Digitális gyűjtemények Magyarországon

A digitális gyűjtemények tartalmainak használata hozzátartozik mindennapjainkhoz, legyen szó tanulásról, munkáról vagy éppen a szabadidő eltöltéséről. Cikkeket, tanulmányokat olvasunk, képeket keresünk, szépirodalmi műveket érünk el ezeken az oldalakon. De milyen út vezetett a gyűjtemények kialakulásához? Milyen szerepet töltenek be ebben a könyvtárak és az üzleti élet tartalomszolgáltatói? Ezeket a kérdéseket érintem dolgozatomban, illetve néhány munkahelyi tapasztalatot is ismertetek benne, helytörténeti részlégünk digitális gyűjteményeivel kapcsolatban.

A geolokáció és a térképalkalmazások megjelenése

A geolokáció olyan információs koncepció, amely emberek, vagy tárgyak pontos fizikai helyzetét képes meghatározni, általában GPS koordinátákra támaszkodva, vagy egy adott eszköz IP-címét felhasználva. Bár a GPS-rendszerek bizonyulnak a legpontosabb geolokációs technológiának, ma már számtalan különböző módszer létezik a helymeghatározásra. Napjainkban beszélhetünk Wi-Fi alapú, mobilhálózat-alapú, vagy akár Bluetooth-alapú helymeghatározásról is. A különböző technológiák lehetővé teszik, hogy beltérben, illetve a föld alatt is tudjuk követni egy adott eszköz vagy személy pontos pozícióját.

Technikai újítások TMJV József Attila Könyvtár olvasószolgálatában

A Komárom-Esztergom vármegyei Gyermelyi Könyvtárban dolgozom. Településünk könyvtára a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszeren (KSZR) keresztül szakmai együttműködésben van a tatabányai TMJV József Attila Könyvtárral. Megyei könyvtárunkat rendszeresen látogatom, a szakmai gyakorlatomat is ott töltöttem. Kipróbálhattam és gyakran használom az olvasószolgálatban megjelent technikai újdonságaikat. A könyvtár a legmesszemenőbb mértékben figyelembe veszi az olvasók igényeit, melyek kiszolgálására törekszik. Vannak olyan a gyakorlatban is alkalmazott technikai megoldásaik, melyek az országban elsőként, vagy legalább elsők között lettek bevezetve. Beadandóm témájául ezeket az újdonságokat szeretném bemutatni.

Az Amazon fejlődéstörténete

A céget egy ambiciózus elképzeléssel és nagy adag vállalkozói szellemmel indította el az alapító. Az eredeti elképzelés az volt, hogy kihasználva az internet nyújtotta lehetőségeket az online kiskereskedelem terén, az Amazon.com-ot a világ legnagyobb online könyváruházává teszi. Ehhez az üzleti modell egyik kulcsfontosságú tényezője az volt, hogy az internet által adott lehetőségeket kihasználva megteremti a könyvek rendkívül széles választékát. Az online kereskedelem lehetővé tette az emberek számára a könnyed és gyors hozzájutást a könyvekhez és ezzel radikálisan megváltoztatta a hagyományos kiskereskedelmi modellt.

A cég sikerét igazán az hozta meg, hogy az alapító nem ragaszkodott az eredeti elképzeléséhez, miszerint csak könyveket fog értékesíteni, hanem fejlődése során termékeket, szolgáltatásokat és egyéb piaci termékeket is beemelt a kereskedelmi portfóliójába.

Library Thing és egyéb könyves közösségek, alkalmazások, appok

Választásom azért esett erre a témára, mert mindig szerettem volna ilyen alkalmazásokat használni és tagja lenni könyves kluboknak, közösségeknek, de az élet nem úgy hozta, hogy időm legyen klubba járni vagy a gép előtt ülni huzamosabb ideig, így ha nem is tudok aktív részese vagy felhasználója lenni ezeknek a kezdeményezéseknek, jó volt bepillantást nyerni ezekbe a színterekbe.

Mesterséges intelligencia a közoktatásban

MI a csoda?! Tényleg, mi az az MI? És mi az AI?  Vajon, ha megkérdeznénk az utca emberét tudná a választ? Nem vagyok benne biztos. És ha azt kérdeznénk hallott-e már a mesterséges intelligenciáról? Arra nagy valószínűséggel igen lenne a felelet.  Mégis kevesen tudják mit jelent a fogalom, mit nevezünk valójában mesterséges intelligenciának.  Azért választottam ezt a témát, mert szeretnék tájékozottabb lenni ezen a területen és érdekel, hogy tényleg csodaszámba megy-e az MI alkalmazása a közoktatásban. A negyedik ipari forradalom korát éljük. A digitális, a fizikai és a biológiai technológiák összefonódnak, integrálódnak és a mindennapjaink részévé válnak. A társadalom és a gazdaság alapjaiban változik meg.

Digitális gyűjtemények Magyarországon

Manapság kulturális örökségünk megőrzésének egyik módja, hogy a közgyűjtemények valamilyen digitalizálási technológiáját felhasználva, virtuális gyűjteményeket hoznak létre és szolgáltatnak.

A digitalizálási eljárás során a hagyományos adathordozón (pl. papír) tárolt információt valamilyen speciális eszközzel (pl. szkenner) számítógépre viszik fel és elektronikus másolatokká alakítják át.1

A technológia fejlődésével, a mesterséges intelligencia térhódításával a folyamat egyre inkább felgyorsult.

3D technológia használatával pedig újabb perspektívát nyílhatnak meg a virtuális múzeumok számára, hiszen így a tárlatokat a látogatók az online térben, valósághűen tudják körbejárni és megcsodálni.

Az elektronikus könyvek kialakulása és helyzete napjainkban

Biztosan sokan hallották már a szakállas viccet, amely a következőképpen szól: „Mi volt az első dolog, amit Gutenberg kinyomtatott? A Biblia. És mi volt a második? Egy esszé a könyvnyomtatás haláláról.”

A vicc valóban régi darab, és bár keletkezésének pontos idejéről nincsenek információk, valószínűleg Marshall McLuhan 1962-ben megjelent könyvének1 felvetései kapcsán láthatott napvilágot, vagy még inkább akkor, amikor a nyomtatott könyv végnapjairól szóló jóslatok még több évtized után sem igazolódtak be. A Gutenberg-galaxis végének lehetősége – tehát az emberi kultúrtörténet azon szakaszának leáldozása, amelyben a nyomtatott könyv kiemelkedő szerephez jut, mint ismeretközlő közeg2 – egyidős az elektronikus média létezésével. Kezdődött a rádió és a televízió megjelenésével, majd ahány elemmel bővült (személyi számítógépek, később a világháló megjelenése stb.), annyiszor lángolt fel újra és újra a könyvek végnapjairól szóló elmélet, mely szerint nyomtatott szóra előbb vagy utóbb nem lesz szükség, a digitális világ mindent bekebelez. Ennek különösen érdekes példáját adta, amikor a kétezres években megjelentek az első e-ink kijelzővel működő e-könyv-olvasók, amelyek már alkalmasak voltak rá, hogy valóban hosszú szövegeket olvassanak rajtuk, ellentétben korábbi, még ECD technológiával készült társaikkal – attól a naptól kezdve sokan biztosra vették, hogy a könyvnyomtatás napjai valóban meg vannak számlálva.

Ennek már több mint 18 éve, azonban a nyomtatott könyv csillaga továbbra is fényesen ragyog. Dolgozatomban szeretném bemutatni, hogy a nyomtatott és elektronikus könyv békésen megfér egymás mellett, és utóbbi megjelenésével csak egy újabb lehetőséget kaptunk, amellyel mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb módot, ha olvasásról van szó.

E-BOOK

A beadandóban az E-book témáját szeretném kicsit körüljárni mert egyrészt alapból kevés információval rendelkezem a témában, és szerintem ez jó lehetőség számomra az ismeretgyűjtésre. Másrészt pedig azért is érdekel ez a téma, mert a családban előfordult már vita az e-book és a hagyományos könyvek kapcsolatáról, jövőbeni helyzetéről, és az egyik oldalon felmerült, hogy az e-könyvek biztosan leváltják majd a hagyományos könyveket, mert több előnnyel rendelkeznek, és a felsorakoztatott előnyökkel nehéz volt vitába szállni.

Ahogy azonban elkezdtem utánaolvasni a témának, láttam, hogy ez nem ennyire egyszerű, és vannak olyan szerzők, akik felvetik, hogy esetleg nem is tesszük jól, ha összehasonlítgatjuk az e-bookot a sima könyvekkel, mert nem feltétlenül kellene ugyanabba a kategóriába tartozniuk.

A digitális bölcsészet

A hétköznapi életben a bölcsészet és a számítógép fogalma nehezen fért meg egymással. Aki a bölcsészetre gondol, általában a kézzelfogható könyvek, a történelem és a többi humán tudomány jut eszébe. Egy bölcsész sztereotípiája pedig egy néma, csendes, könyvtárban meghúzódó, szemüveges, kezében 2 könyvet tartó, papírra jegyzetelő, magányos fiatal. Az idő múlásával és a számítógép, később az internet előtörésével azonban minden tudományágnak, így a bölcsészetnek is alkalmazkodnia, idomulnia, fejlődnie kellett. Felismerte a digitális világban rejlő lehetőségeket és azokat alkalmazva átalakult és átalakul a mai napig is, egyre több és több emberhez eljutva.

A 21. század emberének, ha szüksége van bármilyen információra, el akar jutni valahová, utána akar nézni valaminek vagy egyszerűen vásárolnia kell, egyből felnyitja a számítógépet, előkapja a telefont, melyeken keresztül pillanatok alatt kap segítséget.

Magyarországon 2022-től már az általános iskola harmadik osztályától bevezették a digitális kultúra tantárgyat, melyben a gyerekek megismerkednek a számítógép és az internet egyszerű használatával, veszélyeivel.

A digitális bölcsészet két irányban alakult ki és fejlődik. Az egyik irány a bölcsészet- és társadalomtudományok és a számítógép kapcsolata, a másik a név használatából alakuló önálló diszciplina.1

Amazon

Azért választottam ezt a témát mert úgy gondolom, hogy az Amazon fejlődése, a céget és a vezetést ért negatív kritikák ellenére is, egy releváns és érdekes téma. Egy online könyváruházként indult majd folyamatosan fejlődve óriás vállalattá nőte ki magát, aminek tevékenysége az online vásárlástól kezdve az adatkezelésen át egészen a felhőalapú szolgáltatásokig és a mesterséges intelligencia használatáig terjed.

Annak ellenére, hogy régóta ismerem az oldalt és alkalom adtán használom is, a történetének, kialakulásának és fejlődésének még egyszer sem néztem utána, úgy gondoltam ez a dolgozat egy jó lehetőség és indok erre.

E book

Igazi boomer lévén, nehéz dolgom volt a témaválasztásnál. Számomra a digitális eszközök nagy része a szükséges rossz kategóriába tartozik. Használom persze ezeket, hiszen ma már nem nagyon van olyan munkahely, sőt hobbi sem, amihez ne lenne szükséges a használatuk, legalább a szervezési részhez (kivételt képez a szomszédokkal való sütögetés, amit a kerítésen keresztül meg lehet beszélni, de néha már ez is messengeren történik, mármint a megbeszélés, a sütögetés általában a kertben valósul meg).

Podcast

A Podcast kifejezés az iPod és a broadcast, azaz a sugározás és közvetítés szavak összemosásából keletkezett. A podcast elsősorban hang alapon felvett digitális adatot tartalmazó dokumentum, amely elérhető és letölthető bizonyos platformokról, így internetes kapcsolat hiányában is hallgatható. Előzményei a rádiós beszélgetések voltak, amely csak a hang alapú felvételt biztosította a „fogyasztók” számára. A technológia fejlődésével később csatlakozott a hanghoz a képi közvetítés is, de néhány rádiós csatornánál továbbra is megmaradt a kizárólagosan hang alapú jelenlét. A podcast a rádióhoz hasonlítva olyan mértékben tér el, mint a televíziós adás a Netflix streaming szolgáltatáshoz képest, azaz hasonlatos hozzá, de mégis a modernebb, felhasználó-barátabb verzióban jelenik meg benne a sugározni kívánt tartalom. Sőt, egyes rádióállomások felvételeiket podcast formátumban közlik más platformokon, ezzel elérve más hallgatóközönséget és megadva a visszahallgatás lehetőségét, amelyre alapvetően nem volt eddig lehetőség. Az elnevezés eredeti értelmét figyelembe véve a hallgatáshoz vagy a letöltéshez már nincs szükség iPod készülékre, hanem bármilyen elektronikus eszközön lehetséges az adott hangfájl.

Az oktatás és képzés jelene, jövője a digitalizáció és az online alkalmazások tükrében

A minket körülvevő világ rendkívül gyorsan változik. A digitalizáció, a webes alkalmazások, a közösségi oldalak, a fájlmegosztó oldalak, a streaming, a Big Data, a mesterséges intelligencia olyan kihívásokat jelentenek, amelyek alapvetően változtatják meg életünket. Valószínűleg a társadalom legnagyobb része nincs is felkészülve a közeljövőben bekövetkező változásokra. Éppen ezért lehet különösen fontos szerepe az oktatásnak és képzésnek, illetve a közművelődési intézményeknek, amelyek olyan tudást közvetíthetnek a közszolgáltatásokat igénybe vevők számára, amelyek kialakíthatják a megfelelő készségeket, kompetenciákat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ne érjék felkészületlenül az embereket a változások, sőt, azok pozitív hatásait, lehetőségeit ki tudják használni.

Kronologikus hírszemle 2023. Nyár/Ősz

2023. július - 2023 december

Csatornakultúra - Tájékozódás és szórakozás

 

A World Wide Web kialakulásával a kilencvenes évek végén az információ digitalizálása rohamos ütemben nőni kezdett, ami az elérhetőségük egyszerűségéhez vezetett. A web 2 kialakulására megjelentek az első közösségi oldalak, melyek azóta már a mindennapjaink részévé váltak.

Ezeknek az oldalaknak köszönhetően a hírekről való tájékozódás és a szabadidős szórakozás kezd egyre szorosabban összefonódni, ugyanazon oldalakon keressük és fogyasztjuk mindkettőt.

A mesterséges intelligencia térhódítása és veszélyei

,,A mesterséges intelligencia, vagy röviden MI, napjainkban egyre inkább az életünk részévé válik. Az emberek tervezik és alkalmazzák a technológiát számos területen, beleértve az egészségügyet, a gazdaságot, és a mindennapi életünket. 

Állítsuk meg a cyberbullyingot - 2

A témában, vagy hozzá kapcsolódóan a weben jelenleg számos információ elérhető.

Első példaképp azt a weboldalt hoznám fel, melyet még annak idejében az én informatika tanárom mutatott nekem 2010 körül. Ez a weboldal a saferinternet.hu, mely a mai napig folyamatosan frissül. Együtt működik a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal és a Kék-Vonal Gyermekkrízis Alapítvánnyal is. A weboldalukból kiderül az, hogy kik ők, mit kell tudni róluk stb. mindezt egyedi, akár játékos módon szemléltetik.
Az Európai Bizottság által indított Safer Internet Programban tudatosságnövelő központként a gyermekek, szülők, tanárok és döntéshozók felvilágosítását, a program népszerűsítését tűzte ki célul. Szeretné elérni, hogy az országban minél több internethasználó böngészhessen biztonságos körülmények között, illetve, hogy probléma esetén az érintettek tudják, kihez fordulhatnak.
A „tanárok és diákok visszajelzései” menüpontban kiderül, hogy milyen hasznos is ez az oldal valójában. 

Régen is voltak mindenki számára érthető videók az oldalon, ma viszont már játékok is vannak, ezzel segítve az új ismeretek elmélyítését.

Unicef

Forrás: Wikipedia

 

A másik hasznos weboldal, mely foglalkozik az internetes bántalmazással az unicef.org.
Ezen a linken található, ahogy az Unicef arról ír, hogy mi az a cyberbullying, és hogyan tudjuk megállítani. Az Unicef oldala pontokba szedve, a lényeget kiemelve mindenki számára érthető és hasznos tudásanyaggal áll a kíváncsiskodók rendelkezésére.

Állítsuk meg a cyberbullyingot - 1

 

Forrás: Wikimedia Commons

A cyberbullying, azaz internetes bántalmazás egy komoly jelenség, melyről keveset hallunk, és nem is beszélünk róla eleget. Összeségében bármely digitális technológia használata során elkövetőjévé vagy áldozatává válhatunk. Megtörténhet közösségi médián, üzenetküldő platformokon, játékplatformokon és mobiltelefonokon. Ez ismétlődő viselkedés, amelynek célja a célpontok megijesztése, feldühítése vagy megszégyenítése. 

Ezekre példák:

• hazugságok terjesztése vagy kínos fényképek vagy videók közzététele valakiről a közösségi médiában
• bántó, sértő vagy fenyegető üzenetek, képek vagy videók üzenetküldő platformokon keresztül történő küldése
• valakinek megszemélyesítése és aljas üzenetek küldése másoknak az ő nevében vagy hamis fiókokon keresztül

Forrás: Wikimedia Commons

A szemtől szembeni zaklatás és az internetes zaklatás gyakran egymás mellett is megtörténhet. Az internetes zaklatás azonban digitális lábnyomot hagy maga után – ez a rekord hasznosnak bizonyulhat, és bizonyítékot szolgáltathat a visszaélések megállításához.

Azért érdemes foglalkozni a cyberbullying témájával, mert manapság az internet- és a digitális eszközök használata a mindennapjaink részévé vált, és feladatunk tenni az emberi agresszió, vagy ilyen fajta „stresszlevezetés” elfajulása ellen. A gyermekek egyre korábban kapnak a családtagjaiktól iPhone-t, tabletet és hasonlókat a kezükbe úgy, hogy a szüleik mit sem sejtenek arról, hogy a gyermek mit néz és mit alkot, miközben az internetet használja. Viszont a cyberbullyingnak kortól függetlenül részesévé lehet válni, ezért jó lenne öntudatosnak lenni, és elkerülni ennek a folyamatnak a terjesztését. Ha úgy érezzük, hogy tehetetlenek vagyunk, akkor már azzal is sokra megyünk, ha megtanuljuk magunkat megvédeni, vagy esetleg tisztában vagyunk a jogainkkal és tudjuk, hogy mi az, amit már érdemes jogi útra terelni.
Éppen ezért ennek a tartalomszolgáltatásnak a célközönsége ugyanúgy a szülő, ahogy a gyermeke is, illetve nemtől és kortól bárki, aki úgy érzi, hogy érintett a témával kapcsolatban. Véleményem szerint Magyarországon erről még informatika órán se beszélnek eleget (bár tanára válogatja) ezért mindenképp hiánypótló lenne. Az X és az Y generációnak pedig esélye se volt arra, hogy az iskolában tanuljon erről, mivel ilyenkor még kialakulóban volt a jelenség és az ehhez való hozzáállás. Felzárkózni azonban sose késő.
 

Könyvtári trendek, melyek hatással vannak az olvasókra 2023-ban

 

2023-ban az olvasók számítanak arra, hogy ne csak a kölcsönzésből és a dokumentum visszaviteléből álljanak a könyvtári szolgáltatások. Ezért a könyvtárak tudatosan törekednek arra, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyekre a mai olvasóknak szüksége van. Ez innovációt és új lehetőségeket hozott el a könyvtárak számára.

Mivel a technológia terén minden nap jelentős változás történik, az olvasók azt várják a könyvtáraktól, hogy zökkenőmentes, könnyen elérhető lehetőségeket teremtsenek meg számukra. Többek között az Egyesült Királyság számos könyvtára alkalmazkodott a modern olvasók igényeihez, például RFID önkiszolgáló pultok, biztonsági kapuk és mobil alkalmazások állnak a könyvtárak által az olvasók rendelkezésére.

Nem meglepő módon az intelligens hangszórók és a virtuális asszisztensek népszerűségének a növekedése is folytatódott, mivel az olvasók egyre inkább a modern hangfelismerő robotok felé fordultak. A SerpWatch nemrégiben végzett felmérése szerint a Siri a Google Assistant mellett a legnépszerűbb mesterséges intelligencia bot. Világszerte több mint 500 millióan választják az Apple digitális súgóját.

Ezeknek a könyvtárba való bevezetése által a könyvtárak és digitális gyűjtemények is népszerűbbek lesznek, és az olvasók majd a hangjuk segítségével tudják keresni a könyvtári anyagokat és tartalmakat. Ez a látássérült embereknek és a könyvtárosoknak is előnyös lesz, mivel időt fog megtakarítani a használók számára.

Mindemellett a könyvtárak továbbra is innovatív ötletekkel állnak elő a könyvtáraknak a fenntarthatóbbá tételére. A GLL, az Egyesült Királyságban nyilvános könyvtárakat üzemeltető karitatív társadalmi vállalkozás már elismerésben részesült, amiért az első olyan könyvtári hálózat, amely lecserélte a műanyag olvasójegyeket egy biológiailag lebomló alternatív verzióra. Ezzel több, mint nyolc futballpálya értékű műanyagot spórolt meg.

A közelmúltban végzett zöld könyvtári kérdőív kimutatta, hogy az Egyesült Királyságban a könyvtárak 56%-a tett előrelépést a környezetvédelem terén, míg a könyvtárak 27%-a ennek a folyamatnak az elején jár. Az elmúlt évben a CILIP extra erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy előmozdítsa azt a klímatudatos képet, miszerint a könyvtárak a fenntarthatóság központjai, és a közelmúltban elindította a „Zöld Könyvtárakat”, amely összeköti a könyvtárakat olyan vezető szervezetekkel, mint az Arts Council England, a Libraries Connected, és a Julie’s Bicycle.

Az egyik új trend a 2020-as világjárványnak köszönhető, mely gyakorlatba ültette a könyvtárosok és valamennyi olvasói számára az otthoni munkavégzést. Azóta a könyvtárak is fejlődtek mind működés, mind szolgáltatásnyújtás ügyileg. A weboldalakat elkezdték fejleszteni, a szolgáltatásaikat pedig az akkori helyzetre szabták az olvasók és a könyvtár látógatóinak a számára. Ennek utóhatása, hogy a könyvtárak azóta is gyorsan reagálnak a megoldásokkal és a kihívásokkal teli időkre. A vidéki könyvtárak megnyitották kapuikat az általuk kiszolgált közösségek előtt, és arra ösztönözték a látogatókat, hogy a könyvtárat többnek tekintsék, mint egy információs és oktatási központ. Csak egy példa, hogy meleg ételosztásra adott teret a könyvtár, miután a Sussex Council bejelentette, hogy közösségi épületeket, különösen könyvtárakat fog használni a támogatásra szorulók megsegítésére.

Ezeken kívül még számos, meg nem említett trend van hatással a könyvtárakra és az olvasókra. Személy szerint nagyon örülök annak, hogy a könyvtár tekintettel van a digitális trendekre, és ezt gyönyörűen gyakorlatba is ülteti. Ez nem csak hasznos, de hívogató is az olvasók számára. Nem érdemes figyelmen kívül hagyni a klímaváltozást és a természetvédelmet se még akkor se, ha ezt a témát máig sokan elbagatellizálják. Örülök annak, hogy a könyvtár kiáll az értékrend mellett, melyet a dolgozók és az olvasók képviselnek. Nem csak az Egyesült Királyságban, hanem pl. Magyarországon is érzékelhető, hogy a könyvtárak folyamatosan haladnak a korral. Remélem, hogy ez a jövőben se lesz másképp.

 

 

Utazzunk okosan! - Tájékozódás a térképes alkalmazásokkal

A Sarkcsillag meghatározásáról az iránytűn át, egészen az okostelefonunkig. A navigáció mindig jelen volt az ember életében, azonban ezt a GPS technológián alapuló geolokáció jelentősen egyszerűbbé tette. Ma már térképes navigációs alkalmazások segítik a tájékozódást, melyek egyszerűen letölthetők és elérhetők okostelefonon keresztül. Legyen szó mindennapi ingázásról vagy kirándulásról, a térképes applikációk naprakész információkkal szolgálnak használóiknak. Az alkalmazások fejlődésével egyre több funkció elérhető, sok applikáció a kiterjesztett valóság elemeit is felhasználja, szélesebb körű tájékoztatást biztosítva. 

Természetesen többféle közlekedési lehetőség is van, ennek megfelelően több alkalmazás áll rendelkezésre a használók igényeinek megfelelően. Melyek a leghasznosabb alkalmazások és ezek milyen funkciókkal rendelkeznek? Ebbe kíván betekintést nyújtani a bejegyzés.

Nyelvtanulás appon és neten

Napjainkra már természetessé vált, hogy az élet és a munka legtöbb területéhez elengedhetetlen a nyelvtudás. Nehéz is lenne olyan szakmát említeni, ahol ne volna elvárás, vagy legalábbis ajánlott legalább egy nyelv magabiztos ismerete, legyen szó akár szellemi akár fizikai munkavégzésről. Az iskolai és magán nyelvoktatás mellett pedig nagy segítséget jelentenek az alternatív gyakorlási lehetőségek is, a továbbiakban erre fogok néhány    példát, lehetőséget bemutatni.

A LibraryThing és más olvasás követő alkalmazások

Mik az olvasás követő alkalmazások?

Olyan digitális eszközök, amelyek az olvasás élményt hivatottak segíteni.

A Streaming média hatása az eSportra

Kezdetben a még csak kevés létszámot vonzó szubkultúra mára már egy új, milliárd dolláros iparággá nőtte ki magát. A főként a 18-34 éves korosztály között igen népszerű elektronikus sport (röviden eSport) a versenyszerűen űzött videójátékozásra utal, ahol profi játékosok vagy belőlük összetevődő csapatok versenyeznek különböző multiplayeres számítógépes játékokkal, méghozzá igen kecsegtető nyereményekért. E népszerűség eléréséhez azonban szükség volt olyan platformokra is, amelyek lehetővé tették, hogy az érdeklődők az interneten keresztül, akár élőben is tudják követni az eseményeket.

A videómegosztás története

A vizuális média, mint fogalom, közel 100 évvel ezelőtt került be a nemzetközi szókincsbe, azóta pedig már rengeteg ágra osztódott szét. Ezen ágak közé tartozik az online videómegosztás is, melynek kialakulásában az internet fejlődése is nagy szerepet játszott. De hogyan is kezdődött pontosan mindez?

A kezdetek - 1977: ShareYourWorld.com

A legelső internetes videótárhely a ShareYourWorld.com volt, melyet 1997-ben alapított Chase Norlin. A felhasználók klipeket vagy teljes videókat tölthettek fel ide különböző fájlformátumokban. Az internet sávszélessége és a videók átkódolási technológiája azonban akkoriban korlátozott volt, így az oldal nem támogatta még a streaminget. 2001-ben az említettek mellett költségvetési problémák is adódtak, amik miatt be kellett zárni a programot.

2004: Pandora.TV

A 2004 októberében alapított dél-koreai Pandora.TV az első olyan videómegosztó webhely volt a világon, amely hirdetéseket csatolt a felhasználók által beküldött videoklipekhez, és korlátlan tárhelyet biztosított a felhasználók számára saját klipjeik feltöltéséhez. A cég kifejlesztett egy hirdetési rendszert, amely automatikusan beilleszti a reklámot az oldalra felkerült klipekhez.

Me at the zoo

2005: YouTube

Chad Hurley, Jawed Karim és Steve Chen 2005-ben megalapította a mindnyájunk számára ismert YouTube-ot, mely a videóátkódoláson alapul. Ez a technológia lehetővé tette a felhasználók által generált tartalom streamelését a világhálón bárhol és bárhonnan, s ezzel szinte a televíziós műsorok első alternatívájává vált a weboldal. Az első YouTube videoklip a Me at the zoo volt, melyet 2005 áprilisában töltöttek fel. A YouTube azóta a legnépszerűbb online videós platformmá vált, részben az egyszerű felhasználói felülete, valamint a felhasználók által létrehozott kreatív és sokszínű tartalmak miatt. Lehetővé tette, hogy bármit megosztásra kerüljön a videóktól kezdve a zenei klipeken és vicces felvételeken át a tudományos előadásokig és oktatóanyagokig. Sikere emellett számos hasonló online videó streaming platformhoz vezetett, mint például a Netflix, a Hulu és a Crunchyroll létrejöttéhez, melyekben már Hollywood keze is kétségkívül benne van.

A videó átkódolása mellett egy másik új technológia is szerepet játszott az említettek kialakulásában, ez pedig a videótömörítés volt. A ’90-es évek közepe óta az online videós platformok felhasználóinak száma elképesztő szintre emelkedett, miközben a nagy sávszélességhez való hozzáféréssel és tárhellyel kapcsolatos költségek jelentősen csökkentek. Ezért a webalapú videószerkesztők készítői sok időt fordítottak az olyan offline video-szerkesztő eszközökben elérhető funkciók replikázására, mint a Windows Movie Maker és az iMovie, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy kisebb méretre vágják le videóikat. A szolgáltatást kínáló nevek közül néhány: Animoto, Pixorial, Blackbird, Dailymotion és WeVideo.

Live Streaming és a Twitch.com

Habár az élő videók és a streaming története is évtizedekre nyúlik vissza, mégis akkor váltak nagy trenddé, amikor a YouTube és más social media platformok magukba építették a technológiát 2010 környékén.

A live streaming egyik nagy előnye, hogy valós időben kommunikálhatnak egymással az emberek. Emellett a másik döntő hírnévszerző ok a költséghatékonyság volt; a tévéadásokkal ellentétben nem kell fizetni az élő adásokért (többek között), ráadásul gyártás szempontjából is jóval olcsóbbak. 2011-ben a Twitch.tv (eredetileg Justin.tv) létrehozott egy teljesen új platformot, kizárólagosan videójátékok streamelésére. Kezdetben ez a kezdeményezés még nem tűnt jövedelmezőnek, viszont 2 évvel később már több mint 45 millió havi nézőt számoltak a statisztikák. Hamarosan a többi sm-platform is versenybe lendült, mint például a Twitter a Periscope nevű applikációjával, majd a Facebook és az Instagram is bevezette az élő streamelést.

Manapság a streamelés az egyik legfőbb formája a marketingnek, kommunikációnak és a szórakozásnak is. Itt meg kell említenünk a COVID-19 járványt. Miközben minden pénzügyi statisztika hatalmas eséseket mutatott, a pandémia új lehetőségeket nyitott a streaming szolgáltatásoknak, hiszen mindenki otthonról dolgozott vagy tanult. 2019 és 2020 áprilisa között a live streaming-piac 99%-os növekedést számolt a nézett órák számaként, és ez az adat azóta is stabil maradt.

2017: TikTok

Bár bemutatni nem igazán szükséges, mégis megemlítésre méltónak tartom a már szinte mindenki által használt TikTokot is. A kínai eredetű, ott azelőtt Douyin néven futó alkalmazás 2017-ben landolt a nemzetközi piacon. Világszerte több mint 2 billió letöltésre tehettek szert azóta, hirdetésekből befolyó bevételük pedig elérte a 4 billió dollárt. Rövid, 7 másodperc és 2 perc közti hosszúságú videók közzétételére szolgál, szinte minden olyan témakörben fellelhető a tartalom, mint a YouTubenál, illetve itt is él a live streaming szolgáltatás.

Az internet folyamatosan növekszik, úgy ahogyan a videózás és live streaming lehetőségei is, a videójátékok legalábbis biztonságban fogják tartani ezen iparágakat, még ha a többi szegmens össze is omlik. Az emberek látni szeretnék a dolgokat, képkockáról képkockára, mintha a szemük előtt történnének. Épp ezért csak sejtéseink lehetnek arról, hogyan fognak átalakulni ezek a szolgáltatások a jövőben, de annyi biztos, hogy élni fognak.

A dokumentum megosztás múltja és jelene

A dokumentum megosztás az internetes kommunikáció kialakulásának volt köszönhető. Ez mind egyidős az internettel, melynek fejlődése folyamatos mindennapjainkban. A technológiai fejlődés 1960-tól rohamos fejlődésnek indult, ugyanis megjelenhettek az első digitális hálózatok, melyek közül kiemelt szerepet tölthetett be rengeteg európai rendszer. 

Az Application Programming Interface-ek jövője

A digitális környezet egyre gyorsabban fejlődik, és a fejlesztők nagy része úgy gondolja, hogy ilyen rohamos fejlődés mellett az API-ok használata lehet a megoldás arra, hogy tudják tartani a tempót. Miből következtetnek erre? 2022-ben a fejlesztők 63%-a használta többet az API-okat, mint 2021-ben illetve a fejlesztő cégek 75%-a tervezi vagy már előnyben is részesíti az API-ok használatát és fejlesztését.

Az API-ok használatával jelentősen meg lehet könnyíteni a fejlesztés kulcsmomentumait: adatok felvételét, átalakítását, és felhasználását. A fejlesztők vagy fejlesztő cégek lehetővé teszik más fejlesztőknek és más cégeknek a gyorsabb fejlesztést, megújítást vagy javítást, úgy, hogy ebből még plusz profitot is tudnak termelni.

Neonomádok és homeworking

Napjainkra az internet nélkül nem is tudnánk elképzelni életünket. Szerves részévé vált annak, mely körbehálóz minket és a világot. A mobilinternet segítségével pedig otthonunkon kívül hozzáférhetünk a világhálóhoz, hogy képben maradjunk a körülöttünk zajló eseményekkel. Erre épülve akár a munkánkat is megszakítás nélkül tudjuk folytatni, bármikor és bárhonnan.

Képmegosztás profi szinten

A Web 2.0 olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban  a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. Ilyen webkettes szolgáltatások a képmegosztó oldalak is. A legnagyobb képmegosztó oldalról, az Instagramról már mindenki hallott. Sőt a legtöbben aktív felhasználói is vagyunk. Az átlag ember, amatőr fotós is előszeretettel használja, így a szakmabelieknek nehezebb kitűnni a tömegből. Hogyan tűnj ki a tömegből? Hogyan tudsz ismertté válni képeiddel? Az alábbiakban bemutatok három képmegosztó oldalt, ami segítheti profi fotós pályádat.

Wikialapú rendszerek hasznosítása a könyvtárakban és levéltárakban

 A bejegyzés bemutatja, hogyan segíthetik a könyvtári-levéltári munkát (főleg a katalogizálást) a wikiszoftverek (például MediaWiki) és a Wikibase kiterjesztés, valamint az ezekhez kapcsolódó további eszközök (InstantCommons, QuickStatements).

BookTube vs. BookTok, avagy mi a helyzet a könyves influenszerekkel

Az internet széleskörű elterjedésével megjelenő kapcsolatteremtési forma ma már a mindennapi élet részét képezi. A felhasználók a köztük lévő fizikai távolságot áthidalva beszélgethetnek egymással, közösségekbe léphetnek be, vagy létrehozhatnak egyet a semmiből, aminek a legegyszerűbb alapot egy közös érdeklődési kör adhatja. A könyvek és az olvasás, mint hobbi, az ősidők óta jelen van az interneten, az elmúlt öt-tíz évben felfejlődött influenszerkultúra azonban ezt a témát is hamar bekebelezte. Így blogok és bloggerek helyett legtöbbször már könyves influenszerekről beszélhetünk, és közülük is a videósokat, a YouTube és a TikTok felhasználókat érdemes kiemelni a népszerűségükből, illetve naprakészségükből kifolyólag.

Egyetemi digitális tárak-Repozitóriumok

 A repozitóriumok dokumentumszerverek egyetemeken és kutatási intézményekben, amelyek az intézményhez köthető tudományos anyagokat archiválják és teszik hozzáférhetővé. A feltöltött tartalmakat (képek, videók, dokumentumok stb.) feltárják és összekapcsolják már meglévő adatbázisokkal és a repozitórium-indexelő rendszerekkel. Ezek segítségével "bekerülnek a tudományos vérkeringésbe." 

https://konyvtar.btk.elte.hu/repozitoriumok 

 

Az alábbiakban a magyar egyetemek repozitóriumairól írok 

Corvinus  

A Budapesti Corvinus Egyetem az egyetemen keletkezett kiadványokat, szakdolgozatokat és PhD dolgozatokat négy repozitóriumban gyűjti és tárolja. Ezeket az Egyetemi Könyvtár működteti.  

-Corvinus Kutatások 

-Corvinus PhD disszertációk 

-Corvinus TDK és szakdolgozatok 

-Corvinus Egyetemtörténeti Digitális gyűjtemény   

ELTE 

https://edit.elte.hu/

Az ELTÉ-n létrehozottt dokumentumok tárhelye, archívuma az Eötvös Loránd Tudományegyetem Digitális Intézményi Tudástára (EDIT).  Az EDIT-ben minden dokumentum egyedi Handle-azonosítót (úgynevezett "Universal Resource Identifier" címet) kap, amelyet hivatkozásként is lehet használni. 12 kategóriában lehet gyűjteményeket böngészni:

-Publikációk

-ELTE folyóiratok, kiadványok

-TDK/OTDK dolgozatok

-Szakdolgozatok

-Disszertációk

-Muzeális gyűjtemények, E-könyvtár

-Oktatási anyagok

-Egyetemi Fotótár

-Videotár

-Kutatástámogatás

-Könyvtári dokumentumtár

-Szabadalmak, Pályázati termékek

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A BME-n létrehozott dokumentumok digitális tárhelye a Műegyetem Digitális Archívuma. Oktatási anyagok, folyóiratok, tudományos publikációk, disszertációk stb. kereshetők, böngészhetők különböző gyűjteményekbe szervezve.

Pécsi Tudományegyetem

https://adminisztracio.pte.hu/elkeszult_a_pte_doktori_iskolainak_repozitoriuma

A Pécsi Egyetemi Könyvtár a PTE Doktori iskoláival együttműködve elkészítette a PTE Doktori iskolák repozitóriumát a Pécsi Egyetemi Archívum (PEA) részeként. A PTE repozitóriumainak közös honlapja tartalmazza az Egyetemi Könyvtár által digitalizált dokumentumokat, a PTE doktori iskoláiban készült doktori disszertációkat, a PTE hallgatók által készített szakdolgozatokat, valamint a PTE oktatók és kutatók munkája során keletkezett és megőrzésre szánt teljes szövegű dokumentumait. 

Szegedi Tudományegyetem 

https://contentas.bibl.u-szeged.hu/

A Szegedi Tudományegyetemen az SZTE Klebelsberg Könyvtár látja el a repozitórium-szolgáltatás feladatát. Erre a célra létrehozott egy Contenta nevű digitális archívumot. Ez az oktató és kutatómunka során keletkezett és megőrzésre érdemesnek tartott dokumentumokat teljes szövegében képes tárolni, indexelni, valamint az SZTE Klebelsberg Könyvtár digitalizálási programjai során keletkezett hasonló tartalmakat is tartalmaz. A Contenta nem egyetlen repozitórium, hanem tematikusan elkülönülő repozitóriumok közösen is kereshető sorozata.  Egyik fontos feladata, hogy megoldja az egyetemen keletkezett vagy a kutatómunkával és oktatással kapcsolatos kiadványok, dokumentumok, dolgozatok és disszertációk stb. egyéni vagy központi feltöltését, szakszerű indexelését, szolgáltatását és archiválását.