Megpróbálom az elmúlt év hírei, valamit eddigi bejegyzéseim alapján összefoglalni a fájlcsere külföldi és hazai helyzetét. Valamint rámutatni a legális tartalom forgalmazók lépéseire, lehetőségeire és az illegális letöltések jelenlegi állására.
Népszerű kalózkodni
Napjainkban töretlen népszerűségnek örvendenek a fájlcserélő oldalak és programok. Sokan ingyen töltenek filmeket, zenéket, szoftvereket vagy e-könyveket, ám nem feltétlenül anyagi helyzetük miatt, hanem inkább azért mert az internet az ingyenesség látszatát kelti. A harminc éves korosztály pedig már ebbe szocializálódott, a gyerekek és kiskamaszok úgy cserélgetik a torrent oldalakról letöltött tartalmakat mint korábban a gyűjthető figurákat vagy a kártyákat.
Napjainkban töretlen népszerűségnek örvendenek a fájlcserélő oldalak és programok. Sokan ingyen töltenek filmeket, zenéket, szoftvereket vagy e-könyveket, ám nem feltétlenül anyagi helyzetük miatt, hanem inkább azért mert az internet az ingyenesség látszatát kelti. A harminc éves korosztály pedig már ebbe szocializálódott, a gyerekek és kiskamaszok úgy cserélgetik a torrent oldalakról letöltött tartalmakat mint korábban a gyűjthető figurákat vagy a kártyákat.
A 2013-as évben sok lépést tettek az illegális torrent oldalak, köztük is a leghírhedtebb Piratebay ellen. Az üldözés miatt abban az évben sok domain váltáson ment keresztül az oldal, de fen maradt. Ekkor egyes országok megpróbálták elrejteni a felhasználók elől az oldalt, abban bízva, hogy az emberek rá unnak a torrentezésre. Nem sokkal később az oldal blokkolására tett kísérleteket hivatalosan is sikertelennek nyilvánultak. 2014-re az oldal alapítói közül többeket is sikeresen letartóztattak, köztük Peter Sunde-t is, ám ennek ellenére töretlen az oldal népszerűsége. Olyannyira hogy áprilisban elérte a 10 millió torrentet, ami miatt kisebb zavar volt a rendszerükben, mivel nem volt felkészítve a nyolc számjegyű sorszámok kezelésére.
A zeneipar és a kalózkodás
Egyre jobban megy a zeneiparnak Nagy-Britanniába, a BPI (British Phonographic Industry) bejelentése szerint, hiszen a digitális tartalmak utáni árbevételek 365 millió font-ot értek el 2013-ban. Egy évvel korábbi bevétel csupán 326 millió font volt, így a digitális tartalmak részesedése 45.5 százalékrók 50 százalékra. Az online stream szolgáltatok értékesítése is sokat nőtt egy éva alatt, köztük is legdinamikusabban a Spotify és a Deezer előfizetései, így 2009 óta először mutatott bővülést a brit zenepiac.
Ez a bővülés viszont nem kizárólagosan a zeneipar érdeme. Igaz évek óta kesereg az illegális letöltések okozta bevétel kiesések miatt, azonban egyre több kutatás hoz olyan eredményt, mely szerint a kalózkodás nem okoz kárt, sőt még jót is tesz. Ennek az eleméletnek az az alapja, hogy nem lehet minden letöltést elmaradt vásárlásként kezelni, mert vannak olyan vásárlások melyek nem következtek volna be, ha a vásárló előtte illegális forrásokon kereztűl nem ismerkedik meg az előadóval. Az Európai Bizottság Joint Research Centre kutatóközpontjához tartozó Institute for Prospective Technological Studies intézet kutatása most ezt erősítette meg, valamint kijelentette, hogy a zeneipar eladásaira nem gyakorol negatív hatást a kalózkodást, sőt ha minimálisan is de növeli azokat.
Egy 16 ezer európai internet felhasználó részvételével készült kutatás során azt vizsgálták, hogy az illegális letöltések, illetve legális, de ingyenes zenestreamelő szolgáltatások milyen hatást gyakorolnak az emberek zenevásárlási szokásaira. "Az illegálisan beszerzett zenék nagy többségéből soha nem lett volna vásárlás, ha nincs az illegális letöltési lehetőség" - mondja ki a tanulságot a tanulmány. úgy vélik, hogy a kalózkodás olyan csatorna melyen keresztűl olyan mélységben ismerhetik meg az előadókat és zeneszámaikat ami vásárlásra ösztönzi őket. Másik megállapításuk, hogy az ingyenes zenestreamelő szolgáltatások sem csökkenti a vásárlásokat, hanem növelik azokat, egyfajta reklám módjára. A kutatók adatai azt sugallják, hogy kalózkodás hiányában 2 százalékkal, ingyenes streamek nélkül 7 százalékkal esne vissza a zeneboltok eladása (a kutatás nem terjedt ki a hagyományos, offline boltokra).
Torrentel a zeneiparért
Thom Yorke a Radiohead-frontembere ismét az újítás útján lépdel. Albumát egy úgy nevezet Bittorent Bundle formátumban feltöltötték a torrent oldalra. Az állandóan változó piac szereplői folyton kísérleteznek új kiadási és terjesztési módokkal. Ebből lett a CD, így csinált forradalmat az iTunes, ezért születtek meg a stream-ek. Valamint ezért adta ki Thom Yorke Tomorrow's Modern Boxes című szólóalbumát Bittorrent Bundle-ként. A formátum lényegében egy torrentfájl, melyben a zenén kívül más tartalmakat is eljuttathat közönségéhez a zenész. A Bittorrent lényegében azért hozta létre ezt a formátumot, hogy a kiadók kihagyásával tegye lehetővé az alkotóknak a megjelenést. Szerintük így a bolt beleköltözhet a zenébe, vagyis a csomagot letöltve mindig egy ingyenes kedvcsinálót kapunk, majd lehetőségünk nyílik zárolt tartalmak feloldására.
A zeneipar és a kalózkodás
Egyre jobban megy a zeneiparnak Nagy-Britanniába, a BPI (British Phonographic Industry) bejelentése szerint, hiszen a digitális tartalmak utáni árbevételek 365 millió font-ot értek el 2013-ban. Egy évvel korábbi bevétel csupán 326 millió font volt, így a digitális tartalmak részesedése 45.5 százalékrók 50 százalékra. Az online stream szolgáltatok értékesítése is sokat nőtt egy éva alatt, köztük is legdinamikusabban a Spotify és a Deezer előfizetései, így 2009 óta először mutatott bővülést a brit zenepiac.
Ez a bővülés viszont nem kizárólagosan a zeneipar érdeme. Igaz évek óta kesereg az illegális letöltések okozta bevétel kiesések miatt, azonban egyre több kutatás hoz olyan eredményt, mely szerint a kalózkodás nem okoz kárt, sőt még jót is tesz. Ennek az eleméletnek az az alapja, hogy nem lehet minden letöltést elmaradt vásárlásként kezelni, mert vannak olyan vásárlások melyek nem következtek volna be, ha a vásárló előtte illegális forrásokon kereztűl nem ismerkedik meg az előadóval. Az Európai Bizottság Joint Research Centre kutatóközpontjához tartozó Institute for Prospective Technological Studies intézet kutatása most ezt erősítette meg, valamint kijelentette, hogy a zeneipar eladásaira nem gyakorol negatív hatást a kalózkodást, sőt ha minimálisan is de növeli azokat.
Egy 16 ezer európai internet felhasználó részvételével készült kutatás során azt vizsgálták, hogy az illegális letöltések, illetve legális, de ingyenes zenestreamelő szolgáltatások milyen hatást gyakorolnak az emberek zenevásárlási szokásaira. "Az illegálisan beszerzett zenék nagy többségéből soha nem lett volna vásárlás, ha nincs az illegális letöltési lehetőség" - mondja ki a tanulságot a tanulmány. úgy vélik, hogy a kalózkodás olyan csatorna melyen keresztűl olyan mélységben ismerhetik meg az előadókat és zeneszámaikat ami vásárlásra ösztönzi őket. Másik megállapításuk, hogy az ingyenes zenestreamelő szolgáltatások sem csökkenti a vásárlásokat, hanem növelik azokat, egyfajta reklám módjára. A kutatók adatai azt sugallják, hogy kalózkodás hiányában 2 százalékkal, ingyenes streamek nélkül 7 százalékkal esne vissza a zeneboltok eladása (a kutatás nem terjedt ki a hagyományos, offline boltokra).
Torrentel a zeneiparért
Thom Yorke a Radiohead-frontembere ismét az újítás útján lépdel. Albumát egy úgy nevezet Bittorent Bundle formátumban feltöltötték a torrent oldalra. Az állandóan változó piac szereplői folyton kísérleteznek új kiadási és terjesztési módokkal. Ebből lett a CD, így csinált forradalmat az iTunes, ezért születtek meg a stream-ek. Valamint ezért adta ki Thom Yorke Tomorrow's Modern Boxes című szólóalbumát Bittorrent Bundle-ként. A formátum lényegében egy torrentfájl, melyben a zenén kívül más tartalmakat is eljuttathat közönségéhez a zenész. A Bittorrent lényegében azért hozta létre ezt a formátumot, hogy a kiadók kihagyásával tegye lehetővé az alkotóknak a megjelenést. Szerintük így a bolt beleköltözhet a zenébe, vagyis a csomagot letöltve mindig egy ingyenes kedvcsinálót kapunk, majd lehetőségünk nyílik zárolt tartalmak feloldására.
Azt hogy mibe kerül a feloldós - email cím megadása, választható adomány vagy fix ár - a tartalom előállítója dönti el. Habár az ötlet nem új, Yorke albuma az első fizetős Bundle.A Tomorrow's Modern Boxes 6 dollár, ebből 90 százalék megy közvetlenül az előadónak, 10 százalékot tart meg a Bittorrent. A letöltött fájlokban nincs másolásvédelem, de a torrentet egy vásárlással csak kétszer lehet letölteni. Összehasonlításképp: Philip Selway, a Radiohead egy másik tagja iTuneson árulja a saját szólólemezét, 9,99 dollárért vagy 9,90 euróért, amiből a kiadóhoz megy 7 dollár, a többi az Apple-nél marad.
Jelen korunkban leáldozott annak, hogy egy előre összeállított albumért kelljen fizetnünk, még akkor is ha csak három szám tetszik nekünk az egészből. Vagy ugyan annyit adjunk egy kétszer átpörgetett albumért, mint egy rongyosra hallgatottért. Viszont a fizetős torrent mintha visszakanyarodna ebbe az irányba. Ezért a Bundle elsősorban az előadóknak kedvez, pedig épp a közönség igényeinek kiszolgálása miatt lett sikeresebb az illegális letöltés. A Streaming szolgáltatások pedig ezért tudták visszaszorítani a kalóz letöltéseket. Amire biztos hogy jó ez a projekt, az hogy felkavarja az állóvizet és megmutassa van más lehetőség, ezzel motiválva lépésre a zenehallgatóknak sok szempontból előnyösebb megoldásokat. "A torrentnek nincs szüksége szerverekre vagy a felhő halandzsájára. Önálló, beágyazható boltfelület."-írta Yorke.
Zenei streaming
A zenei streaming szolgáltatások népszerűsége nagy valószínüséggel a felhasználók "lustaságának" köszönhető. Sokkal egyszerübb ajánlott zenékeből választani mint nekilátni és összeállítani egy saját válogatást. Pontosan ezért igyekszik minden zeneszolgáltató minál jobban megismerni a felhasználói ízlését. Erre általában a korábban hallgatott zenéik alapján egy algoritmus segítségével ajánlatokat készítenek, ám ez gyakran nem bizonyul elégségesnek.
Ezért a Spotify tovább lépne egy fokkal, hogy jobb ajánlásokat adhasson. Szenzorok segítségével mérné test hőnket, alvási periódusainkat, valamint szívritmusunkat, hogy aktuéis tevékenységünkhöz és hangulatunkhoz a leginkább illő zenét tudja ajánlani. Ebben a Spotify segítségére lehet a Portal elnevezésű hajlítható képernyőjü okostelefon, melyet karkötő gyanánt hordhat a felhasználó. Ez az eszköz egy fitnesz karkötő funkcióival is bírna így a kellő adatok arról, hogy éppen heverészünk, futunk, vezetünk, vagy késő estig túlórázunk. Így a felhasználónak egyetlen gombot sem kell megnyomnia, mert a gép helyette is tudná, hogy mit akar hallgatni.
Ám ez magában hordozza adataink kiszivárgását, hiszen nemrégiben bukkantak fel Jennifer Lawrence és más hollywood-i hírességek kompromittáló képei is, melyeket az Apple Icloud feltörésével szereztek meg. Ugyan akkor gondolhatjuk azt, hogy ez a két adat nem ugyan olyan, de jobban belegondolva akár kellemetlen betegségeink adatai is kitudódatnak. Vagy a Spotify ingyenes részét használók szerződésébe bele kerülhet ezen adataik kiszolgáltatása, s így biztosítók felmérhetik egy felhasználó biztosításának kockázatait az ő tudta nélkül.
Televizios streaming
Az Ericsson ConsumerLab tv- és médiajelentéseiből jól látható, hogy egyre növekszik azoknak a száma akik online valós idejű adatátvitellel tévét. Míg a hagyományos tévéműsorok nézettsége világszerte csökken. Az éves szinten megjelenő, 23 országot átfogó és több mint 23 ezer fogyasztói interjún alapuló kutatásban a megkérdezett emberek 75 százaléka hetente többször is néz streameket, míg műsorrend szerinti adást 77 százalékuk. A kutatás alapján a felhasználók ötöde hajlandó fizetni, hogy okostelefonon, táblagépen vagy bármilyen más eszközön elérhesse kedvenc tartalmát.
Ám ez magában hordozza adataink kiszivárgását, hiszen nemrégiben bukkantak fel Jennifer Lawrence és más hollywood-i hírességek kompromittáló képei is, melyeket az Apple Icloud feltörésével szereztek meg. Ugyan akkor gondolhatjuk azt, hogy ez a két adat nem ugyan olyan, de jobban belegondolva akár kellemetlen betegségeink adatai is kitudódatnak. Vagy a Spotify ingyenes részét használók szerződésébe bele kerülhet ezen adataik kiszolgáltatása, s így biztosítók felmérhetik egy felhasználó biztosításának kockázatait az ő tudta nélkül.
Televizios streaming
Az Ericsson ConsumerLab tv- és médiajelentéseiből jól látható, hogy egyre növekszik azoknak a száma akik online valós idejű adatátvitellel tévét. Míg a hagyományos tévéműsorok nézettsége világszerte csökken. Az éves szinten megjelenő, 23 országot átfogó és több mint 23 ezer fogyasztói interjún alapuló kutatásban a megkérdezett emberek 75 százaléka hetente többször is néz streameket, míg műsorrend szerinti adást 77 százalékuk. A kutatás alapján a felhasználók ötöde hajlandó fizetni, hogy okostelefonon, táblagépen vagy bármilyen más eszközön elérhesse kedvenc tartalmát.
A hagyományos műsorsugárzást nagyon sokan tekintik egyfajta tartalomraktárnak, ahonnan digitális videórögzítőjükkel elraktározhatják kedvenc műsoraikat későbbi megtekintésre. Így lehetséges a maratonszerű sorozatnézés, mely a tévésorozatok és többrészes mozifilmek egyben való kiadásával indult meg, és éles ellentétben áll a régi televíziós élménnyel, amikor egy hetet vártunk kedvenc műsorunk következő epizódjára. A megkérdezettek 48 százaléka örülne, ha a népszerűbb sorozatok összes részét egyben adnák ki, hogy ők dönthessék el mikor és hol nézik meg az epizódokat.
Október közepén Richard Plepler, az HBO vezérigazgatója bejelentette, hogy 2015-től a kábelcsatorna digitálisan, tévés előfizetés nélkül is elérhető lesz. Ez egy igen nagy horderejű bejelentés volt, hisz az HBO a jelenlegi rendszer pártfogója. Plepler úgy véli közel 10 millió olyan potenciális fogyasztó van, aki hajlandó volna fizetni az HBO-ért, ha más csatornákra nem kell előfizetnie egy kábeltévé csomag részeként. Valószínűleg a befektetők gyakorolta nyomás miatt döntött most úgy Plepler és a Time Warner, hogy megpróbálnak még több hasznot hajtani az HBO-val. Valamint így esélyük lesz lépést tartani a népszerű Netflix-el.
Hazánk torrentkánaánja
Tavaly lépett hatályba az új Btk., mely kapcsán idén a NAV fokozott intézkedésekbe kezdett a torrentezőkkel szemben. Már több eljárás is indult ilyen ügyekben, az egyik híresebb az ez év júliusi házkutatás. Az illegális megosztókat "szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok" megsértése miatt akár 10 évig terjedő börtönbüntetésre is ítélhetik. Viszont a Btk. alapján nem bűncselekmény az otthoni letöltés, persze csak akkor ha ez nem irányul jövedelemszerzésre. Azonban a szerzői jogi törvény alapján minden feltöltés engedélyköteles. Felmerülhet tehát a kérdés, hogy aki letölt egy fájlt és tovább osztja a torrentprogramjával az már bűncselekménynek számít-e? Jelenleg hazánkban még nem, azonban érdemes figyelni.
nCore mint filmforgalmazó
Idén lett kilenc éves hazánk legnagyobb torrentoldala az nCore, mely 600 ezer felhasználóval rendelkezik és nemrég indította el saját facebook profilját. Október végén pedig kiderült, hogy az oldalról legálisan lesz letölthető a Fekete leves című gengsztervígjáték, melyet maguk az alkotók osztanak meg. "A Fekete leves eleve a Vajna-féle Filmalap támogatása nélkül, közösségi finanszírozásban készült."-olvasható az Index-en. Ráadásul ebben az esetben közösség alatt magát a stábot kell érteni. Novák Erik író-rendező szerint a mozis nézőknél (5000 fő) többen lehetnek kíváncsiak a filmre. Az nCore-ra való feltöltés ötlete a rendező 23 éves fiától származik, aki úgy vélte ott biztosan több mint 5000 letöltést produkálna.
Október közepén Richard Plepler, az HBO vezérigazgatója bejelentette, hogy 2015-től a kábelcsatorna digitálisan, tévés előfizetés nélkül is elérhető lesz. Ez egy igen nagy horderejű bejelentés volt, hisz az HBO a jelenlegi rendszer pártfogója. Plepler úgy véli közel 10 millió olyan potenciális fogyasztó van, aki hajlandó volna fizetni az HBO-ért, ha más csatornákra nem kell előfizetnie egy kábeltévé csomag részeként. Valószínűleg a befektetők gyakorolta nyomás miatt döntött most úgy Plepler és a Time Warner, hogy megpróbálnak még több hasznot hajtani az HBO-val. Valamint így esélyük lesz lépést tartani a népszerű Netflix-el.
Hazánk torrentkánaánja
Tavaly lépett hatályba az új Btk., mely kapcsán idén a NAV fokozott intézkedésekbe kezdett a torrentezőkkel szemben. Már több eljárás is indult ilyen ügyekben, az egyik híresebb az ez év júliusi házkutatás. Az illegális megosztókat "szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok" megsértése miatt akár 10 évig terjedő börtönbüntetésre is ítélhetik. Viszont a Btk. alapján nem bűncselekmény az otthoni letöltés, persze csak akkor ha ez nem irányul jövedelemszerzésre. Azonban a szerzői jogi törvény alapján minden feltöltés engedélyköteles. Felmerülhet tehát a kérdés, hogy aki letölt egy fájlt és tovább osztja a torrentprogramjával az már bűncselekménynek számít-e? Jelenleg hazánkban még nem, azonban érdemes figyelni.
nCore mint filmforgalmazó
Idén lett kilenc éves hazánk legnagyobb torrentoldala az nCore, mely 600 ezer felhasználóval rendelkezik és nemrég indította el saját facebook profilját. Október végén pedig kiderült, hogy az oldalról legálisan lesz letölthető a Fekete leves című gengsztervígjáték, melyet maguk az alkotók osztanak meg. "A Fekete leves eleve a Vajna-féle Filmalap támogatása nélkül, közösségi finanszírozásban készült."-olvasható az Index-en. Ráadásul ebben az esetben közösség alatt magát a stábot kell érteni. Novák Erik író-rendező szerint a mozis nézőknél (5000 fő) többen lehetnek kíváncsiak a filmre. Az nCore-ra való feltöltés ötlete a rendező 23 éves fiától származik, aki úgy vélte ott biztosan több mint 5000 letöltést produkálna.
Az nCore Media új ötlete abban áll, hogy a szponzorát torrentekben reklámlehetőségeket biztosít a cégeknek főleg azon felhasználók elérése céljából, akiknek már megváltoztak a médiafogyasztási szokásaik, és a reklámozók számára is nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem elérhetők. "35 év alatti, moziba maximum évi egy-két blockbustert megnéző, hardcore sorozat-, konzoljáték-, és/vagy pornófüggő, a tévé és a print média helyett a netről tájékozódó, adblockert előszeretettel használó, spórolós férfiak."- írja az Index
Amennyiben a Fekete levesnél beválik a recept, az nCore 2015-ben a Vágvölgyi B. András '56-os mozijával, a Kolorádó Kiddel folytatná a legálisan letölthető magyar filmek sorát. Valamint még másik 18 magyar filmet is szeretnének megszerezni a portfóliójukba.
Digitalizálni, vagy nem digitalizálni?
Hazánkban már kimozdult az e-könyvkiadás a „nem digitalizálom, mert kalózkézre kerül” nyomsávról, ám még rengeteg kihívás vár rá. A Digitális tartalmak megjelenésével térhódításnak indultak az illegális letöltések is, melyeket sem a zene-, sem a filmipar nem tudott megakadályozni, sőt a könyvpiac számára is szem előtt tartott kérdéssé vált. Hazánk kiadóinak és szerzőinek bizonytalansága ezen a téren, nem ellehetetlenítette a hazai e-könyvbeszerzést, inkább az illegális mederbe terelte. Ebben a bejegyzésben igyekszem bemutatni a magyar e-könyvkalózkodást és a kiadók lehetőségeit.
„A kiadók attól féltek, hogy ha kiadják a könyveiket digitálisan, akkor másnap már illegálisan is elérhető lesz, közben a gyakorlat azt mutatta, hogy éppen ellenkezőleg: ha nem jelentetik meg legálisan, sokkal könnyebben jelenik meg illegálisan”-fogalmazta meg a hazai helyzetet Csordás Attila, az e-könyv Magyarország Kft. ügyvezetője. Ezt a TÁRKI idén tavasszal végzett felmérése is alátámasztja. A magyarok e-könyvolvasási szokásaival foglalkozó felmérést a Könyvfesztiválon végezték el. A válaszadások alapján az e-könyvolvasók harmada úgy nyilatkozott, hogy nem fér hozzá elektronikus formában azokhoz a könyvekhez amelyeket elolvasna, mert azok csak nyomtatott formában léteznek.
Problémák:
1. A kínálat szűkössége
2. Az e-könyv magas ára és a fogyasztó elvárása
3. A digitális tartalmak terjedésének megállíthatatlansága
„A könyvkalózkodás hosszú és fájdalmas munka. Mi, Magyarországon rengeteg időt fecséreltünk el azzal, hogy több tízezer címet bedigitalizáltunk kiadói források nélkül. Ez egyszerű pocsékolás” – vallja Dworkyll. Lehetséges megoldásnak a kényelmes és személyre szabott vásárlásban látja. Csorda Attila is hasonlóan vélekedik és két külföldi, fix havidíjas konstrukcióval példázik. Az egyik a Netflix, mely már forradalmasította a tévézés és az Amazon által nemrégiben útjára indított Kindle Unlimited szolgáltatás, melyben havi 9,99 dollárért 700 ezer cím között válogathat az előfizető. Másik megoldás lehet az illegális tartalmak visszaszorítására, ha arcot társítunk a kiadókhoz vagy szerzőkhöz, mert így a felhasználó tudja kit lop meg. Alcser Norbert véleménye szerint a kiadóknak és szerzőknek reklámfelületként kellene használniuk az illegális felületeket. Például feltölthetnének egy művet vagy egy mű részletet, esetlegesen egy sorozat első részét, hogy ezzel hirdessék azt.
Végső soron
Az internet felhasználók tudatába már beépült az a gondolat, hogy a világháló minden tartalma ingyenes és legális, még akkor is ha ez nem így van. Egy ingyen letölthető tartalmat ugyan úgy fenntartással kell kezelnünk, mint azokat a "tényszerűségeket" melyeket keresés közben találunk, hisz egy ekkora adatmennyiséget, mint az internet lehetetlenség ellenőrizni és hitelesíteni. Valószínűleg mindig is lesznek hitelesített tartalmak és ugyan úgy kalóz tartalmak is, ahogy a "Deep web" sem tűnt el, csak nehezen elérhető.
Mi lehet megoldás a szerzői jogok kérdésére? Sokan úgy gondolják a felhasználók kényelmességét kell megragadni és azzal kell őket rávezetni a legális tartalmakra, mint a Spotify ajánlásai vagy a Netflix csomagjai. Azonban eddigi tapasztalataim szerint ezek sem képesek maradéktalanul megoldást nyújtani erre a kérdésre. Szerintem még várnunk kell arra a megoldásra mely lehetővé teszi a szerzői jogok védelmét ebben az új helyzetben, ahogy könyvek megjelenésekor is ki kellet forrnia.
„A könyvkalózkodás hosszú és fájdalmas munka. Mi, Magyarországon rengeteg időt fecséreltünk el azzal, hogy több tízezer címet bedigitalizáltunk kiadói források nélkül. Ez egyszerű pocsékolás” – vallja Dworkyll. Lehetséges megoldásnak a kényelmes és személyre szabott vásárlásban látja. Csorda Attila is hasonlóan vélekedik és két külföldi, fix havidíjas konstrukcióval példázik. Az egyik a Netflix, mely már forradalmasította a tévézés és az Amazon által nemrégiben útjára indított Kindle Unlimited szolgáltatás, melyben havi 9,99 dollárért 700 ezer cím között válogathat az előfizető. Másik megoldás lehet az illegális tartalmak visszaszorítására, ha arcot társítunk a kiadókhoz vagy szerzőkhöz, mert így a felhasználó tudja kit lop meg. Alcser Norbert véleménye szerint a kiadóknak és szerzőknek reklámfelületként kellene használniuk az illegális felületeket. Például feltölthetnének egy művet vagy egy mű részletet, esetlegesen egy sorozat első részét, hogy ezzel hirdessék azt.
Végső soron
Az internet felhasználók tudatába már beépült az a gondolat, hogy a világháló minden tartalma ingyenes és legális, még akkor is ha ez nem így van. Egy ingyen letölthető tartalmat ugyan úgy fenntartással kell kezelnünk, mint azokat a "tényszerűségeket" melyeket keresés közben találunk, hisz egy ekkora adatmennyiséget, mint az internet lehetetlenség ellenőrizni és hitelesíteni. Valószínűleg mindig is lesznek hitelesített tartalmak és ugyan úgy kalóz tartalmak is, ahogy a "Deep web" sem tűnt el, csak nehezen elérhető.
Mi lehet megoldás a szerzői jogok kérdésére? Sokan úgy gondolják a felhasználók kényelmességét kell megragadni és azzal kell őket rávezetni a legális tartalmakra, mint a Spotify ajánlásai vagy a Netflix csomagjai. Azonban eddigi tapasztalataim szerint ezek sem képesek maradéktalanul megoldást nyújtani erre a kérdésre. Szerintem még várnunk kell arra a megoldásra mely lehetővé teszi a szerzői jogok védelmét ebben az új helyzetben, ahogy könyvek megjelenésekor is ki kellet forrnia.
Felhasznált cikkek:
Semmi sem használ a kalózok ellen
Nem jött be a Pirate Bay blokkolása
10 millió torrentnél jár a Pirate Bay
Letartóztatták a Pirate Bay egyik alapítóját
Nem jött be a Pirate Bay blokkolása
10 millió torrentnél jár a Pirate Bay
Letartóztatták a Pirate Bay egyik alapítóját
A Spotify tudja, mit akarunk hallgatni
Mindent, de mindent tudunk rólad
Okostelefon? Okosóra? Minek, ha van ilyen eszköz
Mindent, de mindent tudunk rólad
Okostelefon? Okosóra? Minek, ha van ilyen eszköz
Torrentezők, rettegjetek?
Nem illegális magyar filmeket torrentezni
Miért nem robban be az e-könyvpiac?
Nem illegális magyar filmeket torrentezni
Miért nem robban be az e-könyvpiac?
Képek forrásai:
A Piratebay logója
A Tomorrow's Modern Boxes borítója
A Spotify logója
Az HBO logója
A Fekete leves plakátja
A 2014-es könyvfesztivál meghívója
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése