Egyre többet lehet hallani, hogy az amatőr fotósok veszélyeztetik a fotós szakmát. Míg a profik rendes fizetésért csinálnak meg egy-egy képet, addig az amatőrök kisebb összegért is rendelkezésre bocsájtják a képeiket az újságoknak, korlátozva ezzel a profik lehetőségeit. Ma az internet korában, amikor bárki fényképeket készíthet, gyökeresen megváltozott a szakma.
Egy évtizede még más volt a helyzet
Holly Stuart Hughes szerint nem nagyon van olyan fotóriporter, akit ne sújtanának ezek a változások. A
PIB kereskedelmi szervezet adatai szerint míg 2000-ben 286.932 oldal volt a számon tartott magazinok összesített terjedelme, 2009-ben már csak 169.218 oldal volt. Ez 41 százalékos zuhanást jelent. Régebben a szerkesztőségek vonakodtak attól, hogy archív képeket közöljenek a magazinjaikban, amik eltértek az adott témától, ám a szerkesztőségek rendelkezésére álló költségkeret csökkenése változtatott ezen.
Jonathan Klein, a
Getty Images vezérigazgatója azt mondta, hogy amikor az ügynökséget létrehozták "még egyetlen valamit magára adó művészeti vagy kreatív igazgató sem tett közzé archív képet, mert az nem volt eredeti, nem ök rendelték, vagy nem az ő kreativitásukat fejezte ki."
Digitális fényképezés
Ráadásul pár évvel ezelőtt megjelent a digitális fényképezés. Az internetnek köszönhetően a szerkesztőknek sokkal egyszerűbb kikeresni és megrendelni a számukra megfelelő felvételeket a fotótárak anyagából. Sokan azt hiszik, hogy ők már profi fotósokká váltak, csupán attól, hogy megvesznek egy drága fényképezőgépet.
Keith Marlowe - a Spin és a Rolling Stones fotósa - azt mondta erről, hogy: " A múltban igazán érteni kellett a fényképezőgép használatához. Ha az ember elrontott egy tekercset, a hangversenyről készült elvesztett fotókat nem lehetett pótolni. Most viszont bármely fotós azonnal láthatja, sikerült-e a felvétel, és mit kell változtatni mondjuk a világításon."
Amatőr kontra profi fotósok
Az amatőrök szórakozásból fényképeznek. Hol saját magukat, hol azt hogy éppen hol járnak vagy mit esznek, és előszeretettel rakják fel ezeket a közösségi média honlapjaira. Az sem ritka, hogy egy családi rendezvényre vagy éppenséggel egy esküvőre inkább őt kérik meg, hogy legyen a fényképész, mintsem egy profit hívjanak meg, akinek ráadásul még fizetni is kell. Persze, ez nem azt jelenti, hogy a hobbifotósok képei rosszabbak lennének a profiéktól. Sőt, ők akár zseniális képeket is készíthetnek, hiszen nincs nyomás rajtuk, hogy mi lesz ha egy-egy képet elrontanak. Bármennyiszer hibázhatnak, azt senki nem fogja számon kérni tőlük. Ők bármennyit kísérletezhetnek, amikből persze sok jó kép is készülhet. Az utóbbinak csak szimplán jó képeket kell készítenie. Pont. Ő ezt a megélhetésért csinálja, nem azért, hogy egy kis plusz pénzhez jusson.
Ha a felszerelésről van szó, akkor a profik könnyebb helyzetben vannak, hiszen tudják már, hogy milyen gépeket kell megvenniük a tökéletes fotó érdekében. Egy kezdő sokkal nehezebb helyzetben van, hiszen gazdasági szempontból neki az kidobott pénz, amit a fényképezésre költ. Nekik elsősorban olyan gépeket kell venniük, amiket mindenképp használni fognak. Sok kezdő esik abba a hibába, hogy megvesz olyan kamerákat, amikről azt hallotta, hogy nagyon jó képeket lehet vele készíteni, csak éppenséggel még nem tudja használni.
A rossz hír az, hogy csak fotósként nehéz megélni. Akik tényleg ezzel akarnak foglalkozni, nem csak amatőr szinten, azoknak a marketinggel is kell foglalkozniuk. El kell hitetni a potenciális megrendelőkkel, hogy nekik rád van szükségük. Hirdetni kell magadat mindenhol, akár papíron, akár elektronikus formában.
Források:
Az amatőr fotósok veszélyeztetik a fotós szakmát
A profi fotóssá válás rögös útja
Mi a különbség a profi és a hobbifotós között?
kép1 kép2
/Android_Windows_iOS.png)
