Az elpártolás okai elég egyértelműek: az idősebb korosztályok, vagyis a tinédzserek szülei, nagyszülei is egyre nagyobb számban jelennek meg Facebookon, így érthető, hogy a fiatalabbak olyan szolgáltatás felé veszik az irányt, ahova még kevésbé ér el a felnőttek keze. Ez egyébként már nem is az első olyan elemzés, amely a cég felhasználói bázisának öregedését mutatja, de Mark Zuckerberg vezérigazgató szkeptikusan fogadja ezeket a híreket. A saját adataink alapján ez egyszerűen nem igaz – mondta még tavaly nyáron, hozzátéve, hogy ha ebben a korosztályban valóban nem növekszik a felhasználóik száma, az azért lehet, mert már egyébként is annyira elerjedtek a tinédzserek körében, hogy nincs hova nőniük.
Ezt tudja a Vent, a panaszkodós-dühöngős közösségi szolgáltatás - SocialDaily Magyarország socialdaily.com
Az alkalmazás maga rém egyszerű: ki kell választanunk egy listáról, hogy milyen hangulatunk van, (ideges, dühös, zaklatott, nyugodt, stb.) majd kifejthetjük részletesebben, mi nyomja a szívünket. Természetesen lehetőségünk van arra is, hogy a többiek kifakadásait olvasgassuk, sőt, kategóriánként, hangulat alapján is böngészhetünk a bejegyzések között. Az alkalmazás felépítése egyébként leginkább a Twitterre emlékeztet: ugyanúgy követhetjük a kedvenc felhasználóinkat, és ugyanúgy kommentelhetjük, lájkolhatjuk a bejegyzéseiket. A Vent nem az első - és valószínűleg nem is az utolsó - olyan szolgáltatás, ahol név nélkül, kockázatmentesen vállalhatjuk a véleményünket olyasmiről, amiről mondjuk Facebookon nem szívesen posztolnánk: a Whisper, a Secret és az Awkward nevű alkalmazások lényegében majdnem ugyanezt a funkciót látják el.
„Mi a ****-ért létezik a Google ?” – kifakadt a Google volt UX designere - SocialDaily Magyarország socialdaily.com
Az egykori Google fejlesztő szerint azért igazán szomorú a helyzet, mert a Google+ nem annak indult, amivé vált. Szerinte a Google terméke egy alternatíva lehetett volna a közösségi oldalak világában, egy olyan online partner a felhasználók számára, ahol mindenki megtalálhat minden online szolgáltatást, amit csak szeretne. Ehelyett azonban az egész egy magát kicsit másként bemutató, azonban valójában csak a Facebook sikerét irigylő, és másolni próbáló, lassacskán pedig elhaló termékről beszélünk.
„Egyértelmű, hogy a Facebook és a Twitter nem kínál olyan fogyasztói elérést a hirdetők számára, amilyet a marketingvezetők szeretnének – írta a tanulmányban Nate Elliott, a Forrester alelnöke. – Ennek ellenére a legtöbb márka továbbra is ezeket az oldalakat használja közösségi kommunikációja legfontosabb felületeként – és ezzel komoly anyagi, technológiai és emberi erőforrásokat pazarol el.”
A kisebb vállalatok képessé válhatnak arra, hogy nemzetközi ügyfél-adatbázisokon alapuló multinacionális ellátási láncokat alakítsanak ki, amivel úgynevezett "mikromultikká" válhatnak - áll az EIU tanulmányában. Az internet előretörése ugyan néhány iparágon (például zeneiparon és a könyvértékesítésen) igen keményen elverte a port az elmúlt években, mivel könnyen hozzáférhetővé tette termékeiket, ám egyúttal reményt is adhat kisebb vállalkozásoknak, hiszen kinyitja előttük a nagyvilágot mint piacot.
Egyszerre történik mozgás a globális médiatérben, a fizikai térben, a földrajzi és kulturális terek kontextusában. Sokan lépnek fel az internet miatti elidegenedés kapcsán, ám ha ebből a perspektívából vizsgáljuk az interperszonális kapcsolatokat, akkor pont az ellenkezőjét vehetjük észre: az állandó online jelenléttel egy percre sem veszítjük szem elől barátainkat és folyamatos kölcsönhatásban lehetünk. Eközben altruizmust is megfigyelhetünk: ez a mobil nemzedék fordulatot hoz a tudásmegosztás vonatkozásában. Az egyedi tartalomteremtéssel létrehozta saját elnevezését a „produsert” (producer, alkotó és a user, felhasználó szóból).
Egy kifejezetten a munkahelyi elvárásoknak megfelelő, a közös munkát csetprogrammal, egyidejűleg több dolgozó által szerkeszthető dokumentummal, belső levelezéssel és tárhelyszolgáltatással segítő megoldás azonban áttörheti ezt az ellenállást, és ez komoly felhasználóiszám- és bevételgyarapodást hozhat a Facebooknak
a bandák, melyek jelenlétüket korábban az utcai graffitik szintjén tudták érzékeltetni, folyamatosan felhasználják az internet adta lehetőségeket önmaguk reklámozására. A tagok gyakran használják a Youtube és a Facebook felületeit vagy saját weboldalakat üzemeltetnek, ahová rendszeresen töltenek fel képeket és videókat, amelyeken jól láthatóak a banda szimbólumai. A bűnüldözők gyakran találkoznak valóban profin elkészített reklámokkal, de a bandák tevékenységét dokumentáló posztokkal is. A riválisok pedig gyakran üzengetnek egymásnak kommentekkel, amelyek sokszor vezetnek fizikai erőszakhoz is.
Ma indult Budapesten az Uber, és érthető a taxisok rettegése: felébe-kétharmadába fog kerülni, mint a 2013 szeptembere óta érvényes rögzített hatósági taxiár.
Az egész rendszer pofonegyszerűen működik: ahelyett, hogy egy céget hívnánk fel, hogy küldjenek egy autót, az okostelefonos applikáció segítségével választhatsz egyet a közeledben lévő regisztrált sofőrök közül. Ők nem mind profi sofőrök, bárki regisztrálhat, akinek van autója és szívesen szállítana embereket. Az árak is aszerint alakulnak, hogy milyen autót és milyen sofőrt kértél. Persze azért jellemzően olcsóbbak, mintha hagyományos taxival utaznánk. Az utazás végén pedig mind a sofőrök, mind az utasok kölcsönösen értékelik egymást a rendszerben, ezzel szűrve ki az alkalmatlan szolgáltatókat és felhasználókat. Közvetlen, készpénzes fizetés nincs az út végén, a díjat a bankkártyánkról vonják le. Nyolcvan százalék megy a sofőrnek, húsz az Ubernek.
Gyakorlatilag megsaccolni is lehetetlen a közösségi gazdaság erejét és volumenét, hiszen napról napra változik, gyarapodik a spektrum, új és izgalmas ötletek jelennek meg (mások pedig eltűnnek), de a siker egyik kulcsa állandó: a bizalom, ami nélkül lehetetlen áttörést elérni. A nagymenőket (legyen az az Airbnb, a Kickstarter vagy az Uber) már nagyon sokan ismerik és használják, mai posztunkban olyanokat mutatunk be, akik talán még nem ilyen híresek, de gyorsan azok lehetnek.
Könnyebb lesz leiratkozni a felhasználókról konkrét üzenetnél is, csak a kiírás tetejére kell kattintani. A hírfolyamot alakító algoritmusról továbbra sem árul el túl sok konkrétumot a vállalat, azt mondják, az számít a legtöbbet, kinél kommentelünk, kinek a dolgait lájkoljuk, egyébként pedig több mint százezer dolgot vesznek figyelembe az összeállításnál.
A közösségi hálón mutatott viselkedés egyaránt meghatározza mások hozzáállását a felhasználóhoz, és megmutatja azt is, hogy a felhasználó saját magához hogyan viszonyul. Bár a felhasználó azt gondolhatja, megosztásaival az általa elérni kívánt hatásokat váltja ki, a valóság teljesen más lehet. Ezt a tényt aztán teljesen természetesen kihasználják a cégek munkaerő-toborzásuk során, azaz a HR-es kolléga nemritkán tüzetesen ellenőrzi a jelentkező Facebook profilját, hogy előzetes információkat nyerjen a jelöltről. Íme néhány dolog, ami a Forbes újságírója, Amy Morin (egyébként pszichoterapeuta) szerint egyértelműen látszik a felhasználó fiókját és interakcióit megvizsgálva:
ma már a közösségi média az új álláspiac, és ez a jövőben egyre inkább így lesz. Tavaly a toborzási tevékenység több mint fele (53 százaléka) már az interneten zajlott, ezen belül is elsősorban a közösségi médián keresztül. Idén várhatóan ez az arány tovább növekszik, 61 százalékra. Konkrétan tízből hét toborzó azt nyilatkozta, hogy használja a közösségi médiát a HR tevékenységek ellátásához, és tízből öt álláskereső szintén arról számolt be, hogy a közösségi médián keresztül is keres álláslehetőségeket.
Azzal párhuzamosan, ahogy korlátozta a török kormány a véleményszabadságot az országban, úgy kezdett el egyre fontosabb szerepet betölteni a közösségi média mindazok számára, akik követni akarták, mi is történik valójában az országban.
The Anatomy of a Perfect Facebook Post bufferapp.com
A Buddy Media study of 100 top on Facebook found that 40 characters or fewer receives the most engagement on average (it also happens that these ultra short posts are the least frequent types of posts on Facebook). Other studies have confirmed the “shorter is better” maxim. BlitzLocal studied 11,000 Facebook pages and found that engagement increased as posts got shorter. Track Social noticed the same effect in its study: So-called “tiny” posts of zero to 70 characters saw the most likes, comments, and responses.
A közösségi megosztás művészete - SocialDaily Magyarország socialdaily.com
Mindenképpen érdemes támaszkodni a fent említett kutatás alapvető megállapításaira: Építeni kell arra, hogy a felhasználók motiváltak a másokkal való kapcsolatfelvételre. Ebből következik, hogy szívesen osztják meg anyagaidat, ha azok (szerintük) megosztásra érdemesek. Nem ilyenek a termék- és márkaismertetők. Közönséged számára megbízhatóvá, hitelessé kell válnod, hogy szívesen megosszák anyagaidat. (Ez nem megy egyik napról a másikra.) Mondandód leegyszerűsítésével ösztönözd a megosztást. A komplikált üzeneteket összezagyválják, vagy egyszerűen átugorják az emberek. (Erre a politikusok már régen rájöttek.)
The Psychology of Sharing There has been an abundance of research on social media, but to date, no one has asked in a comprehensive way: why do people share? The Psychology of Sharing reveals groundbreaking research that fills this knowledge gap. This study uncovers: Primary motivations for sharing Six sharing personas Essential steps for marketers aiming to get their content shared Impact of sharing on Information Management Cycle of sharing Enduring role of e-mail in the age of social media
Komolyabb összegekbe, durvább esetben akár letöltendő börtönévekbe kerülhet, ha valaki netezés közben átlépi a törvényesség néha nem is túl egyértelmű határait. Facebook, Youtube, kommentelés, mémgyártás: a büntetőjogi oldalról Szabó Juditot, a Budapest Környéki Törvényszék Büntető Kollégiumának vezető-helyettesét, a polgári jogi buktatókról Kiss Mártát, a BKT Polgári Kollégiumának vezetőjét kérdeztük.
a Facebookonnak egyetlen olyan riválisa maradt, amely legalább 1 százalékot tudhat magáénak az internetes forgalomból. Ez pedig a Pinterest, amelynek valamivel több mint 5 százalékos adata fantasztikus, hiszen a képmegosztó szolgáltatást sokan nem is ismerik. De akkor hogyan lehet ez? A válasz egyszerű: aki használja, rengeteg időt töt el rajta, a nők körében különösen népszerű. Míg a Facebook több mint egy milliárdos felhasználói bázissal érte el a 20 százalkot, ennek a negyedéhez a Pinterestnek elég volt 70 millió aktív felhasználó, ami azért nem kis teljesítmény.
A Harvard pszichológusai ugyanis megállapították, hogy bármilyen menőnek is tűnnek a különleges élmények, a társas életben elég nagy árat kell fizetni értük. Amikor ugyanis dumálunk valakivel, a beszélgetéseink fókuszában közös dolgok állnak, olyanok, amikről mindkét félnek megvan a véleménye, amik mindenkiben sajátos érzéseket keltenek, és itt teljesen mindegy, hogy egy könyvről, egy közös ismerősről vagy éppen a vallásról van szó. Amikor viszont olyan dolgokról beszélünk, amihez csak az egyik fél tud hozzászólni, a felek között távolság kerekedik, elvész a közös pont. (Ez nyilván nem igaz azokra a helyzetekre, amikor a másik tanít nekünk valamit, amikor olyan dologról mesél, amitől többek leszünk. De a „milyen volt a turistabuszról Párizs" pont nem ilyen.) A kutatók szerint ráadásul a különleges élmények megosztása nemcsak távolságot, de irigységet is szülhet, ami meg aztán végképp elszigeteli a beszélőt társaitól.
Jelentős médiavisszhangot keltett a Pew Research hírfogyasztásról szóló tavalyi kutatása, mely szerint az amerikaiak egyharmadának információigényét bőségesen kielégítik a hírfolyamon fel-felbukkanó hírek. Az intézet legfrissebb, 2014-as adatai nem tartogattak túl sok meglepetést: ahogy azt sejteni lehetett, csak még tovább növekedett a Facebook és úgy általában a közösségi oldalak szerepe ezen a területen is. A kutatásban összesen 2901 amerikai médiafogyasztási szokásait vizsgálták meg. A megszólaltatottak 49%-a legalább heti rendszerességgel néz hírműsorokat a helyi tévécsatornákon, 48%-uk pedig a Facebookról tájékozódik, lehagyva ezzel az olyan országos tévécsatornákat, mint amilyen mondjuk a CNN vagy a Fox News.
Túl sok boldog fotót posztolsz magadról? Egyre kevesebb lesz a barátod... - SocialDaily Magyarország socialdaily.com
Korábbi cikkeinkben szó esett már arról, hogy a Facebook-használat csökkentheti az önbecsülést, és sajnos az idővonal görgetése nemkevés negatív érzést kelthet a felhasználóban. Egy birminghami egyetem kutatói már tavaly megállapították, hogy a túlzásba vitt szelfizés a baráti kapcsolatok rovására mehet, egy, a napokban nyilvánosságra hozott tanulmány pedig most arra is fényt derített, hogy a túl sok, a nyaralás felejthetetlen pillanatairól szóló megosztás is kockára teheti a felhasználó személyes kapcsolatait.
How to Use Social Media at Work Without Losing Focus thenextweb.com
Often, social media teams will ask employees to share content on social media. But people aren’t always sure where to get started. They might be nervous about making a mistake or saying the wrong thing in a public forum. That’s why it’s important to create an official social media policy for employees—one that gives team members enough flexibility to express themselves, with clear guidelines for best practices.
Néhány Snapchat-felhasználó nem kívánt meglepetésre ébredt: nagyjából 13 gigabájtnyi privát Snapchat-fotó kering a 4chanen, a jelenségnek már neve is van, a fappening után szabadon a Snappening. A Snapchatnek már korábban is voltak biztonsági problémái, akkor kiderült, hogy az elvileg eltűnő képek igazából megmaradtak. Most viszont nem ők a hibásak, hanem másik alkalmazás, ami katalógusba gyűjtötte a fotókat, amik egyébként törlődtek volna. A felhasználók azt hitték, hogy a megmaradó képeket csak ez az alkalmazás és a Snapchat-programozók láthatják, azok most kiszivárogtak a webre. Egyelőre nem tudni, pontosan hogyan, de az biztos, hogy a Snapsaved.com most már nem működik.
A közösségi oldalak akkor is gyűjthetik az adataidat, ha nem is regisztráltál rájuk - SocialDaily Magyarország socialdaily.com
A Facebook szóvivője egy korábbi hasonló jellegű kutatás kapcsán elmondta, hogy a cég nem készít árnyékprofilokat vagy árnyékfiókokat a nem regisztrált felhasználókról, és ezt Írország adatvédelmi biztosa is megerősítette egy 2011-es vizsgálatot követően. Ennek ellenére köztudott dolog, hogy a cég igenis elraktároz bizonyos adatokat, például abban az esetben, ha egy Facebook felhasználó beimportálja a kontaktlistáját.
Facebook's Secret Success? Our Psychological Addiction thenextweb.com
We may originally register on Facebook in order to be connected to our friends but, without realizing it, the site becomes an addictive habit because we discover that it provides us with subconscious psychological rewards. Over time, this loop becomes more and more automatic as it is imprinted in our neural pathways.
A Facebook 2011-ben levezényelte a világ legnagyobb pszichológiai kísérletét, amiben nagyjából 1 millió felhasználó falát rendezték át, hogy megtudják, hogyan befolyásolják a pozitív és negatív posztok a felhasználók hangulatát. Erről a kísérletről azonban csak két évvel később szóltak. Annak ellenére, hogy a kutatásban résztvevő felhasználók aránya a Facebook teljes felhasználószámához képest nagyon kicsi, a bejelentést óriási felháborodás követte. Nem is csak azért mert kísérleti nyulaknak használták a felhasználókat, de azért is, mert a kísérletnek épp az volt az eredménye, hogy a Facebook képes befolyásolni a felhasználók hangulatát azzal, hogy hogyan válogatja a falukra a híreket.
A józan ész azt sikítja, itt bizony eszement módon fújódik a lufi a sharing economy köré. A korán ébredő, szerencsésen befutott sharingeconomy-cégek ugyanolyanok, mint azok, akik elől éppen a levegőt szívják el, csak hatékonyabbak. Utóbbi persze alapvetően nem baj. Sőt. Az, hogy egy termék a gyártó - importőr - exportőr - disztribútor - nagyker - kisker lánc helyett közvetlenül jut el a vevőig, és nem teszi rá az árára minden szereplő a maga nyereségét, mindenképpen jó dolog. Valahol ez az egész online kereskedelem óriási előnye, az internet, mint közvetítő közeg kiváltja azokat a szereplőket, akik nem csinálnak mást, mind megvesznek dolgokat X pénzért, aztán eladják X+Y-ért.Sharing economy a zenészt a zenevásárlóval összekötő iTunes, a programozót a programot vásárlóval összehozó App Store-ok, a vállalkozót és a mikrobefektetőt összeboronáló Kickstarter is. Innen üzenjük Orbán Viktornak, hogy ha a borzalmas, ötvenes éveket idéző hangulatú “munkaalapú társadalom” helyett azt mondaná, sharing economy, sokkal jobban jönne ki a dologból pr-ilag, miközben nagyjából ugyanarról lenne szó.
5 millió magyar facebookozó! - SocialDaily Magyarország socialdaily.com
Immár a hazai populációnak több mint a fele beregisztrált a Facebookra. Az elmúlt hónapokban lassan emelkedett az új felhasználók száma, ám a friss adatok alapján elérte Magyarország az 5 millió felhasználót, és ezzel világviszonylatban a 44. legtöbb felhasználóval rendelkező ország lett. A SocialDaily statisztikájából további érdekes adatok is kiderülnek, többek között az, hogy a magyarországi felhasználók 52%-a nő, több mint 23%-a 25-35 év közötti és 13% adta meg családi állapotának azt, hogy egyedülálló.
Általános tévhit, hogy elég leprogramozni egy szép mobilappot, és máris dől a pénz. Fel kell ismerni, hogy nem az app a termék, az csupán egy távirányító, amivel össze lehet kötni a szolgáltatókat és a vevőket. A valódi érték teljesen offline: az Airbnb esetében a rendezett lakás, amit kiadnak, az Ubernél a tiszta autó és a normális sofőr, a Rukkolánál a könyv, ami még nincs rongyosra olvasva, sem összefirkálva. Arra kell sok pénz, hogy több ezer eladót és több százezer vevőt meggyőzzenek, érdemes csatlakozni és náluk maradni. Emellett még azt is meg kell oldani, hogy a rendszereiken csak minőségi szolgáltatások áramoljanak át.
A friss híreket posztoló oldalaknak kedvez a Facebook megújuló algoritmusa - SocialDaily Magyarország socialdaily.com
A hírfolyamon a jövőben lényegesen gyorsabban jelennek majd meg az éppen aktuális tartalmak. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy ha amikor egy ismerősünk vagy egy lájkolt oldal valami olyasmiről posztol, amiről az adott pillanatban a felhasználók tömegesen beszélnek, akkor az nagyobb valószínűséggel bukkan fel a hírfolyamunk tetején. A korai teszteredmények azt mutatták, hogy az ilyen jellegű posztok 6 százalékkal több felhasználói aktivitást generáltak. Számítani fog az is, hogy mikor érkeznek a kommentek és a lájkok A Facebook algoritmusa mindeddig csak azt vette figyelembe, hogy az adott posztra hány lájk, hozzászólás vagy megosztás érkezett, mostantól azonban az is számítani fog, hogy mikor érkeznek ezek a felhasználói aktivitások. Ha a bejegyzésre már közvetlenül a kiposztolás után sok reakció érkezik, az vélhetően friss és aktuális, ezért a poszt előkelőbb helyen jelenik meg a hírfolyamunkon.
Néhány ezer ember ugyan cserélget könyveket a Rukkolán, meg lehet hallani arról is, hogy valaki ismer olyan embert, aki látott már valakit, aki adott már pénzt egy jó ötletre a Kickstarteren, de hiába nyomja tévéreklámban a legnagyobb hazai mobilszolgáltató is, az autómegosztásról eddig leginkább csak annyit lehetett hallani, hogy előre tüntettek az Uber ellen a budapesti taxisok. Az Uber összeköti a keresletet és a kínálatot: azokat, akik utaznának, és azokat, akik amúgy is éppen arra tartanak.Az Uber ugyan még nincs Magyarországon, de itt a Wundercar, a kisebbik konkurens, ami Berlinből indult, a profilja ugyanaz, és a célja is: bevenni a túlszabályozott európai piacot. Az applikáció roppant egyszerű: rendelünk egy autót, megmondjuk, hogy merre megyünk, aztán várjuk a jelentkezőket. A lehetséges sofőrök keresztnevét, Facebook-profilképét és csillagokkal jelölt értékelését látjuk csak, ezek alapján kéne eldöntenünk, hogy akarjuk-e őket. Ez még akár mehet is, de sajnos később se tudun
Új internetes fórumon igyekszik elérni az olvasókat a kaposvári Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár. Legújabb kezdeményezésük, hogy megjelentek az ask.fm nevű közösségi oldalon. Ez egy négy éve indított, lettországi eredetű kezdeményezés, ahol a felhasználók kérdéseket tehetnek fel és válaszokat kaphatnak. Az érdeklődés anonim módon történik, a felelet csak regisztrációval lehetséges. A 37 nyelven elérhető közösségi oldalra egyetlen nap alatt 30 millió kérdés is felkerülhet. A megyei könyvtár nemrég regisztrált, azzal a nem titkolt céllal, hogy a névtelenség biztosításával olyan észrevételeket kapjanak az olvasóktól, melyeket esetleg nem osztanának meg személyesen a könyvtárosokkal, valamint igyekeznek elérni az oldalt elsősorban használó tizenéves korosztályt is.
a Facebook: háborút hirdetett a kattintásvadász címek ellen. A cégnek dolgozó kutatók, Khalid El-Arini és Joyce Tang azt írják, hogy a Facebook már dolgozik az olvasócsalogató címeket kiszűrő, illetve azokat alacsonyabb prioritással kezelő szoftveren.
Bezárja az Orkutot a Google – jelentette be az óriáscég. A végleges megszűnés szeptember 30-án jön el, de hétfőtől már nem lehet regisztrálni a közösségi hálón, amely főként Brazíliában és Indiában hódított. Három éve ezekben az országokban még nagyobb volt, mint a Facebook.
Ami a kutatásból egyértelműen látszik: nem elég, ha valakinek rengeteg felhasználója van, arra is szükség van, hogy ezek szoros kapcsolatban legyenek egymással. Az iWiW több mint másfél millió felhasználója és a közöttük lévő több tízmillió kapcsolat sem volt elég arra, hogy az oldal állja a Facebook ostromát.
néhány napja derült ki egy tanulmányból, hogy a Facebook még 2012-ben végrehajtott egy kísérletet, amelyben majdnem 700 000 felhasználója hírfolyamában manipulálta a negatív és pozitív szavakat tartalmazó bejegyzések arányát egy héten keresztül, hogy kiderüljön, hogyan hatnak a különböző érzelmi töltetű tartalmak a felhasználók saját posztjaira, vagyis hogy működik-e valamilyen „érzelmi fertőzés” a bejegyzéseken keresztül. A kísérlet eredményével kapcsolatban többen megjegyezték, hogy a manipuláció hatása elhanyagolható, hiszen bár kimutathatóan változtak a felhasználók érzelmi reakciói, a változás mindössze 0,1 százalékos volt. Ugyanakkor a Facebook hatalmas felhasználószáma és használati gyakorisága miatt ez a szám azt jelenti, hogy napi több százezer bejegyzést is érinthet a hírfolyam összeállítását végző algoritmus ilyen típusú változtatása.
A nyugati országokban vagy éppen Kínában, Japánban ennél is mélyebbre merészkednek a felvételiztetők: a fent említett két portál által kínált lehetőségeket maximálisan kihasználják, és az adatlapra feltöltött képeket is komoly vizsgálatoknak vetik alá, hosszas személyiségjellemzésbe kezdenek a tartalmak alapján, hogy minél szélesebb körű információhoz jussanak az álláskeresőről.
Összegyűjtöttük a legsúlyosabb bűncselekményeket, amiket egy internetfelhasználó elkövethet; ennek alapján legközelebb ön is tudni fogja, megossza-e ebédidőben azt az elgázolt macskás fotót a Facebookon. Íme a közösségi média 7 fő bűne.
"Szerénytelenség nélkül mondhatom talán, hogy a Datemyschool fejlesztőcsapata a Google fejlesztői színvonalával vetekszik, és mi képesek és hajlandóak vagyunk gyorsan változni, kockázatokat vállalni. A randi iparágban gyakorlatilag csak maroknyi, 5-6 start-up nőtt meg, és élte túl az elmúlt 3-4 évet - mi vagyunk az egyik, és gyorsan növünk".
A Facebook posztok nagy részét akár egy alsós is megfogalmazhatta volna - SocialDaily Magyarország socialdaily.com
A TrackMaven 5804 Facebook oldal 1 578 006 posztját elemezte az úgynevezett Flesch-féle olvashatósági képlet segítségével, amely egy száz pontos skálán osztályozza a szöveget. Minél magasabb ez az érték, annál könnyebben értelmezhető a szöveg – miheztartás végett egy átlagos Reader's Digest lapszám olvashatósági indexe 65, a Time-é hozzávetőleg 52, egy átlagos nyolcadikos pedig gond nélkül megért egy 60-70 Flesch-pontos szöveget. Persze a márkák jól felfogott érdeke a közérthetőség és valóban nem célszerű barokkos körmondatokba bonyolódni, de az eredmények azért elég mellbevágóak: az oldalak posztjainak 67,3 százaléka nem ugorja meg az ötödik osztályos diákoktól elvárható szövegalkotási szintet sem, és ami még ennél döbbenetesebb, hogy a bejegyzések 17,5 százalékát akár egy jobb képességű másodikos is megfogalmazhatta volna.
Index - Tech - Az internet királya index.hu
A statisztika szerint a Facebookon ma a legtöbbször két amerikai weboldal, a Buzzfeed és a Huffington Post cikkeit lájkolják, kommentelik és osztják meg az emberek. A legutóbbi adatok azt mutatják, hogy a két oldal tartalmait összesen havi 77 milliószor. Ugyanezen a listán a hagyományos média óriásai is ott vannak az élmezőnyben, de a számok hatalmas lemaradást mutatnak. A CNN és a Guardian havi 8 milliót tud, a New York Times 7-et, a BBC 5-öt, a Washington Post és a Time 3-at. A közösségi médiát nyomasztóan uraló két oldalt egy ember köti össze, aki mindkettő alapításánál ott volt. Úgy hívják, Jonah Peretti, és mellékesen ő találta ki a reblogolást még messze a Tumblr és a Twitter előtt. De ki ez az ember, és honnan tudja ennyire, mire bukik az internet népe?
http://s3.amazonaws.com/kpcbweb/files/85/Internet_Trends_2014_vFINAL_-_05_28_14-_PDF.pdf?1401286773 Az internetes üzenetküldés változóban van: ahelyett, hogy mindenkivel megosztanánk gondolatainkat a közösségi felületeken, inkább a barátainkkal beszélünk sokkal többet. Ez segítette elő a különböző appok növekedését is, a számok egész brutálisak. Az amerikában népszerű Snapchaten napi 1,2 milliárd üzenetet küldenek, az Vibert 100 millióan, a Whatsappot 400 millióan használják, utóbbit napi 50 milliárd üzenettel. Népszerű még a Line Japánban, a KakaoTalk Dél-Koreában és a Wechat Kínában, mindegyik szintén milliárdos napi üzenettel és milliós havi felhasználóval. A több célú webalkalmazásokból inkább alkalmazásokra váltunk: olyanokra, amik egyetlen dolgot tudnak, de azt nagyon jól. Erre példa az is, hogy a Facebooknak ma már külön üzenetküldője van, a fotózáshoz meg ott az Instagram.
már tucatnyi, kifejezetten a digitális hagyaték kezelésére szakosodott online szolgáltatás található az interneten, mint például az Entrustet vagy a Legacy Locker. Ami Magyarországot illeti, Veress Ágnes követően 2009-ben létrehozta a GyászPortált, mely elsősorban nem szolgáltatásokat kínál, hanem lelki segítséget, tanácsokat ad, de több ismert ember nekrológja is olvasható az emlékfalán.
A lájk sokkal inkább a szociális szimpátiát jelzi, és kevésbé azt, hogy mennyire tetszik az adott poszt tartalma. Magyarul: sok esetben az embert kedveled, és nem a bejegyzést. Kivételek persze vannak, és szó sincs arról, hogy nem kedveled a tartalmat is, de mindenki szívesebben osztja a lájkokat és gyakrabban kommentel olyan emberek bejegyzéseihez, akiket kedvel, vagy legalábbis szimpatikusak neki. A lájk virtuális törődés, vagy ha törődés nem is, legalább egy minimális odafigyelés vagy együttérzés. Egy baleset vagy katasztrófa hírét sem azért lájkolja senki, mert valóban tetszenének neki a történtek, hanem az együttérzés kinyilvánítása céljából. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen az interneten kívüli világ is épp így működik.
Gyásznap ez a magyar lakosságnak: 12 év után bezár az iWiW, az első magyar közösségi oldal, ami – az indulásával legalábbis – megelőzte a Facebookot is. A mai tinik már egyből a Facebookra regisztrálnak, és talán nem is mond nekik semmit az iWiW neve, de huszonéves kortól felfelé szinte mindenki jelen volt valamikor a magyar közösségi oldalon, még akkor is, ha ma már régóta csak a régi képeinket nézegetjük rajta, évente egyszer.
Tizenkét év után bezár az iWiW origo.hu
Az iWiW sikereinek csúcsán 4,7 millióan voltak az oldal tagjai, és mintegy félmilliárd ismeretséget jelöltek be egymás között. A Várady Zsolt ötletéből kialakított iWiW (amit ekkor még WiW-nek hívtak) a Facebooknál egy évvel korábban, 2002-ben indult, 2005 és 2010 között pedig Magyarország leglátogatottabb portálja volt. 2010 végére az iWiW-re és a Facebookra napi szinten már nagyjából ugyanannyi magyar felhasználó jelentkezett be. Ezt követően azonban a jóval nagyobb tőkével bíró rivális elhúzott a magyar hálózattól.
A 20 Day Stranger a Google Maps-ről, a Foursquare-ről és az Instagramról tud áthozni adatokat az alkalmazásba és soha nem ad annyira pontos képet az idegen fél tevékenységeiről, hogy pontosan lehessen tudni például a tartózkodási helyét vagy azt, hogy néz ki és mi a bankszámlaszáma. Ezektől függetlenül viszont körvonalakban láthatjuk milyen ételeket eszik, merre szórakozik és mivel üti ela szabadidejét. Diszkréten tehát mégis úgy közvetít egy ismeretlen életéről, hogy a végén talán kíváncsiak leszünk rá. Bár a kísérlet közben lehetetlen a kapcsolatfelvétel, a huszadik nap elteltével lehetőség van arra, hogy egyetlen üzenetet elküldjünk a másiknak. Így akár még az életben is haverok lehetünk.
a felmérésben résztvevők elsősorban a lényegtelen és felesleges állapotfrissítések miatt harapnak a leginkább: a válaszadók 64 százaléka törölt már ismerőst ilyen jellegű posztok miatt. 44 százalék valamilyen Facebookra nem való állapotfrissítés vagy tartalom miatt vált meg valakitől, 34 százaléknál pedig a túl sok megosztás miatt telt be a pohár. A válaszadók 26 százaléka vallotta be, hogy törölt már valakit politikával kapcsolatos bejegyzésért, de a tabutémák közt előkelő helyen szerepel a vallás, a szexizmus és a rasszizmus is.
Egy új párkapcsolatban pedig különösen érdemes vigyázni: sokan esnek abba a hibába, hogy a jelszócserével szeretnék megalapozni a bizalmat, amikor még nem is jött el az ideje. A bizalom nem az, hogy megadjuk egymásnak a jelszavainkat. Egy bizalomra épülő kapcsolatban nincs is szükség arra, hogy a felek tudják egymás jelszavát, és időről időre ellenőrizgessék a másikat, mert e nélkül is tudják, hogy párjuk hűséges. Képek: 1 2
Bevonás (engagement) A közösségi médiában csak akkor lehetsz sikeres, csak akkor tudsz mélyebb kapcsolatot kialakítani közönségeddel, ha érzik az emberek, hogy törődsz velük. Ma az „engagement” a varázsszó, ami bevonást, kötődést, elköteleződést jelent. A közösségi marketing (ami ma egyre nehezebben választható el a közösségi értékesítéstől) legfontosabb feladata, hogy ilyen kapcsolatot tudj kialakítani leendő vásárlóiddal.
érdemes megfontolni, hogy ezek közül a játszmák közül mi épp melyiket űzzük, és melyiknek estünk már áldozatul. A cikk írója 18 pontot szedett össze, mi 13 plusz egyben foglaltuk össze a rút tényeket a párkapcsolatok Facebook oldaláról:
Ha rákattintunk egy bizonyos fajta tartalomra, az nagyobb valószínűséggel fog újra megjelenni, mint a többi, ami viszont azt is jelenti, hogy megint csak valószínűbb, hogy legközelebb is ilyesmire kattintunk majd, és így tovább. Ezt az öngerjesztő spirált jellemezte úgy Pariser, hogy a szűrés által ígért „információs diéta” helyett „információs gyorskaját” kapunk, vagyis az első döntéseinkre alapozva, fokozatosan szigeteljük el saját magunkat a változatos tartalmaktól, egyfajta kulturális-ideológiai izolációt idézve ezzel elő.
A Facebook helyett mi akarjuk kontrollálni az üzenőfalunkat - SocialDaily Magyarország socialdaily.com
A Facebook olyan algoritmust készített, ami minden rezdülésünket, közösségi aktivitásunkat figyeli és ennek megfelelően jelenteti meg ismerőseink posztjait. Néha jól - néha kevésbé jól. A Facebook úgy tesz, mintha átlátszó lenne a tevékenysége, valójában azonban egy fekete dobozzal játszik. Időnként valamit vacakol a bemeneti oldalon, majd figyeli, milyen hangosan sikítanak a felhasználók. Aki legalább közepes intenzitással használja a Facebookot naponta tapasztalhatja, milyen kezdetleges ez a rendszer. Miközben felesleges, idegesítő, vagy kifejezetten kerülendő posztok jelennek meg, sokszor nyoma sincs azoknak a tartalmaknak, amiért a Facebookot használnánk. Ilyenkor persze jön a kézi vezérlés, lehet „hájdolni” az elrejtendő posztokat, kutatni a nem látott, de fontos bejegyzések után, esetleg az elmulasztott posztok közt keresgélni. Ezt azonban csak a legelszántabbak teszik meg. A többieknek azzal élnek, amit kapnak.Maga az alapelv jó, de a megvalósítás távolról sem tökéletes.
X, Y, Z: generációk a világháló vonzásában : Generációk közötti szolidaritás – Együtt a neten intergeneracio.hu
A mostani 20-30 évesek különleges helyet foglalnak el modern világunkban. Ők az információs kor gyermekei, együtt nőttek fel az internethasználat elterjedésével, megtanulták alkalmazását, aktív felhasználói lettek. Ellentmondásos korban születtek, és nem mindennapi körülmények között kell eligazodniuk, helyt állniuk a velük szemben támasztott sokféle követelmény közepette.
mik a tiltott tartalmak? Lájkvadászat (like-baiting). Ide tartozik minden olyan spam, ami elárasztja szinte mindenki hírfolyamát, és arra kéri a felhasználót, hogy ossza meg vagy lájkolja a tartalmat. Gyakran feltűnő tartalmak (frequently circulated content): ezek közös jellemzője, hogy gyakran szándékosan azért hozzák létre őket, hogy minél többen osszák meg. Értéknek álcázott szemét (spammy links): előfordult már önnel, hogy meg akart nyitni egy jópofának tűnő galériát, és valami köcsög oldalra irányították át, ami tele volt reklámokkal? A Facebook ezeknek akar keresztbe tenni.
Közösségi oldalak használata Magyarországon - 2014 psprovocative.com
Ezer magyar internetező megkérdezésével készült az a felmérés, mely azt vizsgálta, hogyan használjuk mostanában a közösségi portálokat. A legnagyobb látogatói körrel természetesen a Facebook rendelkezik, az internetező lakosság 85%-a regisztrált a portálon. A közösségi oldal magyar felhasználói lojálisak is: a megkérdezettek 83%-a havonta legalább egyszer belép a fiókjába, a tagok harmada pedig hetente többször bővíti saját tartalommal is a portált – mutatható ki a kutatásból, melyet a PS:PRovocative PR-ügynökség megbízásából az NRC piackutató végzett.
pár órával a kirohanás után már blokkolták is a Twittert az országban. Erdogan már korábban jelezte, hogy a helyhatósági választások után fel fog lépni a politikai ellenfelei által nagymértékben használt közösségi oldalak ellen, egyebek mellett a Facebook és a YouTube betiltásával fenyegetőzött. Később visszavett a fenyegetésekből, miután Abdullah Gül államfő nehezményezte a kirohanásait.
Ezer magyar internetező megkérdezésével készült az a felmérés, mely azt vizsgálta, hogyan használjuk mostanában a közösségi portálokat. A legnagyobb látogatói körrel természetesen a Facebook rendelkezik, az internetező lakosság 85%-a regisztrált a portálon.
Habár sokan kétségekkel fogadták, a Facebook iparági kezdeményezése halad előre az útján, és Mark Zuckerberg tegnap a meghatározó jelentőségű szakmai találkozón, a barcelonai Mobile World Congressen (MWC) bejelentette, hogy az internet.
A Facebook bejelentette, hogy 19 milliárd dollárért - az éves magyar GDP egyhatod-egyhetedéért! - felvásárolta a Whatsappot, az egyik legnépszerűbb mobil üzenetküldő szolgáltatást. Bár a techmogulok általában nagyvonalúan dobálóznak milliárdokkal és százmilliókkal, a vételár még ezzel a mércével is elképesztő. Hogy a Facebooknak az erősebb mobilos jelenlét, a képmegosztó szoftverek fölötti monopólium vagy a fenntartható növekedés miatt volt erre szüksége, még nem világos. Ahogy az sem, hogy ér-e bármilyen szolgáltatás 19 milliárd dollárt.
hogy egy cikket sokan osztanak meg a közösségi médiában, még nem következik, hogy a cikket sokan is olvassák.Schwartz szerint többféle magyarázat is lehetséges. A megosztások gyakrabban jönnek mobil eszközökről, ahol a felhasználók jellemzően kevesebbet töltenek az oldalakon. Az emberek általában jobban szeretnek boldog, vagy nosztalgikus tartalmakat megosztani. Sok cikk esetében a cím már minden lényeges információ tartalmaz, és az is lehet, hogy az emberek egyszerűen nem szeretnek hosszú cikkeket olvasni az interneten.A legkézenfekvőbb magyarázat viszont az, hogy egyszerűen úgy osztunk meg cikkeket, hogy nem olvassuk el őket. azok a felhasználók, akik nagyjából a cikkek negyedéig jutottak, nagyobb arányban osztották meg a tartalmat, mint azok, akik egyből továbbkattintottak, vagy azok, akik több időt töltöttek a cikk olvasásával. Az Upworthy adataiból ugyanakkor az is látszik, hogy a cikk végigolvasása után is nagyobb eséllyel osztanak meg egy cikket a felhasználók.
Ma már senki sem vonja kétségbe a közösségi média létjogosultságát a mindennapokban, sőt az üzleti életben sem: egy-egy cég vagy márka kedveltsége ezeken az oldalakon komoly értéket jelenthet. Ahogy mindennel, ezekkel a számokkal is igyekeznek trükközni, és mérhető üzleti előnyt szerezni. Mit jelent a valójában a népszerűség a YouTube-on vagy a Facebookon? Miért fontos, hogy Obamának több millió követője van a Twitteren?
Az identitásmenedzselés miatt? Amíg elég kicsi egy hálózat, addig leginkább néhány megbízható barátoddal kapcsolódsz össze, viszonylag kevés időt kell identitásmenedzsmentre költened. Ismered ezeknek az embereknek a gondolkodását, ha megosztasz egy erősebb viccet, nem kell attól tartanod, hogy megsértesz valakit. Amikor növekedésnek indul a hálózat, belépnek a munkatársak (olyanok is, akikkel nem szoktál eljárni ebédelni), a régi osztálytársak, a gyerek tanítónénije. Hirtelen elbizonytalanodsz, hogy megoszthatsz-e egy viccet, nem sértődik-e meg valaki egy képen, nem vezet-e felesleges konfliktusokhoz egy politikai link? Egyszer csak azt veszed észre, hogy egyre több az elküldés előtt törölt posztod, sőt, egyre gyakrabban cenzúrázod magad még mielőtt leírnál valamit.
A közösségi média használata új lehetőségekkel, ezzel együtt pedig új értelmezési tartománnyal bővíti a társadalmi feszültségek olyan megnyilvánulásait is, mint amilyenek a 2012-es budapesti diáktüntetések voltak. Ez látható akár az események mediális megjelenését átszövő, többszörös egyidejűségek és időeltolódások dinamikájában, akár a korábban elkülönülő fázisok (és az azokhoz használt csatornák) összeolvadásában vagy átstrukturálódásában, akár a kapcsolati háló felértékelődéséről – a médiahasználatban és -fogyasztásban egyaránt.
ez idén nyárra – Zuckerberg törvényének megfelelően – már 3000 lesz, vagyis minden tizedik megosztott link, sztori, kép, akármi kerül csak elénk. Óriási a zaj, és ez az egyre népszerűbb mobilos verziókon csak még kellemetlenebb. A Facebook erre azzal válaszol, hogy megpróbálja az értékes tartalmakat előnyben részesíteni. A nagy kérdés persze az, mi számít értékesnek. Zuckerbergék válasza erre az volt, hogy közösségi oldalból (vagyis hát amellett) személyre szabott hírlapot akarnak faragni az oldalból. Tömören: több újságcikk, kevesebb cuci kiscicás fotó és Coelho-bölcsesség. Az átlag facebookos üzenőfal tehát, ami öt éve a Farmville-lel és Coelho-idézetekkel, tavaly meg a 9Gag-gel és az Upworthyvel volt tele, jövőre olyan lesz, mint egy nagy lapszemle, a világsajtó színe-javával, amit az ember ismerősei, meg a Facebook algoritmusai válogatnak, szűrnek és ajánlanak. Micsoda véletlen: ez tökéletesen rímel arra a változásra, hogy az oldal közönsége felnő, zuhan a tinik és meredeken nő a diplomások száma a felhasználók között. Ez lesz a felnőtt-Facebook
A jelenség hátterében az EdgeRank nevű algoritmus áll.Az EdgeRank rangsorolja a bejegyzéseket, és csak a nekünk legérdekesebbnek ítélt posztokat jeleníti meg hírfolyamunkban. A rangsorolás a következő szempontok alapján történik: mennyire közeli ismerősünk a posztoló mennyire népszerű a poszt milyen régi Ez alapján előnnyel indul legjobb barátunk fél órája kirakott fényképe, amit rengetegen lájkolnak. A szűrés azt eredményezi, hogy a legnépszerűbb posztokkal lesz tele az üzenőfal: például esküvői fotókkal és kisbabákkal, ugyanis általában ezek kapják a legtöbb lájkot.
A botránynak az az oka, hogy az online tér sok szempontból másfajta viselkedést követel, mint amit a valós, ami offline életünkben megszoktunk. Amit viszont SENKI sem tanít meg nekünk. Nem pusztán arról van szó, hogy ami egyszer az internetre felkerült, azt onnan soha többet senki el nem tünteti, de a fiatalok sokszor túlzott bizalommal is fordulnak az internet közössége felé.
Az Angry Birds gyártója, a Rovio azt közölte, hogy nem volt tudomása arról, hogy az NSA és a GCHQ adatokat halászik tőlük. Nem csak a Rovio játékáról derült ki ilyesmi. "Aki az okostelefonján használja a Google Mapset, valójában adatot szolgáltat a titkosszolgálatoknak arról, hogy hol tartózkodik" – áll egy 2008-as, most előkerült jelentésben. De a jelentés szerint a mobil képfeltöltésre használt alkalmazások is rengeteget metaadatot közölnek a használóról, amiket az ügynökségek begyűjtöttek. A New York Times egy 2012-es titkos GCHQ-dokumentumot idéz, ami szerint a felhasználó politikai nézete és szexuális orientációja is kiderülhetett ilyen alkalmazásokból. A Facebookot, a LinkedInt, a Flickrt és a Twittert is azok közé a programok közé sorolják, ahonnan a két ügynökség adatokat szerzett. A lap vádjaira az NSA azt válaszolta, hogy az amerikai polgárokról nem gyűjtöttek így adatokat, mivel ők nemzetközi hírszerzési feladatot látnak el.
Közel 8 éve vásárolta fel egymilliárd forintért a T-Online Magyarország az akkoriban még legnépszerűbb, meghívásos alapon működő közösségi portált, az iWiW-et. A portál alapítói között nem volt teljes egyetértés az oldal továbbfejlesztésével vagy eladásával kapcsolatban, de végül egyértelmű konszenzusra jutottak. Ma már nem biztosak benne, hogy ez volt a legjobb döntés, de azt biztosan tudják, hogy rossz lépés sem volt.
A Facebook egyik legkomolyabb problémájává nőtte ki magát az utóbbi egy-két évben, hogy a közösségi oldal egyre kevésbé népszerű a fiatalok körében. A tizenévesek számára azért csökken az oldal vonzereje, mert az egyszerűen túl sikeres: a tiniknek ciki egy olyan közösségben jelen lenniük, ahol ott vannak a szüleik és az iskolai tanáraik is. A Facebook népszerű funkcióira, mint a képmegosztás vagy a csetelés, egyre-másra jelennek meg újabb és trendibb mobilos alternatívák. Hogy ez a jelenség milyen komoly, azt jól mutatja az iStrategyLabs cég elemzése, ami a 2011 és 2014 januári statisztikákat hasonlítja össze.
A Google új Gmail szolgáltatásként jelentette be azt, hogy ezentúl bárki küldhet emailt bárkinek a Google+ segítségével. Egy korlátozás van, hogy ha így küldenek emailt, akkor addig nem látjuk az érintett mailcímét, amíg az nem válaszol nekünk.
Tudod: ha nem kell fizetned, te vagy az áru. A Facebook is egy dolgot vár el tőled: legyél ott. És ezt, mi magyarok, be is tartjuk. Ott vagyunk, nagyon sokan, és naponta is nagyon sokan. Tuti elérést akarsz másfél-két millió ember felé naponta? Két dolgot tehetsz: hirdetsz a Barátok köztben (blöááá...) vagy hirdetsz a Facebookon (az is blöááá...). Mi, a békák, eközben örülünk. Csak azok a kisbékák nem örülnek, akik magánéletébe is beleszól a Facebook. A tinikről van szó. Mert amikor apuka megkérdezi a 15 éves lányát, hogy ki ez a fülbevalós nyálgép, aki ismerősöd lett tegnap este, ezzel a lendülettel ijeszti el az egésztől. Ez lesz a Facebook veszte: a kisbékák elugrálása és a nagybékák megfőzése. Hiszen a főtt békákat megeszi a teljes marketing gépezet.
Bár a közösségi oldalak népszerűsége látszólag töretlen, 2014 legérdekesebb változása a Facebook, és talán a többi, kicsit különböző, milliónyi felhasználót tömörítő oldal népszerűségének csökkenése lehet. 2011 óta a Twitter 200 milliós felhasználói táborról 500 milliósra nőtt, a Facebook 600-ról 800 millióra, viszont egyikük sem találja az igazán jó reklámmodellt, nem tudják kihasználni rendesen a mobilra vándorlást, ráadásul a tinik állandóan máshová vándorolnak szüleik megjelenése miatt. Ma Tumblr, holnap Instagram, Snapchat, aztán ki tudja, az egy oldalon eltöltött idő mindenesetre egyre kevesebb.
Ahogyan az várható volt, az Instagram is beszállt az üzenetküldési piacra, amivel egy egészen új dimenzió került be a fotómegosztó alkalmazásba. A képpel indított beszélgetésnek van értelme, talán ez a fotómegosztóval kapcsolatos legizgalmasabb fejlesztés valaha.
A Facebook mérnöke szerint gondolkoznak azon, hogy a tetszik gomb mellé bevezessék az együttérzésgombot is. A Facebook szokásos Compassion Research Day-én Dan Muriello elmondta, hogy egy másik mérnök már elkészítette a lájk mellé tervezett másik lehetőséget.
A cég egy belső felmérésre hivatkozik, amely azt mutatja, hogy a felhasználók gyakrabban kattintanak értékes tartalomra, például hírekre, újságcikkekre, mint a legutóbbi mémek ezredik variációjára. A hivatalos posztban erről így írnak: hamarosan sokkal hatékonyabban meg tudjuk különböztetni a jó minőségű cikkeket a mindenhol látható mémektől. Az még nem teljesen világos, hogy a Facebook hogyan fogja megállapítani bármilyen online tartalmomról, hogy, hogy az mennyire magas minőségű, de valószínűleg jóval kevesebb tartalom jelenik majd meg ezentúl a hírfolyamokban a 9Gag.comról, vagy a cheezburger.comról.
A perszonalizáció egyrészt nélkülözhetetlen, hiszen nélküle elvesznénk az adatok tengerében. Másrészt a szűrők alkalmazása elvezet az ún. filter bubble kialakulásához. Graells-Garrido és tsai Data Portraits: Connecting People of Opposing Views tanulmányukban egy olyan módszert mutatnak be, mely segíti a közösségi média felhasználóit abban, hogy nézeteikkel ellentétes véleményeket is elolvassanak. De kell-e ezt erőltetni, vagy inkább bízzuk az emberekre, hogy jó-e nekik a saját kis burájuk?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése