Filozófia és felhasználás
A nyílt forráskódú és szabad szoftverek meghatározó szerepet töltöttek be a számítógépek képességeiről, készítőikről és az internet korának működéséről alkotott képünk kialakulásában. Életünk szinte minden területén meghatározóvá váltak azok a szoftverek, melyeket egy-egy tehetséges programozó ambíciói és nem ritkán a piacon lévő technológiával való elégedetlensége indított el. A kitartó munka gyakran remekül használható alternatívákat teremtett a hagyományos módon, kereskedelmi utakon értékesített szoftvereknek.
A nyílt, szabad szoftverek térnyerését a korlátozások nélküli, nem ritkán ingyenes hozzáférhetőség, a szabad fejleszthetőség és a megengedő jogi háttér, valamint a köréjük épülő közösségek elkötelezettsége segítette elő leginkább, manapság viszont, mivel számukra is nélkülözhetetlenek, sok nagyvállalat is jelentős szerepet vállal a fejlesztésben, nem ritkán a fejlesztések számukra megfelelő irányba történő terelésének reményében.
Egy szabad szoftver sohasem tekinthető “halottnak” , a vele kapcsolatos munkát a fejlesztők távozását követően mások átvehetik és a projektet saját igényeikre formálhatják vagy akár folytathatják az eredeti célkitűzések irányába való törekvést. Ez a korlátlanság, “szabadság” teszi a nyílt forráskódú szoftvereket az informatika és rokon tudományok legkiemeltebb eszközévé, a modern számítógépes világ legsokoldalúbb fejlesztési alapjává és százmilliók életének meghatározó részévé, sokszor anélkül, hogy valaha is gondolnánk rájuk.
 |
| Tux, a Linux kernel kabalafigurája |
Szabad szoftverek és a felhasználók
Beszélhetnénk a Bell Labs Unix csapatáról vagy Richard Stallmanről, Linus Torvaldsról és sok más vezéregyéniségről, de a szabad szoftver nem az egyén, sokkal inkább egy közösség munkájáról, sokszor fejlesztők, tesztelők és véleményezők ezreinek együttes munkájáról szól.
A szabad szoftverekre való igény a felhasználók oldaláról sohasem öltött jelentős méreteket. A szabad szoftverek, bár flexibilitásukkal és sokoldalúságukkal egyetlen kereskedelmi szoftver sem versenyezhet, gyakran nem tudják biztosítani azt a felhasználói élményt amihez a grafikus felületekre alapjaiból épített rendszereken “nevelkedett” közönség elvár. Ez az oka talán annak is, hogy a szabad szoftver alapú rendszerek jellemzően csak speciális érdeklődésű felhasználók körében terjedtek el, annak ellenére, hogy hatalmas előrelépések történtek az átlag felhasználók igényeinek kielégítésére is. Elég egy gyors webes keresés az elementary OS vagy a Solus elnevezésű Linux alapú operációs rendszerekre és azonnal láthatjuk, hogy milyen szintre értek a tisztán szabad szoftver ökoszisztémák a felhasználóbarát és korszerű funkcionalitást biztosító felületek kialakításában. A jó termék viszont, önmagában, gyakran nem elég a sikerhez. A jelenkor felhasználói kellemesen belekényelmesedtek a meglévő rendszerekbe - teszem hozzá teljes joggal -, és tulajdonképpeni reklám és marketing nélkül a szabad szoftverek nem számíthatnak jelentősebb térnyerésre a piacon. A kereskedelmi szoftverek funkcionalitásának tükrözése már nem elegendő, gyakran a tény, hogy ingyenes egy szoftver szintén nem képvisel olyan mértékű vonzerőt, ami a felhasználókat váltásra sarkallná.
Egyfajta stabilitás figyelhető meg a szabad szoftver világában. Az élharcos fejlesztők potenciálisan elérhetik azt az anyagi szintet, ami hobbijukat vagy magánkezdeményezésüket fő jövedelemforrássá teheti. A Patreon, Bountysource és egyéb adományozási csatornák fenntarthatóvá tehetik egy nyílt forráskódú szoftverprojekt működését. A bizonytalanság és a projekt által vett irányban való kétkedés viszont rend szerint ott ólálkodik a fejlesztő(k) körül, nem ritkán feszültséget okozva a közösség irányából is. A támasztott elvárásoknak való megfelelési kényszer, szűk források és hatalmas áldozathozatalok kísérik sok fejlesztő mindennapjait, főleg ha a szoftver valamilyen nagyobb projekt részét képezi, vagy vállalati, esetleg mecénási pártfogásért kénytelenek ringbe szállni.
Szinte minden évben napvilágra kerül néhány “Jövőre eljöhet a desktop Linux éve” című folyóiratcikk, mely azt latolgatja, hogy vajon megtörténik-e a Linux hatalomátvétele a szerverek és a mobil eszközök után az asztali számítógépek, laptopok esetében is. A változás azonban erősen valószínűtlen. A desktop környezetben valószínűleg még sokáig rétegtermék lesz a Linux; felbecsülhetetlen a fejlesztők körében, de csupán “sokadik, esetleg vészlehetőség” a hétköznapi felhasználók döntő többsége számára. A Linux világa, reklám híján, a szájhagyományban és kormányzati vagy vállalati döntésekben remélheti ismertségének erősödését.
Ez utóbbira egy prominens példa a LiMux esete, mely München próbálkozása volt a Windows rendszer zárt világának hátrahagyására. A teljes közigazgatási rendszer átállt a LiMux névre keresztelt Linux disztribúció használatára, egyúttal nyílt formátumú dokumentum-formátumok és felhasználói szoftverek is rendszeresítésre kerültek. Az iniciatíva jelentős költségcsökkentéssel kecsegtetett a nagyváros számára. A döntéstől a “saját úton járás” előnyeit várták, néhány év elteltével azonban a nagy formátumú váltás bebizonyította, hogy több kell a bajor főváros ambícióinál ahhoz, hogy a közigazgatási rendszer szabad szoftvereken alapulhasson és működése zavartalan legyen. 2017-ban München a Windows ökoszisztémához való visszatérés mellett döntött, annak ellenére, hogy a LiMux használata milliós nagyságrendű megtakarításokat jelentett a város számára, és a munkaállomások felhasználói is elégedettek voltak a nyílt forráskódú szoftverekkel.
A projekt fontos tapasztalatokat tárt a világ elé ami a nagy léptékű szabad szoftver felhasználói készülékeken való rendszeresítését illeti és sok egyéb kezdeményezést is megihletett, melyek világszerte a Linux és egyéb rajta futó szabad szoftverek államigazgatási, közigazgatási, oktatási vagy katonai alkalmazását tűzték ki célul.
A szabad szoftverek alulról építkező közösségei adtak a világnak néhány olyan felhasználói szoftvert, melyek olyan sikeresnek bizonyultak, hogy sok kereskedelmi versenytárs feladni kényszerült a küzdelmet vagy jelentősen háttérbe szorult.
Ilyen volt a VLC Media Player esete is. Az ízig-vérig szabad filozófiát követő VLC az École Centrale Paris diákjainak kezdeményezése volt 1996-ban. A szabad szoftverek képlékenységét remekül mintázza, hogy bár a VLC egy campuson működő videóközvetítő rendszernek indult, mára az egyik legsokoldalúbb és legnépszerűbb audiovizuális szoftverré vált. 2019 végére csupán a hivatalos honlap több mint 3 milliárd letöltést szolgált ki.
A Microsoft Office ha kihívóra nem is, alternatívájára talált a Libre Office szoftvercsomagban. Bár a dokumentumok, táblázatok és látványos bemutatók világában mai napig elenyésző minden Microsoft Office kihívó részesedése, a Libre Office egy ingyenes, könnyen hozzáférhető és a kereskedelmi megoldásokkal remek kompatibilitást mutató alternatívát kínál. Fejlesztője, a The Document Foundation, képes volt a jelenleg haldokló - bár máig aktív fejlesztés alatt álló - OpenOffice-ból kiválva egy élhető szoftvercsomag kifejlesztésére, melyet méltán éreznek egyes felhasználói érdemtelenül ismeretlennek és alábecsültnek. Ez remekül példázza a cikk első felében kijelentett állítást, miszerint a szabad szoftverek valójában sohasem halnak meg, míg szükség van funkcionalitásukra a világban. A fejlesztés új irányt vesz, a szoftver új nevet kap de a befektetett - gyakran önkéntes - munkaórák korántsem vesznek kárba.
A szabad szoftverek esetében különösen fontos, hogy a szoftverek és a fejlesztésük során keletkező kód egyaránt a felhasználói közösséget szolgálják. Ezt biztosítják az un. copyleft licencek mint például a GNU GPL (különböző verziói léteznek, de közel azonos feltételekkel) és az úgy nevezett megengedő licencek, mint pl. az MIT és a BSD licenc különböző változatai.
 |
| Copyleft és permisszív licencek |
Vállalati támogatók
A GNU Projekt, a Free Software Foundation, A Linux Foundation, A KDE és Gnome projekt valamint sok más támogató szervezet rendületlenül áll a nyílt forráskódú projektek mögött sokrétű támogatást nyújtva, de rajtuk kívül számos cég szentelte tevékenységének jelentős részét nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésének. Egyes vállalatok, mint a Collabora, a Pine vagy a Purism szinte minden erőforrást a nyílt szoftverek (és hardverek) fejlesztéséhez rendelnek, míg mások létrehoztak egy részleget, melynek fő feladata a szabad és nyílt forráskódú szoftverek fejlesztés. Nem ritka az sem, hogy egy vállalat alkalmaz egy fejlesztőt aki a cégnek is esetleg fontos szoftver fejlesztésében amúgy is érdekelt, így a szoftverfejlesztőnek megélhetés, a cégnek pedig minőségi szoftver jut. Ez a kölcsönösen előnyös kapcsolat nem kevéssel járult hozzá a szabad szoftverek fejlődéséhez és térnyeréséhez, mivel a keletkezett szellemi vagyon általában a közösség által továbbra is szabadon felhasználható marad.
Szabad - használni is
A továbbiakban néhány fontos és ismert vagy kevésbé ismert, de elismerést érdemlő szabad szoftver kerül érintőlegesem bemutatásra, a nevekre kattintva az adott projekt főoldalára vagy ennek hiányában fejlesztési oldalára juthat.
Operációs rendszerek: Linux és BSD
Mi sem példázza jobban az emberi kooperáció távlatait, mint egy teljes operációs rendszer,
melyet döntően önkéntesek fejlesztettek. A Berkeley Software Distribution (BSD) és a Linux kernel is tökéletes példája ennek. A Linux-szal mindannyian találkoztunk már, mondjuk amikor felhívtunk valakit Android rendszerű telefonról, használt Facebook-ot, látott egy DreamWorks animációs filmet. Igen, jó eséllyel mind Linux rendszert futtató munkaállomások, renderfarmok vagy szerverek által jutott el hozzánk futtatott. Ha valaki részvénykereskedésre adta a fejét, vagy hozzáférhetett egy szuperszámítógép erejéhez, jó eséllyel Linux rendszeren keresztül tette. De mi a helyzet a BSD-vel? A UC Berkeley egyetemen indult kezdeményezés valódi UNIX gyökerekkel rendelkezik, melyből sok mai tulajdonságát is eredezteti. Eredeti formájában jelentős szerepet kap és kapott a hálózati jeltovábbítás és biztonsági rendszerek területén, és egyéb érdemei mellett alapjául szolgál korunk egyik legnépszerűbb, sokak szerint egyik legbiztonságosabb de tagadhatatlanul egyik legesztétikusabb operációs rendszerének, az Apple macOS-ének. Bár leggyakrabban a BSD alapú rendszerek egy komor parancssor interfésszel fogadnak minket, kis ügyességgel hihetetlenül stabil asztali rendszerré alakíthatóak. Összességében elmondható, hogy világunk merőben más lenne e két szabad szoftver operációs rendszer nélkül. Sőt, a rideg Marson tevékenykedő Curiosity Rover is parancsait egy Linux számítógépről kapja.
Irodai szoftvercsomagok és szöveges állományok kezelése: OpenOffice, LibreOffice és Google Tesseract
Egy irodai szoftvertől nem ritkán csak azt szeretnénk, hogy működjenek. Amennyiben nem a látványos grafikai megoldások foglalkoztatnak minket, miközben dolgozunk, nem árt kipróbálni időről időre a LibreOffice szoftvercsomagot. A hihetetlen sebességgel fejlődő nyílt forráskósú szoftver remekül példázza, hogy nem is olyan biztos, hogy mindenkinek szüksége van Microsoft Office szoftverekre. A szövegszerkesztés, táblázatkezelés magas minőségben adott, s bár a prezentációkészítő szoftver hagy maga után kívánnivalót, ahhoz képest, hogy egy ingyenes letöltés választ el a szoftver használatától, egy rossz szava sem lehet egy átlagos igényű felhasználónak. Kapunk adatbáziskezelőt, grafikai szoftvert és matematikai képlet szerkesztőt is, ugyancsak ingyen. Arról nem is beszélve, hogy a készülő fájlok ISO szabványnak minősülnek, így a pontos adat. és formátumcsere mindenek felett biztosított. A szoftvercsomag megbirkózik bármilyen Microsoft formátummal is, így kompatibilitási gondokkal sem kell számolnunk az esetek túlnyomó többségében,
Különleges esetet képez a szöveges állományok világában a 90-es évek közepén a HP által kezdett Google által dédelgetett Tesseract elnevezésű nyílt forráskódú OCR motor. A dogitalizáció hazánk könyvtárügyében egyre nagyob prioritással bír, így talán figyelemmel kísérendő a szakma által a nem ritkán méregdrága kereskedelmi szoftverek alternatívájaként jelentkező Tesseract is. Már 2006-ban bámulatosan pontosnak bizonyult, az azóta is tartó folyamatos fejlesztés pedig csak javított képességein.
Vizuális tartalomgyártás: GNU Image Manipulation Program, Inkskape, Krita és Blender
Sokunk számára ismeretlen a lehetőségek azon tárháza amit ez a három szabad szoftver kínál. A GIMP (GNU Image Manipulation Program) csodás Photoshop alternatíva, az Inkscape az Illustratorral száll versenybe, a Krita pedig maga a megtestesült álom a szabad vizuális önkifejezésre vágyóknak. A különlegesen elhivatott közösségek által koordinált fejlesztésnek köszönhetően mindhárom szoftver megközelíti azt a szintet, ami valamiféle nyílt szoftver utópiát sejtet: egy program, mely szinte mindenki által könnyen használható, intuitív felülettel rendelkezik, ugyanakkor tartalmaz szinte minden, a professzionális felhasználók által igényelt funkciót is.
A Blender pedig... A Blender lassacskán önmagával versenyez. A közösségének hála anyagilag is megfelelő alapokon nyugvó kód mestermű mesterművek létrehozásában vállal szerepet nap mint nap.
Audio tartalomgyártás: Az Ardour esete
Ha audio a kérdéskör, akkor sokak számára a válasz egyértelműen egy kereskedelmi szoftver lesz. Ez nem is csoda, hiszen ez típikusan az a jellegzetesen oligopol szektor, ahogy a nagy múltra visszatekintő vállalatok, mint a Steinberg, az AKAI, a Sony, az Avid Technology, az Apple, vagy az Image-Line nem hagynak sok kielégítetlen igényt a jórészt professzionális felhasználókban. Itt jön a képbe az Ardour elnevezésű kreatív zenei szoftver, mely ugyan teljes egészében nyílt forráskódú, a megszokottól eltérően a trialware filozófia alapján értékesít, vagyis a szoftver ingyenesen elérhető viszont minden igényt kielégítő, hosszú távú felhasználásához egy (meglehetősen csekély) befizetés szükséges a fejlesztők részére. A szoftver ezzel próbálja garantálni fejlesztésének jövőjét, egyszersmind példázza, hogy amennyiben igényt tud generálni a felhasználókban, egy szabad szoftver is szabadon értékesíthető, sőt, ez támogatott és javallott is nyílt forráskódú körökben.
Az internet világa: Chromium és Firefox
A szintén Google termék Chrome korunk legnépszerűbb internetes böngészője. Az alapját képező
Chromium szabad szoftver, számos más böngésző, mint például az Opera, a belőle kivált, fiatal versenyzőnek számító Vivaldi és újabban a Microsoft által a Windows részévé tett Edge legújabb iterációinak is alapját képezi.
A Firefox az örök alternatívaként folytatja útját, stabil felhasználói- és kódbázissal száll versenybe a
fémes memóriafalóval, egyre nagyobb sikerrel. A Netscape időszaktól máig alig változott valamit is a
képviselt filozófia, csupán a funkciók köre bővül rendületlenül, manapság főként az internetes biztonság területére fókuszálva.
WordPress, Joomla!, Drupal és társaik
Ha már szót ejtettünk a webböngészőkről, szót kell ejtenünk a nyílt forráskódú CMS (Content Management System) rendszerekről is. A WordPress korunk legnépszerűbb CMS rendszere. Az internet 34%-a ezen a keretrendszeren áramlik keresztül. Az alig több mint 500 fejlesztőt foglalkoztató szervezet hatalmas érdemekkel bír a Web mai képének formálását tekintve, hiszen percek alatt készíthetünk egységes, esztétikus weboldalakat tulajdonképpeni webfejlesztői ismeretek nélkül.
A Joomla! magasfokú szabadságot ad felhasználójának, teljeskörű PHP támogatása a kompatibilitási gondokat hivatott megelőzni. Funkcionalitása sokféle beépülő modullal bővíthető, éppen ebből adófik az is, hogy nem ritkán gondot okoz több modul egyszeri jelenléte az oldalon vagy éppen az, hogy a modul fejlesztői nem frissítik őket, így összeférhetetlenségi eseteket előidézve.
A Drupal népszerűségét többek között annak köszönheti, hogy tulajdonképpen nem is CMS, hanem CMF, azaz Content Management Framework. Ez a valóságban annyit tesz, hogy a funkcionalitás tekintetében építőkockához hasonlóan építhető az oldal, a lehetőségek csaknem végtelenek. Ez viszont együtt jár azzal is, hogy általánosságban a Drupal nehezebben kezelhető mint az imént említett rendszerek. A nem kompatibilis, nem jó ritmusban frissített modulokból származó problémát egy huszárvágással oldja meg, a modul beillesztése nem lehetséges, csak annak kompatibilitása esetén.
A nagy CMS rendszerek nyílt forráskódú volta biztosítja, hogy az esetleges hibák hamar felfedezésre
és javításra kerülhetnek, akár a közösség közreműködésével.
A szabad szoftver kilátásai
Bár jelen bejegyzés írója nem rendelkezik jósképességekkel, megkockáztatnia nem lenne felelőtlenség, hogy a szabad szoftverek szárnyalása valójában csak most kezdődik. A Google az Android utódánakszánt Fuchsia-t például fejlesztésének viszonylag korai fázisától elérhetővé tette a GitHubon, utalva ezzel arra, hogy korunk egyik legmeghatározóbb internetes óriásánál nem változik a filozófia az Android után sem. Ami a szoftvereket - újabban még a hardvereket is - illeti, a jövő sokak szerint nyílt és szabad. Akármi tűnne is fel a számítástechnika horizontján, a szabad szoftver mindig ott lesz, mint a csontváz egy iskolai biológia szertárban. Valóban, nem túl szép, sokaknak nem is igazán érdekes, de mégis örök, hiszen akarva - akaratlanul mindig előkerül, hogy a jövő világának gerincét nyújtsa...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése