Akkor is kidobod, ha nem lenne muszáj?

Mostanság technológiai szempontból összehasonlítva fényévekre vagyunk attól, ami az 1990-es vagy a 2000-es évek elején volt. Mindenki zsebében ott van egy erős "mini pc", (igen, egy lekicsinyített számítógép, amit okostelefonnak hívunk). Szinte az a szokatlan, ha ezen nem tudunk pár másodperc alatt megkeresni vagy megtalálni bármilyen információt. Ritkán gondolunk bele a mostani nagyon vásárlás-orientált világunkban, hogy ezeket az eszközöket meddig is használjuk. Köztudott, hogy a 2010-es évek elején egy vásárló egy telefont 1-2 évig, míg egy laptopot 3-4 évig használt, (az asztali számítógépeket ne vegyük alapul, hiszen azokat modularitásuk miatt szinte a végtelenségig lehet használni a kellő fejlesztésekkel). A 2010-es évek végére ez a folyamat megtorpanni látszott, már 3-4, akár 5 évig is használunk egy telefont (stb), mert az újabban kifejlesztett modelleket összehasonlítva már nincsenek olyan léptékű generációs fejlesztések a régi és új között, hogy azonnal az újabb verzióra vágyjanak az emberek. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy ezek a "régi" eszközök kifogástalanul működjenek, és továbbra is megfeleljenek a tulajdonos kívánalmainak.

De "ami elromolhat, az el is romlik" (by Murphy). Ilyenkor mit tehetünk?

Saját Smasung Galaxy Note 9-em

Két megoldás között választhatunk ebben az esetben. Az egyik, hogy veszünk egy újat, becserélve, vagy kidobva a régit. De ha környezet-tudatosnak valljuk magunkat, akkor azonnal szembesülünk azzal a globális problémával, amiről mostanában mindig hallunk az 'új/még több' előállítása során - szén-dioxid kibocsátás, kimerülő nyersanyag-forrás, ami ezáltal egyre nehezebben beszerezhető, - valamint az abszurditás határát súroló ár, amire egy-egy cég tartja legutolsó kiadású telefonját. Fentieket mérlegelve feltehetően csak a legvégső esetben döntünk az új készülék vásárlása mellett. A másik megoldás sokkal "öko-barátabb", igaz, valamivel több idő- és energia ráfordítással oldható meg, viszont esetünkben igen egyszerű és kézenfekvő megoldásnak látszik, azaz javítsuk/szereljük meg! Saját tapasztalat alapján mondom, hogy ez utóbbi verzió  ugyan még személyes kihívás is, de az interneten fellelhető több száz szerelős videónak hála, nem lehetetlen megoldani . JerryRigEverything videója alapján kicseréltem a telefonomban az akkulmátort, nagyjából 30 perc alatt és azóta is tökéletesen működik. De mi van, ha esetleg egy kicsit összetettebb vagy nehezebben megoldható a felmerült meghibásodás, esetleg egy elszállt kondenzátor a nyomtatott áramkör-lapon vagy egy rosszul odaforrasztott memória-chip miatt nem működik az eszköz? Fenti példát folytatva arra gondolunk, hogy az is biztosan fent van az interneten, igaz? Nos, nem....Vajon miért nem? Hát direkt, jól átgondolt stratégia alapján!

Vásárlás vs javítás

Semantikus ábra

 

Bármelyik nagyobb cégről beszélünk a legtöbb bevételük abból van, ha vásárolunk tőlük egy új eszközt, - lehetőleg a legújabb kiadásút,-  és érdekeikkel teljesen ellentétes, ha megszerel(tet)jük. Visszatekintve a '80-as, '90-es évekre, a megvásárolt termék mellé megkaptuk az összes sematikus ábrát (kapcsolási rajzokat), ami alapján egyértelműen vissza lehetett keresni vagy követni, hogy pl. egy NYÁK lapon mi, hova vezet, illetve minek, mi a funkciója. Példának vegyünk egy egyszerű hangszóró vezérlőt (...igen ez egy egyszerű példa). Az alábbi ábrán minimális hozzáértéssel nagyon egyszerűen rá tudunk jönni, ha mondjuk túl halk a bekötött eszköz 100%-os hangerőn is, akkor jó eséllyel az ábrán látható 3-as bemenet nem érintkezik rendesen, hiszen nem vesz fel elég áramot, hogy meghajtsa magát a hangszórót.

Egy 2015-ös MacBook

Igen, ehhez egy kicsit érteni kell, de van, aki hosszú évek óta ezzel keresi a kenyerét, hogy mások - első körben elkerülve a csillagászati áron dolgozó szakszervizeket, - elromlott vagy nem tökéletesen működő eszközeit, legyen az telefon-, laptop-, számítógép-alkatrész, bármilyen elekronikai eszköz, - megszereli. Régóta nézem Louis Rossman youtube csatornáját, ahol lépésről lépésre elmagyarázza, hogy bizonyos hibák mitől, miért jöhetnek elő, melyik részét kell kicserélni egy laptopnak, és itt ne arra gondoljunk, hogy pl. egy billentyű alá beragadt a popcorn vagy betört a képernyő. Nem, itt sokkal kisebb dolgokról van szó, akár mikroszkopikus méretű tranzisztorokról vagy rezisztorokról! Igen, bármennyire azt sugallja a gyártó, hogy ezeket nem lehet megszerelni, inkább vegyél újat, az esetek 99 %-ban a hiba javítható, elhárítható a megfelelő alkatrész beszerzésével és cseréjével.

Maradjunk egy kicsit mindenki számára ismertebb területen. Az autók világában. Van olyan, aki azért, mert kilyukadt a nyári gumi vett egy új autót? Vagy olyan, aki lecserélt egy több százezer forintos motorblokkot, mert kifogyott belőle az olaj? Gondolom, egyértelműen senki. A nálunk lévő elektronikai eszközökkel ugyanez a helyzet, meg lehetne javítani őket, ha a gyártó a szükséges dokumentációkat kiadná és az egyes alkatrészeket külön-külön is árusítaná nem csak, mint komplett eszközt. 

Mi a megoldás?

Érdekességképpen bemutatnék egy rövidebb  (angol nyelvű) - többször hivatkozott Louis Rossmann* videót,- amely valamennyire összefoglalja, hogy mi a jelenlegi helyzet, és mi lenne a megoldás...

Röviden összefoglalva, Louis Rossmann-nek az a kérése, illetve azért lobbizik, hogy a nagy tech- cégeknek kötelező legyen kiadni az említett kapcsolási rajzokat, ne tegyék lehetetlenné azok munkáját, akik ebből élnek, hiszen "jogunk van a javításhoz"! Én, mint amatőr, illetve valahol eljövendő szakmabeli, teljesen egyetértek az üzenetével, aminek az alapja, hogy amit meg lehet szerelni, az nem szemét és igenis meg kell engedni az embereknek, hogy dönthessenek arról, hova viszik a hétvégén vízbe ejtett iPhone-jukat, egy boltba, hogy becseréljék egy újra, egy szervízbe, ahol nem azt hallják azonnal, hogy "Sajnáljuk, de ezt lehetetlen megszerelni, használhatatlanná vált!" Holott a szervízben dolgozók tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy dehogynem javítható, ráadásul percek alatt, egyszerűen csak egy elázott, 30-40 forintos (!! - nem elírás) tranzisztort kell benne cserélni! De, mint tudjuk a "profit minden felett", úgyhogy a gyártó cégnek a javítás teljesen ellentétes az érdekeivel!

Mit szeretnék elérni ezzel a cikkel? 

Talán már egyértelművé vált, hogy engem is nagyon érdekel ez a mozgalom, illetve a mögötte lévő ok. Én nagyon szeretném, hogyha nem csak Amerikában, de az EU-ban is hasonlóan széles körben elterjedne ez a nézet és erőre kapna a kezdeményezés a "Right to Repair" kapcsán, mivel egy kis banális-, vagy szépséghiba miatt az eszköz semmiképpen nem szemét, főleg ha a tulajdonosa teljes megelégedéssel használta addig, saját igényének megfelelően alakította, ezért feltett szándéka azt tovább használni! 

Remélem, hogy ha többen megismerik ezt a kezdeményezést, akkor más csoportok is megtalálják a kapcsolódási pontokat a saját elveikkel (pl. "Zero-waste", "Greenpeace") így egységesen fellépve máris nagyobb nyomás alá helyezhetik a tech-cégeket, akik maguktól ritkán változtatnak a kialakított és bevált üzleti fogásaikon. Inkább csak akkor, ha a vásárlóik, (akik végülis a tömeget, a társadalmat képviselik) fellépésükkel, elvárásaikkal kikényszerítik a szemléletváltást, ezáltal az újfajta hozzáállást.

Ha téged is érdekel ez a mozgalom vagy csak többet szeretnél megtudni akkor itt tudsz tájékozódni.  

*A cikk megírásához segítséget nyújtó Louis Rossmann kért meg, hogy a "GoFundMe" oldalát linkeljem be hogyha valaki szeretne fejaánlást tenni az Amerikában elindított mozgalmához! - ezúton is köszönöm a segítségét!