"Egy villanást fog látni"
Az emberi agy egy csodálatos és rejtélyes szerv, de nem túl biztonságos bizonyos szempontból. Amikor agy-számítógép interfészek tervezéséről beszélünk, általában valamilyen adó-vevőről beszélünk, amely értelmezi, lefordítja az agyhullámokat, ezáltal behatol az emberi agyba. Gondoljunk csak egy színészre, aki szomorú emlékekre gondol, hogy könnyeket csaljon elő, vagy egy detektívre, aki fordított pszichológiát alkalmaz a gyanúsított vallomásának kicsikarásához, bár ezek alulmaradnak a Men In Black "emléktörlőjéhez" képest. Az eredmény viszont ugyanaz: A gondolkodásmódunkkal manipulálhatjuk az adatok mögöttes valóságának meghatározását, és ebben jók is vagyunk.
Egy kutatócsoport részletesen bemutatott egy tanulmányt, amelyben sikeresen beültettek, majd eltüntettek hamis emlékeket az alanyok elméjében. A cikk szerint az agy alakítható, és hajlamos hibázni, törvényszéki körülmények között ez különösen probléma, mert az emberek tévesen emlékezhetnek olyan jogi következményekkel járó eseményekre, amelyek valójában soha nem történtek meg. A lényeg, hogy hamis emlékeket egyszerű beültetni, viszont megszabadulni tőle már nehezebb, egy idő után sok alany hinni kezdett a hamis emlékekben. Ezután a kutatók megkérdezték az alany szüleit, és a hamisnak mondott történet igaznak bizonyult. A kutatók megállapították, hogy ismerős objektumok hozzáadása megkönnyíti a hamis emlékek behelyezését és törlését, ezért ez a kutatás nemcsak a hamis emlékek korai bizonyítékait reprodukálja és bővíti, hanem lényegében visszamenőleg rögzíti azok visszafordíthatóságát. Ezek a módszerek már egy ideje léteznek, de sok kutatás nem történt ezek visszafordítása érdekében, ami azt jelenti, hogy a cikk nem fog megjelenni egyhamar.
 |
| Forrás: The Guardian |
Hogyan manipulálnak minket?
Ez azonban szinte minden nap előfordul a Facebookon. Rögzítésre kerül mindaz, amit az ember a közösségi hálózatokon végez, részletes infotérképet kialakítva magáról. Meghatározza a hirdetéseket, amelyeket lát, hol látja, és milyen gyakran jelennek meg, vakamint ha valaki a social media felületeken hirdetések útján vásárol, akkor nagyobb valószínűséggel látja ezeket a hirdetéseket ezután.
Miért viseljük el?
Ez azért van, mert az agyunk jobban alkalmazkodott a valósághoz, mint gondoltuk. Minél jobban megértjük, hogy van egy rendszer, amely manipulálható, annál inkább úgy gondoljuk, hogy a rendszer változást hozhat számunkra, mint embereknek.Mi köze van ehhez a Deepfakes-nek? Egyszerű: ha Facebook-hírcsatornánkban könnyedén manipulálhatunk apró hirdetéstöredékeket, képzelje el, mi történne, ha a hirdetők elrabolnák azon emberek identitását, akikben megbízunk. Pl., nem tervezi az ember, hogy azonnal megvásárolja a nagyi sütijét, de ha a nagymamája elmondja, milyen finomak azok a hirdetésben, amelyet néz, akkor nagyobb eséllyel megteheti. A nagyvállalatok számára ez a dolog mindennapos.
Mit tehetünk?
Jelenleg egyetlen hamis emlékeket beültető mesterséges intelligencia elleni védekezésünk az, ha észrevesszük, vagy segítséget kérünk, miután megtörténik. Az egyetlen igazi védekezési intézkedésünk olyan technológia kifejlesztése, amely behatolhat a Deepfake-be és más AI-alapú médiumokba. Az elkövetkező években, a piacon elérhető ember-gép interfészek megjelenésével és azzal a ténnyel, hogy az AI média és a valóság közötti különbség egyre kisebb, közeledünk ahhoz a ponthoz, ahol ezen technológia visszafordíthatatlan. Valóban elérhetjük azt az időszakot, amikor nem lesz szükséges drága nyaralásokon részt vennünk ahhoz, hogy meglegyenek a szép emlékeink róla, megvásárolhatunk "instant" emlékeket.
Forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése