A hálózatiság társadalmi-kulturális hatásai: gyerekek, tanulás, kapcsolatok

                               
Digitális fejlődés. Előny vagy hátrány?

A digitalizáció és a modernizáció kettős hatást gyakorolnak társadalmunkra. Az emberi kapcsolatok, a gyermekek közötti kapcsolattartás, a tanulás és a szabadidő eltöltése mind változásokon mennek keresztül. A digitális fejlődés, újabbnál újabb felfedezéseket tesz lehetővé. Ezek a felfedezések folyamatosan változó és bővülő információ készletet tárnak elénk. A kérdés az, vajon előnye származik e a társadalomnak attól, hogy minduntalan bővülő tudáskészlettel rendelkezünk, esetlegesen csak nő a különböző generációk közötti elhatárolódás. Vajon az x, az y, és a z generáció megérti még egymást? Mindenkinek egyenlő esélye van az az új információk feldolgozására, használására? A bejegyzéseim a gyerekek fejlődésével és oktatásukkal kapcsolatos kérdésekre fognak orientálódni, ebben a hatalmas, kérdésekkel teli témakörben.

Gyerekek és modernizáció

A gyermeknevelés már anélkül is széleskörű figyelmet igényelt, mielőtt a hálózatiság ilyen szinten elterjedt volna, A televízió  hatását is rengetegen kutatták, figyelték és elemezték a gyermekek fejlődésére orientálódva. Elemezték előnyeit hátrányait. Megállapították és kimutatták, hogy azok a gyerekek akiknek a szobájában televízió van, sokkal gyengébbe eredményt tudnak elérni a matematikában, rosszabbak az olvasási eredményeik és gyengébb a  felfogóképességük is. A gyerekek még nem tudják megérteni hogy ami a Tv-ben, filmekben lejátszódik nem valóságos, nem tudják, hogy ezeket az  eseményeket csak el játsszák. Emellett azt sem tudják még megérteni hogy a tér és idő a valóságtól eltér. Ám az, hogy nem értik a történteket nem azt jelenti, hogy nem próbálják meg feldolgozni a  látottakat, hallottakat. Automatikusan reagálnak rá és megpróbálják értelmezni. Ez az értelmezés azonban többféle is lehet, vannak akik agresszívan reagálhatnak, vannak akik az érzelmi káoszt nem tudják feldolgozni és álmukban térnek vissza az ijesztőbb képek, de ezek a felgyülemlett érzelmek és kételyek viselkedészavarhoz vezethetnek.

Gondoljunk bele, ha egy - a hálózatisághoz és internethez képest- egyszerűbb eszköz ilyen fajta befolyással van a gyermekek fejlődésére, milyen lehet ha túl korán találkoznak a számítógépekkel és az internettel.

Természetesen mindennek van előnye és hátránya is. Ha jó időben, és mértékkel használjuk, a hálózatiság adottságai akár hasznossá is válhat.

A rengeteg információ és adatbázis sok olyan információt tud szolgáltatni,a mihez lehet nem tudnának hozzáférni a gyerekek. A könyvtárak mellett kiegészítő adatbázisnak tekinthető az internet. De a könyvtár megbízható forrás, míg az interneten tudnunk kell szelektálni, és a hiteles forrásokat felismerni, hasznosítani.

Általános hatások a társadalom egészére

A modernizáció, az információ szerepének fejlődése, a tudás mind inkább egyre fontosabb a jelenlegi társadalmunk alakulásában. És a társadalmat az újabb és újabb generációk fogják formálni. Nézzünk egy alapvető elméletet az információs- és tudástársadalomról.

Farkas János: Az információs- vagy tudástársadalom c. művében összefoglaló elemzését nyújtja a jelentős szakirodalmi elméleteknek. Felvázolja, hogy az információs társadalom különböző megközelítési módjai milyen kérdéseket vetnek fel, s milyen válaszok adhatók meg rá.

 "Az információs társadalom, mint „társadalmi probléma” főbb kérdései és válaszai:

1. A „Társadalom” jellemezhető-e a „Technikával”? - Társadalom és Technika nem állnak egymással oksági viszonyban, kölcsönös meghatározottság van közöttük.

2. Mennyiben tekinthető „információsnak”, mennyiben „tudástársadalomnak”? – Inkább tudástársadalom, hiszen információt minden társadalom közvetít, s itt inkább az információ lényegéről, tartalmáról, valamint az emberi kommunikáció médiumairól, kommunikációs szükségletek és szándékok okairól van szó.

3. Növeli vagy csökkenti az új technika a társadalmi egyenlőtlenséget? – A történelem során minden technikai rezsim növelte a társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenséget, de az infokommunikációs technikában benne rejlik a lehetőség, hogy nem csak a gazdagok juthatnak hozzá.

Az információs társadalom remélhetőleg garantálja a gazdasági versenyképességet és munkahelyeket teremt, ökológiai előnyökkel jár, fokozza a demokráciát, forradalmasítja életmódunkat és a munkához való viszonyunkat."

Forrás:  Az információs társadalom