keresés

2019. december 18., szerda

Az időseket, mint tapasztalatlan internetfelhasználókat fenyegető veszélyek (Összefoglalás)

Az internet világa, amellett, hogy rendkívül hasznos felületet szolgáltat, legalább ugyanakkora veszélyt tud jelenteni, különös mértékben a tapasztalatlanabb felhasználók, így az idősebb korosztály képviselői számára. E kockázati tényezőket igyekeztem összegyűjteni az olvasók számára különböző beszámolók, hírek feltérképezésével, melyeket természetesen a teljesség igénye nélkül összefoglalva, pontokba szedve szeretnék ismertetni az alábbiak folyamán, ösztönözve - elsősorban a fiatal olvasókat, saját kortársaimat - a téma iránti nyitottságra, fontosságának érzékeltetésére.


A kiberbűnözők leselkedő veszélye
Az idősebb generáció online felületeket értintő tapasztalatlanságát igyekeznek kihasználni az úgynevezett kiberbűnözők is. A kiberbűnözés, mint egy általános gyűjtőfogalom van számon tartva: ide sorolhatóak azok a bűncselekmények, melyek a számítógépek és a számítógépes rendszerek segítségével, valamint a számítógépek és hálózatok kárára kerülnek elkövetésre. A kiberügyekben az idősebb (55 év feletti) korosztály gyakran tájékozatlanabbnak tekinthető, azonban e jártasság hiánya felkészületlenné teszi őket az online világ veszélyeivel szemben.

A Kaspersky Security Bulletin jelentése


A kiberbűnözésstémában mostanára rendkívül sok kutatást végztek, hogy pontosabban is felmérhessék a veszély súlyosságát. Egy ezek közül, melyet a Kaspersky Lab és a B2B International piackutató cég együtt folytatott, s amely kizárólag az 55 év felettiek online biztonságának megfigyelésével foglalkozott. A kutatás eredményei az ”Idősebbek és bölcsebbek, avagy mivel szembesülnek az 55 éven felüliek online?” című jelentésben szerepeltek: Az eredmények rámutattak a veszély mértékére, hiszen megállapították, hogy a korcsoport a legtöbb esetben nem viselkedik biztonságosan, és bizony gyakran válnak a különböző csalások áldozataivá.

A kutatásban való közreműködésre 12 546 felhasználót kértek fel. E vizsgált célcsoport online működését, szokásait feltérképezve kimutatásra került, hogy az idősebb generáció mondhatni vonzó célpont a kiberbűnözők számára. Egyre több 55 év feletti internet felhasználó vásárol, bankol és kommunikál a szeretteivel az online  keresztül, ezt azonban sajnos nagyrészt hatékony védelem nélkül teszik. Általában telepítésre került valamely vírusirtó, biztonsági szoftver számítógépeikre, de sokkal kevésbé jellemző, hogy biztonságosabbá teszik mobilkészülékeik használatát is, emellett sajnos kevésbé tudatosan is interneteznek (pl. böngészőprogramjuk biztonsági beállításait illetően). Emellett köreikben azt is ritkábbnak mondható, hogy igénybe vennék az eszközeikbe beépítésre került biztonsági funkciókat. Sajnos a mai napig általánosan gyakori az a nézet a felhasználók köreiben, hogy ha nem töltenek le illegális tartalmakat, akkor tulajdonképpen nincsenek is veszélyben.

Az idősebb generáció egyre széleskörűbben használja az internetet, ami rendkívül haszos tud lenni. Azonban amíg azt általában természetesnek és magától értetődőnek tekintjük, hogy gyermekeinket megtanítjuk a helyes és biztonságos internethasználatra, az idősekről sem szabad  e téren megfeledkezni. Sajnos az, hogy életük egyre több területén használják az internetet, tovább növeli kiszolgáltatottságukat is a kiberbűnözőkkel szemben.
A kutatás eredményei szerint az 55 év felettiek 94%-a rendelkezik e-mail fiókkal és küld üzeneteket rendszeresen, továbbá sokan intézik online mindennapi ügyeiket, illetve nagyobb valószínűséggel bonyolítják le pénzügyeit az interneten. Az 55 év felettiek 90%-a vásárol és használja az online bankolási lehetőségeket a kutatás szerint, mely tekintve, hogy az összes felhasználónál csak 84%-ot jelent, igen nagy értéknek számít.

Az igazi nagy problémát azonban az említett felhasználói népszerűség fényében, hogy ugyanezen időseknek mindössze nagyjából a fele (49%-a) aggódik a kockázati tényezők miatt, melyek pl. egy online vásárlás alkalmával veszélyeztethetik biztonságukat, és és nagy többségük (86%-uk) nem is feltételezi, hogy esetleg kiberbűnözés áldozatává válhatna. Elmondható tehát sajnos, hogy 40%-uk így nagy kockázati tényezőknek szolgáltatta ki magát azzal, hogy személyes pénzügyi adatokat osztott meg különböző nyilvános felületeken. Ez a számadat az összes felhasználóra nézve alacsonyabb értékű, mindössze 15% volt, így innen is kitűnhet ezen tapasztalatlanabb felhasználók fokozott veszélyeztetettsége.
Természetesen nagyszerű látni, hogy az idősebb korosztály igyekszik élni az online világ által nyújtott rengeteg lehetőséggel, különösen ami a gördülékeny és gyors vásárlást, ügyintézést, a szeretteikkel való kapcsolattartást illeti. Azonban sajnos konkrét személyes tapasztalatok is megerősítették a fentebb említetteket: Ugyanezen  jelentés szerint a megkérdezett internet-felhasználók 20%-ának van olyan idősebb rokona, akinek már volt negatív tapasztalata a rosszindulatú szoftvereket illetően, továbbá 14%-uk számolt be olyan idősebb rokonról, akit már becsaptak valótlan hátterű online nyereményjátékokkal. Ugyanezen idősebb rokonok 13%-ról számoltak be túl sok személyes adat megosztásának kapcsán, 12%-uk pedig már vált online átverés kárvallottjává, folytatott beszélgetést veszélyesnek tűnő idegenekkel, vagy látott az online felületen esetleges sértő tartalmakat. Ezek sajnos azt látszanak alátámasztani, hogy az 55 év felettiek nem tesznek eleget saját védelmük érdekében, nem számolnak eléggé a rájuk leselkedő veszéllyel, amit  a kutatást végző Kaspersky Lab fogyasztói vezetője, Andrei Mochola is megerősített. Emellett tudatosságra, felelősségteljesebb viselkedésre biztatta őket, a fiatal generációt pedig arra igyekszik ösztönözni, hogy legyenek segítségükre egy erősebb online védelem kialakításában.

Hatósági közreműködés a kiberbűnözés visszaszorításában


A kiberbűnözés visszaszorítását az Országos Bírósági Hivatal kiemelt feladatai közt igyekszik kezelni, fontos küldetésének tartja a kiberbűnözés elleni hatékony fellépést. Ennek megvalósulása érdekében pedig a szakosított intézményekkel is törekednek a szoros együttműködés kialakítására.


Álhírek által megtévesztett idősek


Az internet tagadhatatlanul rendkívül hasznos információforrásként tud szolgálni az egészen fiataloktól az idősebbek számára is. Azonban a tapasztalatlanabb felhasználókat, akik kevésbé járatosak abban, mely platformokon, mely megosztási módozatoknak, mely forrásból származó híreknek tanácsos hinniük, sajnos rendkívül könnyű egyes "kacsákkal" megtéveszteni.

Amerikai viszonylatban...


Amint arról a New York University és a Princeton University közös kutatásának eredményei beszámoltak: "Nemtől, végzettségtől és jövedelemtől függetlenül az idősek sokkal hajlamosabbak álhíreket megosztani, mint más demográfiai rétegek".

Az Amerikai Egyesült Államok 2016-os elnökválasztását, Donald Trump győzelmét követően vette kezdetét ezen említett kutatássorozat, hiszen ekkortájt az amerikaiak körében állandó beszédtémát szolgáltatott az álhírek kérdése. Az ebben való részvételre összesen 3500 különböző nemből és korosztályból származó személy került felkérésre. Amit az kiderült, a célcsoport alig 8,5%-a osztott meg a választással kapcsolatos valótlan híreszteléseket, gyakran minden valóságalapot nélkülöző kitalációkat: Ezen személyek 18%-a a republikánus párt támogatója, és csupán 4%-a tartozik a demokraták közé. Ami azonban mindenképp elgondolkodtatónak mondható: korcsoportokat, a résztvevők különböző generációit tekintve a 65 évesnél idősebbek 11%-a osztott meg valamilyen álhírt, ami csaknem a duplája annak az értéknek, amiről a a 45 és 65 év közti személyek beszámoltak, és a hétszerese a 18 és 29 év közti felhasználók körében tapasztalt mennyiségnek. A The Verge c. amerikai lap kommentárként elemezte az említett kutatási eredményeket: Eszerint a tapasztalt különbségek mértéke azzal indokolható, hogy a 65 év feletti korosztály nem tartozik az úgynevezett  "digitális benszülöttek" közé, csak sokkal később nyílt alkalmuk elkezdeni ismerkedni az online térrel, mint fiatalabb társaiknak. Emellett kapcsolatba hozhatóak azzal is, hogy a kognitív képességek az idő múlásával romló tendenciára hajlamosak, így sajnos kiszolgáltatottabbá, konnyebben megtéveszthetővé válhatnak.

Hazai berkeken belül...

Lévai Richárd közösségi médiaszakértő az alábbiak szerint nyilatkozott a Kossuth Rádió Napközben c. műsorában: Az elmúlt napokban megjelent hírek szerint az idős korosztály jeleskedik az álhírek megosztásában. A műsorban elhangzottak szerint a 65 év feletti korosztály több mint hétszer több álhírt oszt meg, mint a 30 éven aluli fiatalok. Mivel tapasztalatlanabbak, sokak számára újdonság még a platform, hiszékenyebbek, és általában úgy vélik, amit valaki írásba foglal, az általában igaznak is tekinthető. Továbbá, ha az adott tartalmat valósnak ítélik, miért is ne oszthanák azt meg,továbbíthatnák ismerőseik számára.  A megkérdezett szakember szerint ennek egyik oka eltérő szocializációs folyamatukban keresendő: Az idősebbek számára a fő tájékozódási médiumfelületet továbbra is jellemzően a televízió jelenti, ha pedig látnak valamit a televízióban, azt hajlandóak könnyen elhinni, tényként elfogadni. Ez a hatás öröklődött át esetükben így a a közösségi médiahasználat világába is.

A Facebook "mocsara"...


Hanula Zsolt, az index.hu internetes portál újságírója szintén egy érdekes kísérletet vitt véghez: Mint nyugdíjas, a Facebook közösségi oldalon "álprofilt" regisztrálva igyekezett alátámasztani/cáfolni azon feltételezését, miszerint a 65 év feletti korosztály "kipécézett", "könnyű" célcsoportot képez a különböző szélhámosok számára. Az egy hónap tapasztalataként, melyet e célnak szentelt, az alábbiakról számolt be: Az idősebb korosztály valóban egyre bátrabban van jelen a weben, mely nyitottság és kíváncsiság mindenképpen rendkívüli pozitívumként értékelendő. Viszont sajnos számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy kellő óvatosság híján könnyen behálózhatja őket egy úgynevezett szekta, mely negatív élmény ezt követően tartós lelki, illetve pénzügyi veszteségeket okozhat számukra. Ennek elkerülése szerinte elsősorban mindenképpen a család felelősségének tekinthető: A fiatalabbak, a gyerekek és unokák beszélgessenek erről is az idősebbekkel, segítsék őket megkímélni egy esetleges rossz tapasztalattól, a Facebook "sötét oldalának mocsarától".


Ki segíti időseink biztonságos boldogulását az "internet dzsungelében"?


A biztonságos internethasználat népszerűsítése a tapasztalatlanabbnak tekinthető idősek körében rendkívüli fontossággal bír. "Elöregedő társadalmunk" jelenlegi tendenciáinak fényében a magyar lakosság 19 százaléka töltötte be 65. életévét, ami az előrejelzések szerint 2030-ra már 25%-ra növekedhet. Eszerint minden negyedik honfitársunk lesz idősebb 65 éves kornál, a 80 éven felüliek száma Az ő sajátos internethasználati szokásaira nemcsak a saját érdeklődésük és tapasztalataik, de családtagjaik, illetve a közvetlen környezetük is nagy hatással bírhat: Fontos szempontot jelent számukra, hogy távolabb élő családtagjaikkal minél olcsóbb és közbvetlenebb módon érintkezhessenek, mely jelentősen növelheti számunkra az online térben eltöltött átlagos idő mennyiségét. 


„Digitalizáció az aktív idősekért”


A Digitális Jólét program keretein belül 2017. márciusától elindított idősögyi infokommunikációs program lértejöttével az uniós tagállamok közül Magyarországon kezdtek kormányzati szinten foglalkozni azzal, miként részesülhetnének az idősek is minél nagyobb számban és mértékben az informatika vívmányaiból
Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos 2018.02.26-án nyilatkozatában kihangsúlyozta a jelen korban a digitális kompetenciafejlesztés kiemelt fontosságát, mely mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a rendszeres internethasználók köre tovább bővülhessen. A digitális kompetenciafejlesztő program keretein belül az előzetes tervek szerint legalább százezer, 65 év feletti, lakóhelye elhagyására képes személynek igyekeztek tizenkétszer kétórás időkeretben szándékoztak lehetőséget nyújtani arra, hogy számítógép- és internethasználattal kapcsolatos alapismereteket szerezhessen, elmélyíthesse ezzel kapcsolatos ismereteit.

További segítséget nyújtva a  közfoglalkoztatott státuszban dolgozó szociális gondozók rendszeresen ellátogatnak nyugdíjasokhoz, folyamatosan kapcsolatban állnak velük Segítenek az időseknek felkutatni rég nem látott - azonban a világhálón már fellelhető - ismerőseiket, közreműködést nyújtanak különböző online konferenciabeszélgetések megvalóstásában, online játékalkalmak lebonyolításában. 

2019. februárjában a megkérdezett, programban résztvevő idősek 97%-a számolt be arról, hogy segítette az életét a program, és másoknak is jó szívvel figyelmébe ajánlaná azt. A számadatok hasonló eredményekre engednek következtetni. AZ eredmények további számszerűsítésének célzatával: Míg korábban ezen idősek 86%-a még soha nem találkozott az internettel, mára 98%-uk heti szinten, 56%-uk pedig már naponta használja azt.

A Biztonságos Internet Napja


"Hogyan tudjuk a digitális átalakulással lépést tartva az internetet biztonságosan, tudatosan és értékteremtő módon használni?": E rendkívül aktuális kérdésre igyekeznek felhívni a figyelmet a mozgós dátummal rendelkező, minden évben más (általában februári)  napra időzített Biztonságos Internet Világnapja (Safer Internet Day - SID) alkalmával is. A világnapot elsősorban a gyermekek megóvásának célzatásval hozta létre az Európai Bizottság 2009, azonban nem felejtik el a nap apropójából egyre több helyen megrendezett programokon, előadásokon kihangsúlyozni az idősek veszélyeztetettségét sem. A hatóságok, informatikai cégek, civil szervezetek és gyerekek közösen igyekeznek felhívni a figyelmet a biztonságosabb internetezés fontosságára, és az azzal kapcsolatos alapvető - írott és íratlan - szabályokra.


Bűnmegekőzési tanácsok a rendőrség berkeiből


A „Csak tiszta forrásból!” programsorozat keretein belül az Idősek Világnapja alkalmából került megrendezésre egy előadás 2017. október 3-án a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárban, Kecskeméten: „Virtuális biztonság – idős korban is. Bűnmegelőzési tanácsok a virtuális és a valós világ veszélyeinek elkerüléséhez” címszó alatt a a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának előadói (Madari Róbert c. r. alezredes és Pestiné Zélity Brigitta c. r. őrnagy) nem csak kizárólag prevenciós tanácsokkal szolgáltak az érdeklődők számára. Mindenképpen szükséges, hogy maguknak a veszélyeztető tényezőknek hátteréről is ismeretekkel rendelkezzenek a felhasználók, így részletesen bemutatták a kibertér veszélyforrásait, szó esett a termékbemutatónak, egészségügyi szűrővizsgálatnak álcázott csalások valójáról, továbbá a 112 általános segélyhívó vonal működéséről, és természetesen annak célszerű használatáról is.

A hétköznapi felhasználó, így az idősek számára is az alábbi tecnikákat ajánlották a különböző közösségi oldalak biztonságos használatához:
- Használjanak "erős" (hosszú, illetve kis- és nagybetűket, speciális karaktereket, számokat is tartalmazó) jelszavakat!
- Ellenőrizzék rendszeresen adatvédelmi (láthatóságra vonatkozó) beállításaikat! (Fontos a rendszeresség, hiszen a szolgáltatók időnként megváltoztathatják azokat!)
- Személyesen győződjenek meg minden személy vagy ajánlat hitelességéről! (Különösen személyes adatok megadásának alkalmával!)
- Alapozzanak a személyes ismeretségre, ne alapozzanak kizárólag virtuális kapcsolaton kialakult bizalomra!

A különböző termékbemutatók kapcsán előforduló visszaélésekkel kapcsolatban pedig többek az alábbi tanácsokkal szolgáltak:
- Több platformon, más árusítóhelyeken is tájékozódjanak az árakat illetően!
- Tájékozódjanak részletesen az adott termék hatékonyságát (pl. egészségügyi hatását illetően), ne csupán egy meggyőző előadónak köszönhetően döntsenek!
- Hagyjanak gondolkodási időt maguknak a vásárlást megelőzően! A vevőre nem gyakorolható nyomás azáltal, hogy nem hagynak elég időt a gondolkosásra, tájékozódásra!


 Felhasznált források:





Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)