keresés

2019. december 10., kedd

A MEK és a Gutenberg Project


Mint a digitalizálás korában elő modern olvasók, adottnak vesszük a több ezer ingyenesen elérhető online dokumentumoknak a létezését, sőt, meg is követeljük azt. Mégis könnyen elfelejtjük, ennek a fejlődésnek milyen hosszú utat kellett kellett megtennie és hány ember elengedhetetlen és tevékeny munkája kellett (és még hány évtizedig kelleni fog), hogy idáig eljussunk. Alább ennek a fejlődésnek a kezdeteit fogom bemutatni két digitális könyvtáron keresztül: a MEK és a Gutenberg Project.

A hazai példa

Mi is az a MEK? MEK azaz a Magyar Elektronikus Könyvtár, Magyarország legrégebbi digitális könyvtára. Jelenleg is bővülő állománya jelenleg közel 20.000 dokumentumot foglal magába, gyűjtőköre pedig nem csak a magyar nyelvű vagy magyar, illetve közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható szöveges művekre, hanem kisebb részben az ugyanilyen vonatkozású kottákra és térképekre is kiterjed. A digitális könyvtár adatbázisa regisztrációhoz nem kötött, világ bármely pontjáról ingyenesen hozzáférhető.



A kezdetek

Az 1993-as IIF gopher-pályázatát követő hazai gopher rendszerekkel folytatott kísérletekből egyértelműen látszott, hogy szükség van jó minőségű, értékes információkat tartalmazó, magyar nyelvű szöveges anyagokra és jól kigondolt szervezési elvekre. Az Interneten egyre nehezebb volt kiigazodni, ahogy az elérhető állományok száma növekedett, ezért kulcsfontosságú volt, hogy ezek a dokumentumok gyorsan és könnyen megtalálhatóak legyenek a hálózaton.

(Gopher: az Interneten elérhető adatbankokban (pl. könyvtárakban) használt, szöveges menük segítségével kereső rendszer, a web (html) elődje volt.)

MEK kezdetét 1994-re tehetjük, mikor is az akkor rendezett "Pocok-workshop" (gopher magyar jelentése pocok, hörcsög) alatt néhány könyvtárosban, név szerint Drótos Lászlóban és Moldován Istvánban megfogalmazódott a Magyar Elektronikus Könyvtár megalapításának ötlete. Az általuk létrehozott levelezőlistán folyt az ötletgyűjtés és a többé-kevésbé hasonló külföldi kezdeményezések megismerése. Ezzel párhuzamosan jött létre a Miskolci Egyetem és a BKE gopherein teszt gyűjtemények.
Hamarosan a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) elindította a MEK projektet Kokas Károly irányításával, és 1995 elején az NIIF gépén elkezdődhetett a központi MEK szolgáltatás építése egy gopher szerverre alapozva. A könyvtár felülete 1996-ra készült el.
1999 szeptembere óta az Országos Széchényi Könyvtár ad otthont MEK projektnek és ennek köszönhetően létrejött egy kezdetben 2 fős önálló osztály, ami mára E-könyvtári Szolgáltatások Osztály nevet viseli és 16 főre bővült a létszám.
2001-ben már saját szerveren működtetik az oldalt a ma is ismert címen, és ezzel párhuzamosan elindult az Elektronikus Periodika Archívum, az EPA építése. 2007-ben egy újabb különgyűjteménnyel bővült, a Digitális Képarchívummal (DKA).

A külföldi ős


Mi is az a Gutenberg Project (PG)? Egy közösségi közreműködéssel szerveződő gyűjtemény, a világ legelső digitális könyvtára. Célja a kulturális művek digitális megőrzése, az elektronikus könyvek létrehozásának és terjesztésének támogatása. Jelenleg több mint 60.000 darab mű érhető el ingyenesen, a MEK oldalához hasonlóan regisztráció nélkül, szabadon letölthető mindegyik dokumentum. Ahol csak lehetséges, a művek sima szöveges formátumban („plain text”) vannak, a könnyebb elérhetőség érdekében. Nem csak könyveket, hanem hangoskönyveket, zenei kottákat, mozgó felvételeket is megtalálhatunk az adatbázisban. Természetesen a könyvek nagy részét angolul fogjuk megtalálni, de ezen kívül több nemzeti  nyelven írt mű is fellelhető az oldalon. Magyar klasszikusokból sincsen hiány.

Michael S. Hart 

A Gutenberg Projectet Michael S. Hart amerikai író alapította 1971-ben, ugyanebben az évben digitalizálta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát is, hogy az mindenki számára
elektronikus formátumban is hozzáférhető legyen. Ez volt a gyűjtemény legelső digitalizált dokumentuma.

Természetesen PG sem tudna fent maradni önkéntesek nélkül, ezért is partner a Distributed Proofreaders-szel, ami egy a digitalizált szövegek internetes közösségi lektorálását végző szervezet.

Önkéntesség fontossága

Mindkét könyvtár esetében bárki segíthet a gyűjtemény fejlesztésében, az állományuk gyarapításában. Többféle módon valósulhat meg ez, többek között: fel lehet ajánlani saját műveket vagy mások számítógépre vitt írásait, feltéve, hogy ezzel nem sérti azok szerzői jogait. Segítséget nyújthatunk a dokumentumok különböző formátumra való átalakításában (digitalizálás és formázás, hangoskönyv felvétel..stb.), átvételre, archiválásra javasolhatunk más szervereken levő anyagokat, vagy hibákat jelenthetünk be a dokumentumokkal kapcsolatban.

Fontos, hogy ezek az értékek nem csak fent maradjanak, hanem fejlődjenek is, és ez csak úgy történhet meg ha közösség megbecsüli és tesz érte, hogy utókor is használhassa őket.


Források:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése