A közösségi média és az önbecsülés viszonya
Egy brit kutatás rávilágított arra, hogy a megkérdezett tinédzser és fiatal felnőtt korú nők félnek a közösségi oldalakon publikált fotóikra kapott reakcióktól. A felmérésből kiderült, hogy minél több szűrőt használnak a képeikhez, nemhogy jobban, rosszabbul érzik magukat, mert félnek attól, hogy személyes találkozás alkalmával csalódik a másik fél.
Több megkérdezett - köztük modell is- szintén abbéli aggodalmának adott hangot, hogy a közösségi média nyomásának engedve az agyonfilterezett fotók ártalmas hatással vannak azokra a lányokra, akik ezektől a képektől várnak önigazolást. A cikk rámutat arra, hogy az influenszer kultúrának igenis nagy felelőssége van a mai fiatal generáció mentális fejlődésben.
Tehát továbbra is külcsín fontosságát hangsúlyozó közösségi médiának bedőlő, és az általuk közvetített normákat vakon követő felhasználók tálcán kínálják magukat a szolgáltatóknak. Míg vannak a tudatosabb felhasználók, akik ráébredtek arra, hogy van döntési lehetőségük, nem kell a lehetetlennek IS megfelelni. Összeegyeztethető a valódi és a virtuális énünk.
"A felhasználó csak egy digitális haszonállat?"
Az egyén és a digitális világ viszonya épp fordítottja annak, amit az egyszeri felhasználó gondol. Be kell látnunk, hogy a digitális lábnyomunk akkorára nőtt, hogy önszántunkból adjuk ki identitásunkat a szolgáltatóknak. Minden egyes klikkeléssel egyre több és több infót tud meg rólunk a Google, ezzel visszaélésekre adhatunk lehetőséget.
" Az innováció kizsákmányolás, a startupokba fektetés valójában csak szerencsejáték." Erős kezdés Aral Balkan-tól, aki az online személyes adatokkal való kereskedelmet rabszolgaságnak tartja. A programozó az etikus szoftverek mellett tette le a voksát, és azért harcol, hogy ezek minél több emberhez eljussanak. Véleménye szerint a közösségi oldalak figyelnek minket, és információkat szereznek tőlünk, így követni tudják viselkedésünket. Elemző programok segítségével a felhasználók jelentős hányadát folyamatosan monitorozni tudják. Balkan szerint ezzel az a céljuk, hogy létrehozzák "digitális ikermásolatunkat", és ezzel keressenek pénzt. A felhasználó tehát nem ügyfél, hanem fogyasztó. A személyes adatokkal való visszaélések nem fizikai károkat fognak okozni. Balkán példaként hozza fel azt az estet, ha például egy ember egy kisebbség tagja, amely az adott országban bűn, ahol él és ezt a Facebook tudja róla, és ez kiszivárog, akkor emberünk komoly bajba kerülhet. Ezért nagyon fontos az európai adatvédelmi rendelet, mely kontrollálhatja a féktelen adatgyűjtést. Ezt követően pedig a jogsértések felderítése következhet.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése