A ChatGPT 4o képgeneráló funkciójával felrobbant az internet. Az emberek olyan szinten kezdtek képgyártásba, hogy az OpenAI szerverei "olvadoztak". A legnépszerűbb stílus, amiben utasították az MI-t, hogy létrehozzon képeket, a Ghibli Stúdió filmjeié volt. Ez nagy felháborodást váltott ki az alkotóközösségben, hiszen Mijazaki Hajao, a stúdió tiszteletbeli elnöke, már korábban kifejezte ellenszenvét az ilyesféle technológia iránt.
Ellenkező nézetek
Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója, április 6-án válaszolt a kritikára az indiai Varun Mayya Youtube podcastjában. Mayya megkérdezte Altman-t, hogy mit gondol a negatív véleményekről a generált Ghibli képek kapcsán. Altman az MI-val generált alkotásokat a művészet "demokratizálásának" nevezte. Régebben szerinte nehezebb volt hallatni a hangodat, de most elég már csak egy okostelefon és egy "ötlet", ha van valami érdekes mondanivalód, akkor ezek a technológiák segítenek megjeleníteni azt. Ugyan elismerte, hogy az MI megváltoztatta a művészet természetét, akár lehetnek olyanok, akik elveszítették a munkájukat az MI-nek köszönhetően, de a növekedés a kreativitáshoz való hozzáféréshez összességében győzelem a társadalomnak.
,,Ha mindenkinek biztosítunk több eszközt, könnyebbé tesszük a dolgokat, alacsonyabbra tesszük a lécet a bekapcsolódáshoz... az jelentősen megnöveli azok számát, akik hozzájárulhatnak a társadalomhoz." - mondja Sam Altman.
Hozzá kell tenni, hogy az OpenAI továbbra is megakadályozza, hogy kortárs művészek stílusát használják fel generáláshoz, különbséget tesznek köztük és a nagyobb stúdiók, mint a Ghibli, stílusai között. Valóban, ha arra utasítjuk a ChatGPT-t, hogy Mijazaki stílusában készítsen képet, akkor az alkalmazás visszautasítja a kérést mondván, hogy az ,,sérti a tartalomra vonatkozó irányelveinket". Ha már a Ghibli stílusában kérjük, akkor mindjárt létrehozza a képet. Kicsit irónikusan hangzik, hogy ha egy művész, vagy művészcsoport, túl sikeres lesz, akkor nem kell tisztelni a jogukat alkotásaikhoz. Lehet az OpenAI-nál vállon veregették magukat ennek a szabálynak a bevezetéséért, a kortárs művészek azonban korántsem érezhetik biztonságban magukat.
Az alkotás mivoltja
Amit ma mesterséges intelligenciának nevezünk, az lényegében egy matematikai modell számítógépes kódban leírva, ami jó arra, hogy mintákat és összefüggéseket ismerjen fel az adatokban. Legtöbb esetben ezek az "adatok" nagy mennyiségű szöveget vagy képet jelentenek. Az MI-val foglalkozó cégek hatalmas fotó- vagy könyv tárakat töltenek fel modelljeikbe, amik miután elemezték az adatokat, képesek a saját verziójuk létrehozására, ami elég hasonló az eredetihez. Valószínűleg eleinte a modell egy szemetet fog alkotni, de a hibáin keresztül képes fejlődni és lenyűgöző eredményeket produkálni.
Ahhoz, hogy egy modellt betanítsunk nagyon sok adatra van szükségünk, és nem kevesebb energiára; a környezetre is hatalmas hatással van egy ilyen rendszer fenntartása. A fő probléma esetünkben viszont az adatok eredetében van.
Greg Rutkowski művészt, kinek munkái olyan ikonikus játékokban voltak felhasználva, mint a Magic: The Gathering, vagy a Dungeons & Dragons, rajongói keresték fel azzal a kérdéssel, hogy tud-e arról, hogy a nevét "AI prompt"-ként (olyan utasítás, amit az MI modellbe táplálunk azért, hogy a lehető legjobb választ kapjuk) használják. Természetesen fogalma sem volt róla. Azonban, mikor Google-n rákeresett a nevére, a képek, amikkel televolt a találatok listája nem általa készítettek voltak, hanem MI által kreált másolatok (ez nem csak művészeket érintő probléma, a Google képtalálatait ellepték az MI által generált képek, amik egyáltalán nem biztos, hogy pontosak, így problémát jelentenek, ha valami konkrét dologra van szükségünk). Kelly McKernan is áldozatul esett ennek. Stílusa szecessziós és sci-fi-s elemeket vegyít, így nevét egy Metaverse Post oldalán közzétett listában szerepeltették, mint: "ha Gyűrűk Ura-jellegű képeket szeretnél létrehozni ezeknek a művészeknek az alkotásait töltsed fel a rendszerbe". McKernan felfedezte, hogy a Midjourney MI generátorban nevét több mint 20.000-szer használták nyilvános kérésként. McKernan elhűlt a látottaktól, ráismert saját stílusára másokéval keverve.
McKernan két másik művésszel együtt, Sarah Andersennel és Karla Ortizzel, csoportos keresetet nyújtottak be a Midjourney és két másik MI alapú képgenerátor, a Stable Diffusion és a DreamUp ellen 2023-ban. Mindhárom modell a LAION-5B nonprofit, nyilvánosan elérhető adatbázist használja, ami több mint ötmilliárd képet indexel szerte az internetről, köztük sok művész munkáját is. A probléma abból fakad, hogy a művészeket nem kérdezték meg, hogy felhasználhatják-e műveiket, nem fizettek nekik hozzájárulásukért, annak ellenére, hogy a cégek, mint a Midjourney, pénzt kérnek szolgáltatásaikért. Nem utolsósorban pedig nevük nem volt feltüntetve az elkészült munkáknál. Amikor ezek a programok képet generálnak, úgy tüntetik fel azt, mintha a szerzői jog nem vonatkozna rájuk. A per még mindig folyik, a művészek számlájukra írhatnak kisebb-nagyobb győzelmeket, de igazán jelentős döntés még nem született.
Japánban is tanakodnak a problémán köszönhetően a ChatGPT-s Ghibli ügynek. Japán törvényhozók vitatták, hogy az MI által generált Ghibli Stúdió stílusú képek sértik-e a szerzői jogokat. A Képviselőház 2025. április 16-i kabinetbizottsági ülésén mérlegelték a szerzői jogok betartásának kérdését mesterséges intelligencia használatának esetén. Nakahara Hirohiko, az Oktatási, Kulturális, Sport, Tudományos és Technológiai Minisztérium stratégiai tisztviselője szerint a végső döntés arról, hogy ezek a felhasználók sértettek-e szerzői jogokat, az ország bíróságainak feladata, azonban azt nyilatkozta, hogy ha csupán a Ghibli Stúdió stílusához hasonló képeket hoztak létre, valószínűleg nem sértettek jogokat, hiszen a japán szerzői jogi törvények önmagukban nem védik a stílusokat vagy ötleteket, illetve azokat, amiket nem tekintenek kreatív kifejezésmódnak. Masato Imai, az Alkotmányos Demokrata Párt tagja viszont azzal érvelt, hogy miután ezek a képek eleve úgy vannak elismerve, hogy Ghibli stílusúak, már sértik a szerzői jogokat, hatással vannak a Stúdió imázsára.
Mint egy pióca
Mivel ez a probléma teljesen új keletű, soha nem történt meg ilyen mértékben és ilyen sebességgel, a törvény csak lassan reagál és a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok eddig megúszták. Altman beszéde, hogy mindez a közjó érdekében történik, nagyon szépen és kissé utópisztikusan hangzik, valamint teljesen figyelmen kívül hagyja a művészet értelmét. A művészet alapvetően nem azért van, hogy a társadalmat segítsük; persze tisztelendő, ha valaki olyat alkot, ami felhívja a figyelmet különféle társadalmi problémákra, de nem ez a fő célja. Ez látszik az MI által generált képek nagy részében is, hiszen mióta szolgálja a társadalmat az, hogy Timi Ghibli stílusban akarta látni a kutyáját? Nem, a művészet lényege, hogy emberi természetünk megmutatkozzék, kifejezzük kreatívan azt, amit hétköznapi módon nem tehetnénk. A különböző művészeti stílusok mind különféle érzelmeket váltanak ki belőlünk, ha szembetalálkozunk velük. Pontosan ezeket az érzelmeket voltak hivatottak átnyújtani. A Ghibli stílusát sokan dicsérik, mert kellemességgel, békességgel, csupa pozitív érzelemmel tölt el, ha ránézel. Érthető, miért ilyen közkedvelt, viszont míg egy művész alkotásával pontosan ezeket az érzelmeit szeretné kifejezni, addig a program teljes mértékben csak utánoz. A dolog lélektelenné válik.
A generatív mesterséges intelligencia oldalán állók azzal érvelnek, hogy a művészek is ugyanúgy tanulmányozzák más mesterek stílusait, amikor rajzolni tanulnak, mint a programok, így nincs semmi különbség a kettő között. Ez persze nem mondható igaznak, pontosan alapvető természetünkből kifolyólag. Amíg egy MI alkalmazás csak emberek által készített kódokból áll, nincsenek saját, önálló érzései és személyisége, addig soha nem lesz képes valós művészetet létrehozni, tanulása nem egyenlő egy emberével. Mivel nincs két ugyanolyan ember, ha másolunk is egymástól, akkor is benne lesz munkánkban az, aki mi vagyunk. Ami időt és energiát belefektet egy ember egy művészeti alkotásba nem összehasonlítható egy géppel. Nem véletlen tehát, hogy mért sértik ennyire a művészek önérzetét ezek a cégek. Teljesen félreértik mindazt, amit csinálnak, aláássák fáradozásaikat, és nem mellesleg több pénzt keresnek mindezzel, mint a művészek, akik munkájának köszönhetik sikerüket.
Forrás:
ChatGPT - kreatív szabadság, vagy a művészet ellensége?
OpenAI CEO Sam Altman Continues to Completely Miss the Point With AI Art
Sam Altman defends AI art after Studio Ghibli backlash, calling it a 'net win' for society
The harm & hypocrisy of AI art
Artists Land a Win in Class Action Lawsuit Against A.I. Companies
Japanese lawmakers are coming for your AI-generated, studio ghibli-style images
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése