Az előző cikkben a régi könyvtárak építészetével és funkciójával foglalkoztunk. Most viszont nézzünk meg egy jelenünkben lévő irányzatot melyről gyakran hallunk de kevésbé tudjuk ,hogy valójában mit is jelent.
A cikk első részében megnézzük az előzményeket majd áttérünk a arra ,hogy pontosan mit is értünk a zöldkönyvtár kifejezés alatt, majd legvégül megnézzük ,hogy Magyarországon hol tart ez az irányzat.
Ennek a könyvtári irányzatnak létrejöttéhez 2 tényezőnek kellett megvalósulni.
Az első a fenntarthatóságnak a gondolata mely legelőször 1713-ban Hans von Carlowitznak a Sylvicultura oeconomica munkájában jelenik. Ebben az erdőknek az újratelepítésével foglalkozik.
A gondolat modern kori megjelenése 1981-tehető amikor Lester R. Brown a fenntartható társadalom című munkájában újra előveszi ezt a témát, de már az emberi társadalomra alkalmazza.
A legnagyobb előrelépést az 1987-es ENSZ által közreadott Közös Jövőnk jelentés jelentette mely megfogalmazza a fenntartható fejlődés ma is ismert definícióját és célját határozza meg. Amely úgy szól, hogy:
"A Fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségeitől."
(ENSZ-Közös Jövőnk jelentés, 1987)
A második tényező a modern környezetvédő mozgalmak megjelenéséhez köthető. Ez a 60-as évekhez kötődik, amit a rádöbbenés évének is szokás nevezni, ugyanis ebben az évben lát napvilágot Louis Carlson, Néma Tavasz című munkája mely a környezetszennyezésre hívja fel a figyelmet.
Az ezt követő időszak a világkonferenciák szervezésének az időszaka, amely közül a legkiemelkedőbbek az 1982-es, az 1992-es és a 2002-es. Ezeknek a hatására kristályosodik ki a ma is ismert fenntartható fejlődés fogalma és gyakorlata.
Mi is az a Zöld Könyvtár?
Minimalizálja a természeti környezetre gyakorolt negatív hatását a könyvtárnak, és emellett maximalizálja a beltéri környezetnek a minőségét. Az utóbbit úgy tudja megvalósítani, hogy gondosan kiválassza az épület helyszínét és igyekszik minél több természetes anyagot felhasználni hozzá.
Céljuk ,hogy mindenki egyenlően jusson hozzá a magokhoz, továbbá a genetikai sokféleségnek a megőrzése.
Ezt úgy kell elképzelni mint ha egy különgyűjtemény lenne a könyvtárban.
A magokat az emberek kikölcsönzik, és amikor lesz termés visszaszolgáltatják a magok többszörösét.
A magoknak a besorolása lehetne betű vagy növénycsoportok szerinti rend. Tárolásukra kiválóan megfelelnének a jelenleg kevésbé használt cédulakatalógus szekrények.
Az erőforrások védelmére helyezi a hangsúlyt, illetve támogatja a felelős hulladékgazdálkodást és az újrahasznosítást. Figyelmet fordít a szolgáltatásokra és a különböző környezettudatos oktatásokra.
A zöld könyvtár fő célja ,hogy megmutassák a könyvtáraknak a szerepét a fenntartható fejlődésben.
A régi könyvtárak esetében a belső illetve a külső környezet átalakítására kell koncentrálni. Az újak esetében pedig fontos, hogy a megfelelő organikus építészeti stílusban épüljön.
Az IFLA 2016-ban létrehozta a zöldkönyvtári díjat melynek megszerzéséhez nemcsak környezettudatosan kell működnie a könyvtárnak, hanem ezt prezentálnia is kell a külvilág felé.
Jó példa erre az egyik Németországi könyvtár mely a városi kertészkedésben való részvételével próbálta megszerezni az első helyet.
Maga a zöldkönyvtárnak fontos alkotóelemének kell lennie egy fenntarthatósági, környezetvédelmi külön gyűjtemény is, amik lehetnek a hagyományos dokumentumok vagy akár vetőmagok is.
Magkönyvtárak
Céljuk ,hogy mindenki egyenlően jusson hozzá a magokhoz, továbbá a genetikai sokféleségnek a megőrzése.
Ezt úgy kell elképzelni mint ha egy különgyűjtemény lenne a könyvtárban.
A magokat az emberek kikölcsönzik, és amikor lesz termés visszaszolgáltatják a magok többszörösét.
A magoknak a besorolása lehetne betű vagy növénycsoportok szerinti rend. Tárolásukra kiválóan megfelelnének a jelenleg kevésbé használt cédulakatalógus szekrények.
Zöld Könyvtárak Magyarországon
2007-ben az ELTE elfogadott egy minőségfejlesztési programot melyben felvállalta , hogy az új eljárásokat kiterjeszti az Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) valamennyi tagjára. Így jött létre a K21 minőségfejlesztési csoport mely kezdetben 6 munkacsoportból állt.
Az egyik ebből a zöld könyvtárak kérdésével foglalkozik. Fontos megjegyezni ,hogy Magyarországon ez az irányzat még csak kibontakozó félben van.
Két olyan könyvtár van melyek többnyire megfelelnek ezeknek a feltételeknek. Az egyik az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtár, a másik pedig a Kulturális Innovációs Alapítvány könyvtára mely jelenleg nem üzemel.
A felsőoktatási könyvtárak közül kiemelhetjük:
Szent István Egyetem Kosáry Domonkos Könyvtár és Levéltárat mely 2011-ben egy klíma könyvtárat hozott létre.
A Pécsi Tudományegyetem könyvtárát, továbbá a Szekfű Gyula könyvtárat.
Ezeken kívül természetesen sok olyan könyvtár van az országban, mely próbál környezettudatosan működni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése