Az egyszerű tartalom generálás
Adatok engedély nélküli felhasználása
Regulációk
Szemle cikk: Inside the war between genAI and the internet
Szemle cikk: Inside the war between genAI and the internet
![]() |
Kép forrása |
A Facebook ismét visszatér gyökereihez – legalábbis ezt ígéri legújabb fejlesztésével, a „Barátok” füllel. Az új funkció célja, hogy a felhasználók könnyebben hozzáférjenek ismerőseik posztjaihoz, elkerülve az algoritmusok által ajánlott, sokszor irreleváns tartalmakat. Mark Zuckerberg szerint a változtatás egy régi igényt elégít ki, hiszen sokan szeretnék, ha ismét a személyes kapcsolatok kerülnének előtérbe a közösségi hálón. De vajon tényleg sikerül ezzel visszahozni az „eredeti” Facebook-élményt?
A brit törvény elleni tiltakozás, néma albummal
Az album címe: Is This What We Want?
A tiltakozás jele: megjelentettek egy albumot, amin 12 zeneszám található és 47 perc 17 mp a lemez teljes hossza. Vagyis zeneszám nélküli 47 percnyi csend. A zeneszámok a következők:
Minden egyes dal szerzőjeként annyi van csak feltüntetve, hogy 1000 brit művész. Pl.: Kate Bush, Damon Albarn, Tori Amos, Paul McCartney, Elton John.
Érdekes kérdés az is, (bár igazából ez egy újabb probléma), hogy például népszerű lesz egy olyan dal, amelyet a mesterséges intelligenciával vagy annak segítségével hoztak össze, játszani kezdik a rádiók, és hát ugye minden dal után fizetni kell jogdíjat. De ilyen esetben kinek?
A robotika globális szereplői
A világ vezető robotcégei közül kiemelkedő szerepet tölt be a svájci ABB Ltd., a japánok közül a Yaskawa Electric Corporation, a Fanuc Corporation és a Denso Corporation, a németek közül pedig a Kuka AG. 2022-ben az ABB mutatta be a legkisebb ipari robotját, amely modern megoldást kínál hordozható eszközök gyártásához. A cég nemrégiben egy "RoboMasters" robotikai készségfejlesztő alkalmazást is indított, amely képzést nyújt a kezdő és a haladó felhasználók számára. Ez az új modulokra felosztott oktatóapp innovatív tanulást tesz lehetővé a gépek programozásának elsajátításához, ráadásul a tanulók a saját tempójukban haladhatnak. Európa szerepköre szintén kimagasló a robotikai piacon, a vállalatok közül például a német United Robotics Group (Softbank Robotics Europe korábban) említhető. Ez a vállalat leginkább a humanoid robotgyártás területén terjeszkedik, kiemelve a Pepper és NAO előállítását. Dél-Amerikában, például Mexicoban jelentős az automatizálás szerepe, főként a termelési hálózatokban. Az Association for Advancing Automation (A3) kereskedelmi szövetség mostanában jelentette be, hogy egy új digitális sorozatot indít Age of Automation címen, amelyet a BBC StoryWorks készít el. Három fő témára épül az összeállítás, amely az ipari átalakulás, a rugalmas jövő és az egészséges világ kérdéseit kutatja. A filmsorozat célja szemléltetni, hogy az automatizálásban milyen lehetőségek vannak egy pozitívabb jövő kialakítására.
Milyen trendek várhatóak a robotikai piacon?
Összességében elmondható, hogy a növekvő automatizálás és a mesterséges intelligencia fejlődése mélyebb integrációt kíván, hiszen a robotok egyre inkább képesek az önálló tanulásra. A humanoid robotok is a technológiai fejlesztések által egyre valósághűbbé válnak és funkcionálisabb feladatok ellátására alkalmasak. A robotika piac hatalmas lehetőségeket kínál, de emellett számtalan kihívással néz szembe, ilyen például a szakképzettség hiánya és az etikai problémák. A vezető robotcégek mellett Európának is meg van a lehetősége arra, hogy a társadalmi értékek megtartása mellett előrehaladást mutasson és részt vegyen egy innovatív jövő kialakításában. Várjuk, hogy az elkövetkező években a robotika milyen lehetőségeket tartogat majd számunkra az automatizálásban.
Forrás:
Mit tehetünk a csalások megelőzése ellen?
Mindig járjunk utána, hogy a telefonban említett hozzátartozó valóban bajban van-e, és ha gyanús hívást fogadunk, ne habozzunk letenni a telefont, majd felhívni a kérdéses rokont. Ezen kívül fontos, hogy soha ne adjunk meg személyes adatokat, bankkártya-információkat idegeneknek, és ha bármilyen gyanú felmerül, azonnal hívjuk a segélyhívót (112).
A hatóságok ezen kívül azt is hangsúlyozzák, hogy a rendőrök, mentők, tűzoltók soha nem kérnek pénzt, így ha valaki ilyen kérésre hivatkozik, érdemes azonnal gyanút fogni.
A szemlecikk forrása: Rendőrség: ismét felbukkantak az unokázós csalók, Házipatika, 2025.03.12.
![]() |
Kép forrása |
Csökkenő banki csalások, növekvő adathalászat
A Bank360 legrissebb cikke szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 2024 utolsó negyedévében csökkent a sikeres bankkártyás visszaélések száma és értéke, ugyanakkor az adathalászat és a személyes adatok lopásával elkövetett visszaélések aránya jelentősen növekedett. 2024 utolsó negyedévében összesen 47 225 sikeres bankkártyás visszaélést regisztráltak, amelyek döntő többsége vásárlási tranzakció volt. A vásárlások során keletkezett összes kár 2,36 milliárd forintot tett ki. Különösen az olyan gyanús webáruházak jelentenek veszélyt, amelyek irreálisan olcsó márkás termékeket kínálnak.
Korábban a bankok és kereskedők viselték a veszteségek 90%-át, az elmúlt időszakban ez megfordult: ma már az ügyfelek állják a károk 80%-át, mert gyakran ők maguk adják ki felelőtlenül adataikat csalóknak.
A Kúria korábbi döntése
A banki csalások elleni fellépés terén azonban jelentős jogi fordulatot hozhat a Kúria friss ítélete, amely hatályon kívül helyezett egy korábbi bírósági döntést. A megsemmisített ítéletben a csalási ügyben érintett ügyféllel szemben a bank mentesült a kártérítés alól. Az ítélet arra a gyakorlatra alapozódott, miszerint a banki csalások esetében mikor tekinthető hibásnak a bank és mikor az ügyfél.
Az áldozat panaszt tett a bankjánál, amely elutasította a kártérítési igényt arra hivatkozva, hogy az ügyfél súlyosan gondatlan volt. Az ügy a békéltető testülethez került, amely a bankot kártérítésre kötelezte. A bank azonban bíróságon támadta meg ezt a döntést, ahol a bíróság az ügyfél gondatlanságára hivatkozva a bank javára döntött.
A Kúria fordulata
Ezt követően a békéltető testület a Kúriához fordult felülvizsgálatért, amely kimondta, hogy a bíróság tévesen állapította meg a súlyos gondatlanságot. A Kúria szerint a bankok nem utasíthatják el automatikusan a visszatérítési igényeket pusztán arra hivatkozva, hogy az ügyfél biztonsági szabályokat szeghetett meg, ehelyett azt kell bizonyítaniuk, hogy tudatosan figyelmen kívül hagyták a veszélyeket.
A döntés következtében minden ügyet egyedi körülményei alapján kell majd megvizsgálni, beleértve ebbe a bankok felelősségét is a visszaélések megelőzésében. A Kúria ítélete jelentős precedenst teremthet, amely lehetőséget ad a károsultaknak arra, hogy visszaszerezzék elvesztett pénzüket, és arra kényszerítheti a bankokat, hogy szigorítsanak biztonsági protokolljaikon, csökkentve az adathalászatok sikerességét. Az ítélet segíthet abban is, hogy a jogi gyakorlat tisztázza: a felelősség nem hárítható kizárólag a fogyasztókra.
Mindezek megelőzésére az online világban való tudatos jelenlét, a kamu webshopok felismerése jelenthet valós védelmet, amivel elkerülhető, hogy az áldozatok lelki nehézségeket tapasztaljanak az átverés realizálásakor, valamint elkerüljék a veszteségeik okozta jogi procedúrákat.
A szemlecikk forrása: Lehúzták a csalók, majd az ügyfél csatát nyert a bank ellen – Ritka eset, az áldozatok 98 százaléka maga viselheti a kárt, Blikk.hu, 2025.03.18.
![]() |
Forrás: AP Photo |
A biztonságos internethasználat és az internetes átverések között állandó szélmalomharc folyik. Az átverések egyik fő típusa a banki csalások, aminek számtalan módját ismerjük. A legelterjedtebbek ezek közül a hamis banki telefonhívások, sms-ek , adathalász banki e-mailek, meghamisított banki oldalak és a hamis banki tranzakciók is.
Központi Visszaélésszűrő Rendszer
A hamis banki tranzakciók kivédése érdekében a Magyar Telekom a GIRO-val összefogva 2025 júliusától tervez üzembe helyezni egy új fejlesztést, a Központi Visszaélésszűrő Rendszert. A rendszer bankoktól teljesen független, védvonalat visz az utalási folyamatba, ily módon meggátolva, hogy csalás áldozatává váljon az ügyfél. A bankoknak kötelező lesz csatlakozni, egyelőre csak a belföldi átutalásokat kell itt átfuttatni előírásszerűen. Tervezetten 2027-től a külföldre történő, deviza alapú utalásokat is ezen a szűrőrendszeren keresztül lehet majd végerhajtani.
Szaúd-Arábia Állami Befektetési Alapja (PIF) a Savvy Games Group nevű leányvállalatán keresztül vásárolja meg a Pokemon Go készítéséért elhíresedett Niantic játékfejlesztő részlegét. A döntés egy nagyobb, a szaúdi kormány gazdasági diverzifikációra irányuló tervéhez tartozik, amelyben eddig is szerepet kapott a játékipar: a PIF korábban olyan jelentős cégekbe fektetett be, mint a Nintendo, EA, vagy az Activision Blizzard.
1. Rejtett előfizetésekkel kapcsolatos csalások
A csalók kedvező áron kínálnak termékeket vagy szolgáltatásokat. A vásárlás során azonban a felhasználó tudtán kívül egy automatikusan megújuló előfizetéshez is hozzájárul, amelyről csak később szerez tudomást, amikor rendszeres levonásokat észlel a számláján, vagy fizetési felszólítást kap adóssága kiegyenlítésére.
Ahhoz, hogy elkerüljük a váratlan meglepetéseket, vásárlás során csak megbízható oldalról/webáruházból vásároljunk, illetve vásárlás során olvassuk el az apróbetűs részeket és a vásárlási feltételeket, különös tekintettel az előfizetésekre vonatkozó információkra, valamint rendszeresen ellenőrizzük bankszámlánk tranzakcióit, hogy időben észrevegyük a gyanús terheléseket.
3. Hamis befektetési platformok
A csalók vonzó befektetési lehetőségeket kínálnak, gyakran kriptovalutákra vagy más gyors megtérülést ígérő eszközökre hivatkozva. Miután a felhasználó pénzt utal ezekre a platformokra, a csalók eltűnnek a befektetett összeggel.
A védekezéshez csak ismert és megbízható befektetési szolgáltatókat válasszunk, és mindig ellenőrizzük a platform hitelességét. Legyünk óvatosak a túl szép ajánlatokkal; ha egy befektetés túl jó ahhoz, hogy igaz legyen, valószínűleg átverés.
4. Online piactéri csalások
5. Hamis kuponok és nyereményjátékok
A csalók hamis kuponokat vagy nyereményjátékokat hirdetnek, amelyekkel személyes és banki adatokat próbálnak megszerezni. Kerüljük az ismeretlen forrásból származó kuponokat és nyereményjátékokat, és ne kattintsunk ismeretlen linkekre. Csak hivatalos csatornákon keresztül vegyünk részt promóciókban, és mindig ellenőrizzük a forrás hitelességét.
A fenti átverések elkerülése érdekében mindig legyünk éberek, és tartsuk szem előtt a biztonságos internetes magatartás alapelveit.
A cikk forrása: Az 5 legveszélyesebb új internetes átverés amire most figyelned kell, vilagunk.hu, 2025.03.10.
A Futurism cikk a Carnegie Mellon Egyetem és a Microsoft által végzett tanulmányra összpontosít, amely azt vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia hogyan befolyásolja a kritikus gondolkodást. A tanulmány bebizonyította, hogy azok az egyének, akik bíztak a mesterséges intelligencia kimeneteiben, hajlamosak voltak kevésbé kritikusan elemezni ezeket a kimeneteket, míg azok, akik szkeptikusabbak voltak, nagyobb kritikai elkötelezettséget mutattak. Ez arra utal, hogy a mesterséges intelligencia iránti vak bizalom intellektuális passzivitáshoz vezethet, ahol az emberek kritikátlanul fogadják el az információkat pusztán azért, mert az egy "intelligens" rendszerből származik. Érdekes módon a tanulmány azt is megállapította, hogy az AI használata gátolja a kreativitást. Azok a résztvevők, akik kreatív feladatokat AI-ra hagyatkoztak, kisebb valószínűséggel produkáltak eredeti ötleteket, mint az önállóan dolgozók. Ez aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy az AI-ra való túlzott támaszkodás hogyan fojthatja meg az innovációt azokon a területeken, ahol a kreativitás elengedhetetlen.
Mindkét
cikk egybevág azzal a gondolattal, hogy bár az AI egy hatékony eszköz, jelentős
kockázatokkal jár, ha megfelelő felügyelet nélkül használják. Az AI-ra
való túlzott támaszkodás ronthatja a kritikus gondolkodásra, a problémák
kreatív megoldására és az információk hatékony megkérdőjelezésére való
képességünket.
A két szemlézett cikk: