Okoseszközökkel a saját jóllétünkért és a Földünk jövőjéért

Ma már a mindennapjaink részévé váltak az okoseszközök, amelyek az internet segítségével egymáshoz kapcsolódva kommunikálnak, folyamatosan gyűjtik, elemzik az adatokat, figyelmeztetnek minket lényeges dolgokra és más, sokszor láthatatlan feladatokat végeznek. Okos eszköz lehet a kávéfőző, a mosogatógép, a hűtőgép, a TV, de akár egy bot vagy a gyógyszeres doboz is, de a legismertebbebbek kétségtelenül az okostelefonok és az okosórák.

Automatikus helymeghatározás vészhelyzet esetén

Az első okosított használati tárgyunk az okostelefon volt. Az évek során folyamatosan nőtt azon funkciók száma, amit képesek ellátni, aminek - lássuk be - egy részét nem is igen használjuk. Aminek azonban nagyon nagy szerepe van a vészhelyzetek esetén, az a mobiltelefonokba épített helymeghatározó rendszer, ami a segítségre szorulók megtalálásakor életet menthet.

A hvg.hu cikke nemrégiben ismét felhívta a figyelmet az AML helyalapú szolgáltatás jelentőségére, hiszen ha baj van, minden másodperc számíthat. A téma aktualitását az adta, hogy február 11-én van a 112-es egységes európai segélyhívó szám napja.

Egységes európai segélyhívó szám

A 112-es egységes európai segélyhívó szám 2013. év óta Magyarországon is hívható a már ismert 104, 105 vagy 107 nemzeti segélyhívó számokkal párhuzamosan. A Miskolcon és Szombathelyen kialakított hívásfogadó központok a nap 24 órájában elérhetőek és szükség esetén ők továbbítják a bejelentést a készenléti szerveknek. A 112-es segélyhívó szám minden nyilvánosan elérhető telefonszámról ingyenesen hívható, a legtöbb esetben a billentyűzár feloldása nélkül. Ezen felül a rendszer SMS üzenetet is tud fogadni, illetve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság oldaláról a hallássérültek számára egy mobilapplikáció is letölthető. 

Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex 2020. december 21-ig adott határidőt az uniós tagállamoknak annak biztosítására, hogy a segélyhívás helyére vonatkozó információk az illetékes segélyszolgálati állomás számára elérhetőek legyenek. Ennek a kötelezettségnek Magyarország is eleget tett. Az Európai Unióban 2022. óta pedig minden új mobiltelefonnak biztosítania kell a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító funkciókat.

De mi is az az AML?

Az Advanced Mobile Location (AML - speciális mobil helymeghatározás) vagy androidos változatként ELS funkció abban segíti a hívást fogadó operátort, hogy gyorsabban és pontosabban be tudja azonosítani a segélyhívás helyét, akár 5 méteres pontossággal. Az ehhez szükséges helymeghatározó rendszer az iPhone-ok esetében minimum az iOS 13.4-es, Androidos telefonoknál 4.1-es vagy annál magasabb verziójú  telelfonoknál már adott. Az ezekről az újabb operációs rendszerű telefonokról indított hívások automatikusan aktiválják az AML funkciót és a helyszín-adatokat a hívásfogadó központba továbbítják SMS  formájában (tehát SIM-kártya nélkül nem működik). Sajnos külföldön (pontosabban roaming közben) még általában nem lehet számítani az AML-re. 

GPS újratervezés?

Ahhoz, hogy baj esetén tényleg a megfelelő helyre érkezzen a segítség, elengedhetetlen feltétel, hogy a helyadatok megbízható forrásból érkezzenek. Az IT café számolt be arról, hogy az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (Federal Communications Commission = FCC) tervei között szerepel, hogy megtalálják a GPS-rendszer kiegészítését vagy alternatíváját. Az új megoldások felkutatását elsősorban a csalók elleni fellépés és nemzetbiztonsági indokok alapozzák meg.

A GPS (Global Positioning System) rövidítést a legtöbben a navigációval azonosítják, azonban az nemcsak helymeghatározásra szolgál, hanem segítséget nyújt többek között katonai műveletekhez, az elsősegélynyújtás helyének beazonosításához is, de a rendkívül sokféle helyalapú szolgáltatás is egy adott helyhez kapcsolódó adatokra épül.

Helyalapú szolgáltatások

A helyalapú szolgáltatás (location-based service = LBS) kifejezés olyan szoftverszolgáltatásokat jelöl, amelyek földrajzi adatokat használnak fel arra, hogy különféle, főként személyre szabott szolgáltatásokat vagy információkat nyújtsanak a felhasználóknak. Ilyenek például az időjárási oldalak (minél pontosabb, hely alapú előrejelzés), a dugófigyelő alkalmazások, a tömegközlekedési információk, a közeli éttermek, üzletek kiszállítási ajánlatai vagy mondjuk a parkolási szolgáltatás fizető övezetekben. 

Csalás GPS-szel?

A GPS része egy nagyobb, összetettebb rendszernek, amelyet a Positioning, Navigation és Timing szavak rövidítésével PNT-nek neveznek. Az FCC a PNT-rendszerek vizsgálatával keres új megoldásokat a GPS-szel kapcsolatban felmerült problémák kiküszöbölésére. A legismertebb ilyen nehézség az ún. spoofing, amikor a csalók valaki másnak adják ki magukat, hogy egy személy bizalmába férkőzzenek. "Hamisítani" lehet pl. e-mailt, IP-címet, weboldalt, szöveges üzenetet, de ugyanígy GPS-jelet is. A GPS-hamisítást alkalmaznak az okostelefonok, autók helyadatainak használata során, de rosszabb  esetben hajók, repülőgépek jeleinek zavarására is, ami már komolyabb fennakadást és akár nemzetbiztonsági kockázatot is okozhat. 

Munkahelyi fitnesz a tudomány szolgálatában

A legjobb persze az lenne, ha nem lenne szükség segélyhívásra, ezért sokan sokféleképpen tesznek az egészségükért. Valakit óránként riaszt az órája, hogy ideje felállni egy kicsit, más a napi elegendőnek ítélt lépésszámában bízik, megint mások rendszeresen sportolnak a testi-lelki jóllétük érdekében.

Ma már megszokott látvány, hogy az emberek különböző fitnesz karkötőket vagy okosórákat hordanak az elegánsabb órák helyett. Ennek oka lehet, hogy valaki az alapvető egészségügyi adatait (pl. pulzusmérés) vagy a napi aktivitását(lépésszámlálás) szeretné követni, de aki mondjuk alvási apnoeban szenved, annak szüksége lehet ezen felül a véroxigén mérésére és az alvásfigyelésre is. Aki pedig rendszeresen fut, túrázik, úszik vagy másféle sporttevékenységet végez, annak a GPS adatok rögzítésén túl az okosórája részletesen elemzi a teljesítménye mutatóit.  

Falmászás és gördeszkázás munkaidőben?

A Huawei legújabb órája, a Watch 5 már nemcsak az óra alsó felén lévő szenzorokkal képes adatokat mérni, hanem akár az óra oldalán elhelyezkedő érzékelő ujjal való érintése útján is. A cél a pontosság, funkcionalitás, gyorsaság, rugalmasság, nyitottság mellett a mérések megbízhatósága. 

A cég sencseni egészségtechnológiai központjában a kutatók valódi sporttevékenység közben figyelik és mérik az adatokat az új fejlesztéshez. A már átlagosnak mondható futás mellett többek között gördeszkázás, kerékpározás, boxolás, tízféle gyaloglás, kosárlabdázás, evezés, falmászás, lövészet vagy tollaslabdázás közben gyűjtik az egészségügyi adatokat. A lehető legpontosabb adatok érdekében magashegyi viszonyokat, extrém hideg vagy meleg hőmérsékletet teremtenek vagy növelik a levegő páratartalmát, illetve a víz áramlási sebességét. A technológiai rendszer több mint hatvan egészségügyi és fitneszmutatót mér, amelyek a test hat fő rendszerét figyelik.

Az ígéretek szerint a mérések sebessége is gyorsulni fog, továbbá olyan új funkciók is bekerülnek a mutatók közé, mint a petefészek működésére utaló jelek vagy a szívfrekvencia-variabilitás.

Tényleg karbonsemlegesek az Apple okosórái?

Az okosórák piacán több nagy cég verseng a vásárlókért. Az eszközök mérési pontossága, megbízhatósága mellett a választásnál szempont lehet a környezetvédelem is. Az Apple cég három okosóráját, az Apple Watch Ultra 2-t, az Apple Watch Series 9-et, valamint az Apple Watch SE-t karbonsemlegesként hirdeti. A kaliforniai szövetségi bíróságon azonban fogyasztói pert indítottak a cég ellen azt állítva, hogy az általa támogatott kenyai Chylulu Hills Project és a kínai Guinan Project nem létező erdőmentési  és fásítási szolgáltatásokat kínálnak, mert a területek már régóta védettek, illetve erdősítettek. Az Apple cég kitart amellett, hogy sokat fektetnek a környezetvédelembe, és ezáltal hozzájárulnak a levegő szén-dioxid tartalmának  jelentős csökkentéséhez.

Greenwashingnak nevezik azt a stratégiát, amikor egy cég vagy szervezet környezetbarátnak hirdeti magát, illetve a szolgáltatását, miközben az nem bizonyítható vagy az állítások jelentős túlzásokat, ferdítéseket tartalmaznak.  

Karbonsemlegesség

Az éghajlatváltozás nem új fogalom a világtörténelemben, azonban a globális felmelegedés jelenségét nem mindenki fogadja el valós problémának. A klímakutatók szerint a globális felmelegedés mértékének korlátozása érdekében törekedni kell a karbonsemlegességre, azaz a különböző tevékenységek során kibocsátott szén-dioxid és a légkörből kivont és tárolt szén-dioxid egyensúlyának elérésére.

Amennyiben egy vállalat a saját tevékenysége során a kibocsátást nem tudja megfelelő mértékben csökkenteni, a karbonsemlegességet úgy is elérheti, ha más, tiszta technológiát alkalmazó beruházást támogat ún. karbonkreditek vásárlásával. Az Amazon például a napokban jelentette be, hogy karbonkrediteket értékesít a beszállítói és más cégek számára, hogy azok így kisebbíthessék az ökológiai lábnyomukat.