Oktatással az álhírek ellen

A Political Capital és a Social Development Institute egy kutatás során a tanárok és diákok véleményét kérdezte ki az álhírekkel kapcsolatban, hogy milyen gyakran találkoznak velük, hogyan ismerik fel, és hogy felismerik-e egyáltalán a hamis információkat.

Tájékozódási források

A fiatalok jellemzően nem célzottan keresik az információkat, közéleti és politikai híreket nem igazán olvasnak, a legfőbb információforrásuk az online közösségi oldalak (Instagram, Youtube, Twiter, stb.), de az influenszerek és online mémoldalakról is szívesen felkeresik. Az interjúk során kiderült, hogy nemcsak a diákok fogékonyak az álhírekre, a tanárok sem tudják sokszor, hogy hol érdemes a hiteles információkat keresni, sőt ők maguk is terjesztenek álhíreket a digitális készségeik és ismereteik hiánya miatt.

Kinek a felelőssége?

Az álhírek elleni védekezést nehezíti, hogy sokan úgy gondolják, csak mások a felelősek az ilyen típusú hírek terjesztésében, pedig visszanézve a Facebook falunkat kiderülhet, hogy az általunk megosztott hírek egy része nem is valós vagy erős csúsztatások vannak benne. A felmérés alapján eddig nagyon kevés iskolában valósult meg szervezett formában a témában való oktatás, és a tanárok sem ismerik sokszor azokat a közösségi oldalakat, amiket a diákok leggyakrabban felkeresnek.

A tanulmány készítői szerint úgy lehetne javítani az egész helyzeten, hogy már a tanárképzésben is jelen kell lennie az álhír elleni képzésnek, kötelezővé kéne tenni a tantervben ennek a témának az oktatását, illetve civileket, szakértőket is be kellene vonni a folyamatba.


Forrás:

hvg.hu/20191128 Ki a felelos ha a gyerek elhiszi hogy Justin Bieber keresztbe eszi a burritot