntes csapatnak. Az oldalt folyamatosan fejlesztik, így nagy valószínűséggel hamarosan nemcsak letölteni, hanem fel is lehet tölteni az új oldalra. E rövid idő alatt az Isohunt.to Nagy-Britanniában lett újra népszerű, már az 1310-ig legnépszerűbb weboldal.

Források:

http://www.alexa.com/siteinfo/isohunt.to

http://torrentfreak.com/

http://hvg.hu/

http://myriport.hu/

A fájlcsere jövője

Gondolkodtunk már el valahova azon, hogy az okos eszközeink hogyan cserélhetnek információt (fájlokat) a jövőben? Nos, ha igen, akkor nem vagyunk nem egyedül ezzel a kérdés. A Corning Studio, a Microsoft és egyéb nagy cégeknek is van erről elképzelése. A Corning Studio a most következő videójában bemutatja ezeket a lehetőségeket.

A második videóban pedig elmagyarázzák, hogy megvalósítható-e a mai technológiával ez vagy éppen mi az, ami már létezik is. A jövőben mindenestre számíthatunk a kiterjesztett valóságra, azaz a digitális technológia és a valóság összekapcsolásáról.  A Google, a Goggle Glassal, a Microsoft a pedig Kinecttel elérhető áron már egy lépéssel közelebb is hozta hozzánk a jövőt.

Íme, egy ruhavásárlás Kinecttel. A videó bemutatja a kiterjesztett valóságot és a fájlcserét eszközeink között. Ti vásárolnátok így az okostelefonotok segítségével? Ha igen, akkor itt már most lehet tesztelni egy ilyen rendszert: http://fittingreality.com/

Forrás: corning.com
http://fittingreality.com/

Honnan jött a droid?

Szerintem vagyunk páran, akik elgondolkodtak már azon, hogy honnan jött a kis zöld figura ötlete. Valószínűleg sokan kiegyeztek annyiban, hogy csak lett és kész, valaki kitalálta. Na de hogyan? Erről beszélt maga a tervező. Irina Blok 2006 és 2009 között dolgozott a Google-nél, mint grafikus. Ő és csapata azt a nemes feladatot kapták, hogy tervezzenek valamit, amit könnyű megjegyezni és köze van a robotokhoz. A tervező hölgy fogta magát és fejest ugrott a sci-fi műfajba. A történet itt véget is érhetne, de nem. Ugyanis az alap ötletet nem más adta, mint a wc-s férfi és női alakok. Na, ki hitte volna? 

A tervezők úgy döntöttek, hogy maga a figura is nyílt forráskódú lesz, mint a rendszer, ezzel utat engedve a kreativitás minden formájának. 

Forrás: android blog

Obama nem tudott a megfigyelésekről?

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) csak a Snowden-ügy kirobbanása után hagyta abba Angela Merkel német kancellár és több más vezető külföldi politikus telefonjának a lehallgatását – írta hétfőn internetes kiadásában, amerikai illetékesekre hivatkozva a The Wall Street Journal című amerikai napilap. A Fehér Ház ezután vizsgálatot indított, s miután fény derült arra, hogy az NSA mintegy 35 külföldi vezető politikus telefonbeszélgetéseit figyelte, az amerikai elnök leállította a programot.

A lap szerint az illetékesek beszámolóiból arra lehet következtetni, hogy Barack Obama amerikai elnök hivatalba lépése óta, öt éven át nem tudott arról, hogy az NSA lehallgatja a világ vezetőinek telefonjait is. Az ügynökség olyan sok lehallgatást végzett, hogy gyakorlatilag nem tájékoztathatta mindegyikről a kormányzatot.

A hírszerző tevékenység tágabb értelemben vett „prioritásait” ugyan Obama hagyta jóvá, de az NSA szintjén az elnök tudomása nélkül hozták meg a konkrét döntéseket az ilyesfajta megfigyelésekről. Ez a gyakorlat jelenleg felülvizsgálat alatt áll.

A The Wall Street Journal megjegyzi, hogy az amerikai kormányzat a nyári leleplezés után nem állította le az összes, külföldi politikai vezetőket érintő lehallgatási programot, mivel egyesek közülük hasznos információkhoz juttatják az Egyesült Államokat. Vasárnapig nem derült fény arra, hogy hány lehallgatásnak vetettek véget, és kik azok a külföldi vezetők, akiket mindmáig figyel az NSA – írja az amerikai napilap nyomán a hirado.hu.

To connect or not to connect - DISCONNECT

Nem tudjuk, miben élünk, míg meg nem törünk. Mostanában sokat gondolkozom azon, vajon miért férhet hozzá mindenki a legtöbb hálózathoz - az internethez. Az inter szó jelentése "között". Hálózatokról beszélünk, melyek egyrészt összekötnek embereket, másrészről elválasztanak. Felhívnám a figyelmet egy filmre. A címe: Disconnect. Kamasz srácokról szól, akik hamis profilt kreálnak; öngyilkossági kísérletbe kergetnek vele egy érzékeny fiút. Egy megtört házaspárról, akik nem tudják feldolgozni együtt a gyermekük elvesztését, ezért a feleség egy közösségi oldalon keres vígaszt. Egy fiatal fiúról, aki virtuális "szolgáltatás nyújtásból" keres pénzt - egy fiatal újságírónő riportot készít vele, s útközben olyan közel kerül hozzá, hogy ki akarja őt menteni fogságából. Mindegyik szereplő, aki feltűnik a filmben, rádöbben, mennyire embertelenné és természetellenessé teszi őt a virtuális világ. Ráébrednek, mennyire elvesztették az ítélőképességüket és a valós kapcsolataikat - önmagukat. Függnek és fogságban vannak. Hány dolgot tudunk elintézni egy nap a számítógép vagy a telefon bekapcsolása nélkül? Hogyan tudunk elmenekülni? Mikor akarunk megmenekülni?

Forrás01
Forrás02

A német kancellárt is lehallgatta az USA

Újabb fejezetéhez érkezett a lehallgatási botrány, miután kiderült, hogy az amerikai titkosszolgálatok Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját is megfigyelték. A Der Spiegel című német lap az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA titkos adattárából származó – Edward Snowden által kiszivárogtatott – dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy a német kormányfő mobiltelefonja 2002 óta szerepelt az NSA felderítési célpontjainak listáján, amely még 2013 júniusában, Barack Obama berlini látogatása előtt néhány héttel is érvényes volt.

A német kancellár október 23-án felhívta az amerikai elnököt, és elmondta, hogy megrendítené a két ország baráti kapcsolatát, ha beigazolódna a feltételezés. Obama biztosította Merkelt, hogy az Egyesült Államok nem figyeli meg kommunikációját, és a jövőben sem tesz ilyet. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője kitért a válaszadás elől arra a kérdésre, hogy ez a kijelentés a múltra vonatkozóan is érvényes-e.

A Bild am Sonntag című vasárnapi lap az NSA egy magas rangú vezetőjére hivatkozva azt írta: Obama hazudott Merkelnek, amikor tagadta, hogy tudott volna a lehallgatásáról. A lap szerint 2010-ben Keith Alexander igazgató tájékoztatta a műveletről az elnököt, akinek nem volt kifogása ellene. Később a Fehér Ház még külön rendelt is egy összeállítást Merkelről, mert Obama nem bízott meg a kancellárban. A Bild szerint az NSA szakértői Merkel különleges biztonsági szoftverrel felszerelt hivatali mobiljához és pártelnökként használt készülékéhez is hozzáfértek, elolvashatták üzeneteit és meghallgathatták beszélgetéseit, csak a hivatali vezetékes telefonját nem tudták lehallgatni.

A Spiegel információi alapján az NSA nemcsak Merkel telefonjait ellenőrizte, hanem a teljes  kormányzati negyedet lehallgatta a berlini amerikai nagykövetség 2008-ban átadott épületéből. Ezzel a megfigyelési ügy olyan stádiumba lépett, amely már komolyan veszélyezteti a transzatlanti partnerséget – értékelt a német lap.

Az NSA-botrány legújabb fejleményei: október 23-i, október 26-i, október 27-i és október 28-i hírekkel.

Tüntetés a „Nagy Testvér” ellen

Nem csillapodik az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) körüli botrány. Október 26-án Washingtonban a Capitolium előtt „Ne kémkedjenek utánunk!” jelszóval tartottak tüntetéseket a lehallgatások miatt. Az „Állítsátok le a tömeges megfigyeléseket!”, „Zárjátok be a Nagy Testvért!” feliratokkal utcára vonulók az NSA működését szabályozó törvény reformját követelték, mert álláspontjuk szerint egyértelművé vált, hogy a hatályos jogszabály súlyosan sérti a magánéletet.

A megmozdulást az európai politikusok és uniós állampolgárok tömeges lehallgatásának nyilvánosságra kerülése, illetve az ügynökség működését szabályozó törvény elfogadásának évfordulója alkalmából rendezték. Tizenkét éve, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után fogadta el az amerikai törvényhozás a Patriot Act törvényt, amely – a tüntetők értékelése szerint – megnyitotta az utat a polgári szabadságjogok szisztematikus megnyirbálása felé. Az oroszországi menedékjogot élvező kiszivárogtató, volt NSA-munkatárs, Edward Snowden üdvözletét küldte a tüntetőknek. A megmozdulás szervezői egy petíciót nyújtottak be a kongresszusnak – az interneten 575 ezer személy írta alá –, amelyben új törvényt követelnek – tudósított a nepszava.hu.

2013-10-27 Cloud

Cloud - szemle 2013

A barátom feltörte a facebookomat

Egyre többször fordul elő, hogy egy botrány főszereplője azt állítja, hogy valakik feltörték a Facebook jelszavát, és helyette tettek fel valamit az oldalra. A másik, amikor egy párkapcsolatban az egyik fél szerzi meg a párja jelszavát, és ezzel visszaélve ellenőrzi, mit csinál a másik, vagy a nevében tesz kellemetlen dolgokat, esetleg zsarolja az ott találtakkal.

De vajon mennyire egyszerű feltörni a közösségi portálokat vagy a Google levelezőrendszerét, és mit tehetünk, hogy megvédjük magunkat?

Hogy szalasszuk magunk után az NSA-t?

Míg sokan próbálnak elbújni az NSA elől, egy amerikai művész olyan Gmail-kiegészítőt készített, ami gyanús szöveget generál az emailjeink végére, hogy mindenképp lecsapjanak rájuk a titkosszolgálatok – írja az Atlantic.

Ben Gossert művészként az foglalkoztatja, hogy a szoftverek milyen hatással vannak a mindennapi életre. Az NSA-botrány után állt elő a ScareMail-lel, amit direkt úgy tervezett, hogy fennakadjanak a titkosszolgálati szűrőkön.

Az NSA egyik módszere az, hogy előre meghatározott kifejezéseket (szelektorokat) keres a megfigyelt email-forgalomban.A ScareMail célja, hogy felborítsa az NSA megfigyelési munkáját. Eleve tűt keresnek a szénakazalban, és ha telerakjuk az emaileket ijesztő szavakkal, kilátástalan lesz a munkájuk, mert az a keresés, ami mindent kidob, pont olyan, mint az, ami semmit.

Ahhoz, hogy valaki bohócot csináljon az NSA-ből, pontosan tudni kéne, hogy hogyan működik. Mivel a rendszer működése csak nagy vonalakban ismert a Wall Street Journal szerint az NSA az amerikai internetforgalom 75 százalékát éri el, hogy ebből pontosan mennyit tárol, nem ismert. 

Gosser természetesen nem ismeri az NSA által szűrt keresőkifejezéseket, ezért az amerikai belbiztonsági minisztérium (Department of Homeland Security, DHS) közösségi oldalakon használt keresőkifejezéseit vette alapul. Ezek között szerepel az al-Kaida és más terrorszervezetek neve is, de olyan általánosan használt , sokszor többértelmű szavak is, mint a létesítmény, vagy az „összeesküvést sző″ jelentésű plot is, melynek további jelentései (a teljesség igénye nélkül): ábrázol, tervez, sőt főnévként tervrajz, parcella, cselekmény.

Forrás

E-mailben is lehet pénzt küldeni

A bankkártyás vásárlási élménye átalakítása után a pénzes boríték fogalmát értelmezi újra az amerikai Square. Kedden elindult az innovatív pénzügyi szolgáltató Square Cash nevű új alkalmazása, amellyel az Egyesült Államokban az összes kártyatulajdonos e-mailben tud pénzt küldeni az ismerőseinek.

A rendszer működése rendkívül egyszerű: írunk egy levelet a barátunknak, beleírjuk a tárgyba az átutalni kívánt összeget, és felvesszük a címzettek közé a cash@square.com címet. Ennyi az egész. Az első használat során a Square weboldalán be kell írni a bankkártyánk számát, de ez egyáltalán nem olyan bonyolult, mint mondjuk a Mastercard Mobile regisztrációs folyamata, vagy hozzáférést szerezni a saját bankunk online szolgáltatásához. A Square nem hoz létre számlát, nem kell alkalmazást letölteni, ismerősök listáját kezelni vagy elkérni a barátok bankszámlaszámát.

Mivel a pénzküldő rendszer szélsőségesen egyszerű, felmerül a biztonság kérdése. Hiszen a hekkerek a rendelkezésükre álló programokkal meg tudják hamisítani a levélküldő rendszert, hogy a nevünkben pénzt küldjenek maguknak. A Square azonban állítja, hogy teljesen biztonságos a rendszere, a levelezési rendszerek ma létező struktúrája eléggé megbízható ahhoz, hogy akár pénzt is küldhessünk rajta.

Forrás

Az egész netet lehallgatnák az oroszok

Az orosz politikai-gazdasági lap birtokába jutott az a levél, amelyet a VimpelCom cég írt az orosz kommunikációs és távközlési minisztériumnak. Ebben a világ egyik legnagyobb távközlési szolgáltatásokat, hang- és adatátvitelt nyújtó cége egy sor kifogást emel a tárcának a számítógépes világháló ellenőrzését szabályozó, még csak készülő rendelete ellen. A cégcsoport a Független Államok Közösségében, Olaszországban és egy sor ázsiai, valamint afrikai országban uralja az internetszolgáltatást.

A rendelettervezet szerint jövőre július 1-től minden szolgáltató köteles lenne olyan berendezéseket üzembe helyezni, amelyek legalább 12 órára visszamenőleg rögzítik az internetes adatforgalmat, és ehhez az adatbázishoz az orosz titkosszolgálatok közvetlen hozzáférést kapnának. Ilyen módon ellenőrzésük alá kerülnének az IP-címek, a telefonszámok és a közösségi oldalak felhasználóinak e-mail címei is. A minisztérium rendelete a Kommerszant forrásai szerint az év végéig hatályba lép. Magyarországon egyébként a kétezres évek eleje óta üzemelnek ilyen berendezések.

Alekszej Rokotyjan, a VimpelCom egyik igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a készülő orosz minisztériumi rendelet az orosz alkotmány több olyan cikkelyét megsérti, amely egyebek között a magánélet sérthetetlenségéhez, a levelezés, a telefonbeszélgetések titkosságához való jogot garantálja és amelyet csak bírósági határozat írhat felül. Az utasítás-tervezet az operatív nyomozati tevékenységet szabályozó törvényt is megsérti.

Julij Taj, a Bartoliusz és társa ügyvédi iroda egyik vezetője szerint a tervezett utasítás alkotmányba ütköző, ezen kívül a személyes adatok védelméről szóló jogszabályt, valamint a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt is sérti.

A Kommerszant cikke szerint Oroszországban több éve működik az úgynevezett operatív nyomozati intézkedések rendszere (SORM). A 2008-ban elfogadott szabályozás szerint az oroszországi távközlési szolgáltatók kötelesek átadni ennek a titkosszolgálati szervnek a mobiltelefonszámokat és az előfizetők tartózkodási helyét, de eddig nem kellett rögzíteniük az adatforgalmat. 

Forrás

Windows szemüveg

Bizonyos értesülések szerint a Microsft a Google okosszemüvegeihez hasonló kütyükön dolgozik.

Mivel az okostelefon-piacon már lemaradtak, úgy látszik a wearable készülékekkel próbál visszatérni a Microsoft.
Nem lehetünk biztosak abban, hogy ez jó befektetés, de elemzők szerint nagyjából 3-4 év múlva ezen készülékek tízmilliárd dolláros piaccá növi ki magát. A Google Glass ára 1500 dollár, az okosóráké 100-400 dollár környékén várható.
Az árak csökkenésének jót tesz, ha egyre több cég száll be a gyártásba, hiszen így kialakulhat a piaci versenyhelyzet.

Forrás

2013-10-24 TV

TV szemle 2013-10-24
A TV részben tömegkommunikációs háztartási eszközként, az otthonok lefgontosabb szórakoztató és informáló egységeként őrzi jelentőségét és jelent megújuló kihívást a harver és szoftver (GUI) fejlesztőknek. Másrészt tartalmának specialitásai (sorozatok, élő közvetítések, lineáris adásfolyamok és videótár-elérések) révén. A készülékben és a tévé-specifikus tartalomtípusokban egyaránt komoly lehetőségek vannak a hálózati közegben is, kiaknázásuk egyike a legizgalmasabb kérdésköröknek.

2013-10-24 Video

Video - szemle 2013-10-24
A streaming szolgáltatások nem csak a zeneipar helyzetét, de a filmforgalmazók, tévécsatornák jövőképét is átformálják, közvetve a teljes "média" változását indukálják.

Android friss

Az elmúlt napokban több új hír került ki az Androiddal kapcsolatban. Jöjjön ezekből egy kis válogatás:

Kezdetnek itt a legújabb verzió, ami szám szerint a 4.4-es, és a népszerű csokoládé, a KitKat nevét kapta. Az új rendszer érkezése október 28-ára tehető, referencia készüléke pedig a Nexus 5 lesz.
 

A következő új hír kicsit más, itt van ugyanis az első Androidos netbook, a Lenovo IdeaPad A10. A készülék 10,1 inches érintőkijelzővel rendelkezik és 1280x720 pixel megjelenítésére képes. A netbook annyira dönthető, hogy akár normál módban, akár a billentyűzetet a készülék alá hajtva, érintéssel is irányítható. A Lenovo új alkotásában egy négymagos 1,6 GHZ-es processzor dolgozik. A gépen futó Android pedig a 4.2-es Jelly Bean. Ára körülbelül 250$ lesz.
 

A harmadik újdonság pedig, hogy a Microsoft Office megérkezik Androidra is. Az Office 365 birtokosai könnyedén szerkeszthetik World, Excel és PowerPoint dokumentumaikat. A program a dokumentumokat a SkyDrive-on tárolja. Az alkalmazás hamarosan nálunk is elérhető lesz.

Források: kutyu, aqua, android blog

Új Nokia készülékek

Október 22-én került sor egy nagyszabású bemutatóra Abu Dhabiban, viszont már előre lehetett tudni, hogy a Nokia milyen termékekkel készül.
Ezek között ott van a full HD kijelző Lumia 1520 (benne a piac legerősebb processzorával, és egy 20 megapixeles kamerával).
Ami viszont tényleg újítás: bemutatták a Nokia tabletet Lumia 2520 néven. Érdekesség, hogy ennek a kamerája nem olyan erős, mint a fent említett okostelefoné, de ennek ellenére minden jóval "megpakolták" (Nokia térképszolgáltatás, Microsoft Office, korlátlan Nokia Music hozzáférés). Természetesen kapható négyféle színben (fekete, fehér, vörös, kék), így bárki találhat magának megfelelőt, ha nem fel kifizetni a  közel 500 dolláros árat.
Bemutattak három Asha mobilt is, korábban említettem is, hogy ezek olcsóbb kategóriás okostelefonok. Ebből az 500, 502 és 503 számjelzésű modelleket mutatták be.

Forrás 1
Forrás 2

2013-10-22 Digitalization

Digitalization - szemle 2013-10-22

Veszedelmes kérdőjelek

Pont egy hete jelent meg Brad Stone tényfeltáróként reklámozott könyve, az The Everything Store: Jeff Bezos and the Age of Amazon (A Mindeáruház: Jeff Bezos és az Amazon kora), és a megjelenés kapcsán számos recenzió foglalkozott a kötet legizgalmasabb kérdéseivel, illetve több interjú készült magával Bezossal is. 

A Business Week egy részletes, többoldalas tanulmányt is közölt a kötet szerzője, Brad Stone tollából, amelyben az Amazon vezérigazgatója személyiségét és élettörténetét térképezi fel, beleértve ebbe Bezos vér szerinti apja a felkutatásának történetét, illetőleg a magánéletében és a cégvezetési kultúrájában való aprólékos kutakodást. A párhuzam Steve Jobs és Jeff Bezos között majdhogynem kísérteties: mindketten nagyon fiatal anyától születtek, mindkettőjüket adoptálták (noha nem teljesen azonos körülmények között), és mindkettejük pályafutása szociopátiára utaló vonásokat mutat. (Igaz ez utóbbi vonás jellemző kettejükün kívül Bill Gatesre, Steve Ballmerre, Andy Grove-ra, és számos más sikeres vezetőre is.)

És hogy mik derültek ki a vállalatvezetési technikáiról? Többek között az, hogy Bezos borzalmas főnök, de pont ezáltal képes fantasztikusan konstruktív munkakörnyezetet. biztosítani azoknak, akik bírják a strapát - erre enged az is következtetni, hogy a tízfős vezérkar tagjai átlagosan tizenegy éve vannak már a cégnél.

Jeff Bezos lehet, hogy a világ egyik leggazdagabb vállalatának a vezetője, de ez távolról sem jelenti azt, hogy ne lehetne elérni: az email-címe teljesen nyilvános: jeff@amazon.com Napi szinten érkeznek hozzá vásárlói panaszok, és ezeket ő szemrebbenés nélkül, mindössze egyetlen ? hozzáadásával továbbítja az illetékes munkatársnak, aki hibázott. A kérdőjel annyit jelent, hogy az adott osztályon mindenkinek el kell dobnia mindent, amivel éppen foglalkozik, és azonnal magyarázatot szolgáltatnia az esetre és megoldási alternatívát találnia, amit valamennyi felettese jóváhagyása után, mindössze pár órán belül tálalhat magának az igazgatónak

Másik idegesítő szokása, hogy túlontúl gyakran van igaza, még olyankor is, amikor egyáltalán nem indokolt, mert az adott szakterületet a legkevésbé sem ismeri. Ráérez a hibákra, és olykor egy pillanat alatt jobb ötletet improvizál, mint amit egy szakértői csapat hosszú hónapok alatt állított össze. Ha pedig ez nem lenne elég baj, még a gorombaságig szókimondó is: a céges krónika feljegyezte néhány legkedvesebb aranyköpését: "Maga tényleg ennyire lusta, vagy csak nem érti a dolgát?" illetve "Ideje volna egy kis emberi intelligenciát is bevetni a probléma megoldására".

És hogy ebből mennyi a mítosz és mennyi a valóság? Ki tudja. Valószínűleg meg kellene próbálni az Amazonnál dolgozni, hogy kiderüljön…

Forrás

Mára már az Apple a legértékesebb márka

Az 1974-ben alakult Interbrands minden évben megjelenteti a legjobb világ cégek munkáját, a Best Global Brands-et. A lista élén ez évben az Apple áll, ezzel megelőzve a negyedik helyről második helyre feljött Googlelt,  a Coca Colát és a 8. helyen álló Samsungot is. Az Apple márkanév értékét 98.4 milliárd dollárra becsülik,  ellentétben a második helyre feljött Google-lel, aki 34%-os növekedéssel 93,3 milló dollárral zárt. A cég az Apple cég elsőségét azzal magyarázta, hogy rendkívül nagy szerepet játszik a hasonlóan technológiai cégek fejlődésében, egyfajta iránymutató. A lista érdekessége, hogy a TOP 10-ben csak 2 nem amerikai cég szerepel. Jellemzőek a hatalmas brand különbségek is, hiszen a Samsung. a Toyota és az Intel márkaértéke együtt ér annyit, mint az amerikai óriás cégé. Vajon milyen változások mennek végbe ebben az évben?

 

A közösségi média költségvetési szárnyalása

A Flowtown felmérései alapján elég meghökkentő adatokra tehetünk szert.

Ahogy az ábra is mutatja: az online hírdetésekre tervezett anyagi ráfordítás várhatóan 2 billió dolláros növekedést eredményez 2010 és 2011 közti időszakban. Ebből 400,000 dollár a közösség oldalokon megjelenő hírdetésekre fordítandó. Ez egy elég hatalmas szám, akárcsak annak a valószínűsége, hogy a jövőben te fogod saját magadat hírdetni, menedzselni valamelyik közösségi oldalon. Még nem vagy tisztában vele, de lehet, hogy a közeljövőben ez lesz a munkád is. Már most nagyon jártas vagy abban, hogy hogyan kell órákat eltölteni és adatokat vadászni a Facebookhoz hasonló közösségi portálokon, pl: Twitter, Tumblr stb.. A közösségi oldalakon keresztül megismerkedsz bizonyos marketinges fogásokkal is. 

Vannak emberek akik azt állítják, hogy a közösségi média el fog tünni hamarosan. "Hamarosan ki fognak halni ezek a site-ok" Az évek során a kommunilkációnak a "találmányai" sem tüntek el nyomtalanul....gondoljunk csak bele ott a telegráf és számos kommunikációs "vívmány". Mindegyik reprodukálta önmagát és továbbfejlődött.... 

forrás1

forrás2

Szövetségeseit is lehallgatta az USA

Telefonon hívta fel az amerikai elnök a francia államfőt tegnap este, miután kiderült, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiterjedt adatgyűjtést folytatott Franciaországban is. A Le Monde szerint – az Edward Snowden által kiszivárogtatott adatok alapján – az ügynökség általa terrorgyanúsnak vélt francia vállalatokat és kormányzati szerveket egyaránt lehallgatott. A tanulmány szerint az NSA több mint 70 millió telefonbeszélgetést hallgatott le és több millió sms-hez fért hozzá a 2012. december 10. és 2013. január 8. közötti időszakban.

A francia kormány felháborodásának adott hangot, és az ügyben magyarázatot követelt Washingtontól. Barack Obama és Francois Hollande megvitatta a történteket. A francia sajtóban megjelent állításokkal kapcsolatban a Fehér Ház úgy nyilatkozott: azok egy része eltorzította az amerikai adatgyűjtési tevékenységet. A közlemény arra is utalt, hogy Obama elnök már elrendelte a hírszerzői adatgyűjtési tevékenység felülvizsgálatát.

Legutóbb az derült ki, hogy az NSA feltörte a mexikói elnöki hivatal informatikai rendszerét is, és hozzáfért az államfő elektronikus leveleihez, így mély betekintést nyert a mexikói politikai rendszer belső ügyeibe is. A műveletet 2010-ben, Felipe Calderón hivatali idején hajtották végre. Az amerikai ügynökség hozzáférést szerzett más magas rangú állami tisztségviselők vezetőinek elektronikus levelezéséhez is. Egy év alatt több mint 260 titkos jelentést állítottak össze, és ezeknek mind nagy hasznát vették a mexikói ügyekkel foglalkozó amerikai politikusok – emlékeztetett az Index.

Az NSA Dilma Rousseff brazil elnök levelezését is kikémlelte, és amikor ez szeptemberben kitudódott, a politikus tiltakozásul lemondta washingtoni látogatását.

Skyfail

Több mint 600 különböző változatban hallható a 2013-as év megaslágere, a 007-es ügynök legújabb kalandjának oscar-díjas betétdala, a Skyfall a Spotify-on.

 Hogy miért?

 A válasz Adele kiadójának, az XL Recordings üzletpolitikájában keresendő, a cég ugyanis nem engedélyezte a dal "hallgass-amennyit-akarsz" szolgáltatásba való bekerülését, a letöltési kvótájuk teljesítéséig. Több sem kellett, az önjelölt trónbitorlóknak, tucatszám kezdődött meg a sláger "cover" feldolgozásainak feltöltése az oldalra, ami persze vegyes fogadtatásra lelt a fizető felhasználók körében. Míg egyesek idegesítőnek találták a jelenséget, vagy szélsőségesebb esetben felmondták a szolgáltatást, mások szupportívan álltak a dologhoz, illetve rajongói bázist kezdtek kiépíteni. Manapság a streaming szolgáltatók adják a cover előadók számára a legideálisabb fórumot, amelyre mostmár legálisan is módjuk van azzal, hogy az utóbb említett  felhasználók külön fizetnek ezért a lehetőségért. Ilyen Szolgáltatások a Google által üzemeltetett Limelight, vagy a TuneCore.

Forrás 

"Félig ördög, félig angyal"

A Fresh lányoktól kölcsönzött "catchphrase"-ben megbúvó, archaikus igazsággal indítanék, miszerint semmi sem fekete vagy fehér. A zeneipar mint az egyik legdinamikusabban változó, legképlékenyebb piac, és a szakma képviselőit megosztó, digitális letöltéseken alapuló, streaming szolgáltatók sem képeznek kivételt. 

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a zeneipar is üzletszerűen, profitorientáltan működik, és bár a mi felelősségünk, hogy kedvenc előadóinkat támogassuk, pénzünk legtöbbször más zsebébe vándorol. Ez ellen szólalt föl a Pink Floyd mellett a Radiohead frontembere Thom Yorke is, aki hadat üzent a Spotifynak azzal, hogy miután azok nem voltak hajlandók nagyobb részesedést fizetni szóló albumainak letöltései után, egyszerűen töröltette azokat a szolgáltató adatbázisából, majd saját streaming szolgáltató alapításába kezdett Soundhalo néven. Yorke emellett felszólalt az új, még felszálló ágban lévő előadók nevében is, mivel azok állítása szerint egyáltalán nem kapnak szeletet a tortából. 

Persze, ahogy azt már említettem, az éremnek általában két oldala van, amire ki mást is hozhanék föl példának, mint Jay-Z-t aki a digitális piacnak köszönheti legutóbbi platináját. "Magna Carta Holy Grail" című albuma, már hetekkel a megjelenés előtt platinalemez lett, köszönhetőnek a Samsung 1 millió példányos felvásárlásának, ami, ha 5 dolláros darabárral számolunk, bár GDP-nek még kevés, uzsonnapénznek már sok...még Thom Yorke-nak is.

Forrás

Forrás 2

T mint Spotify

A Manager Magazin értesülései szerint, a Spotify társtulajdonosává válhat a Deutsche Telekom.
A 2008 óta működő stream-szolgáltató vállalat már eddig is szoros együttműködésben működött a Telekommal, Daniel Ek és Martin Lorentzon, a Spotify két társalapítója pedig egy ideje befektetőket keresnek. A cég legutóbb egy évvel ezelőtt jutott 100 millió dollárnyi befektetői összeghez, mellyel a vállalkozás összértéke elérte a 3 milliárd dollárt, ám a terjeszkedéshez még ez az összeg sem elég. Bár a DT szóvivője cáfolta a magazin állítását, miszerint már egy éve folynak az egyeztetések, a lap munkatársai azonban bennfentes információkra hivatkozva, már a következő néhány hétben egy esetleges megállapodásról megszületéséről beszélnek. 

Stefan Zilch, a Spotify németországi, osztrák és svájci üzletekért felelős ügyvezetője szeptember végi nyilatkozata alapján, melyben az illegális letöltésekről a legális streaming-re való tömeges átállásról beszélt, várható volt a közeljövőbeli terjeszkedés, melyhez ebben az esetben a DT nyújtaná hiányzó tőkét.

Forrás

Álomfizetés fájlmegosztással

2012. január 19-én, a Megaupload leállításával egy korszak lezárult. Fájlfeltöltésből többé már nem lehet megélni. De hogyan működött ez a rendszer

2011-ben a fájlmegosztók még azért versengtek, hogy hozzájuk töltésék fel a felhasználók a fájliakt. Ehhez megpróbáltak minél több mindent bevetni. A Megaupload 1 millió letöltés után ezer dollár készpénzt adott. Mivel ez egy átlagembernek elérhetetlen volt megjelentek más oldalak is, akik már ezer letöltés után fizettek. Kezdetben 15 dollárt, majd később már 40 dollárt is. Sőt, ha valaki meghívta ismerősét az oldalra, akkor az ismerőse által keresett összegnek akár a 20%-át is pluszba megkapta. Ezer letöltést pedig még egy hobbi zenész is összehozott legális úton egy hónap alatt.

De ez miért érte meg az oldal üzemeltetőjének?

Az oldalra bárki, bármit feltölthetett. De letölteni csak bizonyos méretű fájlt és azt is csak nagyon lassan lehetett. De ha előfizettünk kb. 10 dollárért prémiumszolgáltatásra egy hónapra, akkor korlátlanul lehetett letölteni. Ezen kívül az oldalak tele voltak reklámokkal, hogy biztosan megtérüljön az üzemeltetőnek a befektetett pénz.

Mi okozta a vesztüket?

A rendszer egyértelműen az illegális fájlmegosztásra buzdította az embereket. A Megaupload bezárása után, a többi fájlmegosztó attól félve, hogy őket is bezárják pénzüket kimentve felszámolták magukat.

Mennyit lehetett így keresni?

Gondoljunk csak bele! A mai legnagyobb hazai torrent oldalakon egy népszerű sorozatot hányan töltenek le csak egyetlen nap alatt? Több ezren. És egy angol nyelvű filmet?
 

Napi bevétele egy felhasználónak fájlfeltöltésből. (Hotfile)

 Heti bevétele egy felhasználónak fájlfeltöltésből. (Filesonic)

Források:
nationalpost.com
geekadda.com
hvg.hu
torrentfreak.com

Új Angry Birds!

Az Angry Birds Go! december 11-én érkezik és ezúttal autóversenyes lesz. A madarak különböző tuningolható járgányokkal számos akadályt leküzdve és pontokat gyűjtve juthatnak célba.

A finn Rovio Entertainment tehát nem áll meg és addig fejleszti/nyúzza jól bevált franchise-át, amíg csak lehet.
Bár 2009-ben a játék indulásakor először iOS készülékeken volt elérhető, hamar meghódította a többi platformot is.
Most sincs ez másként: az okostelefonok versengésén felülkerekedve a mérges madarak idén szokásos módon mindenhol jelen lesznek a piacon. Így az új játék elérhető lesz Android, BlackBerry, iOS és Windows Phone készülékeken is.

Hivatalos trailer:

Forrás: technet

Cselezd ki a titkosszolgálatot!

Miközben sokan épp az NSA elől próbálnak rejtőzködni, egy amerikai művész olyan Gmail-kiegészítőt készített, ami szándékosan „gyanús” szöveget generál az emailjeink végére, hogy azok mindenképpen fennakadjanak a titkosszolgálati szűrőkön.

Ben Gosser – aki az Edward Snowden által kirobbantott botrány után rukkolt elő a ScareMail-lel – így foglalta össze terve lényegét: „Az NSA egyik módszere az, hogy előre meghatározott kifejezéseket keres a megfigyelt email-forgalomban. (…) Az eredmény egy ámokfutó kormányzati megfigyelő-gépezet, amely algoritmikusan összegyűjti digitális kommunikációnkat. A ScareMail célja, hogy felborítsa az NSA megfigyelési munkáját. Eleve tűt keresnek a szénakazalban, és ha telerakjuk az emaileket a számukra ijesztő szavakkal, kilátástalan lesz a munkájuk, mert az a keresés, ami mindent kidob, pontosan olyan, mint az, ami semmit.”

Gosser természetesen nem ismeri az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség által szűrt keresőkifejezéseket, ezért az amerikai belbiztonsági minisztérium (Department of Homeland Security, DHS) közösségi oldalakon használt keresőkifejezéseit vette alapul – írja az Index.

Szuper bukósisak

A mobilokon túl egyre több okoskütyü lát napvilágot. Ebben persze semmi újdonság nincs, de a kicsit is a témára fogékony ember mindig kíváncsian várja a "na már megint mit találtak ki" vagy a "végre, szuper, ez is kell nekem" jegyében az eszközöket.

A Google Glass utáni újabb ötlet, hogy motorozás közben is cyber legyen az ember. A legújabb fejlesztés így nem más, mint a címben is lelőtt szuper bukósisak, a Skully-P1.
A sisakban található nagyfelbontású képmegjelenítő egy android szoftveres számítógépről veszi az adást. A felhasználó akár hangutasításokkal is kezelheti a funkciókat, megjeleníthet pl. navigációs információkat vagy a sisakban elhelyezett hátsó kamera 180 fokos látószögű képét, melyek a fejlesztők szerint növelhetik a motorosok biztonságát. De GPS, Wi-Fi, Bluetooth, gyorsulásmérő és iránytű is lesz az okostelefonokkal is összepárosítható sisakban.

A forgalmazását tavaszra tervezik, a várható ára pedig 1000 dollár lesz.

Forrás: technet

2013-10-21 szemle - p2p

p2p - szemle 2013-10-21

2013-10-21 Copyright

Copyright - szemle 2013-10-21

Távoli védelem

Az Android őszi újdonságai között a biztonság az egyik fő szempont. Az ujjlenyomat-olvasó terve mellett már meglévő szolgáltatásról is beszélhetünk. Az új funkció netes felületen, az Android Eszközkezelőben érhető el. Segítségével távolról megváltoztathatjuk a telefonunk jelszavát vagy PIN-kódját, földrajzi helyét is meghatározhatjuk, de végső esetben akár minden adatot törölhetünk róla.
Természetesen a funkció csak internetkapcsolattal rendelkező telefonokat ment meg egyből az adatlopás veszélyétől, de összességében hasznos szolgáltatás a készülék elhagyása/illetéktelen kezekbe kerülése esetén.

A Google azonban ezzel nem mutatott újat, sőt ügyesen másolja az Apple-t. Utóbbinak ott a korábban megjelent iCloud, mely ugyanezeket teszi lehetővé.

Android Eszközkezelő, forrás: index.hu

iCloud, forrás: apple.com

Forrás: index, hwsw

Netflix és hulu - Magyarországról!

Van több olyan szolgáltatás, ami rendkívűl bosszantó módon itthonról nem elérhető. Igen, én is próbáltam már LEGÁLIS online adásokat nézni, esetleg egy-egy kedvenc sorozatom néhány részét elérni vagy kiegészítő kisfilmeket, werk-eket megismerni.

De a legtöbb szolgáltatás esetében ez -- nem lehetséges. Még ha fizetni akarok érte, akkor sem. Pedig pl. a netflix esetében ez $7.99 - azaz szinte semmi. Cserébe bármit megnézhet az ember. Tévén, gépen, tableten, telefonon, igaz, ezek közül egyszerre csak kettőn.

Lehet próbálkozni sok mindennel, persze. Én is kísérleteztem a TOR-ral, mindenféle VPN megoldással, de nem élvezhető ezek sebessége sajnos.

Megoldás ?

VAN!

Az UnblockUS. Részletes leírás, precíz lehetőségek. Egy hét ingyen van. Utána bankkártyás fizetés. (NEM paypal, mert azzal azonosítjuk magunkat mint magyarok és nem engedélyezi a fizetést...) Ha ez kész: irány a NETFLIX. Egy hónap itt ingyen van, utána kezdődik a fenti $7.99.

Ami HD-ben ment, az fent van HD-ben. Aminek 5.1-es hangja van, az 5.1-ben szól.

NEM összehasonlítható a minőség a sok sorozatnéző oldallal -- és ez biztonságos is.

Goodbye, Isohunt ... és kösz a halakat.

Nem, nem az én témaköröm.

Igen, tudom, hogy ezt más már vagy megírta, vagy meg fogja... de az ISOHUNT bezárása egyrészt rossz jel, másrész szinte "családtagot" veszítettem el.

Lehet elvi vitát kezdeni arról, hogy egy torrent-oldal létezése mennyire jogszerű vagy mennyire nem, mennyire káros vagy mennyire nem ... én csak arról tudok írni, amit én láttam, hallottam, tapasztaltam.

Az isohunt az egyik legnagyobb kereső volt, a google szerint az összes általa indexelt oldal közül a 426. Egy egyetemi projectből lett az egyik legnagyobb, legmegbízhatóbb, leghasználhatóbb kereső. De több is volt ennél. Egy olyan multi-kulturális platform, ahol nemtől, kortól, vallástól vagy lakóhelytől függetlenül lehetett megbeszélni ezer különböző dolgot a többiekkel, problémákra megoldásokat találni, és olyan -- rég elfelejtett, meg-nem-található dolgokra akadni, amik egész egyszerűen kereskedelmi forgalomban már hosszú évek óta nem elérhetőek.

Jogsértések ? Bizonyára. De ha csak a filmekre, sorozatokra gondolunk: számtalan olyan esetről tudok, amikor egy letöltött és megnézett pilot epizód, vagy egy rég nem talált együttes egyetlen száma késztetett arra valakit, hogy megvegyen egy-egy albumot, megrendeljen egy dvd kiadást.

Jogdíj ? Hm ... ha csak az itthoni szabályokat nézzük: minden üres adathordozó tartalmaz elég magas "hozzájárulást" mint szerzői jog, mert azt feltételezik, mindenki lop mindent. Én ezt személy szerint kikérem magamnak és igazságtalannak tartom. Én rengeteg saját készítésű fotót tárolok lemezeken, ez lassan már 3-4 terrabájtra rúg. (ez kb. 930-950db dvd-nek felel meg) ... Ezek után a lemezek után nekem miért kell jogdíjat fizetnem másoknak ... ? Miért van az, hogy alapból azt feltételezik, minden egyes lemez illegális célokat szolgál ?

Úgy gondolom, mindennek több oldala is van... de hogy 600 millió dollárt követelni egy keresőmotortól úgy gondolom kissé irreális ...

Mindenesetre: én megköszönöm Gary Fung-nak, hogy 10 évet megélt az oldala: ez az internetet figyelembe véve nagyon komoly kor.

Ja igen ... és kösz a halakat.

A virtuális könyvtár

A technika fejlődése a könyvtárak számára is új lehetőségeket nyitott, és lehetővé tette a virtuális könyvtárak megszületését. Az információs társadalom módosítja a könyvtárak szerepét, és fejlett technológiái a leginkább a virtuális könyvtárban mutatkoznak meg.

A virtuális valóság (virtual reality) a 3D-s ábrázolás segítségével jeleníthető meg, amelyet ma a számítógépes vizualizáció minden területén alkalmaznak. Ezzel a technikával élethű látványt lehet elérni, pl. egy romvárosról, és így a felhasználó úgy érezheti, hogy ő maga is ott van a romvárosban. Ez a virtuális könyvtárakhoz is felhasználható.

Az új felhasználói igények át fogják alakítani a könyvtári szolgáltatásokat, és ki is bővítik azokat. A könyvtár mindenhonnan elérhetővé válik, és segít a felhasználóknak eligazodni az egyre halmozódó információk között.

A könyvtáraknak alkalmazkodniuk kell a világ változásaihoz - ennek egy formája lehet a virtuális térben való megjelenésük. "A könyvtár virtualitása ott kezdődik, ahol a szolgáltatások elhagyják az épület falait, tehát falak nélküli könyvtárnak is nevezhetnénk. A hozzáférés sem térben, sem időben nem korlátozott." A virtuális könyvtár kifejezés sokféleképpen értelmezhető, a cikk több megközelítést is bemutat. A virtuális könyvtárak szolgáltatásainak külön környezete, tere van.

A könyvtárak már fejlődnek, de a jövő könyvtáráról még nincsen pontos kép.

Forrás

DTT

A Digitalizált Törvényhozási Tudástár (DTT) elnevezésű projektet az Országgyűlési Könyvtár hozta létre, "amely gyorsan, hatékonyan, az érdeklődők széles köre számára egy időben tud hozzáférést nyújtani jogforrásokhoz, parlamenti dokumentumokhoz, szakirodalomhoz, megkönnyítve ezzel a jogalkotási tevékenységet, az oktató- és kutatómunkát, a könyvtári tájékoztató tevékenységet, vagy akár a Magyar Országgyűlés tevékenységével kapcsolatos érdeklődő olvasgatást". 

2001-ben kezdett az Országgyűlési Könyvtár programszerűen digitalizálni, a védett állomány egy részét 2009-re fel is dolgozták. 

A DTT a terv szerint 2010 és 2011 között valósul meg, célja kb. 2 millió oldalnyi dokumentum digitalizálása, adatbázisba szervezése és szolgáltatása a honlapon, valamint, hogy segítse az országgyűlés jogalkotó munkáját, a jogalkotás hátterének szakmai tevékenységét, az oktatást és a kutatást, és a könyvtári tájékoztatást is. 

A cikk a DTT példájával mutatja be, hogyan zajlik egy könyvtári digitalizálási projekt megtervezése. Így külön részt kapnak a következők (eltérő részletezettséggel): digitalizálni kívánt dokumentumok kijelölése (kiválasztás alapelveinek meghatározása), szakterületi listák, kötetek állapotának előzetes felmérése, és a példányok vizsgálata (ennek szempontjai), informatikai háttér megtervezése, dokumentumokkal kapcsolatos műveletek (mozgatás, kötés, stb.), szerzői jogi kérdések. Ezután részletesen, lépésről lépésre írja le a digitalizálás folyamatát. Ezt követően megtudhatjuk, hogy mit kell ellenőrizni, és milyen formában történik majd a tartalomszolgáltatás (a szerzői jog figyelembevételével). 

A kulturális értékek megőrzése a jövő szempontjából is nagyon fontos - olvashatjuk a Zárszóban. A DTT is szem előtt tartja ezt. 

Forrás 

Ma milyen stílust hallgatnál szívesen? - magyar fejlesztésű online rádió

Alfa verzióban már fut az a netes rádió, melyen részletesen be lehet állítani, milyen stílusú zenéket hallgatna a felhasználó. A Szokol rádió egy olyan program, ahol a felhasználó könnyen és gyorsan beállíthatja kedvenc zenéinek paramétereit: stílust, ritmust, évjáratot, azt, hogy magyar vagy külföldi zeneszámok legyenek túlsúlyban.
Az alapértelmezett adatbázisban természetesen a neves toplisták nótái szerepelnek, de bárki adhat hozzá zenét és bárki közzétehet a közösség üzenőfalán szöveges bejegyzést, képet vagy közelgő eseményt. Mert itt is építhetünk zenei közösségeket vagy csatlakozhatunk meglevőkhöz zenei érdeklődésünknek megfelelően.
A rádiót tovább is fejlesztenék és befektetőket is keresnek, valamint startup-versenyeken is indulnának a közeljövőben.

Forrás

Itthon is fenyeget a cyberbullying?

Ahogy oly sok minden más, már az iskolai piszkálódás sem áll meg a négy fal között. Egyre gyakrabban használnak a fiatalok közösségi oldalakat, hogy általában elmarasztaló véleményt írjanak egymásról, sokszor nem törődve a következményekkel.
Külföldön sajnos több olyan fiatal követett el öngyilkosságot, akiket korábban kortársaik zaklatták az interneten. A magyar gyerekek körében ugyan nem történt olyan, nagy nyilvánosságot kapott eset, ahol egyértelmű lett volna a kapcsolat az internetes zaklatás és az öngyilkosság között, maga a jelenség azonban egyre elterjedtebb.
2009-ben egy 4000 diák megkérdezésével készült átfogó felmérés rámutatott, hogy a magyar tanulók 33,1 százaléka gúnyolódott már társain, vagy szégyenítette meg őket valamilyen formában. Az EU Kids Online nevű európai vizsgálatból kiderült, hogy már a megkérdezettek 30%-át az interneten keresztül bántották, a legtöbbször valamilyen közösségi oldalon vagy azonnali üzenetküldő programon (pl. MSN) keresztül. 2012-ben az online bántalmazásra koncentráló felmérés arra mutatott rá, hogy a cyberbullying most már Magyarországon is sokkal elterjedtebb, mint az iskolai bántalmazás.

„Az egyik legfontosabb tanulság, hogy azok is lehetnek bántalmazók, akik egyébként az iskolában nem lépnek fel agresszorként. Akit élőben kínoznak, azt az interneten is, viszont belőle magából is könnyen lehet online bántalmazó.” – mondja Parti Katalin, az Országos Kriminológia Intézet (OKRI) munkatársa.
Ez a fajta zaklatás sokkal mélyebb nyomot hagy az áldozatban, mint a zaklatók gondolnák. Sokszor nem is áll mögötte valódi gyűlölet vagy komoly ellentét, egyszerűen sokan nem mérik fel ennek lehetséges hatásait. Kamaszkorban pedig azért van ennek nagyobb súlya, mert ekkor alakul ki az identitástudat.

Forrás  

E-könyvet a Magyar Telekomtól?

A http://hu.txtr.com/ oldalon ingyenes regisztrációval létrehozhatjuk saját digitális könyvespolcunkat, és több mint 700 ezer idegen- és 3000 magyar nyelvű könyvből válogathatjuk össze olvasmányainkat. A webáruház akciókkal csalogatja a digitálisan olvasni vágyókat, nyereményjátékok és kedvezményes könyvek segítségével promotálja szolgáltatásait. A webáruházban jelenleg kártyás fizetéssel lehet vásárolni, a későbbiekben kerül sor a Telekom egyéb fizetési megoldásainak integrációjára.
A regisztrált tagok más forrásból származó könyveket is tárolhatnak könyvespolcukon, áttölthetik azokat e-könyv olvasójukra vagy mobilkészülékeikre. Utóbbi használatát segítik az alkalmazások, melyek a Google Play áruházból, illetve az Apple App Store-ból is letölthetőek. Ezek az Android 2.3 (és felette), iOS 5.0 (és felette) operációs rendszerű okostelefonokon és Windows 8 operációs rendszerrel működő készülékeken érhetők el.

Forrás

Snowden minden titkos anyagot átadott

Edward Snowden, a Moszkvában egy évre menedékjogot kapott amerikai kiszivárogtató a New York Timesnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy egyetlen titkos anyagot sem vitt magával Hongkongból Oroszországba. Mint mondta, „nulla az esélye” annak, hogy a kínai vagy az orosz hírszerzés hozzáférhetett volna a birtokában lévő dokumentumokhoz. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottja visszautasította a vádakat, hogy az oroszok vagy a kínaiak kémje lenne. A 30 éves informatikus elmondta, biztonsági okokból minden dokumentumot átadott a brit Guardian újságíróinak – akik vele az első interjút készítették Hongkongban –, és nem tartott magánál másolatokat.

Snowden arról is nyilatkozott, hogy fokozatosan alakult ki benne a döntés a kiszivárogtatás megszervezéséről. A hírszerző szolgálatok tevékenységével kapcsolatos kétségei akkor kezdődtek, amikor Genfben a CIA számára dolgozott. A motivációt a többség érdekével magyarázta. „Amennyiben a közvélemény nagy részének támogatásával folyik, akkor egy még behatoló és kevéssé erkölcsös programnak is van legalább valamennyi legitimitása. De a titokban, a közvélemény tudta nélkül folyó programoknak nincs ilyen legitimitásuk, és ez a probléma” – mondta. Mint arról a hvg.hu beszámolt, Snowden interneten, kódolt e-mail üzenetekben adta az interjút Moszkvából a New York Timesnak.

Egy lehetetlen siker

A Nokia volt vezérigazgatója (Jarmo Ollila) szerint lehettek volna előrelátóbbak a fogyasztók igényeivel kapcsolatban.
Olilla 1985-ben csatlakozott a finn céghez, majd később 14 évig volt vezérigazgatója. 2006-ban mondott le, amikor a Nokia piaci részesedése 41% volt, de azóta is tagja az igazgatótanácsnak.
A volt vezér kifejtette, hogy igaz, hogy az ő vezetése alatt vált a Nokia a világ vezető mobiltelefon gyártójává, de egy idő után a szoftverek fejlesztésével lemaradtak.
Nemrégiben jelent meg Ollila regénye "Egy lehetetlen siker" címmel, ami a Nokia történetét foglalja magában. Ebben olvashatunk azokról a tényezőkről, amik miatt a Nokia 2001 után egyre inkább vesztett vezető szerepéből. Ezek közül példaként említhető az okostelefonok kihívása, illetve az olcsó ázsiai cégek dömpingje.
Szintén érdekesség, hogy a volt vezérigazgató szerint direkt keresztbe tettek nekik az amerikai hálózati szolgáltatók, mondván, hogy túl nagy a Nokia 20%-os részesedése, mert nincs kereslet a 300 dollárnál drágább telefonokra. Ezzel szemben az Apple épp egy 600 dolláros telefonon dolgozott. Emellett elismeri, hogy az amerikai cég valami telesen újat alkotott, és az iPhone-nal abszolút új felhasználói élményeket nyújtottak a felhasználóknak.

Forrás

Megújulhat az amerikai hírszerzés

Hamarosan távozik posztjáról az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) igazgatója és a helyettese. A titkos adatgyűjtési botrány miatt elhíresült hírszerző szervezet igazgatója, Keith B. Alexander tábornok nyolc évet töltött az NSA élén. Washingtonban megerősítették, hogy hogy az NSA vezetője 2014 márciusában leköszön, míg a helyettese, John Inglis már jövő januárban távozik.
A Fehér Ház nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy Alexander – aki az NSA mellett az Egyesült Államok kiberparancsnokságát is vezeti – kiváló munkát végzett, s távozása nincs összefüggésben a kiszivárogtatással, jóval a Snowden-ügy kirobbanása előtt kitűzték visszavonulásának időpontját.
Az új fejlemény lehetőséget ad az amerikai elnöknek, hogy újraszervezze a hivatalt, amelynek a hírnevét igencsak megtépázta a közelmúlt legnagyobb megfigyelési botránya – írja az Index. Obama azt ígérte, hogy átláthatóbbá teszi a széles körű adatgyűjtést végző ügynökség munkáját és megszigorítja az ellenőrzést.

A Samsung békülne, vége a szabadalomháborúnak Európában?

Az Apple és a Samsung között fennálló szabadalmi vitáknak még mindig nincs vége, vagy mégis? A koreai elektronikai cikkeket áruló óriáscég ugyanis felajánlotta, hogy részlegesen lemond arról, hogy az Európai Unió piacfelügyeleti szervei elé citálják az amerikai vállalatot. 

A két cég ugyanis az Európai Uniós országok közül 10 országban perben állnak egymással, szabadalmi jogviták miatt. A vita hátterében az elsőségért zajló verseny áll, hiszen mindkét óriás cég azt akarja elérni, hogy saját cége legyen a legnagyobb okos telefon gyártó cég. A Samsungnak ez azért is fontos, hiszen az elsőséggel hatalmas profit is jár, s ennek a koreai cég profitjának 85%-át bizony a mobiltelefon üzletága adja.

A Samsung felajánlotta az Európai Bizottság előtt, hogy a következő 5 évben nem fog keresetet indítani olyan cégek ellen, amelyek csatlakoztak egy közös szabályozási rendszerhez. A Samsung 12 hónapon keresztül tárgyalna az érintett cégekkel a szabadalmak eladásáról, vételáráról. Az esetben, hogy ha a vételárról nem születne döntés, a vételár kiszabását a bíróságokra hagyná. Az Európai Bizottság 1 hónapot adott a jelentkezésre.