Mit is jelent pontosan, hogy okos a város?
Biztosan látott már
mindenki olyan padot egy nyilvános téren például, ahol nyílt wifi és
telefontöltési lehetőség van, mindez a napenergia segítségével. Ez is igen, jól
gondoljuk az okos város része. De csak egy része. Jóval többről van szó e
fogalom mögött, mint valamilyen okos eszköz megléte a városban, amit mindenki
használhat. A magyar közlöny
szerint: „az okos város olyan település vagy települési csoport, amely a
természet és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a
területén elérhető szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű
és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon,
lakosainak bevonásával fejleszti „ (2017.03.20. 56/2017). Ez azt jelenti, hogy
az okosváros magában foglalja az okos közlekedést, okos kormányzás, okos
környezet., okos gazdaság, okos életkörülmények és okos emberek.
Informatikai tehetségek
szerepe az innovációban
Az okos városok nem csak
a nagyvárosok. Már kisebb településen is találkozhatunk „okos” megoldásokkal.
Ilyenek lehet a szenzoros hulladékgyűjtők, okos közvilágítás, okos zebrák vagy
éppen digitális ügyintézés. Ezek természetesen nem csak úgy vannak, nem elég
egy ötlet. Nagyon
fontos a megfelelő IT szakember is hozzá. Az okosváros miben léte az adatgyűjtés.
Olyan rendszerekere és emberekre van szükség, akik nem csak gyűjtik az
adatokat, hanem azokat elemezni tudják, hogy ezzel segítsék a döntéshozatalt
például. Tehát olyan szakemberek kellenek, akik képesek ezeket a rendszereket optimalizálni
és karbantartani. Vidéken leginkább távmunkában dolgozókkal tudják ezt megoldani,
mert az IT szakemberek inkább a nagyvárosokban vándorolnak. Viszont ebben a
jövő a munkaerő piacon, ha még valaki keresi a lehetőségeit.
Lemaradásban az életminőség
Budapesten?
A „smart city” indexet az
IMD versenyképességkutató számolja és jelenteti meg minden évben. A módszer
kérdőíves, melyben 5 kérdéskörre összepontosítanak: egészség és biztonság, a
napi működés és a város vetetés. Az egyes területekre külön is kerülnek
indexelések- értékelések, illetve egységesen is. Budapest
pl.: az értékelt 146 városból, a 84.helyen áll. A tejlesség igénye nélkül
itt van pár eredmény:
- a lakhatás pl.: Prágában és Bécsben jelent a legnagyobb problémát
- Az egészségügyi problémát Helsinkiben és Budapesten érzik nagyobbnak a többi városhoz képest
- a közbiztonság általánosságban mindenhol jó, még a korrupció és kevésbé átláthatósági faktort Budapesten érzik a legrosszabbnak, Helsinkiben ez a legalacsonyabb
- Munkanélküliségi veszélyt viszont Budapesten érzik a legkevésbé rossznak
- Budapest kiemelkedően jó a kultúrában, a gazdasági mutatók is jók, viszont a légszennyezésben már kevésbé, ott Bécs a legkevésbé légszennyezettség vagy Helsinkiben a legjobb a közlekedés.
Volt olyan aspektusa is a
felmérésnek, ami a „bizalmi szinttel” kapcsolatos. Itt az adatvédelemre kell
gondolnunk. Érdekes látni, hogy a városok tekintetében nincsenek nagy
különbségek. Az arcfelismerő rendszert például mindenhol kimagaslónak fogadják
el, ha az segíti a bűnüldözést. Bíznak az online élérhető információk
hitelességében is. Viszont Budapesten fogadják el a legkevésbé azt, hogy
adatokat adjanak ki magukról csak azért, hogy a város jobban szervezze a
közlekedést. Érdekes eredmények ezek, és úgy tűnhet mintha
Budapesten minden pozitív lenne, még is felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem
jók az életminőségi adatok, és miért
vagyunk elmaradva a lényeges területeken a többi oroszághoz képest?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése