Az elektronikus dokumentumok számának folyamatos növekedésével és a technikai fejlődés következtében a könyvtár hagyományos fogalma átalakulóban van. A könyvtári gyűjtemény ma már nem csak a fizikai térben létezik, de a közhiedelemmel ellentétben még nem található meg minden az interneten.
A kutatók munkáját és a tudományt segítik a könyvtárakból elérhető különféle adatbázisok, melyek megkönnyítik a szakirodalom gyorsabb böngészését. A papír alapú beszerzés mellett egyre elterjedtebb az elektronikus források biztosítása a könyvtárakban.
A könyvtár és a könyvtárosok segítséget nyújtanak a kutatásban szolgáltatásaikkal, mivel ismerik az előfizetett elektronikus forrásokat és azok jellemzőit. A szakirodalom böngészése során kiderül, miről írnak mások, miről írtak már, mely területek nincsenek még annyira feldolgozva, milyen kérdések várnak még válaszra. Ezáltal megismerhetők az adott tudományterület előzményei, legújabb eredményei, mit írtak mások már ebben a témában, a korábbi kutatások eredményei. A legtöbb projekt legfőbb célja a kulturális/tudományos/történelmi emlékek megőrzése és biztosítása, a végső cél számos gyűjtemény esetében a hozzáférés megoldása, a megismertetés, az oktatás és a kutatás további elősegítése.
Nehézségek
Januártól már nem érhető el az országban három fontos adatbázis, a Scopus, a ScienceDirect és a SciVal, melyet a 2001 óta állami finanszírozással működő EISz kezelt. Ezekkel az adatbázisokkal a kutatók hozzáférhettek a nemzetközi szaksajtóhoz, idézési statisztikákhoz, tudománymetriai értékelésekhez stb. A kiadó cég (Elsevier) túl sok pénzt kér a használatért, a nyomtatott kiadványok lemondását így akarja pótolni. Ez több ezer kutató munkáját akadályozza el hazánkban.
"A nemzetközi kutatásokban való részvétel pedig egy Magyarország méretű ország számára létszükséglet, magas minőségű kutatást tulajdonképp nem is lehet elképzelni a nemzetközi terepen kívül" - írja a HVG.
A neves tudományos kiadók, mint az Elsevier a kutatókat semmilyen díjjal nem jutalmazza, a kutatók saját maguknak fizetik a publikációs díjat és lemondanak szerzői jogaikról így a kiadók szabadon árusíthatják az ő szellemi termékeiket. A publikációs díjat az elnyert pályázatokból fedezni lehetne, de ez is közpénz, szintén a kiadóknál végzi. Eközben egy ideje az MTA is vitában áll a kormánnyal, mivel az át kívánja alakítani a működését, és a jövőben csak pályázatok elnyerésével kaphatnának alaptámogatást. Az MTA az egyetemi szféra mellett a legfőbb központja a magyar kutatási és tudományos tevékenységeknek. Magyarország nem fordít elég pénzt kutatásokra, fejlesztésekre és inkább csak nagynevű projektek részesülnek jelentős állami juttatásokban.
"..nemzetgazdasági szinten kutatás-fejlesztésre 427 milliárd forintot, a GDP 1,22%-át fordították. Ez messze elmarad az EU 1,9 százalékos átlagától, nem beszélve a tervről, mely szerint 2020-ra a tagállamoknak a GDP 3 százalékát kellene K+F-re költenie. Ráadásul költségvetési forrásból csak a GDP 0,33 százaléka megy erre, a többi a vállalati szférából jön, illetve EU-s pénz." - Index
Felhasznált cikkek
https://444.hu/2019/02/18/ugy-tunik-a-kormany-egyszeruen-allamositani-akarja-az-mta-500-milliardos-vagyonat
"A nemzetközi kutatásokban való részvétel pedig egy Magyarország méretű ország számára létszükséglet, magas minőségű kutatást tulajdonképp nem is lehet elképzelni a nemzetközi terepen kívül" - írja a HVG.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése