keresés

2020. október 16., péntek

Helyi sajtó vs. Google és Facebook



Szilícium-völgy: emblematikus információs technológiai központ
 (USA). Kép innen.
A közvéleményt világszerte foglalkoztatja a legsikeresebb techcégek tevékenysége, melyek jelentős versenyelőnyüket kihasználva egyre nagyobb piaci részesedést szereznek a technológiai szektorban. Az információtechnológiai fejlesztésekre épült birodalmak között találjuk a Google és a Facebook mellet például a Microsoftot, az Amazont, a Netflixet, az Intelt, vagy az Apple-t. Sokat olvashatunk róluk, és nem mindig csak az újdonságaikról, vagy arról, hogy a részvényeik szárnyalnak a tőzsdén. Állandó téma, hogy nem megfelelően vigyáznak a személyes adatainkra, de sok hír jelenik meg versenyellenes gyakorlataikról is. 

A Google és a Facebook ráadásul hatalmas relámbevételekre tesz szert évről évre az online hirdetési piacon. Az internetes hirdetés gyorsasága és lehetőségei ugyanis rengeteg kisebb vállalatot vonzanak, a személyre szabott hirdetések pedig jelentős profitot termelnek. A helyi újságok érthető módon nehezen tudják felvenni a versenyt mindezzel, az ő hirdetéseik lassabban jelennek meg, és nem olyan gazdag a paletta a célcsoport kiválasztása tekintetében sem.

Egy ausztrál törvényjavaslat

Az elmúlt hónapokban több hírportál is beszámolt arról, hogy Ausztrália bevételei megosztására kényszerítené a Google-t és a Facebookot. A készülő törvényjavaslat szerint a két vezető óriáscégnek a felületeiken megjelenő sajtótermékek előállítóinak kellene fizetnie. A felek korábban megpróbáltak önállóan  megegyezni egymással, de nem jártak  sikerrel, így jelenleg a helyi fogyasztóvédelmi hatóság foglalkozik egy megfelelő tervezet elkészítésével. Várhatóan azok a médiacégek kérhetnek majd pénzt a nagy multiktól, amelyeknek független szerkesztőségük van és legalább évi százötvenezer dolláros bevétellel rendelkeznek.

Lobbiznak ellenük a kiadók

Kép innen.

Az ausztrál példát megelőzően már sok ország igyekezett gátat szabni a techóriások befolyásának, és több helyütt próbálták megadóztatni őket. Az EU például 3%-os adót akart kivetni rájuk, ám a javaslatot nem támogatta valamennyi tagállam, így az nem valósulhatott meg. Németországban a könyvkiadók lobbiztak a Google ellen, de valódi siker nélkül. Spanyolországban elérték ugyan, hogy a Google-nak jogdíjat kelljen fizetnie a megjelenített tartalmak után, de válaszul az óriásvállalat egyszerűen megszüntette a spanyol Google News hírszemléző oldalt. További példaként megemlíthető, hogy Brazíliában a médiacégek legnagyobb része kilépett a Google rendszeréből. 

A hatalmas nyereséget bezsebelő vállalatok vagyonukat olyan országokba viszik, ahol kedvező az adókörnyezet, így például az Amazon székhelye Luxemburgban van, a Google és a Facebook pedig Írországban építette ki a központját. Néhány éve - francia példa nyomán - a Google és a Facebook egyaránt jótékonykodással, alapítványok támogatásával igyekszik megvédeni magát a társadalmi és politikai nyomással szemben.

Rekordbírságok és botrányok

Az adatvédelmi hiányosságok és botrányok miatt mind a Google, mind a Facebook többmilliárd dolláros bírságok kifizetésére is kényszerült már. Az Európai Bizottság 2018-ban 5,1 milliárd dollárra büntette a Google-t, mely abban az évben ennél kevesebbet, összesen 4,2 milliárd dollárt adózott világszerte. A gigacég azzal sértette meg a szabad versenyt, hogy a mobilkészülékek gyártóinak kötelezően Google-alkalmazásokat kellett beállítaniuk az androidos mobilokra. A következő évben is volt mit fizetni. A francia adatvédelmi hatóság ugyanis 50 millió eurós büntetést rótt ki a részvénytársaságra a GDPR be nem tartása miatt, néhány hónappal később pedig az EU versenyjogi biztosától kaptak 1,49 milliárd eurós bírságot, mert visszaéltek versenypiaci erőfölényükkel. Jelenleg a Chrome webböngésző miatt indult vizsgálat, mert inkognitó módban is lehet követni a felhasználók szokásait, tevékenységét. Ezt az új hírt a 24.hu és a g7.hu is közölte. 

Mark Zuckerberg, 
a Facebook közösségi hálózat egyik alapítója. Kép innen.

A Facebookkal kapcsolatosan is van miről beszámolni. A közvéleményt sokáig tartotta lázban a 2018-as botrány, amikor 87 millió facebook-felhasználó adataihoz jutott hozzá a Cambridge Analytica brit politikai elemző cég. A 2019-es évben pedig nagy vihart kavart, hogy nem tudták elég gyorsan eltávolítani az új-zélandi mészárlással kapcsolatos videókat a közösségi portálról. 




Felhasznált források



Bejegyezte: dátum:
Címkék: ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)