A high-tech hívei még pár évvel ezelőtt is azt remélték, hogy a digitális technikáknak és az általuk elérhető információbőségnek a hatására bekövetkezik a globális digitális
demokrácia. Mára a helyzet nagyot fordult: a mesterséges intelligencián alapuló megfigyelő rendszereket a liberális demokrácia ellenségének tartják, amint azt Kína esete mutatja, nem véletlenül. „Ahogyan a huszadik századot a liberális demokrácia, a fasizmus és a kommunizmus vetélkedése határozta meg, úgy a 21. században a liberális demokrácia és a digitális autoritarizmus közötti küzdelem lesz a középpontban” – írja Nicholas Wright neuropszichológus a Foreign Affairsben. Wright szerint az új technológiai lehetőségek több okból
is az elnyomó kormányzásnak kedveznek.
Jövőre élesedő pontozásos értékelés - társadalmi kreditrendszer
Jövőre élesedő pontozásos értékelés - társadalmi kreditrendszer
A Mindent Látó Szem |
A megfigyelés eszköztára
A Kínai Népköztársaság területén 2018-ra a kormány közel 200 millió kültéri és beltéri kamerát magába foglaló, a kínai emberek mindennapjait 24 órában megfigyelő kamerarendszert telepített, szerte az egész országban, különös tekintettel az ellenálló tartományokra (pl.: Tibet, Ujgur Tartomány). Ez volt a helyzet a tavalyi év végén. Mi történt azóta?
Egy kamera átlagban 7 embert figyel meg |
Mindenkit megfigyelnek a kicsiktől a nagyokig, mindenhol
Kínai rendőrök utcai ellenőrzésen |
Okostelefont akarsz? Ide az arcodat!
A kínai életforma velejárója a saját gyártású okostelefonok használata, ami szintén megkönnyíti a hatósági megfigyeléseket:az okostelefonok applikációi eleve lehetővé teszik az adatgyűjtést a hazai állampolgárok esetében, az országba lépők (pl.: turisták, látogatók) telefonjait pedig kémprogramokkal látják el. Úgy tűnik, mostanra ez sem elegendő a kínai "Nagy Testvér" számára: jövő évtől új rendelkezést vezetnek be: az okostelefon vásárlásához nem csak a személyes adatokat kell megadni, hanem arcfelismerő rendszer által hitesített digitális adatokat (arclenyomatot) is. A jelenség tökéletesen beleillik a digitális diktatúra kiépülésének folyamatába.
Munkahelyi agyi aktivitás megfigyelése
A munkahelyeken is kiterjedt a megfigyelés, és itt távolról sem a szokványos bekamerázott irodákra, közösségi helyiségekre, raktárakra kell gondolnunk. Sokkal durvább dologról van szó: a munkavállalók agytevékenységét és kognitív állapotát figyelik munka közben, legyen szó gyártósorról, hadseregről vagy nagy sebességű vasút irányításáról.
Kemény online cenzúra
A kínaiak számára sok -általunk jól ismert- közösségi médium neve jószerivel teljesen ismeretlen. Ez a kemény internet cenzúra miatt van, amelyet Kínában a net terjedésével egy időben vezettek be és tökéletesítenek azóta is folyamatosan az állami hatóságok. Egy álladóan bővülő lista tartalmazza azokat a tiltott tartalmakat, amelyek elérését nem engedélyezik, és teljes internetes platformok elérése is tiltott a kínaiak számára.
A kínai digitális ellenőrző technikák exportja folyamatosan nő
A globalizálódó világgazdaság hatásai nem hagyják érintetlenül a digitális megfigyelő eszközök piacát sem: Kína napjainkban már komoly export-tevékenységet fejt ki az okoskamerák, megfigyelő rendszerek, arcfelismerő alkalmazások, kémprogramok forgalmazásában is. A folyamat kétirányú:
Kamerák minden mennyiségben |
A rendszer legfőbb kárvallottjai: a kiemelten megfigyelt vallási és etnikai kisebbségek
Mivel a kínai politikai- és közgondolkodás egységelvű államot tart ideálisnak, az ország vallási és etnikai kisebbségei eleve szigorúbb megítélés alá esnek, sokszor vádolják őket szakadár törekvésekkel. Emiatt az ideológiai-politikai nyomás rajtuk sokkal erőteljesebb.
A high-tech eszközpark, amivel napjainkra a kínai állami szervek rendelkeznek,totális állami kontrollt tesz lehetővé a megszállt területeken élő tibeti buddhisták felett éppúgy, mint a
muszlim vallású ujgur kisebbség esetében.
Ez utóbbi népcsoportot egészen elképesztő módszerekkel (pl. DNS-mintavétel a teljes lakosságtól!) tartják totális digitális kontroll alatt a kínai hatóságok. Akik nem felelnek meg az állam által sugallt normáknak, azokat átnevelő táborokba hurcolják, a családtagok évekig nem tudhatnak semmit szeretteikről. Az Európai Parlament 2019. április 18-án állásfoglalást adott
ki Kínáról, különösen a vallási és etnikai kisebbségek helyzetéről, de
úgy tűnik, van az a pénz (gazdasági-kereskedelmi haszon), amely
felülírja ezeket az emberi jogokhoz fűződő aggodalmakat. A helyzet ilyen szemszögből abszolút aggályos: Kína sajnálatos példája annak, hová vezethet a korlátlan megfigyelés alkalmazása, beépítése a közgondolkodásba, a megfelelő fékező jogszabályok törvénybe iktatása nélkül... egy totális digitális diktatúrába... ez volna a szép új világ?
muszlim vallású ujgur kisebbség esetében.
Kínai katonák egy ujgur kisvárosban |
A témáról bővebben olvashat az alábbi három bejegyzésben:
1. A személyiségi jogok helyzete Kínában: https://internetszemle.blogspot.com/2019/11/az-emberi-jogok-helyzete-kinaban_26.html
2. A kínai megfigyelő-rendszerek működése a mindennapokban: https://internetszemle.blogspot.com/2019/11/a-kinai-megfigyelo-rendszerek-mukodese.html
3. A kínai digitális diktatúra high-tech megoldásainak exportja: https://internetszemle.blogspot.com/2019/12/a-kinai-digitalis-diktatura-high-tech.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése