A streaming-szolgáltatás jelene

A zeneipar teljesen átalakult az elmúlt pár évben – köszönhetően a streaming szolgáltatások elterjedésének. A változások újradefiniálták a kiadók és a zenészek közötti kapcsolatot, s – véleményem szerint – a kreativitás bizonyos stílusokban, zenészek munkáiban újfent megjelent. A jövő azonban kérdéses, hiszen a múltban is annyi példát láthattunk arra, hogy egy alapvetően szabad, kreativitást biztosító környezet bizonyos külső tényezők behatására önmagából kifordulva, pont eredeti céljának ellentétének nyújtott táptalajt.

Ebben a cikkben a fenti közegben történt friss változásokról, történésekről található egy összefoglaló.  

A Generator Research elemzése

A Generator Research 2014.-ben megjelentetett egy tanulmányt, melyben kifogásolták a jelenleg domináló zenei streaming szolgáltatások (Spotify, Pandora, Rhapsody stb.) üzleti terveit – ezek a szolgáltatások veszteségesek, bevételeik nagy része pedig a jogdíjak kifizetésére megy el, mely nagy része a kiadókhoz vándorol. A problémát abban látják, hogy eddig nem sikerült kihasználni a felhasználói bázisban rejlő fizetési potenciált -a legtöbben megelégszenek az ingyenes szolgáltatásokkal, s elviselik a megkötéseket. Ha a jelenlegi szisztéma marad az uralkodó, a Generator Research szerint két járható út marad: vagy új szolgáltatásokkal kell bővíteni a repertoárt, vagy a kiadóknak kellene felvásárolnia a szolgáltatásokat, s természetesen azoknak kellene átvenni a finanszírozási költségeket.

Viszont ha folytatódik a jelenlegi tendencia, akkor az elemzők szerint a felhasználói bázis 2017-re a duplájára fog növekedni – 2013-ban a statisztikák szerint 767 millióan hallgatnak zenét valamelyik streaming-szolgáltatást felhasználva. A bevételek növelésének két módját említik meg.

- A mobilpiacban, s a mobilszolgáltatókkal együttműködve kellene árulni ezeket a szolgáltatásokat.
- Adatkereskedelemmel: a felhasználók viselkedési adatainak az áruba bocsátása

Az Apple és az iTunes

Az biztos, hogy az Apple-nél nem a 2014-es évet fogják a legsikeresebbnek tekinteni -még májusban, mindenki nagy megrökönyödésére a cég felvásárolta a Beats Electronics hangtechnikai céget cirka 3 milliárd dollárért – a Beats Music miatt valószínűleg, nem pedig az egyéb termékeikért –, majd szeptember 13-án az iTunes-on keresztül jelent meg elsőként a U2 friss lemeze, a Songs of Innocence, melyet az Apple felhasználók ingyen, akarva-akaratlanul is az iTunes profiljukhoz csatolva találtak. Bár a lemezt sokan meghallgatták, néhány médiaszemélyiség és a felhasználói bázis egy elég hangos hányada fejtette ki nemtetszését a történtek miatt – végül az Apple megkegyelmezett, és megkönnyítette a lemez eltávolításának a procedúráját. Ráadásul a Wall Street Journal elemzése szerint az iTunes forgalma az elmúlt egy évben 13-14%-ot esett vissza világszinten – ez a szám 2013-ban 2% volt.

A Beats Music-ot majd 2015-ben integrálják az iTunes-ba

A Warner és a SoundCloud szerződése

A A SoundCloud és a Warner most novemberben szerződést kötöttek egymással, mely hatalmas lépés afelé, hogy a SoundCloud-ot a nagyobb kiadók is legitimnek tekintsék. A 2007-ben indított szolgáltatás ugyanis amellett, hogy eddig nem fizetett jogdíjakat senkinek, évről-évre csak veszteséget termelt.
A kezdetekben csak undergorund elektronikus zenével foglalkozó szolgáltatás mára kinőtte magát: igaz, a friss slágerek nem találhatóak meg náluk, ám a többi underground műfaj is megjelent kínálatukban. A Warner Music azonban a világ három legnagyobb kiadója közé tartozik, olyan előadókkal az istállójában, mint a Led Zeppelin, a Rush, Frank Sinatra, vagy a Bee Gees.

Magáról a megállapodásról nem nagyon lehet tudni semmit – a megszokott, jól bejáratott közleményeken (innováció, zenész és hallgató közötti közvetlen kapcsolat stb.) kívül pár dolog azért kiszivárgott.

Valószínűleg a Warnerhez és a Warner/Chappellkiadóhoz tartozó szerzők és előadók mostantól kapnak jogdíjat a SoundCloud-on megtalálható zenéik után – az újdonság az, hogy akkor is, ha az remixben, mashupban, vagy valamilyen DJ mix-ben található meg. Utóbbiak egyébként eredetileg jogsértő kiadványnak minősülnek, viszont a megállapodásnak köszönhetően ezek is maradhatnak a site-on. A Warner csatornáján lesznek reklámok – ez a lehetőség augusztus óta él egyébként, élnek is vele a független kiadók meg a zenészek. Ez megkerülhető lesz, ha előfizetünk majd a 2015-ben induló előfizetéses szolgáltatásra, ám emellett lehetőséget kapunk offline zenehallgatásra, s exkluzív tartalmakhoz férhetünk hozzá. A Warner valamennyi részesedést is vásárol a SoundCloudról – ez valahol 5% körül lehet.

A Warner viszont emellett sem kebelezi be a SoundCloud teljes repertoárját, és nem korlátozzák a zenészeket abban, hogy mit is töltenek fel.

Steve Albini előadása a Face the Music-on

Steve Albini (a The Problem of Music esszé szerzője, zenész, hangmérnök, stúdiós szakember stb.) november 15-én, a Face the Music-on tartott konferenciáján boldogan tudatta a világgal, hogy szerinte mai, internet dominálta zenei világban a helyzetük sokkal jobb, mint korábban – amikor is a legtöbb zenekar képtelen volt a megélhetését biztosítani, cserébe a kiadók jól meggazdagodtak rajtuk.

Emellett a korábban kitörni képtelen zenekarok is megtalálhatják ma a számításaikat, hiszen az internet adta lehetőségeket felhasználva megtalálhatják a saját közönségüket.

Albini szerint egyébként semmit sem kell kitalálni, hiszen maga a rendszer működik – csak pont azok számára nem, akik az előző rendszer haszonélvezői voltak.

A klasszikus és a jazz zenészek helyzete

Albini a fenti stílusok művelőit hagyta ki a számításból: ugyanis a jelenlegi rendszer számukra sem működik amellett, hogy az előzőben sem volt túl rózsás a helyzetük. A jelenlegi helyzetben ugyanis az ezekben a körökben mozgó művészeknek felkopna az álluk, ha csak a zenéjükből származó jövedelmekből kellene megélniük.

Zoe Keating csellista és komponista saját bevallása szerint bevételeinek 8 százalékát teszi ki a streaming - szolgáltatásokból befolyó összeg – mindezt úgy, a Youtube-on és a Spotify-on is szeretik hallgatni a dolgait.

Nem is feltétlenül a stream, hanem a digitális éra az, ami miatt haldokolnak a rádióadók, a lemezboltok – ez pedig különösen nehezen érinti a jazz és klasszikus zenészeket. A stílusok rajongóira amúgy is jellemző a konzervativizmus – saját tapasztalatom az, hogy nem nagyon élnek a digitális világ nyújtotta lehetőségekkel. A helyzet paradox mivoltára Jason Morgan hívta fel a figyelmet: a hasonlóság a '20-as és '30-as években uralkodó szisztémához meglepően hasonló, ahol a zenészek alig kaptak pénzt a kiadott lemezeik után.

A problémák minden olyan zenészt érintenek, akik nem tartoznak a szupersztár kategóriába – a jogdíjak ma minimálisak, a kiadók pedig a friss szerződésekben a hallgatottsághoz kötik a kifizetéseket. A problémát a kiadók hozzáállása is súlyosbítja – előszeretettel árulják inkább azokat a katalógusaikat, amikben túltengenek azon előadók számai, amik után minden centet zsebre tehetnek, hiszen ezen előadók vagy nagyon rossz szerződést kötöttek, vagy mára már nincsenek közöttünk.

A Digitally Imported mindeközben megújult

A kevéssé ismert, ám az elektronikus zenék rajongói között igencsak kedvelt streaming-szolgáltatás felfedte a jövőre vonatkozó terveit, melyekben a szolgáltatásuk minősége teljesen megváltozik. A Digitally Imported szépen lassan elkezd átalakulni egy Pandora/Spotify/iTunes hibriddé, ahol lehetőség van a Pandorához hasonló passzív rádióhallgatáshoz, vagy saját magunk válogathatunk a katalógusukból, s természetesen lemezeket vagy dalokat vásárolhatunk.

A váltáshoz egy új web és mobilalkalmazás is dukál, amely a következő funkciókat tartalmazza:

Rádió:

- Folyamatos audio-szolgáltatás zavartalanul.

- Exkluzív tartalmakhoz kapcsolódó előrejelzések.

- Személyre szabható csatornák, ahol az hallgatók kérhetnek zenéket.

- Exkluzív hozzáférés a „DI Journeys”-hez, amit különböző DJ-k tartanak a világon.

Ha katalógusukból választunk hallgatni valót:

- A dalokat megállíthatjuk, átléptethetjük.
- A dalok, show-k, előadók, kiadók és csatornák között kereshetünk.

- A korábban lefutott show-kat és tartalmakat meghallgathatjuk.

- Lejátszási listákat hozhatunk létre, melyeket meg is oszthatunk másokkal.

A dalok elérhetőségéről s besorolásukról a Digitally Imported csapata fog dönteni. A megújult szolgáltatás körülbelül 300.000 dallal fog indulni, de 2015 végére megnövekedhet fél millióra is.

A platform kezdetben csak az Egyesült Államokban és Hollandiában lesz elérhető – úgyhogy nincs még szó arról, hogy az egész világon elérhetőek legyenek, ám később több országban is szeretnék biztosítani a jelenlétüket.

Források:

A Generator Research elemzése: [1] [2] [3] [4]

Az Apple és az iTunes: [1] [2] [3] [4]

A Warner és a SoundCloud szerződése: [1] [2] [3] [4] [5]
Steve Albini előadása a Face the Music-on: [1] [2] [3]

A klasszikus és a jazz zenészek helyzete: [1] [2] 

A Digitally Imported mindeközben megújult: [1] [2]