Vannak, akik szeretik, vannak, akik utálják és vannak, akik közömbösen vállat vonnak, ha szóba
kerül, de az biztos, hogy a közösségi oldalak között még mindig övé a vezető szerep. A Facebook az idén lett 15 éves. Felhasználóinak száma ma már több milliárdra tehető, fiatalabbtól az idősebb korosztályig sokan rendelkeznek saját profillal. A legtöbben napi szinten több órát töltenek fenn az oldalon, sokszor a munkahelyen és utazás közben is facebookoznak. Ezt az utcára kilépve mi is azonnal megtapasztalhatjuk, hiszen már a buszmegállóban találkozunk telefonjaikba elmerülő emberekkel, akik éppen valamelyik ismerősükkel chatelnek, vagy a legújabb bejegyzéseket olvasgatják. Fontos azonban felhívni a figyelmet a veszélyekre is, mivel az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy amennyit ad, annyit el is vehet, főleg attól, aki nem elég elővigyázatos.
Szokták mondani, aki nincs fenn a Facebookon az nem is létezik. Természetesen ez nem igaz, de az tény, hogy ma már csaknem mindenütt jelen van, sokszor olvashatjuk „Kövess bennünket a Facebookon!”, vagy Csatlakozz hozzánk a Facebookon!” felszólításokat. Arról nem is beszélve, hogy szinte már minden cégnek, intézménynek, politikai pártnak, civil szervezetnek és ismert embernek van saját oldala, amin keresztül információkat oszt meg, és kapcsolatot tart a követőivel. Szóval valóban, ha valaki nem akar lemaradni kénytelen csatlakozni. De mielőtt regisztrálnánk, előtte mindenképpen érdemes alaposabban megismernünk.
Mitől jó és szerethető a Facebook
Több kutatás megállapította, hogy a Facebook valóban káros lehet a mentális egészségre és nem csak a fiatal generációt érinthetik az olyan problémák, mint a depresszió, szorongás, stressz, rossz hangulat, álmatlanság vagy akár függőség. Ezzel a témával kapcsolatban a tavalyi évben a BBC Future oldalán megjelent egy több kutatást összefoglaló cikk, ami igyekezett kiemelni a legfontosabb problémákat. Az egyik ilyen faktor a stressz, amit az oldal használata növelhet vagy csökkenthet attól függően, hogy mit csinálunk éppen. Egy 2014-ben készült tanulmányban pedig a kutatók arra jutottak, hogy egy negatív vagy pozitív tartalmú bejegyzés a hangulatunkat is jelentősen befolyásolhatja. Ennél súlyosabbak azonban az olyan tényezők, mint a depresszió, a szorongás és az önértékelési zavar, ami a felhasználók közül főképp a fiatalabb nőket és a kamaszokat érinti. Emellett egyeseknél szerencsejáték és drogfüggőséghez hasonló állapot is kialakulhat. Ezeken kívül a Facebook használatának további veszélyei lehetnek a hamis profillal megkörnyékező csalók és szexuális ragadozók, a bejegyzések és a privát üzenetek esetleges megfigyelése, vagy személyes adataink felhasználása. A többféle visszaélések közül a leggyakoribb és legsúlyosabb következményekkel járók lehetnek a képmegosztással és az online zaklatással kapcsolatosak.
Ha egy kép rossz kezekbe kerül
Ha lehet ne posztolj képeket a gyermekedről
A gyermekek biztonságáért a szülők felelnek. A magyar jogszabályok előírják, hogy a szülőknek védeniük kell a gyermekek jogait, így az ő kezükben van a döntés arról, hogy megosztanak-e képeket róluk közösségi oldalukon, vagy sem. Erről olvashatunk a Pszichoforyou Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértővel készített interjújában is. Sok szülő sajnos szereti a gyermekéről készült képeket kiposztolni, ami egy olyan felhasználó esetében, akinek több száz ismerőse van, nagyon veszélyes, ugyanis soha nem lehet tudni, hogy az egyik ismerős, akit nem is biztos, hogy olyan jól ismer, nem fogja-e illetéktelen kezekbe juttatni. Több gyermek fotójával éltek már vissza kiberbűnözők, vagy bukkantak fel pedofilok által látogatott oldalakon. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a legnagyobb odafigyeléssel járjunk el, és a képeket inkább csak egy zárt csoportba osszuk meg.
Hogyan védjük képeinket
Számtalan cikkben szolgálnak biztonsági tanácsokkal a közösségi oldalakat használók számára. A PC World egy korábbi cikkében pontokba szedte mire érdemes figyelnünk. Fontos, hogy a lehető legkevesebb személyes információt osszuk meg magunkról, és ügyeljünk arra, hogy kiket jelölünk vissza ismerősnek. Mielőtt feltöltünk egy képet gondoljuk át alaposan, mivel ismerőseink között ott lehetnek munkatársaink, tanáraink vagy akár a főnökünk is. De vigyáznunk kell a közösségi oldalakon vadászó bűnözőkkel, mivel a többségük könnyedén fel tudja törni bármelyik felhasználó oldalát. A fent leírtakat figyelembe véve, mindenképpen gondoljuk át alaposan, hogy kivel és mit osztunk meg, mert ahogy szokták mondani, ami egyszer felkerül az internetre, az ott is marad.
Cyberbullying a zaklatás új formája
Áldozatok és elkövetők
Az ELTE kutatói hét csoportba sorolták a cyberbullying megnyilvánulási formáit. Az első a lángháború, vagyis amikor dühös, trágár nyelvezet használatával veszekedést szítanak egy felhasználó ellen. Második a gyakran alkalmazott befeketítés, amikor hírnévrontásra alkalmas pletykákat terjesztenek. Ezt követi a kiközösítés; kibeszélés; személyiséglopás; becsapás, amikor az elkövető megtévesztéssel jut hozzá az áldozat személyes adataihoz, vagy a sexting, a szexuális tartalmú képek, üzenetek küldése más felhasználóknak provokáció céljából. Az ELTE Pszichológiai Intézetének kutatása online adatfelvétellel történt, a kérdőívet a 444.hu-n és a GameStar online-on reklámozták. A legfiatalabb válaszadó 14, a legidősebb 50 éves volt. Az eredmények azt mutatták, hogy az elkövetők között több volt a férfi, míg az áldozatok nagy része inkább nő. Az elkövetők többnyire a bántalmazás nyílt formáit részesítették előnybe, de az áldozatok nyílt és privát zaklatást is tapasztaltak. Ebben és korábbi kutatásokban is megállapították, hogy áldozatok többsége nem kért segítséget, általában mert szégyellt beszélni az őt ért zaklatásról, akik még is kértek, azok is csak a barátaiktól. További fontos megállapítása volt a kutatásnak, hogy mind az áldozatok, mind az elkövetők tapasztalták a depresszió és a szorongás tüneteit.
Cyberbullying és a Z-generáció
Sajnos a cyberbullying jelenség legjobban a serdülő korosztályt veszélyezteti. A Z-generáció tagjait szokás digitális bennszülötteknek is nevezni, mivel ők az internet világába nőttek fel, állandó használói, és szinte minden közösségi oldalon jelen vannak. Éppen ezért nem igazán érzik az online lét veszélyeit. Sokkal elővigyázatlanabbak, könnyebben manipulálhatók, és persze sokkal érzékenyebbek is. Ilyen volt Amanda Todd is, az a kanadai 15 éves lány, aki YouTube-ra feltöltött segélykérő videója után öngyilkosságot követett el 2012-ben. Sajnos nem ő volt az első, és nem is az utolsó áldozata az online zaklatásnak. Amerikai statisztikák szerint átlagosan 7 percenként zaklatják valamelyik gyereket az online térben. A UNICEF felméréséből pedig az derült ki, hogy Magyarországon minden 3. gyermeknek volt már része internetes zaklatásban. Az idősebbekhez hasonlóan a fiatalok nagy része sem kér segítséget. Ennek okai egyrészt a szülők reakciójától való félelem, hogy mit fognak róla gondolni, vagy csalódnak-e benne. A másik a szégyenérzet, mivel nagyon sokan azonosulnak az alaptalanul rájuk sütött bélyeggel.
Mit tegyünk, ha zaklatnak
Lehetőségünk van törölni vagy letiltani az illetőt, de ha súlyosabb, mondjuk gyűlöletkeltő vagy fenyegető tartalmakat észlelünk mindenképpen jelentsük. A Facebook és a Yale Egyetem erre a célra hozta létre a Bullying Prevention Hub-ot, ahol a fiatalkorúak, szülők és pedagógusok kérhetnek segítséget. Itthon a fiatalok számára rendelkezésre áll a Kék Vonal lelkisegély-vonala, amely éjjel, nappal hívható. Továbbá az NMHH Hotline oldalán is lehet online, vagy telefonos bejelentést tenni.
Mire figyeljen az, aki mégis szeretne regisztrálni
Források:
Képek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése