keresés

2019. december 17., kedd

Kína és a személyiségi jogok elsikkadása az új digitális technikák térhódítása által (Összefoglaló)


A high-tech hívei még pár évvel ezelőtt is azt remélték, hogy a digitális technikáknak és az általuk elérhető információbőségnek a hatására bekövetkezik a globális digitális demokrácia. Mára a helyzet nagyot fordult: a mesterséges intelligencián alapuló megfigyelő rendszereket a liberális demokrácia ellenségének tartják, amint azt Kína esete mutatja, nem véletlenül. „Ahogyan a huszadik századot a liberális demokrácia, a fasizmus és a kommunizmus vetélkedése határozta meg, úgy a 21. században a liberális demokrácia és a digitális autoritarizmus közötti küzdelem lesz a középpontban” – írja Nicholas Wright neuropszichológus a Foreign Affairsben. Wright szerint az új technológiai lehetőségek több okból is az elnyomó kormányzásnak kedveznek.


Jövőre élesedő pontozásos értékelés - társadalmi kreditrendszer

A Mindent Látó Szem
Az új digitális adatgyűjtő-megfigyelő rendszerek kialakításában a világban vitathatatlanul Kína áll az élen. A "Nagy Testvér"-jelenség mind jobban húsba vágó valóság: Kína több éve egy olyan társadalmi minősítő rendszert tesztel, mellyel értékelni lehet az összes állampolgár viselkedését. Az így létrejövő társadalmi státusz, amelyet a megfigyelésekből készített állampolgári profilt díjazó pontrendszer mutat meg, az emberek mindennapi életét mind jobban átjárja és megbéklyózza a kormánykritikus megnyilvánulásoknak hangot adó közéleti szereplőket éppúgy, mint az egyszerű állampolgárokat. Az értékelések az emberek totális megfigyelésén alapulnak, ennek eszközei a köztéri, munkahelyi és iskolai kamerarendszerek, amelyek mára megszokott látvánnyá váltak a hatalmas ország minden részében. A rendszer jövőre élesítené a kínai államvezetés.  A kínaiak nagy részét nem foglalkoztatja a személyiségi jogaik ilyetén való semmibe vétele, mert a hagyományos kínai értékrendszer mindig is közösségi értékek mentén szerveződött, szemben a nyugat-európai társadalmak individualista értékrendszerével.

A megfigyelés eszköztára
 
A Kínai Népköztársaság területén 2018-ra a kormány közel 200 millió kültéri és beltéri kamerát magába foglaló, a kínai emberek mindennapjait 24 órában megfigyelő kamerarendszert telepített, szerte az egész országban, különös tekintettel az ellenálló tartományokra (pl.: Tibet, Ujgur Tartomány). Ez volt a helyzet a tavalyi év végén. Mi történt azóta?
Egy kamera átlagban 7 embert figyel meg
A helyzet fokozódik: a kamerák száma már eléri a több százmilliós(!) nagyságrendet; a szerverek tárolókapacitása a többszörösére nőtt, a totális megfigyelőállam kiépülését rohamléptekben segíti a szédületes technikai fejlődés. 2020-ban élesben is beindul a kreditprogram, aminek már negyedik éve zajlik a kötelező kísérleti szakasza: 0-24 órás megfigyelés a lakosság irányában, az élet minden területén. A kapott adatokból állítják össze a lakossági kreditpontokat, amely igen komoly következményekkel jár, egyfajta társadalmi minősítést is hordoz.

Mindenkit megfigyelnek a kicsiktől a nagyokig, mindenhol

Kínai rendőrök utcai ellenőrzésen
 A kínai megfigyelő rendszerek a társadalom minden szegmensét célba vették: a gyermekeket, a dolgozókat, a bevásárlóközpontokban napi vásárlásaikat intézőket, az utcákon közlekedőket, a kisebb-nagyobb távolságokra utazókat. De a tudósok tevékenysége sem maradhat rejtve a figyelő szemek előtt, mondván: így akarják elejét venni a hamisított kutatási eredmények elterjedésének. Az arcfelismerő rendszerek alkalmazása mellett további fejlesztések valósultak meg: már hátulról, a járásáról is be tud azonosítani embereket az újabb generációs megfigyelő-rendszer... a rendőrök pedig arcfelismerő programmal ellátott szemüvegeket viselnek, amelyekkel  a tömegből hamar kiszűrhetők és letartóztathatók a rendszer által nemkívánatosnak tartott állampolgárok, akár előzetes rendőrségi körözés nélkül is.

 Okostelefont akarsz? Ide az arcodat!

A kínai életforma velejárója a saját gyártású okostelefonok használata, ami szintén megkönnyíti a hatósági megfigyeléseket:az okostelefonok applikációi eleve lehetővé teszik az adatgyűjtést a hazai állampolgárok esetében, az országba lépők (pl.: turisták, látogatók) telefonjait pedig kémprogramokkal látják el. Úgy tűnik, mostanra ez sem elegendő a kínai "Nagy Testvér" számára: jövő évtől új rendelkezést vezetnek be: az okostelefon vásárlásához nem csak a személyes adatokat kell megadni, hanem arcfelismerő rendszer által hitesített digitális adatokat (arclenyomatot) is. A jelenség tökéletesen beleillik a digitális diktatúra kiépülésének folyamatába.

Munkahelyi agyi aktivitás megfigyelése

A munkahelyeken is kiterjedt a megfigyelés, és itt távolról sem a szokványos bekamerázott irodákra, közösségi helyiségekre, raktárakra kell gondolnunk. Sokkal durvább dologról van szó: a munkavállalók agytevékenységét és kognitív állapotát figyelik munka közben, legyen szó gyártósorról, hadseregről vagy nagy sebességű vasút irányításáról. 




Kemény online cenzúra

A kínaiak számára sok -általunk jól ismert- közösségi médium neve jószerivel teljesen ismeretlen. Ez a kemény internet cenzúra miatt van, amelyet Kínában a net terjedésével egy időben vezettek be és tökéletesítenek azóta is folyamatosan az állami hatóságok. Egy álladóan bővülő lista tartalmazza azokat a tiltott tartalmakat, amelyek elérését nem engedélyezik, és teljes internetes platformok elérése is tiltott a kínaiak számára.

kínai digitális ellenőrző technikák exportja folyamatosan nő

A globalizálódó világgazdaság hatásai nem hagyják érintetlenül a digitális megfigyelő eszközök piacát sem: Kína napjainkban már komoly export-tevékenységet fejt ki az okoskamerák, megfigyelő rendszerek, arcfelismerő alkalmazások, kémprogramok forgalmazásában is. A folyamat kétirányú:
Kamerák minden mennyiségben
Egyrészt: a nagy világcégek elvileg nagyon ügyelnek az emberi jogokra -szavak szintjén-. Azonban az óriási gazdasági potenciállal rendelkező országban való hirdetési-forgalmazási tevékenység például olyan hatalmas haszonnal kecsegtet, hogy sokszor figyelmen kívül hagyják a kínai emberi jogi viszonyokat a pozitív kereskedelmi mutatók kedvéért. Másrészt: a kínai gazdaságnak egyre nagyobb bevételt jelent a digitális megfigyelő technikák eladása az érdeklődő államok számára. Egyes diktatórikus államok (Etiópia, Zimbabwe, Tanzánia) élénk érdeklődést tanúsítanak a kínai totális megfigyelő rendszerek iránt. További államokkal kölcsönös megállapodások keretében már komoly lépések történtek az arcfelismerő-megfigyelő rendszerek teljes exportjára.

A rendszer legfőbb kárvallottjai: a kiemelten megfigyelt vallási és etnikai kisebbségek

Mivel a kínai politikai- és közgondolkodás egységelvű államot tart ideálisnak, az ország vallási és etnikai kisebbségei eleve szigorúbb megítélés alá esnek, sokszor vádolják őket szakadár törekvésekkel. Emiatt az ideológiai-politikai nyomás rajtuk sokkal erőteljesebb.
A high-tech eszközpark, amivel napjainkra a kínai állami szervek rendelkeznek,totális állami kontrollt tesz lehetővé a megszállt területeken élő tibeti buddhisták felett éppúgy, mint a 
muszlim vallású ujgur kisebbség esetében.
Kínai katonák egy ujgur kisvárosban
Ez utóbbi népcsoportot egészen elképesztő módszerekkel (pl. DNS-mintavétel a teljes lakosságtól!) tartják totális digitális kontroll alatt a kínai hatóságok. Akik nem felelnek meg az állam által sugallt normáknak, azokat átnevelő táborokba hurcolják, a családtagok évekig nem tudhatnak semmit szeretteikről.
Az Európai Parlament 2019. április 18-án állásfoglalást adott ki Kínáról, különösen a vallási és etnikai kisebbségek helyzetéről, de úgy tűnik, van az a pénz (gazdasági-kereskedelmi haszon), amely felülírja ezeket az emberi jogokhoz fűződő aggodalmakat. A helyzet ilyen szemszögből abszolút aggályos: Kína sajnálatos példája annak, hová vezethet a korlátlan megfigyelés alkalmazása, beépítése a közgondolkodásba, a megfelelő fékező jogszabályok törvénybe iktatása nélkül... egy totális digitális diktatúrába... ez volna a szép új világ?

A témáról bővebben olvashat az alábbi három bejegyzésben:

2. A kínai megfigyelő-rendszerek működése a mindennapokban: https://internetszemle.blogspot.com/2019/11/a-kinai-megfigyelo-rendszerek-mukodese.html 
3. A kínai digitális diktatúra high-tech megoldásainak exportja:  https://internetszemle.blogspot.com/2019/12/a-kinai-digitalis-diktatura-high-tech.html 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése