Személyes adatok védelme: Miért fontos odafigyelnünk?
Ahogy az interneten való aktivitásunk növekszik, úgy egyre több személyes adatunk kerül a nyilvánosság elé. A közösségi média, az online vásárlások és a különféle szolgáltatások, amelyeket használunk, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy több adatot osszunk meg magunkról, mint valaha. Azonban sokan nem gondolnak arra, hogy mindezt megfelelően kell védeni. Erre az egyik legyeszerűbb és mindennapi példa hogy milyen gyakran osztanak meg képet személyek arról , hogy hol nyaralnak vagy mennyi ideig vannak távol otthonuktól . Ez azért is nagyon veszélyes mert, ha már korábban megosztották lakhelyük címét nem csak online csalás áldozatává válhatunk hanem esetleg fizikai rablás prédáivá is könnyen válhatunk.
Mit tehetünk ezek ellen?
A személyes adataink védelme kulcsfontosságú, hiszen a csalók számára a legértékesebb információk közé tartoznak a nevünk, címünk, születési dátumunk, banki adatok és az egyéb azonosító információk. Az interneten való aktív jelenlét során fontos, hogy odafigyeljünk, hol és hogyan adjuk meg az adatainkat. Ha nem vagyunk körültekintőek, könnyen áldozattá válhatunk, és a támadók a megszerzett információk alapján számos más csalást is végrehajthatnak, például pénzügyi visszaéléseket.
Ezért vált népszerűvé a VPN-használat, amely titkosítja adatforgalmunkat, és megvédi IP-címünket az illetéktelen követéstől.
Hogy mi is az a VPN és hogyan tudod te is használni? A VPN (Virtual Private Network) egy olyan eszköz, ami biztonságos alagutat hoz létre az interneten. Ez azt jelenti, hogy amikor csatlakozol egy VPN-hez, elrejti az IP-címedet, és titkosítja az adatforgalmadat. Így mások – például hackerek, cégek vagy akár az internetszolgáltatód – nem látják, hogy mit csinálsz az interneten. Olyan, mintha egy privát, biztonságos csatornán keresztül böngésznél, még akkor is, ha nyilvános wifit használsz. A VPN-ek szerepe különösen felértékelődött azokban az országokban, ahol az internethasználatot a hatóságok szigorúan szabályozzák.
A NordVPN például nemrég jelentette be a NordWhisper nevű újítását, amely lehetővé teszi a VPN-forgalom úgynevezett álruhás továbbítását. Ez azt jelenti, hogy az adatcsomagokat úgy jeleníti meg, mintha azok „hagyományos” forgalom lennének – így a hatósági szűrők kevésbé tudják kiszűrni vagy blokkolni. Bár a technológia még nem tökéletes, és teljes áttörést nem garantál mindenhol, egy újabb eszközt jelent az online szabadság megőrzésében.
A legjobb védekezési mód, ha mindig alaposan átnézzük, hogy kinek adjuk ki adatainkat, és hol tároljuk őket. Használjunk erős jelszavakat, és ahol lehet, alkalmazzunk kétfaktoros hitelesítést, hogy még jobban megvédjük magunkat. Arra is érdemes oda figyelnünk, hogy a közösségi médiában kik láthatják és milyen adataink láthatóak, kik jelölhetnek ismerősnek vagy kik oszthatják meg profilunkat. Örök érvényű szabály, hogy interneten soha semmilyen személyes adatot nem osztunk meg.
Pénzügyi visszaélések: A pénzügyi csalók és átverések
A személyes adataink védelme közvetlen kapcsolatban áll a pénzügyi biztonságunkkal. Az adathalászat, banki adatokkal való visszaélés és különféle átverések sajnos egyre elterjedtebbek az online térben. A csalók könnyedén megszerezhetik banki adatainkat vagy más pénzügyi információinkat, ha nem vagyunk elég körültekintőek.
Az egyik leggyakoribb módszer, amellyel a csalók próbálják elérni céljaikat, az úgynevezett phishing. Ekkor a támadók hivatalosnak tűnő e-maileket, sms-eket vagy telefonhívásokat küldenek, amelyekben valamilyen sürgős, például pénzügyi problémára figyelmeztetnek minket. A céljuk az, hogy rávegyenek minket arra, hogy megadjuk a banki adatainkat vagy más érzékeny információinkat.
Ennek ellenére van remény: 2025 júliusától Magyarországon elindul a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR), melyet a GIRO Zrt. fejlesztett ki a Magyar Telekom közreműködésével. Ez a rendszer mesterséges intelligenciát és szabályalapú logikát alkalmazva képes lesz azonnal felismerni a gyanús tranzakciókat, és figyelmeztetést küldeni a bankoknak.
Ez az újítás nemcsak technológiai áttörés, hanem egy új pénzügyi védelmi réteg, amelyhez minden hazai banknak kötelező lesz csatlakoznia. 2026-tól már az összes belföldi forintalapú átutalást, 2027-től pedig a devizás tranzakciókat is átszűri a rendszer. Ezáltal csökkenhet a visszaélések száma, és a pénzmozgások még biztonságosabbá válhatnak – de ne feledjük, a végső döntést mindig a felhasználó hozza meg. Épp ezért a tudatosság továbbra is a legfontosabb eszközünk.
Ha pénzügyi ügyekről van szó, mindig legyünk extra körültekintőek! Ha gyanús e-mailt kapunk, ne kattintsunk a linkekre, és ne adjunk meg személyes információkat. A bankok soha nem kérnek jelszót vagy banki adatokat e-mailben. Ha kétségeink támadnak, mindig a hivatalos csatornákon érdeklődjünk.
A deepfake: A technológia, amely megtéveszthet minket
A legfrissebb és talán legijesztőbb fejlemény a deepfake technológia térhódítása. Míg néhány éve még csak a filmipar használta szórakoztató célokra, ma már a kiberbűnözők egyik legveszélyesebb eszközévé vált. A Nemzeti Kibervédelmi Intézet szerint 2024-ben a deepfake-technológiával végrehajtott adathalász támadások száma 50%-kal nőtt.
“A legveszélyesebb deepfake-ek gyakran azok, amikor a kiberbűnözők hamis képeket, hangfelvételeket vagy videókat készítenek ismerős emberekről, és olyan helyzetekben ábrázolják őket, amelyek soha nem történtek meg. Például olyan hamis képeket alkothatnak híres celebekről vagy politikusokról, amelyekben valamilyen bűnt követnek el, és hamis hírekként terjeszthetik. Vagy lemásolhatják valaki hangját, és felhasználhatják egy hívásban, hogy megtévesszék az áldozat családját vagy kollégáit. A deepfake-ek azért különösen veszélyesek, mert a támadók könnyedén leképezhetnek bárkit, a létehozott anyagokkal bármit megtehetnek, és úgy tűntethetik fel, mintha valósak lennének.”
Ilyen például Steve története isSteve, egy irodai dolgozó példája is jól szemlélteti a veszélyt: egy nap főnöke videóhívásban arra kérte, hogy sürgősen küldjön el egy bizalmas jelentést egy új e-mail címre. Steve eleget tett a kérésnek – csakhogy a hívás nem volt valós, hanem egy mesterséges intelligenciával generált deepfake másolat. Az arc, a hang, a gesztusok mind tökéletesen utánozták a főnökét. A kár pedig már megtörtént.
A deepfake felismerése egyre nehezebb, de léteznek módszerek, amelyekkel csökkenthetjük a kockázatot: használjunk előre egyeztetett kódszavakat, mindig ellenőrizzük a gyanús üzeneteket más csatornán, és ne hozzunk hirtelen döntéseket siettető, pánikkeltő kérések hatására. Az információ hitelességének ellenőrzése minden korábbinál fontosabbá vált.
Az online tér nemcsak új lehetőségeket, de új felelősségeket is hozott. Egyetemistaként – de bárkiként, aki napi szinten használ internetet – nem engedhetjük meg magunknak, hogy vakon bízzunk bármiben. A technológia fejlődésével együtt nekünk is fejlődnünk kell: információt gyűjteni, gyanakvónak lenni, és felkészülten kezelni az új típusú fenyegetéseket. Emellett köteleséégünk az is hogy segítsünk hozzátartózoinknak is és az ő figyelmüket ezekre a veszélyekre.
Mert ma már nem csak az utcán kell figyelnünk az értékeinkre – hanem az online világban is.
Források:
Biztonságos Internet használat
Internetes csalások
Internetes csalások: Fajtái és jelei, mit tehetsz csalás áldozataként
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése