keresés

2022. április 12., kedd

Mégis csak hamarabb utolérik a sánta kutyát, mint a hazug embert?

 A New York-i Egyetem és a francia Grenoble-Alpes Egyetem kutatócsoportjai több száz olyan tartalommegosztót vettek górcső alá, akik prominensen publikálnak a Facebookon. Vizsgálataik alapján kiderült, hogy a hamis vagy álhírek könnyebben és többször jelennek meg a felület algoritmusában, mint az igaziak. A Facebook viszont azt mondja nincs ok a pánikra.

A vizsgálatok miértje
Az elmúlt években hiteles vizsgálatok igazolták, hogy például a koronavírus-járvány első hullámakor a Facebookon terjesztett álhírek miatt több emberi élet elveszett vagy veszélyben forgott. Többek között emiatt is kezdett kutatásba a fent említett két egyetem.
A külső szakértők által ellenőrzött eredmények alapján a Facebookon hatszor akkora figyelmet tud generálni (kommentekben, megosztásokban, interakciókban) egy poszt, ami álhírt tartalmaz, mint egy valós hír. 2500 hírmegosztó oldal posztját ellenőrizték a kutatók a Facebookon tavaly augusztus és idén január között. A kutatásból kiderült még az is, hogy a politikai jobboldalon állók sokkal több ilyen féligazságokból álló tartalmat gyártottak és osztottak is meg. 

A felület maga a gát?
A kutatásra a Facebook is felfigyelt, viszont nem reagált rá hivatalosan. Annyit fűztek hozzá, hogy maga a tanulmány nem az elérés terén állapított meg dolgokat pedig az lenne csak az igazán hangsúlyos. Hiszen ez mutatná, hogy a Hírfolyamon hányan látják az adott bejegyzést. A vizsgálat maga viszont csak annyit talált bizonyítékként, hogy a hamis információkkal teli bejegyzésekre az emberek (az adott kutatási időszakban) többen reagáltak vagy végeztek interakciót. 
A Facebook a kutatók szerint viszont egyáltalán nem közreműködő fél abban, hogy elérhetővé tegye az elérési adatok vizsgálatát. A Washington Post értesülései alapján eddig egy CrowdTangle nevű eszköz segítségével meg lehetett ugyan becsülni ezeket az adatokat, de ma már erre nincs lehetőség. Ennek az oka, hogy az előbb említett eszköz a Facebook tulajdonában áll és a Cambridge Analytica-botrányt követően szigorításokat vezetett be a harmadik fél által kezelt szoftvereknél ezek a szabályozások pedig a CrowdTangle használatát is korlátozzák. A Facebook továbbá a továbbiakban is felmutathatja a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) ellenük hozott szabályait, amik szerintük megkötik a vállalat kezét a törvényeket mindenkinek be kell tartani. Az FTC szerint viszont nem látja ennyire komolynak a helyzetet, és szerintük a vállalkozás nyilatkozata nem fedi le a teljes valóságot.

Az álhír népszerűségének növekedése
A New York Times a The German Marshall Fund digitális részlegének vizsgálata alapján azt írja, hogy a mai Facebook felhasználó háromszor gyakrabban végez interakciót a "fake news" jellegű hírekkel, mint 2016-ban, amikor először kezdett felívelni a jelenség népszerűsége. A vizsgált tíz tartalommegosztó oldalról (amiket a kutatók manipulátornak vagy álhírgyártóként jellemeztek) származó posztokra annyi reakció érkezett, hogy a tényellenőrzéssel megbízott külső szervezetek (Bloomberg, AFP, Reuters) nem bírták azokkal a lépést tartani. 
A GMF Digitális igazgatója szerint a felhasználók ma több tartalmat fogyasztanak a Facebookon, ennek egyik okaként a koronavírus okozta karanténokat is megjelöli, ahol az emberek gyorsabb és 0-24 órában jelentő hírforrásokat kerestek. 
A Facebook a további kutatásokra és felkeresésekre sem reagált a témával kapcsolatban.



Felhasznált források:
Felhasznált fotó:
man looking at marketing analytics, unsplash.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése