A mesterséges intelligencia körül forog a szerzői jog is

 

A szerzői jogok védelme és alkalmazása az információs társadalom fejlődésével párhuzamosan folyamatosan új kihívások elé állítja a jogalkotókat és a jogalkalmazókat. A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése, az európai uniós jogszabályok változása, valamint a nemzetközi joggyakorlatok hatásai mind-mind jelentős hatással vannak a szerzői jogi környezet alakulására.

A mesterséges intelligencia és a szerzői jogok

A mesterséges intelligencia alkalmazása az alkotói folyamatokban új kérdéseket vet fel a szerzői jogok terén. Az Amerikai Egyesült Államok Szerzői Jogvédő Hivatala (US Copyright Office) 2025 februárjában nyilvánosságra hozott állásfoglalásában kifejtette, hogy a kizárólag MI által létrehozott művek nem élvezhetnek szerzői jogi védelmet, ha azokban nincs jelentős emberi kreatív hozzájárulás. Ez az állásfoglalás az európai jogalkotók számára is iránymutató lehet, mivel az EU-ban is hasonló kérdések merülnek fel a MI által generált tartalmak jogi státuszával kapcsolatban.

Egyes szakértők szerint a mesterséges intelligencia által előállított művek szerzői jogi védelme csak akkor indokolt, ha az emberi kreativitás dominál a folyamatban. Ez azt jelenti, hogy a pusztán MI által generált tartalmak nem minősülnek szerzői jogi védelem alá eső műveknek. A jogvédelmet csak akkor élvezhetik, ha az emberi alkotó jelentős mértékben hozzájárult a mű létrehozásához. 

Az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelete és a szerzői jogok

Az Európai Parlament 2024 márciusában fogadta el a mesterséges intelligenciát szabályozó rendeletet, amely 2025 augusztusától válik teljeskörűen alkalmazandóvá. A rendelet célja az MI rendszerek biztonságának és átláthatóságának biztosítása, valamint a felhasználók jogainak védelme. A rendelet értelmében az általános célú MI rendszereknek meg kell felelniük bizonyos átláthatósági követelményeknek, és a modellek betanítása során be kell tartaniuk az uniós szerzői jogi szabályokat. A rendelet gyakorlati alkalmazását segítő szabálygyűjtemény, az ún. gyakorlati kódex kidolgozása folyamatban van. Ez a kódex iránymutatásokat tartalmaz majd a MI rendszerek fejlesztői és felhasználói számára, különös figyelmet fordítva a szerzői jogok tiszteletben tartására és az alkotók jogainak védelmére.

A magyar jogalkotás az EU rendeletekhez való alkalmazkodás érdekében különböző jogi és oktatási intézkedéseket hozott. Például a Pécsi Tudományegyetem (PTE) mesterséges intelligencia és technológiai jogi szakjogász képzést indított, amely célja olyan szakemberek képzése, akik elméleti és gyakorlati tudásukra építve ismerik az MI technológiai és jogi összefüggéseit, és képesek támogatni a XXI. század technológiai lehetőségeinek jogi szabályozását. Továbbá, a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos jogi kérdések és etikai megfontolások is napirenden vannak. Dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogász szerint a jog feladata, hogy minimalizálja a MI rendszerek rosszindulatú alkalmazásának kockázatát, miközben biztosítja azok fejlődését. Ez különösen fontos a gyorsan változó technológiai környezetben. Számomra nagyon érdekes volt olvasni, hogy tiltott lesz különböző arcfelismerő rendszerek alkalmazása. Nagyon fontos azt is látni szerinem, hogy a személyes adatok védelme elsődleges fontosságú és szorosan összefügg a GDPR törvényekkel együtt. Dr. Pokó Diána azt is elmondja, hogy ha rajta múlna olyan jogszabályok lépnének életbe az MI-vel kapcsolatban, ahova a hadi és tudományos felhasználásra való felhasználás is szabályozva lenne.

Hiába a jogalkotás? - sok a tüntetés

Bár láthatjuk, hogy világszerte igyekeznek a jogalkotók olyan rendeleteket és szabályokat hozni ami védi az emberek szerzői jogait az MI-vel szemben, még sem elégedettek. Több tiltakozás is történt az elmúlt időszakban:

• A fent említett Európai Uniós kódex ellen például nemzetközi szinten fogtak össze a művészek. Szerintük inkább védik az MI-t mint sem őket. Hiszen pl.: nem kényszerítik a fejlesztőket a törvények betartása, csak hogy próbálkozzanak megfelelni neki. A betanítás a nagy mumus: semmilyen szerzői jogi védelem alá nem esik, hogy mikkel tanítják be az AI-t. Illetve sem a rendelet sem a kódex nem segít a vitás esetek eldöntésében.
• Botrány volt az Egyesült Királyságban a brit szerzői jogi törvények körül is. Itt is hasonlóak a problémák mint az Európai Unióban. Korábbi cikkben említettem a néma lemezzel való tiltakozást.  
• Japán és Szingapúr olyan szerzői jogi reformokat fogadtak el, amelyek lehetővé teszik a mesterséges intelligencia számára a jogvédett művek felhasználását adatbányászat céljából. Bár a szabályozások elősegítik az MI fejlődését, a szerzői jogtulajdonosok aggályaikat fejezték ki a megfelelő kompenzáció és a licencelési megállapodások hiánya miatt. Ezen felül az új képgeneráló funkció miatt tovább nőttek a szerző jogi aggályok.

Ezek az esetek rávilágítanak arra, hogy a szerzői jogok védelme és a mesterséges intelligencia fejlődése közötti egyensúly megtalálása továbbra is komoly kihívást jelent a jogalkotók és az iparági szereplők számára.

A szerzői jogok és az okos város kapcsolata

Nem közvetlen a kapcsolat, de egyre fontosabbá válik a technológiai fejlődés és a digitalizáció előretörésével. Hiszen az okos városok olyan technológiákra építenek, mint mesterséges intelligencia, IoT (Internet of Things), digitális kijelzők, közterületi kamerarendszerek, mobilalkalmazások, városi adatelemzés, nyilvános wi-fi és digitális infrastruktúra. Ezek a rendszerek adatokat gyűjtenek, kezelnek, és sok esetben médiatartalmakat hoznak létre vagy közvetítenek. Itt lép be a szerzői jog: médiatartalmak alatt felhasznált kép és zenei anyagok, szoftverek és minden, ami az okos város működéséhez szükséges, fontos látni, hogy ki é a jogdíj és miket kell a használat során feltüntetni. Egyre nagyobb teret hódít az okos eszközök a különböző városokban, de nincs olyan messze, hogy Neom – a legfuturisztikusabb város is felépüljön. Itt nem hogy nem hagyják ki a technológiát a város életéből, de erre is épül az egész: a mesterséges intelligencia által fogják követni a város foglaltságát és energia felhasználását.

Összegzés

Az elmúlt félévben a mesterséges intelligencia és a szerzői jogok kapcsolata számos jogi és etikai kérdést vetett fel. A különböző országokban és jogrendszerekben zajló jogi csaták és szabályozási próbálkozások rávilágítanak arra, hogy a hagyományos szerzői jogi keretek nem mindig alkalmazhatók az MI által generált művek esetében. A jövőben valószínűleg szükség lesz a jogi keretek átalakítására és az új technológiákhoz való alkalmazkodásra annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az alkotók jogait.