Az emberek azt hiszik, hogy az adatik biztonságban lehetnek az interneten és, hogy a visszaélések csupán rossz pletykák elrettentés gyanánt. Ha mindenki tudná, hogy milyen adatok birtokában vannak bizonyos cégek, akkor változtatnának a dolgaikon. Andreas Weigend tudós részt vett az Amazon adatstratégiájának kifejlesztésében. Jelenleg cégeknek ad tanácsokat (Alibaba, Lufthansa, SAP, Világgazdasági Fórum). Weigendben a 2001. szeptemberében történt USA elleni merénylet után tudatosult, hogy a NSA mindenről tud, és mindent elolvas. Erre akkor jött rá, amikor a titkosszolgálat felkereste őt, és olyan járatszámokra keresett rá, amik az eltérített repülőkhöz tartoztak.
Kínában is történnek érdekes dolgok, ugyanis a szállodaajtók elektronikus zárjait a rendőrség figyeli. ha egy ajtót kinyitnak, akkor arról jelzést kapnak. Ha egy ajtót legalább 7 alkalommal nyitnak egy éjszaka alatt, akkor ezeknek utánanéznek, mert feltételezhetik, hogy drogkereskedők vagy prostituáltak az érintettek. A szállodák kamerái is a rendőrségre vannak bekötve.
Weigend jogokat kért a cégektől, hogy hozzáférhessen az adataihoz. Azt akarta elérni, hogy olyan eszközöket tudjon használni, amelyek segítségével megnézheti az adatait, kiegészítheti és felismerhetetlenné teheti azokat, kísérletezhet velük és továbbíthatja azokat más szolgáltatásokba. A tudós azzal a mondattal zárta le a témát, hogy az embereknek beszélni kell arról, hogy mi zajlik a világban.
Félreértés, vagy nem?
A félreértés egy Facebook bejegyzésből indult ki, és végeredményül egy letartóztatás lett. Hogyan lehetséges ez? Egy félrefordításból. Egy palesztín férfi kiírta az oldalára arabul, hogy "Jó reggelt!". A közösségi hálózat ezt éppenséggel máshogy fordította le, ugyanis az oldal verziója a "Támadjátok őket!" volt. Az izraeli rendőrség megerősítette, hogy a férfit őrizetbe vették, de aztán sikerült tisztáznia magát, így szabadon engedték. A félreértésnek több oka is volt. Először is egy olyan képet posztolt a bejegyzése mellé, amin egy buldózeren állt, és nemrégiben több hasonló támadást követtek el izraeliek ellen hasonló járművekkel. A másik ok ugye maga a félrefordítás. Ez azért következhetett be, mert az arab "jó reggelt” és a „támadjátok meg őket” között csupán egy karakternyi eltérés van. A rendőrség a letartóztatás előtt senkivel nem beszélt, aki arabul beszélt volna, így a tisztségviselők csak a Facebook fordítására támaszkodtak. A bejegyzést azóta már törölték.
Tinder és az adatgyűjtés
Ki ne gondolta volna, hogy akár a társkeresők is begyűjthetik rólunk az adatokat? Pedig de! Az egyik ilyen applikáció a Tinder. Ezen az oldalon mindent, amit belájkolunk és írunk, azt évekig visszamenőleg el van tárolva, és akár a legtitkosabb vágyainkat is ismerhetik. Judith Duportail újságírónő foglalkozott a témával mélyebben. Judith korábban már csatlakozott a Tinderhez, és most az érdekelte, hogy vajon mennyi adatot gyűjtöttek össze róla. A The Guardian számára írt cikkében kiderült, hogy 920-szor nyitotta meg az alkalmazást, 870 férfit ismert meg, és 1700 üzenetet írt. Látták azt is, hogy hány éves férfiakkal beszélt, és azt is, hogy miről.
Mint kiderült, a szolgáltatás minden felhasználónál készít egy vonzósági értéket. Ezt Desirabiolity Score-nak nevezik. A felhasználóknak ez az érték titok maradt, ugyanis az applikáció nem árulja el nekik. Emellett azt sem árulták el, hogy valójában mihez kezdenek a birtokukban lévő információkkal, adatokkal. Az újságírónak, és a segítőjének (Paul-Olivier Dehaye) azt válaszolták erre a kérdésre, hogy az adatokat célzott reklámokra használják fel, illetve ezek alapján próbálják megkeresni a legmegfelelőbb partnert a felhasználók számára.
A Tinder gyűjti a a Facebook-lájkokkal és az Instagramon tárolt képekkel kapcsolatos adatokat is. A vállalat tisztában van vele, hogy a rendszerük nem teljesen biztonságos, hiszen egyik sem lehet tökéletes. Őszintén nyilatkoztak arról, hogy tesznek lépéseket az adatok védelme érdekében, de nem tud ígérni semmit.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése