Az internet, mint a társadalom egy újabb, nemzeti- és nemközi dimenziója, magával hordja annak sötétebb elemeit is, és felszámolni őket ugyanolyan nehézkes, mint a valós térben. Az internet "kezelői", adminisztrátorok, moderátorok és rendszerkarbantartók örök küzdelemben állnak azokkal, akiket ők problémás elemeknek tartanak, ám ezek az egyének vagy társaságok szinte örökké egy lépéssel előttük járnak és félelmetes sebességgel alkalmazkodnak az újabb technológiai és webes fejleményekhez, akár a hidra, amely extra fejeket növeszt, akárhányszor megpróbálják lefejezni. Milyen változásokat okozhat azonban ez a hajtóvadászat? Hol lehetnek a rendszernek túlkapásai és milyen célokra használható?
Kiberterrorizmus
Nem igényel különösebb árnyékolást a különböző netes terrorcsoportok, adattolvajok és -halászok esetei. Ezen tevékenységek ellen már a törvényes büntetési eljárások is kialakultak, és nagyon ritka esetben élveznek bármilyen támogatottságot bármely társadalmi rétegtől. Eszünkbe juthat például, milyen szerepeltek a hírekben az úgynevezett "Anonymus csoport" tagjai, akik különböző kormányzati oldalak feltörését és különböző egyéb jellegű bűntettet vállalták magukra, mint saját erejük demonstrálásának eszköze, és ez a fajta erőfitogtatás különböző hackerek részéről nem ritka eset. Annyira ismert műfaj már, hogy esetenként már rosszakarókat sejthetnek technikai gondok mögött is. Nagy adatbázisok feltörése és nyilvánosságra hozása, mint a vállalatok vagy felhasználóik elleni támadások is sok érzékeny információt tesznek könnyen elérhetővé egyénekről, ezeket publikálhatják saját erkölcsileg motivált hadjáratuk során, mint például a házasságtörők lebuktatása, vagy kereskedhetnek velük jóval rejtettebb piacokon. Nagy erőfeszítést igényel az internet ezen "rejtett" piacának, a darkwebnek a felszámolása, ahol adatokon kívül illegális szerekhez, és akár lőfegyverekhez is hozzájuthatnak.
A internet legmélyebb bugyrai
A darkweb legmélyebb bugyrain kívül az internetnek nagy feltáratlan része is teret ad rengeteg kétes erkölcsű szervezkedésnek. Mivel a mainstream szociális médiák majdnem mind rendelkeznek manapság már valamilyen előírt szabályzattal a szélsőséges vélemények vagy erőszakra buzdítás ellen, ezért a különböző szélsőségesen erőszakos politika iránt elkötelezett vagy egyéb módon problémás csoportok és tartalomkészítők más felületeken kénytelenek egymásra találni. Ezen célokból használnak vagy akár fejlesztenek különböző kisebb forgalmú vagy egyedi célokra létrehozott nyílt forráskódú böngészőket, amelyekkel a deepweb tartalmát könnyen böngészhetik jobban elrejtőzve a kíváncsi szemek elől.
Persze nem minden felület igényel ilyen réteges rejtőzködést - gyakran a nyílt internetet sem kell elhagyni, hogy a fősodron kívüli gócpontokra bukkanjunk az "alternatív" közösségi médiákon, mint például a Fediverse, amely a Twittert imitálja. Hasonló alternatíva a Twitch livestreaming platform funkcióját helyettesíteni igyekvő Dlive streaming felület, ahol majdnem egy év alatt közel 1000 dolláros összeget sikerült bezsebelniük 55 szélsőséges gyűleletcsoportokkal kapcsolatba hozható közvetítőknek, és a pénz forrása sem egyszerűen visszakövetkehő, köszönhetően a kriptovaluta elfogadásának, mint fizetőeszköz az oldalon. Általában minél megengedőbb a moderáció, annál nagyobb eséllyel találhatnak menedékhelyet az oldalon "kiutált" vagy erőszakra buzdító közösségek, akkor is, ha az oldal eredetileg nem olyan célt szolgál.
Nyílt terepen
De nem mindig maradnak távol a szélsőséges vagy akár összeesküvés-elmélet hívő közösségek a népszerű oldalaktól, egyesek viszonylagos sikeres pályafutást folytatnak az ilyen felületeken. Sokszor már mém-státuszba emelkednek a különböző már paródia határait súroló szélsőséges nézeket közvetítő internetes szereplők, ám ez gyakran már egyfajta védettséget is adhat számukra, mint közszereplők. Ám egyes csoportok jóval burkoltabb módon dolgoznak az olyan nagy felületeken, mint például a Facebook, ahol burkoltabb nyelvezettel vagy keresőkifejezésekkel csalogathatják és terjeszthetik a nézeteiket illetve ültethetik el szándékosan a álhíreket, hogy pánikot vagy félreinformáltságot okozhassanak. A szélsőséges csoportok számára kánaán az olyan applikációk, amelyet rendelkeznek mind nagy nyilvános felülettel a toborzás számára, ám a társalgást utána titkosított privát levelezésekbe terelhetik, amely nem is annyira népszerűtlen dizájn ma, és így került például a Telegram levelezőszoftver is összefüggésbe azzal az amerikai szélsőjobboldali csoporttal, amely a 2020-as választások után lerohanta a capitóliumot, mint fő kommunikációs csatorna.
"Cancel-culture"
Már valamivel árnyaltabb kérdés az olyan közszereplők vagy akár magányszemélyek kérdése, akik polgárpukkasztó kijelentéseket vagy csak általában érzéketlen megnyilvánulásokat tehetnek online. Komolyabb vita folyhat itt már arról, hogy meddig tart a szólásszabadság vagy a tudományos vita. Egy egyén internetes megnyilvánulásai valós következményekkel járhat a valós megítélésére, például Richard Dawkins író és kutató is elveszített egy 15 éve neki ítélt díjat emberbaráti törekvéseiért, mikor összehasonlította a transzjogokat a feketék jogaival mint vitaindító kérdés.
Nagy tömegek vagy az oldal felhasználóbázisa nyomást gyakorolhat az oldal tulajdonosaira, hogy a botrányos nézeteket terjesztő fiókokat távolítsák el, vagy egyéb módon korlátozzák. Ezeknek az oldalaknak gyakran bő eszköztáruk van már a tartalmak moderációjára, az eltávolításon keresztül csak a elrejtésig, ám hogy ezek mivel elveket követnek, az nem mindig világos. Ami gondot okozhat, mikor a Twitter méretű publikus felületek már a politikai közélet színterévé válnak, és komoly vita tárgyává válik Trump volt amerikai elnök fiókjának letiltásának utóélete, mikor úgy érezték, követőit erőszakos viselkedésüknek folytatására sarkallta. Nehezen hozható demokratikus és mindenkinek megfelelő döntés egy magánkézben lévő közösségi oldal vezetése részéről, még a közösségi felülvizsgálat alatt álló Wikipedia jogtulajdonosai is át kellett nyúljanak a szerkesztőik feje felett, hogy a felhasználók közötti nézeteltéréseket rendezzék.
Kié is az internet?
Az internetes cenzúrát persze nem mindig az erőszakellenesség, téves információ megállítása vagy akár védett csoportok érzéseinek védelme. Néha pont az igen is a valós és fontos információ kijutását igyekeznek megállítani, akár állami szinten. Ezek a technológiák és kifejlesztett eljárásmódok nagy erővel rendelkeznek jó és rossz kezekben is, így használhatott például Lukasenka miniszterelnök egy kanadai fejlesztésű feketelistázó szoftvert az ellenzéki hírforrások akadályozására az internetszolgáltatói oldalon a minszki tüntetések során. A koronavírus járványról szóló híreket is sokáig igyekezett eltussolni a kínai vezetőség, még arra is rábírva újságírókat, hogy bevallják, álhíreket terjesztenek, és hasonló problémákkal küzdenek most Indiában is az egészségügyi dolgozók, akik a járvány valós állapotáról igyekeztek nyilatkozni az államvezetők kívánsága ellenére.
Források:
Far-right supporters move to open source to evade censorshipA világjárvány idején a cenzúra jelenti az egyik legnagyobb veszélytA dezinformáció évszázada
Richard Dawkins loses ‘humanist of the year’ title over trans comments
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése