Az álhírek elleni harc
folyamatosan és több fronton is zajlik: oktatással, algoritmusokkal,
címkézésekkel, a tudatosság fejlesztésével, az egészséges szkepticizmus
kialakításával próbálják csökkenteni az álhírek mennyiségét és hatását. Közösségi oldalak az álhírek ellen
A közösségi oldalak évek óta
igyekeznek fellépni az álhírek terjedése ellen, algoritmusokkal, címkézésekkel
és egyéb eszközökkel. A 2019-es év során is voltak erre próbálkozások, ezekből
mutatunk be párat.
Youtube
2019 januárjában a Youtube videómegosztó oldal fellépett az
összeesküvés-elméleteket népszerűsítő videók és egyéb vitatott tartalmak ellen.
Az oldal fenntartói úgy módosították az algoritmust, hogy a hasonló tartalmak
közül elsősorban azokat a felvételeket ajánlja megtekintésre, amiknek az igazságtartalma
nem vitatott, megkérdőjelezhető. Ezek a változtatások egyelőre csak az egyesült
államokbeli felhasználókat érinti, de ki szeretnék terjeszteni más országokra
is. A májusi európai parlamenti választások előtt a Youtube címkézések
segítségével próbált segíteni pár EU-s ország felhasználói számára. A
hírvideókon címkék segítségével jelölték, hogy melyek azok a források,
amelyeket az adott kormány finanszíroz, emellett a top hírek között is olyan
hírforrásokat emelt ki a videómegosztó oldal, akik ellenőrzötten hiteles
információkat biztosítanak. Például ilyen a BBC News, vagy a FranceInfo.
Még mindig a májusi EP
választásnál maradva, a Twitter is próbálta felvenni a harcot az álhírek ellen
azzal, hogy a felhasználók számára plusz eszközt biztosított a megtévesztő
tartalmak jelentésére. Kifejezetten a választásra kifejlesztett funkció az
volt, hogy a kifogásolt bejegyzések jelzésekor kiválaszthatták azt az opciót,
hogy az üzenet "félrevezető a választással kapcsolatban". Ezzel a
módszerrel a felhasználót is aktív részesévé tették az álhírek elleni
fellépésben.Jó dolog, hogy folyamatosan fejlesztenek újabb és újabb algoritmusokat, egyéb funkciókat, amivel próbálják leleplezni az álhíreket, viszont ahogy egyre több ilyen esetet megismerünk az azzal járhat, hogy végül minden hírt gyanakvással fogadunk, már a megbízható forrásokból származó híreket is megkérdőjelezzük.
Van orvosság az álhírek ellen?
Az álhírek a politikai, közéleti
és bulvárhírek mellett az egészségügyi tartalmakat sem kerülik el. Ezért
fontos, hogy fenntartásokkal kezeljük ezeket az információkat is, jól gondoljuk
meg, hogy ezekből mit osztunk tovább.
Sok a hamis információ
Health Feedback egy olyan
tudósokat egyesítő hálózat, amelynek feladata, hogy az egészséggel foglalkozó
cikkek megalapozottságát ellenőrizze. Kutatásukban a 2018-ban megjelent
egészségügyi témájú írások tudományos hitelességét nézték. Vizsgálatuk során az
első tíz legnagyobb számban megosztott cikkeknél azt találták, hogy ezek
háromnegyede hamis információkat tartalmazott.A százas lista cikkeit vizsgálva az derült ki, hogy több mint a felének problémás a tartalma, viszont a magas minőségű cikkeket többször osztották meg, mint a kifogásolható írásokat. A legolvasottabb témák a következőek voltak: betegségek és gyógymódok, táplálkozás, oltások. A legutóbbi téma az egyik legveszélyesebb is jelenleg, hisz az EgészségügyiVilágszervezet az oltásbiztosságot a 2019. évi globális egészséget fenyegető egyik legnagyobb veszélyének nyilvánította az egyre inkább terjedő oltásellenes mozgalmak miatt.
Oktatással az álhírek ellen
A Political Capital és a SocialDevelopment Institute egy kutatás során tanárok és diákok véleményét kérdezte
ki az álhírekkel kapcsolatban, hogy milyen gyakran találkoznak velük, hogyan
ismerik fel, és hogy felismerik egyáltalán a hamis információkat. A fiatalok
jellemzően nem célzottan keresik az információkat, közéleti és politikai
híreket nem igazán olvasnak, a legfőbb információforrásuk az online közösségi
oldalak (Instagram, Youtube, Twiter, stb.), de az influenszerek és online
mémoldalakat is szívesen felkeresik. Az interjúk során kiderült, hogy nemcsak a
diákok fogékonyak az álhírekre, a tanárok sem tudják, hogy hol érdemes a
hiteles információkat keresni, sőt ők maguk is terjesztenek álhíreket a
digitális készségeik és ismereteik hiánya miatt.
Kinek a felelőssége?
Az álhírek elleni védekezést
nehezíti, hogy sokan úgy gondolják, csak mások felelősek az ilyen típusú hírek
terjesztésében, pedig visszanézve a Facebook falunkat kiderülhet, hogy a
megosztott hírek egy része nem is valós. A felmérés alapján nagyon kevés iskolában
valósult meg szervezett formában a témában való oktatás, és a tanárok sem
ismerik sokszor azokat a közösségi oldalakat, amiket a diákok leggyakrabban
felkeresnek.A tanulmány készítői szerint úgy lehetne javítani az egész
helyzeten, hogy már a tanárképzésben is jelen kell lennie az álhír elleni
képzésnek, kötelezővé kéne tenni a tantervben ennek a témának az oktatását,
illetve civileket, szakértőket is be kellene vonni a folyamatba.sg.hu/modositja algoritmusat a youtube
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése