keresés

2014. október 20., hétfő

Tanulhatunk is a trolloktól


Bármilyen meglepő is, a trollok jelenléte nem feltétlenül haszontalan: ha jobban megvizsgáljuk a viselkedési szokásaikat, akár még tanulhatunk is tőlük.


1. „Szakértők”

A trollok egyik tipikus vonása a felsőbbség érzetük. Szeretik hangsúlyozni egy-egy témában való jártasságukat, és szeretnek ennek  ürügyén mindenki mást letorkollni. Íme egy példa:

Kedves Molnár Cecília, Fejes László és mindenki, akinek még kétségei vannak!

Javaslom, írják be a cikkben szereplő mondatot :

"I would be happy to show you the wonders of Budapest for a very favourable price"

a Grammarly.com nyelvhelyesség-ellenőrzőbe.

www.grammarly.com

"Grammarly found 3 critical writing issues in your text."

Az eredmény (50%) önmagáért beszél. Számomra ezek után egyértelmű, hogy ez nem egy jó angolsággal megfogalmazott mondat.

A kommentelő bízva állítja az adott tény igazságát, noha a kiemelt bizonyíték nem éppen a megbízható források közé tartozik, így is jó eséllyel ellentmond a troll állításának.




Róna Tas ezt írja:" De hiszen a mi ős szüleink soha nem éltek a többi finnugor nyelvet beszélő néppel egy őshazában.   Ezt a tényt a  finnugor konferencia résztvevői is kimondták". Majd  érvét egy linkkel támasztja alá, amely látatlanban igen meggyőző is lehet. Ha azonban valaki veszi a fáradságot, és elolvassa a linkelt cikket, megtudhatja, hogy abban arról van szó, hogy az ősi ugor-török érintkezésnek nincsenek nyelvi bizonyítékai...


Korábbi vélemények szerint a még közös ugor nyelvet beszélő népek Nyugat-Szibériában együtt éltek török népekkel. Ez a nézet két tudományos hipotézisen alapult. [...] A nyugat-szibériai török őshaza kérdése, elsősorban módszertani okokból, lekerült a nemzetközi kutatás napirendjéről.

Az online viták sajátja az is, hogy az ilyesfajta félreértéseket, félreértelmezéseket vagy szándékos torzításokat nem kell visszavonni, nem kell korrigálni. Sőt, gyakran ennek az ellenkezője történik: a vita úgy folyik tovább, mintha az idézett helyen a félreértett, félreértelmezett szöveg szerepelne.



2. Hibás logika
Vita közben gyakran fordul elő, hogy egyik vagy másik vitafél elkeseredésében a legabszurdabb érvekhez fordul, ami a valós életben is gyenge lábakon állna, hát még tudományos témák esetében. Internetes kommentek esetében viszont picit másképp fest a helyzet:
"Tévedés azt hinni, hogy nem fordítható a "memorial hospital" emlékkórházként. Gyakran valakinek az emlékét őrzi, (bizonyos esetekben akkor is, ha a memorial nincs is benne a nevében, tehát lehet "general hospital" is "memorial hospital"), de vannak olyan (a cikkben is említett) esetek, amikor csak azért teszik bele a névbe a "memorial"-t, hogy az hosszabb legyen."




Érdemes megfigyelni, hogy mennyiben támasztja alá az első mondatban megfogalmazott megállapítást a második mondatban megfogalmazott érv. (Az már csak hab a tortán, hogy a komment első látásra a cikk állításaival vitatkozik, de cikkünkben nem állítottunk olyasmit, hogy nem fordítható emlékkórházként a memorial hospital.)

3. A „Galilei-kártya”

Galileo Galilei a heliocentrikus világképet vallotta, amely szerint a Naprendszer középpontjában nem a Föld, hanem a Nap áll, és körülötte keringenek a bolygók, köztük a Föld. Galilei műveit az inkvizíció betiltotta, neki magának pedig meg kellett tagadnia nézeteit, és házi őrizetben kellett élnie haláláig. Galilei- kártyát akkor használ valaki, amikor rádöbben hogy az adott vitában vesztésre áll, és az érveivel  hirtelen gyökeresen ellentmond saját  magának.


Meglehetősen ironikus, hogy ezen érveléssel azok szoktak a leggyakrabban előhuzakodni, akik valamilyen fals tudományos információval próbálják palástolni a saját tudatlanságokat, legyen szó a  védőoltás ellenzőiről illetve akár a homeopátia híveiről.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése