Az internet mára életünk szerves részévé vált: nap mint nap használjuk kommunikációra, információszerzésre, vásárlásra és szórakozásra egyaránt. Azonban az online tér nemcsak lehetőségeket, hanem komoly veszélyeket is rejteget magában. Az internetes csalások gyors szaporodásával és egyre kifinomultabbá válásával a csalók sokféle platformon és módszerrel próbálnak meg pénzt vagy érzékeny adatokat kicsalni a felhasználóktól.
Egyes csalások technológiai trükköket, például hamis weboldalakat vagy adathalász e-maileket használnak, míg mások az emberi érzelmekre hatva próbálnak rávenni minket, hogy önként adjuk ki személyes adatainkat és vagyonunkat. A tapasztalatlan internethasználók – például gyerekek, idősek vagy kevésbé technikai beállítottságú emberek – különösen nagy veszélyben vannak, mivel könnyebben csapdába csalhatók. Ugyanakkor még a rutinos felhasználók is áldozatul eshetnek, akár a sietség, akár pillantnyi figyelmetlenség miat.
Miért fontos erről beszélnünk?
A kiberbűnözés napjaink egyik leggyorsabban növekvő bűncselekmény-típusa, amely világszerte emberek millióit érinti. Az internetes átverések már nem csupán szégyenérzettel vegyített apró kellemetlenséggel járnak, hanem súlyos pénzügyi veszteségeket is okoznak, mind magánszemélyeknek, mind vállalatoknak, a csalás következtében fellépő pszichológiai teherről nem is bszélve. Azonban ha tisztában vagyunk a veszélykkel és tudatosan használjuk az internetet, elkerülhető, hogy könnyel átverjenek minket. Ezért is fontos, hogy minél többet beszéljünk erről a témáról, és segítsünk másoknak is felismerni a lehetséges fenyegetéseket.
Internetes csalások típusai
Álhírek és közösségi média csalások
Az álhírek az internetes félretájékoztatás leggyakoribb formái, gyakran terjednek a közösségi médiában, mint például a Facebookon. Ezek a hírek általában erős érzelmi reakciót váltanak ki, például vírusokkal, háborúval riogatnak, vagy egy meghökkentő eseményről számolnak be. Általában kattintásvadász címmel rendelkeznek, hátterükben a weboldal hirdetési-bevételszerzési stratégiája áll, mely a nagy látogatottság által fokozódik. Gondoljunk csak a különféle híroldalakra, bulvársajtóra, ahol sokat számít, milyen számban érkeznek látogatók az oldalra. Vannak olyan esetek is, amikor az álhírek célja a pánikkeltés vagy a közvélemény szándékos félretájékoztatása, például politikai érdekek esetén.
Ezeket a megtévesztő tartalmakat hamar fel lehet ismerni. Gyanúra adhat okot, ha az állítások túlzóak, vagy szenzációhajhász nyelvezetet használnak. Fontos, a cikk forrásának ellenőrzése, ha egy hír csak egy kevésbé ismert vagy megbízhatatlan oldalon merül fel, de az információt nem erősíti meg egyetlen hivatalos forrás sem, azt fenntartásokkal kell kezelni.
A közösségi média csalások között a hamis nyereményjátékok a leggyakoribbak, ahol például azt állítják, hogy az ember nyert egy iPhone-t, de ahhoz, hogy átvehesse a nyereményt, előbb meg kell adnia személyes adatait. Ezen kívül fiókfeltörések és adatlopások is előfordulhatnak, amikor a csalók egy ismerősöd már fertőzött fiókjáról gyanús linkeket küldenek. A hírességek vagy influencerek nevében történő átverések is gyakoriak, mint például a Facebook Reels-en futó gy kaszinójáték hirdetés, ahol Majka egy 360p-s, videós, törtmagyar nyelven saját vagyonát feltéve kínál garanciát arra, hogy aki regisztrál és feltesz valódi pénzt a játékra, és nem nyer, kap tőle 5 millió forintot.
Utóbbi videó egyértelműen deepfake tecnilógiával készült. Mivel az AI-vel ismert arc és hang alapján képes egy hiteles digitális klónt készíteni, manapság politikusok vagy hírességek manipulált üzeneteit is megkaphatjuk.
Adathalászat (Phishing)
Az egyik gyakori csalási módszer a hamis e-mail küldés. Az e-mailben például arról értesítenek, hogy a címzettnek egy csomagja vám- vagy postai eljárás alatt ragadt, és sürgős teendője van vele, különben nem kapja meg. Mivel sokan valóban várnak csomagot, ez a trükk könnyen megtévesztheti az áldozatokat. Az adóhatóságtól érkezett hamis emailek és problémát jelentenek: a NAV sosem küld e-mailt az embereknek, a tárhelyére érkező dokumentumokról küld értesítést.
 |
Hasonló módszerrel dolgoznak a hamis banki értesítések is, amelyek azt állítják, hogy gyanús tranzakció történt a számlánkon, és egy linkre kattintva azonnal intézkednünk kell. Ezek az e-mailek gyakran vezetnek hamis bejelentkezési oldalakra, amelyek megszólalásig hasonlítanak az eredeti weboldalra, ám valójában az adataink ellopására szolgálnak. hamis oldalak címe lehet szinte teljesen azonos az eredetivel, egy apró elgépeléstől eltekintve, de előfordul, hogy teljesen más webcímet használnak. (Sokszor még az e-mailben lévő link is megtévesztő lehet, hiszen látszólag az OTP bank hivatalos oldalára mutat, csak kattintás után derül ki, hogy valójában egy másik oldalra visz a link. Ilyenkor a link megjelenési formája bár adott, a linkszerkesztő href tagjába, amely a valós oldalt rejti, más link kerül, ezzel megtévesztve az áldozatot.)
Nemcsak banki vagy postai csalások léteznek, hanem hamis termékértékesítések is. Egyes csodavitaminokat kínáló oldalak például meggyőző vásárlói értékeléseket mutatnak be magyar nevekkel és képekkel, de ha utánanézünk, kiderül, hogy ugyanaz az oldal más országokban is elérhető, ahol ugyanazokat a fotókat szerb, román vagy más nemzetiségű nevekkel látják el.
Az ilyen átverések felismeréséhez érdemes odafigyelni a gyanús jelekre. A helyesírási hibák, a gépi fordításra emlékeztető szövegek, a furcsa vagy túl hosszú webcímek, valamint a sürgető kérések mind arra utalhatnak, hogy csalásról van szó. Ha egy e-mail vagy weboldal túl jónak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, érdemes alaposabban utánanézni, mielőtt bármit is megadnánk vagy rákattintanánk egy linkre.
Banki és hitelkártya csalások
A banki és hitelkártya-csalások az egyik legelterjedtebb online visszaélési formák, amelyekkel a csalók pénzügyi adatokat próbálnak megszerezni. Az egyik leggyakoribb módszer a hamis banki értesítések küldése, amelyek gyakran e-mailben vagy SMS-ben érkeznek. Ezek az üzenetek azt állítják, hogy gyanús tranzakció történt a számlánkon, és arra sürgetnek, hogy kattintsunk egy megadott linkre a probléma megoldása érdekében. A link azonban gyakran egy hamis, banki weboldalra vezet, ahol a csalók megszerezhetik a bejelentkezési adatainkat.
Online vásárlási csalások
A hamis webáruházak sokszor professzionális megjelenésű oldalak, amelyek csábító ajánlatokkal vonzzák a vásárlókat, de valójában soha nem küldenek terméket. Például, ha egy iPhone 15 Pro-t kínálnak 50 000 forintos áron, akkor az biztosan gyanús. Ha túl jónak tűnik egy ajánlat, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg valóban nem igaz. Előfordul az is, hogy magánszemélyek hirdetnek meg a birtokokban egyébként nem lévő termékeket, majd az utánuk fizetett összeggel eltűnnek.
A hamis termékek gyakran másolatok, amelyeket valódi, prémium termékként próbálnak eladni. A vásárlók főleg használttermék vásárlás esetén futhatnak ilyen esetekbe, például a Vinteden gyakran előforudl, hogy a küldött termékek nem felelnek meg a hirdetett specifikációknak.
A hamis termékek között olyan példákat is találhatunk, mint a konyhai kések, például a hortobágyi konyha kések. Magyar eredettel, magyar hagyományokra hivatkozva próbálják őket eladni, miközben ugyanezt a termékeket Horvátországban is professzionális, horvát eredetű késként reklámozzák. Valójában mindkét esetben kínai gyártású, olcsó termékekről van szó, amelyeket nagyszabású marketingfogásokkal próbálnak jóval drágábban eladni a vásárlóknak.
Romantikus átverések
Az ilyen csalóknak mindig van valami kifogása, hogy miért nem tudnak videóhívásban beszélni – gyakran azt állítják, hogy technikai problémák merültek fel, vagy hogy valami sürgős dolog miatt nem érnek rá személyesen kommunikálni.
Böngészőben fellelhető csalások
Előfordulhat, hogy a böngészőben, egy felugró ablakon vagy villodzó hirdetés formájában arra figyelmezetenek, hogy a számítógép megfertőződött, és azonnali segítségre van szükség. A felhasználók gyakran pánikba esnek, és olyan csalók segítségét kérik, akik aztán pénzt kérnek a „javításért”, miközben semmi sem történt a géppel, vagy épp a reklámra kattintva teszik vírusossá a gépet.
Mobiltelefonokat érintő csalások
A telefonon történő internetről történő letöltés során olyan malware-ek is megfertőzhetik a telefonunkat, amely a képekre, videókra és fájlokra hajaznak, de vannak olyanok is, amik teljes mértékben képesek átvenni az irányítást az ember telefonja felett, így hozzáférhetnek a kamerához és a mikrofonhoz is. Rosszindulatú alkalmazások és szám számmal akadnak, amik egy része apk fájlok formájában terjed (ha a Google Play-en nem érhető el egy alkalmazás, harmadik személytől származó formában így telepíthető). Még a tévék sincsenek biztonságban a malware-támadással szemben.
Egyéb pénzügyi csalások
A kriptovaluta és befektetési csalások hamis befektetési platformokon keresztül hatalmas nyereséget ígérnek az embereknek. A csalók rengeteg embert vonnak be, akik jelentős összegeket fektetnek be, de végül a pénz eltűnik, és a csalók lelépnek a pénzzel.
A kriptovaluta és befektetési csalások hamis befektetési platformokon keresztül hatalmas nyereséget ígérnek az embereknek. A csalók rengeteg embert vonnak be, akik jelentős összegeket fektetnek be, de végül a pénz eltűnik, és a csalók lelépnek a pénzzel.
Nemcsak befektetések formájában igyekeznek az embereket megtéveszteni. Az emberek kapzsiságára épatve gyors meggazdagodást ígérő piramisjátékokba is belehajszolhatják őket. Az ilyen rendszerek általában valamilyen befizetést várnak el, és havonkénti passzív jövedelmet ígérnek. Az is lehet, hogy a befektetőket újabb befektetők toborzására sürgetik, s mivelhogy a befektetés valóban hoz hozamot, bátrabban ajánlják a lehetőséget barátaiknak, ismerőseiknek, de csakhamar a rendszer összeomlik, és a résztvevők pénze eltűnik.
Előfordulnak olyan munka-ajánlatos csalások is, ahol előzetesen kérnek regisztrációs díjat adminisztrációs költségekre.
A csalás pszichológiája
Az internetes csalások és a social engineering alapja az emberi pszichológiára épül. A támadók számtalan manipulációs technikát alkalmaznak annak érdekében, hogy rávegyenek minket a kívánt cselekvésre. Az egyik leghatásosabb módszer a sürgetés: félelem és a pánik keltése, hogy meggondolatlanul cselekedjünk. Például egy hamis e-mail azt állíthatja, hogy a fiókunkat azonnal zárolják, ha nem kattintunk egy megadott linkre. Hasonlóan hatásos eszköz a kapzsiság és a gyors meggazdagodás ígérete, amelyben a csalók irreálisan magas hozamokat ígérnek egy befektetésért cserébe.
Gyakran élnek vissza a hatóságok nevével is, hiszen az emberek hajlamosak engedelmeskedni egy hivatalosnak tűnő kérésnek. Egy ilyen átverés például egy e-mail formájában érkezhet, amely azt állítja, hogy az adóhivataltól jött, és azonnali befizetést követel. A sürgetés és az időkorlát is gyakori manipulációs eszköz, hiszen ha egy ajánlat csak „az első 50 ember számára érhető el”, akkor nagyobb valószínűséggel hozunk meggondolatlan döntést.
Végül, az egyik legösszetettebb és legveszélyesebb manipulációs módszer a bizalom kiépítése. A csalók sokszor hosszú időn keresztül építik fel az áldozat bizalmát, például egy online románc során, amely végül pénzkéréssel végződik. Ezek a technikák mind azt bizonyítják, hogy a csalások sikeressége nemcsak a technológiai, hanem a pszichológiai eszközökön is múlik.
Ki lehet veszélyben?
A tapasztalatlan felhasználók különböző korcsoportokban különböző veszélyekkel szembesülhetnek az online térben. A gyerekek és fiatalok esetében a kíváncsiság és a naivitás miatt könnyen rákattinthatnak figyelemfelkeltő hirdetésekre vagy gyanús linkekre. Ezen kívül sok online játékban „ingyenes” dolgokat ajánlanak nekik, amelyek valójában csapdák, mint például bankkártyaadatok megadása egy „ajándék skinért”. A gyerekek azzal sincsenek mindig vannak tisztában, hogy amit online megosztanak, azt mások felhasználhatják ellenük, például visszaélhetnek személyes adataikkal, esetleg cyberbullying áldozatai is lehetnek, hogy könnyen megosztják másokkal személyes közösségi oldalukat.
Az idősebbek és a kezdő internethasználók esetében a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy nincs tapasztalatuk az online csalásokkal, mivel nem nőttek fel az internet világában. Így nem biztos, hogy tudják, hogyan néz ki egy hiteles weboldal vagy e-mail. Az ilyen felhasználók hajlamosak megbízni a „hivatalos” üzenetekben vagy telefonhívásokban, mint például egy „banki alkalmazott” által küldött e-mail. Emellett technológiai ismereteik is korlátozottak, ami miatt nem biztos, hogy tudják, hogyan kell ellenőrizni egy e-mail feladóját vagy felismerni egy adathalász oldalt.
Megelőzés és védekezés
A megelőzés és védekezés érdekében számos fontos lépést tehetünk annak érdekében, hogy biztonságban maradjunk az online térben.
Először is az erős, egyedi jelszavak használata elengedhetetlen, és érdemes a kétlépcsős hitelesítés bekapcsolása is, amely extra védelmet nyújt a fiókok számára.
A hírforrások ellenőrzése és kritikus gondolkodás szintén segíthet megelőzni a csalásokat. A hírek és információk ellenőrzése több forrásból fontos, mivel a gyanús linkek és ajánlatok könnyen csapdákba csalhatnak.
Mindig ügyeljünk arra, hogy ne osszunk meg személyes információkat ismeretlenekkel, és ellenőrizzük az adatvédelmi beállításokat a közösségi médián és más online platformokon, hogy minimalizáljuk az adataink kiszivárgásának kockázatát.
A tapasztalatlan felhasználók különböző korcsoportokban különböző veszélyekkel szembesülhetnek az online térben. A gyerekek és fiatalok esetében a kíváncsiság és a naivitás miatt könnyen rákattinthatnak figyelemfelkeltő hirdetésekre vagy gyanús linkekre. Ezen kívül sok online játékban „ingyenes” dolgokat ajánlanak nekik, amelyek valójában csapdák, mint például bankkártyaadatok megadása egy „ajándék skinért”. A gyerekek azzal sincsenek mindig vannak tisztában, hogy amit online megosztanak, azt mások felhasználhatják ellenük, például visszaélhetnek személyes adataikkal, esetleg cyberbullying áldozatai is lehetnek, hogy könnyen megosztják másokkal személyes közösségi oldalukat.
Az idősebbek és a kezdő internethasználók esetében a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy nincs tapasztalatuk az online csalásokkal, mivel nem nőttek fel az internet világában. Így nem biztos, hogy tudják, hogyan néz ki egy hiteles weboldal vagy e-mail. Az ilyen felhasználók hajlamosak megbízni a „hivatalos” üzenetekben vagy telefonhívásokban, mint például egy „banki alkalmazott” által küldött e-mail. Emellett technológiai ismereteik is korlátozottak, ami miatt nem biztos, hogy tudják, hogyan kell ellenőrizni egy e-mail feladóját vagy felismerni egy adathalász oldalt.
Megelőzés és védekezés
A megelőzés és védekezés érdekében számos fontos lépést tehetünk annak érdekében, hogy biztonságban maradjunk az online térben.
Először is az erős, egyedi jelszavak használata elengedhetetlen, és érdemes a kétlépcsős hitelesítés bekapcsolása is, amely extra védelmet nyújt a fiókok számára.
A hírforrások ellenőrzése és kritikus gondolkodás szintén segíthet megelőzni a csalásokat. A hírek és információk ellenőrzése több forrásból fontos, mivel a gyanús linkek és ajánlatok könnyen csapdákba csalhatnak.
Mindig ügyeljünk arra, hogy ne osszunk meg személyes információkat ismeretlenekkel, és ellenőrizzük az adatvédelmi beállításokat a közösségi médián és más online platformokon, hogy minimalizáljuk az adataink kiszivárgásának kockázatát.
Csak hivatalos forrásból származó applikácókat töltsünk le, és kerüljük a harmadik féltől származók letöltését és telepítését.
Használjunk vírusirtókat és biztonsági szoftvereket a számítógépünk védelme érdekében, és próbáljuk elkerülni a nyilvános Wi-Fi hálózatok használatát, különösen banki ügyintézéskor, mivel ezek könnyen hozzáférhetőek lehetnek a hackerek számára.
A tudatos vásárlás és pénzügyi védelem érdekében mindig csak megbízható webáruházakból rendelünk, és érdemes bekapcsolni a banki SMS-értesítéseket, hogy azonnal értesülhessünk minden tranzakcióról.
Végül, a felhasználók oktatása és tudatosságának növelése kulcsfontosságú a csalások elkerülésében. A gyerekek és idősek számára külön oktatást érdemes tartani, hogy megértsék az online veszélyeket, és tisztában legyenek a csalásokkal. Továbbá, mindig tartsuk szem előtt az új típusú csalásokat, és folyamatosan tájékozódjunk róluk, hogy megvédhessük magunkat és másokat is.
Egy meggondolatlan koppintás, és lenullázhatják a bankszámláját, Index.hu, 2025.03.27.
Figyelmeztet a rendőrség: így verhetnek át a csalók az online piactereken, vg.hu, 2025.02.02.
Top 10 Facebook átverés és tippek hogyan kerüld el őket, Klikkmania.hu, 2025.02.03.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése