Egyik legfontosabb magyar nyelvemlék
Kevesek előtt ismert, hogy az egyik legfontosabb magyar nyelvemléket a Bayerische Staatsbibliothek (a Bajor Állami Könyvtár) őrzi. Az ún. Müncheni Kódex 1466-ból származik, Németi György másolta le a moldvai Tatros városában (ma Bákó megye, Románia). Ismerjük az evangéliumok fordítóit is: két - a prágai egyetemen tanult, s Husz János tanaival ott megismerkedő, majd az eretneküldözések elől Moldvába menekülő - szerémségi pap, Újlaki Bálint és Pécsi Tamás tette alkotta meg a magyar szöveget 1438-39 táján. A kódex az úgynevezett „Huszita Biblia” része, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban őrzött Apor-kódex zsoltárfordításokat, az OSzK tulajdonába került Bécsi Kódex ótestamentumi részleteket tartalmaz.
A kódex már 1568-ban a bajor választófejedelem könyvtárába (a Staatsbibliothek elődjébe) került. A szépen illusztrált kézirat tulajdonosa a neves humanista, Johannes Widmannstetter volt. A legújabb kutatások szerint Nádasdy Tamás nádor, sárvári nyomdaalapító révén kerülhetett hozzá. Közvetett bizonyíték lehet erre, hogy a kódex szövegében található helyesírási újítások (pl. az „ny”, „gy” hangok jelölése) Nádasdy levelezésében és az általa kiadott könyvekben bukkan fel újra.
A kódexnek ugyan létezik modern kiadása, azonban fakszimilében mindeddig nem állt a kutatók és az érdeklődők rendelkezésére. Az ELTE Benkő Loránd Magyar Nyelvtörténeti Műhelye 2013-ban vette fel a kapcsolatot a bajor intézménnyel a digitalizálás érdekében, s a magyar írásbeliség e becses darabja nemrég került fel a könyvtár honlapjára.
Forrás
Forrás 2
Forrás 3
Képek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése