A Dragonfly névre keresztelt projekt léte 2018 augusztus elején szivárgott ki a Google falai közül, mikor a The Intercept úgy döntött leközli belső értesüléseit. A Google vezetése első körben tagadta a híreszteléseket, majd helyesbítettek, miszerint elkezdtek ugyan fejleszteni egy cenzúrára alkalmas keresőfelületet Kína számára, ez azonban még csak a kezdeti szakaszban jár. Azonban rövid időn belül kiderült, ez mégsem a teljes igazság. A projekten dolgozóknak ugyanis azt mondták, a Dragonfly 6-9 hónapon belül éles tesztelésre kész. Ezt követően maguk a Google dolgozói kezdtek petícióba, hogy állítsák le a fejlesztéseket. Pontosan miről is szól a Dragonfly? Mennyire lehet komoly, ha már wikipédia cikk is készült róla?
A Google és a Cenzúra első találkozása?
A Google már most folyamatosan szűr bizonyos találatokat - jogi okokra hivatkozva -, a Dragonfly azonban teljesen új szintre emelné a cenzúrát és megfigyelést. A felhasználók adatait összekapcsolnák telefonszámaikkal, így azonnal továbbíthatják a keresőt használó polgár értékelőlapjához, mire keresett, még akkor is, ha találatot nem kapott, mert az adott kifejezés cenzúrázott tartalmakhoz vezetett volna. Ez úgy lenne lehetséges, hogy a kereső, mint androidos (a kínai piac 80%-át uralja) applikáció kerülne forgalomba. Ehhez kapcsolódó gazdasági okok, hogy Kínában az internetezők 95%-a mobilról csatlakozik fel és nem pc-ről.
A Google nyolc évet várt a nagy lehetőségre
Arra, hogy ismét megpróbáljon visszatérni a majd 800 milliós kínai piacra. A Google 2010-ig volt elérhető Kínában, már akkor is cenzúrázta a megjeleníthető tartalmakat, más szóval nem az új projekttel mentek először szembe a cég elveivel és hangoztatott értékeivel, csakhogy ezúttal sokkal szigorúbb és mélyebbre hatóbb tervezet készül. A Dragonfly cenzúrája nem csak szavakra menne rá, hanem már a keresési javaslatokban és a helyesírás ellenőrzőben is megjelenne, ahogy a képeket is cenzúrázná.
Tiltakozások, etikai és adatvédelmi viták a projekt körül
Azonban nem csak a Google-n belül vannak viták a projekt etikai jogszerűségéről, hanem politikusok és egyszeri felhasználók is tartanak attól - amit a Amnesty International fogalmazott meg, ami szintén csatlakozott ahhoz a több mint 1400 dolgozóhoz, akik 2018 szeptemberéig csatlakoztak a petícióhoz - miszerint: “A Dragonfly Kínában veszélyes precedenst teremtene egy instabil politikai helyzetben, és ez megnehezítené a Google-nek, hogy visszautasítsa más országok hasonló felkéréseit.”
A projekttel még az év decemberében leálltak, mivel a vállalat adatvédelmi csapata elérhetetlenné tette a fejlesztők számára a legnagyobb adatelemző rendszerét, a 265.com oldalt, mely Kínában is elérhető. Az oldal a Google tulajdonában van, azonban a jelenleg használatos kínai kereső-cenzúrázó rendszer fut rajta. Az oldalon lefuttatott kereséseket a Google összevetette a saját keresője által kiadott eredményekkel, így kezdték kiszűrni azokat az oldalakat, amit a Dragonflynak automatikusan szűrnie kellene majd.
Év végi értesülések szerint a Google több a Dragonflyon dolgozó csapatot is átirányított időközben más területekre, és a Kongresszus előtt is úgy nyilatkoztak, miszerint nem tervezik a kínai cenzúra segítését - azonban senki se hiszi, hogy ez végleges lenne.
Utolsó szó jogán az ellentábor
Talán meglepő módon, de a projektnek voltak külsős támogatói is. Thomas Jungbauer, a Cornell Egyetem oktatója szerint, ahogy a polgárok kereséseik során a cenzúrázott tartalmakat helyettesítő figyelmeztető szövegbe ütköznének, az folyamatosan emlékeztetné őket arra, hogy egy cenzúrázott, elnyomott világban élnek. Ez azonban igen gyenge lábakon áll, ugyanis az értesülések szerint a cenzúrázó felület teljesen belesimult volna a keresőbe, nem jelez sem azt, hogy a felhasználó adatait begyűjtik és felhasználják, sem arról, hogy cenzúrázott tartalomra keresett. Erre mindössze a pontjaiból következtethetett volna.
Felhasznált cikkek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése