A kínai digitális diktatúra high-tech megoldásainak exportja

A mindjobban kiépülő kínai totális megfigyelő állam digitális diktatúrája természetesen hatással van a Kínában élő kisebbségek életére is. Mivel a kínai állam nagyon szem előtt tartja az egységesség elvét, hagyományosan már eleve gyanakvással tekint az ország területén élő vallási-etnikai kisebbségekre, így a fejlett technikájú megfigyelés őket még keményebben érinti, mint a kínai nemzetiségűeket. 

Az ujgurok és a tibetiek elleni totális kontroll aggasztó lépései

A kínai állam egységesség-elve alapjaiban érinti a kisebbségek jogait is. Mivel Pl.: Tibet egy annektált terület, a lakosságnak a kínai társadalomba történő erőltetett integrálása az állami szervek szerint nemhogy nem aggályos, egyenesen kívánatos. Ennek számtalan lépéséről tudósít a nemzetközi média. A digitális megfigyelési technikák nagy volumenű alkalmazása a tibeti tartományban szintén a teljes digitális diktatúra kiépítését, és a beolvasztást szolgálja. Bár a tibetiek nem elszakadni kívánnának Kínától, csak autonóm tartományt Kínán belül, már ez a gondolat is üldözendő eretnekség az államvezetés szemében.

Hasonlóan tragikus a helyzet a Nyugat-Kínában élő ujgur kisebbséggel is: Napjainkra gyakorlatilag olyan totális kontrollt épített ki Kína ezen a vidéken, amely leginkább egy borzongató sci-fit idéz. Az emberek  24 órás megfigyelése itt már nem tesztüzemben, hanem élesben megy, és aki bármiben "kilóg a sorból", azt átképző (inkább megsemmisítő) táborba kerül. A terrorizmus lehetőségének kiküszöbölése a hatósági indok ezekre a borzasztó állapotokra. Mivel az ujgur kisebbség muzulmán vallású, ezért még fokozottabban éri őket a radikalizálódás/terrorizmusra készülés vádja -rengetegszer alaptalanul. A külföldi újságírók be sem tehetik a lábukat a tartományba.


A kínai digitális ellenőrző technikák exportja folyamatosan nő

A globalizálódó világgazdaság hatásai nem hagyják érintetlenül a digitális megfigyelő eszközök piacát sem: Kína napjainkban már komoly export-tevékenységet fejt ki az okoskamerák, megfigyelő rendszerek, arcfelismerő alkalmazások, kémprogramok forgalmazásában is. A folyamat kétirányú:

Egyrészt: a nagy világcégek elvileg nagyon ügyelnek az emberi jogokra -szavak szintjén-. Azonban az óriási gazdasági potenciállal rendelkező országban való hirdetési-forgalmazási tevékenység például olyan hatalmas haszonnal kecsegtet, hogy sokszor figyelmen kívül hagyják a kínai emberi jogi viszonyokat a pozitív kereskedelmi mutatók kedvéért. Másrészt: a kínai gazdaságnak egyre nagyobb bevételt jelent a digitális megfigyelő technikák eladása az érdeklődő államok számára. Egyes diktatórikus államok (Etiópia, Zimbabwe, Tanzánia) élénk érdeklődést tanúsítanak a kínai totális megfigyelő rendszerek iránt. További államokkal kölcsönös megállapodások keretében már komoly lépések történtek az arcfelismerő-megfigyelő rendszerek teljes exportjára. Emberjogi szempontból tehát nagyon aggasztó az új technika terjedése, mert szemmel láthatóan az állampolgárok teljes ellenőrzésének orwelli víziója teljesedik be a szemünk láttára. Nem lehetünk nyugodtak, ha az utóbbi évek eseményeire gondolunk, utalnék itt az USA-ból Oroszországba menekült informatikus, Edward Snowden által napvilágra került információkra, vagy az alternatív hírportál, a wikileaks alapítójával, Julien Assange-val történtekre.