A mémek már a 2000-es évek eleje óta színesítik az életüket. A megszámlálhatatlanul sok pillanatnyi humor kavalkádban viszont magyarokkal is találkozhatunk. Hazánkban már a kezdetektől vannak Facebook-oldalak/profilok csak azért, hogy mémeket osszanak meg és/vagy készítsenek. Később az Instagram is bekapcsolódott a mém gyártás világába. Ebben az időben a magyar mémek szinte kizárólag a 9GAG nevű oldalról származtak, és rosszul fordítottak voltak. Hide the pain Harold a legismertebb magyar mém-legenda. Magyar nevén Arató András ma már nyugdíjasként éli mindennapjait. Néha az utcán sétálva megállítják (akár csoportosan is), hogy készítsenek egy képet.
A Hide the pain Harold mém születése
A kép története, amely világszerte ismertté tette, 2010-ben kezdődött, amikor egy stockfotós felkereste őt az IWIW-en, hogy szeretne róla pár képet készíteni a dreamstime.com-ra (egy stockfotós oldal). 1 évvel később a mára már ikonikus kép világszinten ismert lett, és egyből mémet csináltak belőle. A képen látható férfi kilétére viszont csak 2016-ban került sor VK-n, a pain_harold csoportban. (Az orosz Facebook lényegében). Azóta is folyamatosan kap megkeresésket, például a Manchester City is meghívta, hogy kisfilmet forgassanak vele. A reklámcégek is előszeretettel hívják szerepelni, amely ahogyan fogalmazott: "Egy folyamatos, véget nem érő vakáció." Dél-Amerikától egészen Szibériáig mindenhova hívták már. Természetesen a lehető legtöbbet el is fogadja. Volt már egy svéd covid-oltást népszerűsítő oldalon, de a Coca-Cola reklámarca is volt 2019-ben.
A mémelésnek is van jogi oldala?
A mémek ma már online életünk szerves részévé váltak, egyeseknek mém görgetéssel kezdődik a nap. Az Instagram egy 2020-as felmérésben arról számolt be, hogy felhasználói naponta több mint 1 millió mémet osztanak meg egymással. A mémelés valóságos iparággá nőtte ki magát, és profi marketing szakemberek is részt vesznek bizonyos mémek elkészítésében. Viszont mint minden gyors pénzt ígérő helyen, a baj itt sem marad távol. A digitális világban perek formájában érkezik a probléma. A vicces képek/videók tulajdonosai a szerzői jog(ok) megsértése miatt kezdtek hatalmas perelő hadjáratokba. 2022 novemberében az iowai Sioux City bírósága megállapította Steve King politikus bűnösségét, mivel megsértette a Success kid mém szerzői jogait újraválasztási kampánya során.
Az "egyszerű" internetező is beperelhető mémelésért?
Donald P. Harris a Temple University Beaslew School of Law dékánhelyettese szerint a válasz többnyire nem. Szerinte a felhasználók közötti megosztás nem nyereségről szól, vagyis a mémért nem kapunk semmit, a méltányosság elve valósul meg. A méltányos használat közé tartozik a kritika, megjegyzés, híradás és a tanítás. Tehát a mém bárki számára felhasználható, amíg nem akar nyerészkedni rajta.
Ez persze nem azt jelenti, hogy most minden mémet, amit megosztottunk 5 évre visszamenőleg most ki kell törölni, hiszen nem a nyereség lebegett a szemünk előtt mikor megosztottuk őket.
Mikor beszélünk a szerzői jogok megsértéséről?
Csak is akkor keres minket a jogi oldal, ha a mémmel pénzt keresünk, úgy, hogy nem rendelkezünk engedéllyel a tulajdonosától, hogy használhatjuk (pl.: egy reklámban). Ám a mémek a marketingben is megjelentek, hogy vonzzák a fiatalabb közönséget. Ilyenkor fordulhat az elő, hogy az eredeti mű és a másolat ugyanazon a piacon versenyeznek. (real vs copy) Az óvatos emberek számára jöttek létre olyan oldalak, ahol olyan képek érhetők el, amelyek kereskedelmi cél(ok)ra is felhasználhatók speciális engedély nélkül, vagyis nem kell megkeresnünk az alkotót, ha használni szeretnénk a munkáját. Ilyen oldalak például az Unsplash, Pexels, pixabay és a Wikimedia Commons.
A mémek (gyártói) is küzdenek a figyelmünkért, avagy lájk éhség
Akárcsak a nagy cégek, a mémek és azok gyártói is versenyeznek egymással a nyereségért. Minél nagyobb egy mém nézettsége, annál jövedelmezőbb a készítő számára. Viszont nem maradnak a csúcson sokáig, ezért folyamatosan újítónak és innovatívnak kell lenni, hogy sokan megnézzék akár egy pillanat erejéig. Mivel az egyszerűfelhasználó figyelme véges így elengedhetetlen a mémgyártó számára, hogy rövid szöveg legyen a képhez párosítva, mert a hosszú szöveg sok esetben elijeszti a felhasználót és egyerűen továbbgörget.
A görgetésünk hatással van bizonyos mémekre?
A válasz igen, mert ha egy adott típusú mémeket nézegetünk, akkor a többit a rendszer nem fogja javasolni nekünk, mivel azokat hamar átugrottuk. Így bizonyos mémek feltörnek és akár világszerte ismertek lesznek, míg mások egyszerűen eltűnnek. Persze az is előfordulhat, hogy már egy elhalványult mém ismét népszerű lesz, sosem lehet tudni, hogy éppen mi a trend. A közösségi média úgymond megnyitotta a rövid üzenetek felé, így a mémek potenciálja is megnőtt.
Hogyan változik a mém kínálat, ha (nem) csak a kedvelt témákhoz kapcsolódóakat nézzük?
Ha már megvannak azok a témák, amelyek érdekelnek/érdekelhetnek bennünket, akkor a platform készíteni fog egy ajánlott listát, amiben csak a kapcsolódóakat fogjuk látni. Ám ez nem teljesen igaz, hiszen akkor is fogunk olyan mémeket kapni/látni, amelyek nincsenek a látóterünkben, hiszen valami újat mindig kapunk, mert akár napról napra is változhat az ízlésünk és más témájú mémek felé fordulunk. Ezt használják ki a közösségi oldalak. Ha csak véletlenül is, de rákoppintottunk/kattintottunk egy olyan tartalomra, ami addig nem érdekelt bennünket, akkor számíthatunk arra, hogy ahhoz kapcsolódókat is fogunk látni a közeljövőben.
Mémek a propaganda szolgálatában
A mai gyorsan digitalizálódó világban a mém már nem csak egy "ártatlan" vicces/humoros internetes tartalom, hanem a propaganda eszköze is egyben. Most már véleményt formálhatnak, ideológiai üzeneteket is terjeszthetnek, hatással lehetnek a közvéleményre. Hatékonyságuk egyszerűségükben rejlik, így sok emberhez képes eljutni világszerte. Ezen a folyamat (viccből fegyverré) elősegítői az egyszerű felhasználók is: mi magunk is terjeszthetjük, akár egy megosztással.
Miben rejlik a siker titka?
A titok az, hogy képes komplex üzeneteket is egyszerűsítve átadni a közönségnek, mivel hathat az érzelmeikre/nézeteikre. Ideálissá váltak a pszichológiai és ideológiai háborúra (psychological and ideological warfare). Tehát a mémből fegyver vált, ami alkalmas a közvélemény befolyásolására humorral/félelemmel. Így a figyelem átirányult a valódi világból, ahol fizikai erőt használtak, a mém-háború (memetic warfare) a mentális térben zajlik képek és/vagy szimbólumok használatával, hogy megváltoztassák bizonyos csoportok véleményét, vagy ideológiai előítéleteket hozzon létre.
A "fegyver" a gyakorlatban
Hatékony technika lehet a mém-háborúban, hogy szatírát és iróniát használva keltsen megosztottságot. Mivel propaganda üzenet bújhat meg a humor mögött, így nehéz eldönteni, hogy a kép üzenetet hordoz vagy csak vicces akar lenni. A mémek ezen képessége látható volt a 2016-os amerikai választáson, ahol mémeket alkalmaztak a társadalmi feszültségek kihasználására és a közvélemény manipulálására. A Facebook és az Instagram volt a két vezérplatform, amelyeken a mémek a faji, bevándorlási és osztálybeli problémákat/vitákat célozzák meg. Korunk háborúiban is előszeretettel alkalmaznak mémeket, hogy lejárassák a másik harcoló felet, míg magukat dicsőségesen tüntetik fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése