Facebook veszélyei: cyberbullying

Amanda Todd, Megan Meier, Ryan Halligan, Taylor Alesana. Történetük bejárta a világot, és

emberek millióit megrendítve egy új, de annál veszélyesebb jelenségre hívta fel a figyelmet. A cyberbullying az internet robbanásszerű elterjedésével vált súlyos szociális problémává, és ma már alig akad olyan felhasználó, akit közösségi oldalán legalább egyszer nem ért volna, valamilyen negatív, sértő hozzászólás vagy üzenet. Számtalan cikk, kutatás foglalkozik vele, és 2012 óta minden év június harmadik péntekje a Stop Cyberbullying Day, vagyis az internetes zaklatás elleni nemzetközi nap. De mi is pontosan a cyberbullying? 

A cyberbullying olyan ismétlődő, szándékosan véghez vitt agresszív cselekedet, amely elektronikus

eszközök közvetítésével valósul meg azzal a céllal, hogy kárt, sérelmet, fájdalmat okozzon másoknak, olvasható az ELTE kutatóinak beszámolójában. Bár sokan úgy vélik, hogy az online zaklatás elsősorban a Z-generációt érinti, a kutatások azt mutatják, hogy az idősebb felhasználók körében is gyakori jelenség. 

Áldozatok és elkövetők 

Az ELTE kutatói hét csoportba sorolták a cyberbullying megnyilvánulási formáit. Az első a lángháború, vagyis amikor dühös, trágár nyelvezet használatával veszekedést szítanak egy felhasználó ellen. Második a gyakran alkalmazott befeketítés, amikor hírnévrontásra alkalmas pletykákat terjesztenek. Ezt követi a kiközösítés; kibeszélés; személyiséglopás; becsapás, amikor az elkövető megtévesztéssel jut hozzá az áldozat személyes adataihoz, vagy a sexting, a szexuális tartalmú képek, üzenetek küldése más felhasználóknak provokáció céljából. Az ELTE Pszichológiai Intézetének kutatása online adatfelvétellel történt, a kérdőívet a 444.hu-n és a GameStar online-on reklámozták. A legfiatalabb válaszadó 14, a legidősebb 50 éves volt. Az eredmények azt mutatták, hogy az elkövetők között több volt a férfi, míg az áldozatok nagy része inkább nő. Az elkövetők többnyire a bántalmazás nyílt formáit részesítették előnybe, de az áldozatok nyílt és privát zaklatást is tapasztaltak. Ebben és korábbi kutatásokban is megállapították, hogy áldozatok többsége nem kért segítséget, általában mert szégyellt beszélni az őt ért zaklatásról, akik még is kértek, azok is csak a barátaiktól. További fontos megállapítása volt a kutatásnak, hogy mind az áldozatok, mind az elkövetők tapasztalták a depresszió és a szorongás tüneteit. 

Cyberbullying és a Z-generáció 

Sajnos a cyberbullying jelenség legjobban a serdülő korosztályt veszélyezteti. A Z-generáció tagjait

szokás digitális bennszülötteknek is nevezni, mivel ők az internet világába nőttek fel, állandó használói, és szinte minden közösségi oldalon jelen vannak. Éppen ezért nem igazán érzik az online lét veszélyeit. Sokkal elővigyázatlanabbak, könnyebben manipulálhatók, és persze sokkal érzékenyebbek is. Ilyen volt Amanda Todd is, az a kanadai 15 éves lány, aki YouTube-ra feltöltött segélykérő videója után öngyilkosságot követett el 2012-ben. Sajnos nem ő volt az első, és nem is az utolsó áldozata az online zaklatásnak. Amerikai statisztikák szerint átlagosan 7 percenként zaklatják valamelyik gyereket az online térben. A UNICEF felméréséből pedig az derült ki, hogy Magyarországon minden 3. gyermeknek volt már része internetes zaklatásban. Az idősebbekhez hasonlóan a fiatalok nagy része sem kér segítséget. Ennek okai egyrészt a szülők reakciójától való félelem, hogy mit fognak róla gondolni, vagy csalódnak-e benne. A másik a szégyenérzet, mivel nagyon sokan azonosulnak az alaptalanul rájuk sütött bélyeggel. 

Mit tegyünk, ha zaklatnak 

Lehetőségünk van törölni vagy letiltani az illetőt, de ha súlyosabb, mondjuk gyűlöletkeltő vagy fenyegető tartalmakat észlelünk mindenképpen jelentsük. A Facebook  és a Yale Egyetem erre a célra hozta létre a Bullying Prevention Hub-ot, ahol a fiatalkorúak, szülők és pedagógusok kérhetnek segítséget. Itthon a fiatalok számára rendelkezésre áll a Kék Vonal lelkisegély-vonala, amely éjjel, nappal hívható. Továbbá az NMHH  Hotline oldalán is lehet online, vagy telefonos bejelentést tenni.


Források:

Cyber-viktimizáció és cyber-agresszió, Zsil Ágnes-Demetrovics Zsolt (2018)

Bárcsak meghaltál volna, Janecskó Kata (2013)

Iszonyatos méreteket öltött a gyermekek zaklatása, (2019)

Zaklatás a közösségi médiában - mit tehetünk? Be Social

Gyereked van? Az internetes zaklatás furcsa, félreérthető jelei - Ne örülj, ha kevesebbet netezik! Tamás Katalin (2019)

Képek:

Kép 1
Kép 2