A mai ember élete digitalizáció nélkül szinte elképzelhetetlen lenne. A technika fejlődésével ez a folyamat egyre nagyobb hangsúlyt kap a tudományok és a kultúra minden területén. Magyarországon is egyre több gyűjteményt digitalizálnak, de most arra szeretnék néhány példával utalni, hogy mi a helyzet ezen a téren világszerte.
Könyvtárak
A könyvtárak digitalizáció nélkül nem lennének képesek lépést tartani a technika egyre gyorsabb és az emberek által mindinkább fel is használt fejlődésével. A könyvtárakban a digitalizációnak egy kényes pontja van, mégpedig a szerzői jog. Hiszen azokat a dokumentumokat, amelyek szerzői jog alatt állnak, előzetes egyeztetés, s a művek jogtisztává tétele nélkül nem lehet ingyenesen elérhetővé tenni mindenki számára az interneten. Ez az első és legfontosabb kérdés, amelyet körül kell járni az elektronikus elérhetőség érdekében.
Így tett a francia Pompidou Központ könyvtára, a Bibliothek Kandinsky is, amely a 20. század talán legfontosabb művészeti iskolája, a Bauhaus által kiadott könyveket, folyóiratokat, s az ott oktató művészek máshogy hozzáférhetetlen kéziratait digitalizálta. Ez a projekt elsősorban a művészettörténészek, építészek számára volt kulcsfontosságú, de természetesen minden, a téma iránt érdeklődő ember számára nagyon hasznos lehet.
Így tett a francia Pompidou Központ könyvtára, a Bibliothek Kandinsky is, amely a 20. század talán legfontosabb művészeti iskolája, a Bauhaus által kiadott könyveket, folyóiratokat, s az ott oktató művészek máshogy hozzáférhetetlen kéziratait digitalizálta. Ez a projekt elsősorban a művészettörténészek, építészek számára volt kulcsfontosságú, de természetesen minden, a téma iránt érdeklődő ember számára nagyon hasznos lehet.
A digitalizálást választotta a Bajor Állami Könyvtár is, amely ráadásul magyar vonatkozású kéziratot, a Müncheni-kódexet digitalizálta fakszimile kiadásban, amely az egyik legfontosabb magyar nyelvemlék.
A digitalizáláshoz azonban sok pénzre van szükség, amely nem mindig áll rendelkezésre a könyvtáraknak. A Google felismerte a helyzetben a lehetőséget, hiszen így a saját hírnevüket is növelik. Saját szolgáltatásuk, a Google Books felületén is vannak dokumentumok, amelyek elérhetőek, emellett más könyvtáraknak is hajlandók segíteni. Ezzel a lehetőséggel élt a Cseh Nemzeti Könyvtár, amely 2010-ben kötött megállapodást a Google-lel digitalizációs projektje megvalósítása érdekében. Nem ez volt azonban az első eset, hogy a Google közintézménnyel fogjon össze.
A digitalizáláshoz azonban sok pénzre van szükség, amely nem mindig áll rendelkezésre a könyvtáraknak. A Google felismerte a helyzetben a lehetőséget, hiszen így a saját hírnevüket is növelik. Saját szolgáltatásuk, a Google Books felületén is vannak dokumentumok, amelyek elérhetőek, emellett más könyvtáraknak is hajlandók segíteni. Ezzel a lehetőséggel élt a Cseh Nemzeti Könyvtár, amely 2010-ben kötött megállapodást a Google-lel digitalizációs projektje megvalósítása érdekében. Nem ez volt azonban az első eset, hogy a Google közintézménnyel fogjon össze.
A Google Könyvek Harvard Egyetem könyvtára, a Columbia Egyetem könyvtára), állami (pl. Bajorországi Állami Könyvtár /Bayerische Staatsbibliothek) és nemzeti könyvtárral (Osztrák Nemzeti Könyvtár) kötött szerződést állományuk digitalizációjának segítésére. Ekörül azonban néha komoly viták lángoltak fel, elsősorban éppen a fent említett szerzői jog miatt.Vannak azonban olyan megoldások is, mint például a Vatikáni Könyvtár esetében, hogy egy nonprofit szervezet támogatja az adott bibliotékát a gyűjteménye interneten való hozzáférésének segítéséhez.
Múzeumok
A könyvtárakhoz hasonlóan a múzeumok is egyre több lépést tesznek anyaguk digitalizálása érdekében. Az egyik ilyen, most is tartó projekt a New York-i Guggenheim Múzeum digitalizálási projektje, melynek során az ott található művészeti szakkiadványok, katalógusok kerülnek elektronikus formába fel a múzeum és az Archiv.org oldalára.
Az Europeana (Európai Digitális Könyvtár) nagyon komoly energiákat fordít arra, hogy az Európai Unió tagállamokban digitalizált művek, dokumentumok elérhetőek legyenek az érdeklődők számára. A múzeumok vonatkozásában a Digitális Kortárs Művészet (Digitising Contemporary Art) elnevezésű projekt volt az egyik fő húzóerő ezen a területen. Ez egy harminc hónapos program volt, amely 2011. január 1. és 2013. június 30. között zajlott le, s melyhez hozzávetőlegesen 25 múzeum csatlakozott az Európai Unió tagállamaiból (többek között Belgiumból, Németországból, Görögországból stb.). Nem kevesebbet tűzött ki célul, minthogy ezekben a múzeumokban lévő, a lehetőségek szerinti teljes műtárgyállományt feldolgozzák. A lefotózott, majd beszkennelt és a szükséges adatokkal (alkotó, cím, évszám, technika, méret, provinencia, szakirodalom, leltári szám) kiegészített művek többek között az Europeana oldalára kerültek fel. Ez hatalmas előrelépés volt abban, hogy egyre több európai kiállítási intézmény anyagát be tudják mutatni, és elérhetővé tegyék az interneten digitális formában. Ez új tartalommal bővítette az Europeana amúgy is széleskörű kínálatát is. A program leírásában szerepel, hogy közel 27 ezer műtárgyról van szó, a fent említett alapvető adatokkal együtt.
Meg kell jegyezni, hogy a múzeumi digitalizálási projektek általában véve nagy előkészítést igényelnek, hiszen sokszor restaurálni kell a műveket, mielőtt lefotóznák őket.
A Google egyébként nem csak külföldi könyvtárakkal és múzeumokkal dolgozik együtt. Nemrégiben például Magyarországra látogatott a Google Art Project küldöttsége, hogy a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből válogasson műveket, melyeket lefényképezett és közzé fogja tenni az oldalán.
Meg kell jegyezni, hogy a múzeumi digitalizálási projektek általában véve nagy előkészítést igényelnek, hiszen sokszor restaurálni kell a műveket, mielőtt lefotóznák őket.
A Google egyébként nem csak külföldi könyvtárakkal és múzeumokkal dolgozik együtt. Nemrégiben például Magyarországra látogatott a Google Art Project küldöttsége, hogy a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből válogasson műveket, melyeket lefényképezett és közzé fogja tenni az oldalán.
Magángyűjtemények, magániratok
Nemcsak a múzeumok és könyvtárak gyűjteményeit digitalizálják világszerte, hanem számos magángyűjtemény, speciális kollekció, testületekhez, egyházi intézményekhez köthető irattár szintén elérhető már az interneten.
Az egyik ilyen, akár önálló múzeumnak is beillő magángyűjtemény tulajdonosa maga II. Erzsébet angol királynő, akinek a tervek szerint az egész képzőművészeti kollekcióját, az úgynevezett Queen’s Galleryt digitalizálni fogják. Ennek a projektnek a segítségével olyan ritkaságokat is megismerhet majd a nagyközönség, amelyeket eddig – a családtagokon, a meghívott vendégeken és néhány szekemberen kívül - még nem láthatott.
Az egyik ilyen, akár önálló múzeumnak is beillő magángyűjtemény tulajdonosa maga II. Erzsébet angol királynő, akinek a tervek szerint az egész képzőművészeti kollekcióját, az úgynevezett Queen’s Galleryt digitalizálni fogják. Ennek a projektnek a segítségével olyan ritkaságokat is megismerhet majd a nagyközönség, amelyeket eddig – a családtagokon, a meghívott vendégeken és néhány szekemberen kívül - még nem láthatott.
Egy másik digitálisan is elérhető magángyűjtemény Sigmund Freud nevéhez fűződik, akinek az összes kéziratát elérhetővé szeretnék tenni az interneten. Ezt a projektet a Bécsi Pszichoanalitikus Egyesület és a Bécsi Pszichoanalitikus Akadémia koordinálja.
Nemcsak Európában és Észak-Amerikában vannak meggyőződve a digitalizálás szükségességéről, hanem más földrészeken is. Erre lehet példa a Jezsuita rend Chilében digitalizált hatalmas iratanyaga. Ennek segítségével a rend munkájáról, missziós és kulturális tevékenységéről rengeteg fontos részletet tudnak bemutatni az érdeklődők számára.
Ezekből a projektekből is kiderül, hogy a világ bármely részén egyre nagyobb szükségét érzik annak, hogy a különböző kollekciókat, levelezéseket, történelmi dokumentumokat digitális formában, s lehetőleg ingyenesen elérhetővé tegyék a nagyközönség számára. A múzeumi gyűjtemények esetében ennek segítségével olyan érdeklődők is meg tudják tekinteni ezeket az alkotásokat, akik egyébként nem tudnának személyesen elutazni, oda ahol őrzik ezeket a műkincseket.
Két nagy intézmény
Az egyik, a múzeumoknál már említett Europeana. Eme összeurópai vállalkozás új stratégiai tervének, - amely a 2015-2020 közötti időszakra vonatkozik – jelmondata : „Kultúrával változtatjuk meg a világot.” A terv célja, hogy minél több, a közös európai kulturális örökséghez tartozó alkotást és dokumentumot digitalizáljanak és elérhetővé tegyék azokat a neten bárki számára. A stratégia szerint nem csak az a cél, hogy pusztán hozzáférhetőek, látogathatóak legyenek a különböző tartalmak, hanem a tudást, amelyet abból megszereznek a felhasználók, tovább is adhassák majd a következő generációk számára. Ezért szoros kapcsolatokra törekednek az oktatási szférával is, hogy segítségükkel minél jobban hasznosulni tudjon e sokszínű digitális tartalom.
A másik példa a Getty Research Institute az Egyesült Államokban. Az intézmény eredeti neve: Getty Center for the History of Art and Humanities. Ahogy a nevéből is kiderül, az intézmény legfontosabb célja a humán tudományok, többek között a művészettörténet művelése és támogatása. Ennek az intézménynek is számos együttműködési megállapodása van könyvtárakkal, múzeumokkal. Megemlíthetem többek között a Malagai Egyetem Könyvtárát vagy a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumot, de a kutatóközpont számos egyéb intézménnyel is együttműködik. Az intézmény internetes oldalán nagyon sok speciális adatbázishoz hozzáférhet az érdeklődő, amelyek különböző könyveket, fontos kutatási témák során összegyűjtött dokumentumokat, forrásokat tartalmaznak a művészeti alkotások mellett. Kétségtelen, hogy ez az intézmény nagyban hozzájárul a különböző kulturális értékek digitalizálásához s ezáltal széles körű megismertetésükhöz.
A jövőkép
Ebből az összefoglalóból is látszik, hogy ma már minden területen megjelent a digitalizáció folyamata. Mind a könyvtárak, mind a múzeumok, de még a magángyűjtemények is részesei lesznek ezeknek a projekteknek. Ahogy a cím is mutatja, tényleg világszerte egymást érik a különféle ilyen típusú kezdeményezések Európától kezdve Dél-Amerikáig, hogy az Egyesült Államokat már ne is említsük. Ez a jövő, és egyelőre még nem tudni, hogy a technika fejlődésével milyen szinteket fog még elérni ez a folyamat.
Felhasznált források témák szerint
Könyvtárak
A Bajor Állami Könyvtár könyveit digitalizálta a Google
A Bajor Állami Könyvtár digitalizációs stratégiája
Digitalizálás az örökkévalóságnak
Franciák a Google ellen
Múzeumok
Az angol királyné magángyűjteménye
A Google a Szépművészeti Múzeumban digitalizált
A Digitális Kortárs Művészeti program
Digitalizált a Guggenheim Múzeum
Művészeti gyűjtemények digitalizálása
Magángyűjtemények
II. Erzsébet királynő magángyűjteménye
Jezsuiták archívuma Chilében
Két nagy intézmény
Europeana stratégiája
Getty Research Institute
A Malagai Egyetem és a Getty Research Institute együttműködése
Képek
Müncheni kódex egyik oldala
Google books
Europeana logója
Jezsuita rend kéziratának egyik oldala
Getty Research Institut bemutatása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése