Robotika - Bevezetés a robotok világába

A mai világban már lassan elképzelhetetlen, hogy ne találkozzunk valamilyen formában robotokkal. Azonban korántsem a 21. század vívmányaiként érdemes rájuk tekinteni. Ehhez viszont nem árt ismerni a robotika történetét. 

Ahhoz, hogy egyáltalán a robotikáról szó essen, érdemes tisztázni a robot fogalmát. Az Oxford English Dictionary szerint a robot nem más, mint egy olyan szerkezet, ami (előzetes programozás alapján) képes bonyolultabb feladatokat automatikusan ellátni. Állhatnak emberi iránytás alatt, de beépített vezérléssel is rendelkezhetnek. Ennek a vezérlésnek nem kizárólag elektromosnak kell lennie.

A robotok történelme

Most, hogy tudjuk mik a robotok, szót ejthetünk a robotika fogalmáról. Ez egy olyan tudományág, ami a "robotok tervezésével, építésével, működtetésével és gyakorlati felhasználásával foglalkozik" (Oxford English Dictionary). A robotika szó első nyomtatásban való alkalmazását (az OED szerint) Isaac Asimov, orosz származású, amerikai író nevéhez kötik, aki egyik rövid történetében használta a szót. Ez a történet 1941-ben jelent meg nyomtatásban, a Liar! címet viseli.

Leonardo da Vinci robotjának rekonstrukciója

Láthatjuk, hogy a fogalom alkalmazása nem egy újkeletű dolog, de a robotok történelme ennél sokkal korábbra nyűlik vissza. Az egyik legkorábbi említés egy ókori kínai műből származik az i.e. 5-4. századból (ez egy ember formájú mechanikus szerkezet volt). Alexandriából is maradtak fent források a robotokat illetően. Hérón (i.e. 1. század), matematikus-gépésztől maradt fent egy munka, ami arról értekezik, hogyan kell automatákat építeni. Az arab világban sem voltak ismeretlenek a robotok. Ismail al-Jazari a 13. században készített vízmeghajtású konyhai "gépeket", valamint ember formájú zenélő robotokat. Nem lehet megfeledkezni Leonardo da Vinci ember formájú robotjáról sem. Igaz, ez csak tervként maradt fent, de elkészítették a rekonstruált változatát is. Feljegyzések szerint ez a robot már képes volt egymástól függetlenül mozgatni a karjait, fel tudott állni és le tudott ülni.


Az eddig felsorolt példák mechanikusak voltak, de 1898-ban Nikola Tesla bemutatta a rádióvezérlésű miniatűr hajóját. Sokan ezt tartják az első rádióvezérlésű eszköznek. Az 1900-as évektől egyre több ember formájú robot látott napvilágot. Ilyen volt például az 1939-es Világkiállításon bemuatott Elektro is. Ennek a szerkezetnek az volt a különegessége például, hogy hangvezérléssel tudott járni.

A technikai fejlődéssel egyre modernebb robotok készülhettek, így az 1940-es évekre már teljesen automatikusan működő robotok is készültek. Az első digitálisan programozott és -működő robot feltalálása George Devol nevéhez kötődik. Úgy tartják, hogy ez a szerkezet fektette le a modern robotipar alapjait. Az Unimate egy ipari robot volt, ami egy összeszerelő futószalag mellett működött.

Karakuri ningyo

A japán robotika külön figyelmet érdemel, nem csak azért, mert az 1970-es évektől ők álltak a robotika élén (és azóta is jelentős szerepe van az ország iparában), hanem mert hozzájuk fűződik az első android elkészítése is Ennek neve WABOT-1 volt és képes volt a távolság érzékelésére, valamint mesterséges szemmel rendelkezett. Később a WABOT-2 már tudott orgonán játszani. Érdemes még megemlíteni, hogy az 1600-as években már Japánban is voltak robotok, ezeket karakuri ningyo-nak nevezték (ami nemes egyszerűséggel mechanikus babát jelent). Ezek között voltak, amik teát szolgáltak fel, de volt olyan is, ami nyilakkal tudott lőni.

1999-ben megjelent a Sony sokak által ismert robotkutyája, az AIBO. Külön érdekesség, hogy nemrég jelentették be: továbbfejlesztve visszatér a híres roboteb. Az új kiadást már mesterséges intelligencia vezérli majd és használhatjuk majd virtuális asszisztensként is.

Az elmúlt évtizedben egyre több fronton jelentek meg a robotok, így már sok kategóriába sorolhatjuk őket (ipari, szórakoztató, háztartásban használatos, stb.). Találhatunk már robotporszívót (Roomba), önvezető autókat (Tesla) és sorolhatnánk még, mivel egyre inkább gyarapszik a lista.