Mesterséges intelligencia

Az ember új legjobb barátja?

A mesterséges intelligencia fogalma ma már nem csak a tudományos-fantasztikus filmekből és irodalomból lehet ismerős. Mind gyakrabban lát napvilágot valamilyen hír – akár a sajtóban, akár az interneten –, ami a mesterséges intelligencia kifejlesztése terén elért áttörésről ad tudósítást. Esetleg valamilyen hozzá fűzött új reményről szólnak a hírek: a mesterséges intelligencia új felhasználási módjáról számolnak be, amivel jobbá lehetne tenni életünket a gyógyászattól kezdve a mezőgazdaságon át az időjárás-előrejelzésig. Ugyanakkor az sem ritka, hogy valami egészen más köszönjön vissza az újságok, hírportálok vezető hírei között: neves személyek figyelmeztetnek a mesterséges intelligencia veszélyeire. De mi is a mesterséges intelligencia, és valóban jelenthet-e valamilyen veszélyt ránk?         

Mi a mesterséges intelligencia?

Maga a mesterséges intelligencia kifejezés az angol artifical intelligence szó szerinti fordítása, melyet gyakran csak AI-ként rövidítve használnak. Magának a fogalomnak a megalkotása John McCarthy nevéhez kötődik, akit többek között Alan Turinggal együtt a mesterséges intelligencia, mint tudományos diszciplína megalapozói között tartanak számon.

A számítástechnikában a mesterséges intelligencia olyan intelligencia, amelyet a gépek mutatnak, ellentétben az emberek természetes intelligenciájával. Összefoglalóan értik alatta gépek, számítógépek azon tulajdonságait, amelyek az emberi agy kognitív funkcióit hivatottak utánozni, mint a tanulás vagy a problémamegoldás. Vagyis a mesterséges intelligenciát olyan számítógépes rendszerekként is definiálhatjuk, amelyek képesek emberi intelligenciát igénylő feladatok elvégzésére, mint például vizuális észlelés, beszédfelismerés, döntéshozatal és nyelvi fordítás.

Bizonyos megközelítés szerint a mesterséges intelligencia egy gyűjtőfogalom, ami több különböző részterületből áll a gépi tanulástól (machine learning, röviden ML) kezdve a konvolúciós neurális hálózatig (convolutional neural network, röviden CNN).

Tudományos írásokban a mesterséges intelligenciával kapcsolatban használatos az „intelligens ágensek” kifejezés, ami alatt olyan eszközöket kell érteni, amelyek képesek érzékelni környezetüket és eszerint maximalizálni hatékonyságukat céljaik elérése érdekében. A mesterséges intelligencia-kutatás jelenleg a számítástechnika jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással és a gépek adaptációjával foglalkozik.

A mesterséges intelligencia napjainkban

Időről időre érkeznek hírek, melyek a mesterséges intelligencia fejlesztésének és kutatásának területén elért újabb és újabb, érdekesebbnél érdekesebb eredményekről tudósítanak.

Idén jelent meg a hír, hogy az Elon Musk érdekeltségébe tartozó OpenAI vállalat olyan mesterséges intelligencia által vezérelt robotkezet fejlesztett ki, amely képes kirakni a Rubik-kockát. Rubik Ernő bűvös kockáját rakták már ki robotok, olyan azonban még nem fordult elő, hogy a játékról semmilyen ismerettel nem rendelkező algoritmus rájöjjön a megoldásra, és azt a gyakorlatban is alkalmazni tudja. 

Szintén az OpenAI-hoz kötődik az a hír, miszerint sikerült a vállalat dolgozóinak olyan mesterséges intelligenciát létrehozniuk, amely néhány szó megadása után szinte bármilyen témakörben képes nagyon is hihető álhíreket írni. A céljuk természetesen nem ez volt: egy olyan általános nyelvi algoritmust akartak készíteni, ami képes válaszolni a neki feltett kérdésekre, összefoglalni történeteket vagy épp lefordítani egy szöveget. A kutatók azonban rájöttek, hogy a rendszer sokkal veszélyesebb dolgokra is használható: nagy mennyiségű álhír gyártására.

De nem csak írói, hanem rendezői vénával megáldott AI-t is sikerült már létrehozni. Egy hír arról ad tudósítást, miszerint a Rammstein zenekar énekesének egy új számához mesterséges intelligencia készített igen csak furcsa klipet.

A gyógyászat terén is hasznosak lehetnek a mesterséges intelligencia kutatásának legújabb eredményei. A Microsoft és az SRL Diagnostics közösen készített egy olyan algoritmust, ami segít felismerni a méhnyakrákot, a Google szakemberei pedig egy olyan algoritmussal álltak elő, ami képes felismerni az akut veseelégtelenséget negyvennyolc órával azelőtt, hogy az bekövetkezne.

Érdekes kérdést vet fel egy újabb hír, mely szerint a DABUS nevű mesterséges intelligencia egy újfajta ételtároló dobozt, valamint egy speciális lámpát talált fel. A szabadalmi kérelmet az AI „nevében” Ryan Abbott, a Surrey Egyetem jogász professzora nyújtotta be az Egyesült Királyság, az Európai Unió és az Egyesült Államok szabadalmi hivatalában is. Ha a szabadalmi hivatalok bejegyzik a beadott dokumentumokat, azzal lényegében alkotóként ismerik el a gépet.

Mesterséges intelligencia – barát vagy ellenség?

Komoly érdeklődés övezi a mesterséges intelligenciát. S bár számos híradás érkezik arról, hogy milyen áldásos hatások tulajdoníthatók már most a mesterséges intelligencia kutatásának, sokan mégis megosztottak a kérdésben. Sokat foglalkozott a szórakoztatóipar, és különösen a filmgyártás is a mesterséges intelligencia kérdésével – és igen gyakran annak fiktív, bár nem föltétlenül valószínűtlen veszélyeivel. 2001: Űrodüsszeia, Terminátor, Mátrix, Ex Machina, Westworld és még sorolhatnánk. Nyilvánvaló, hogy ezek és az ezekhez hasonló filmek hatottak és hatnak a közvéleményre.

A filmek és regények fikciói helyett sokan inkább amiatt aggódnak, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése elveheti a megélhetésüket, esetenként nem is minden megalapozottság nélkül.

Hogy barát vagy ellenség-e a mesterséges intelligencia? Bekövetkezhet a gépek lázadása? A kérdés jó, de talán célszerű lenne megfogadni Elon Musk tanácsát, és a mesterséges intelligencia kutatását ésszerű, jól ellenőrzött, törvényileg szabályozott keretek között tartani – de lemondanunk nem kell róla.