Nem ér senkit meglepetésként, ha azt mondom ma már szinte bármit eltudunk intézni online, az internet segítségével. Ugyanis minden amire szükség van, megtalálható egy helyen. Legyen ez telefon, táblagép, számítógép vagy ehhez hasonló okos eszközök. Ha valaki írói vénáját, vagy éppen kreativitását szeretné kiélni, az interneten weboldalak sokasága áll rendelkezésére. Talán ebből is adódhat az, hogy az emberek ebben a felgyorsult világban is egyre gyorsabban, könnyebben akarják megoldani a feladataikat. Ezeknek az rendszerezéséhez, véghez viteléhez pedig, ún. produktív alkalmazásokat próbálnak használni.
Önfejlesztés felsőfokon - Mik is a produktív alkalmazások?
Az elmúlt években nagy sikernek örvendenek az olyan alkalmazások, amik segítik növelni a produktivitásunkat. A cél lényegében, hogy minél több dolgot tudjunk rövid idő alatt elvégezni. Fontos megjegyezni azonban, hogy ami öt embernek bevált, az nem biztos hogy a hatodiknak is befog. Tehát egyénenként változó az, hogy kinek mi fog a segíteni. Mert míg valaki appokat használ, legyen az egy TO-DO lista, szimpla naptár vagy a COVID időszak alatt népszerűvé váló - nem alkalmazás ugyan, de a youtube "study with me streamek", a lényeg az, hogy az egyén megtalálja a saját útját. Ezért is lényeges, hogy tisztában legyünk a lehetőségekkel.
A zapier szerint - ami maga is egy online elérhető automizáló weboldal - ezekbe a csoportokba tudjuk sorolni őket
- To-do lista
- Képernyő rögzítő
- AI asszosztens
- Naptár
- Jegyzet készítő alkalmazások
- Szokáskövető alkalmazások
-
Egy gyors Google kereséssel egyszerűen megtalálhatjuk, hogy ezekben a csoportokban a legnépszerűbbeket. Amit viszont saját használat alapján ajánlani tudok az nem más, mint a Focus Plant. Ha valakinek nem hangzana ismerősen, ez egy fókuszt segítő alkalmazás, amit a google playről vagy akár streamről is le lehet tölteni. A "játék" célja, vagyis pontosabban a feladatunk a játékban, hogy minél többet - anélkül, hogy elkalandozna a figyelmünk - koncentráljunk arra a feladatra, amit éppen kiszabdtunk magunknak. Ezáltal esővizet gyűjtve, amivel különböző növényeket tudunk termeszteni. Persze ezen felül még számos olyan funkcióval, ami izgalmasabbá teszi ezt a folyamatot.
Alkossunk a weben?
Nem kell az internet legsötétebb gödrében megfordulnia valakinek, ha egy már általa jól megszokott felületet szeretne használni. Ugyanis a legtöbb Microsoft alkalmazás online is elérhető. Azonban, ha valaki változtatni szeretne van bőven választási lehetősége. Itt is jó, ha tudjuk mire szeretnénk használni és milyen funkciókat is keresünk pontosan.
A manapság legnépszerűbbek:
-chatgpt - Az egyik legnépszerűbben használt ai, ami számos dologra képes...
-grammarly -
-copy.ai -
google docs
evernote
scrivener
Persze nem szabad elmennünk a hátrányai mellett sem. Hiszen ezeket nagyrészben internet kapcsolattal tudjuk csak használni.
Azonban még ezeknek a tekintetében is nagy népszerűségnek örvendenek.
Mit tud még?
Azonban az online teret nem csak írásra, hanem képszerkesztésre vagy AI-al által kép alkotásra is tudjuk használni.
Manapság szinte egyértelműnek tekintjük, hogy minden, ami szem-fülnek ingere egy kattintásra van tőlünk, ingyen és gyorsan. Valamint az internet bárkit felhatalmaz arra, hogy a kanapéjáról szerkesszen enciklopédiát, árulja az agyagszobrait, vagy váljon éppen zenésszé. Ez az a mindenható érzés, mind a fogyasztói, mind a készítői oldalon, amelynek a zene streaming eleget tesz. Ma a népszerű szolgáltatók az interneten elérhető zene két kérdését célozzák megválaszolni egyben: a beszerzést és a felfedezést, és mi sem sikeresebb ebben, mint a Spotify.
Megnyitva az oldalt megannyi ajánlás tárul elénk, hol emberi válogatásban, hol algoritmus által. Napi mixek, heti kalandok, kedvenc előadóink Best Of válogatásai, személyre szabott lejátszási listák műfaj, korszak, vagy akár hangulat szerint. Talán szükség is van a felhasználót ily módon kézen fogva vezetni, amikor naponta százezer zeneszám kerül fel a platformra. Ez az a választék, ami mellett büszkén kiálthatja ki magát a zeneipar védőszentjének – hiszen a kétezres évek elejére jellemző kalózkodás értelmét veszti, ha egy szolgáltató gyorsabban és kényelmesebben nyújtja mindazt, amiért tengerre kéne szállni. Ráadásul ingyen, ha hajlandóak vagyunk megbékélni egy-két korlátozással.
A kalózkodás visszaszorítása egykor az egyik legfőbb érv volt, ami segített meggyőzni a nagy lemezkiadókat abban, hogy a platformra bocsássák a katalógusukat. *töri rész, napster, soulseek stb*
Természetesen hátrányai is vannak egy ekkora állománynak. Amint fentebb említettem, a bőség zavara gyakran megvonja az embert a döntésképességétől. Így van az, hogy valaki miután húsz percet vonaglott a keresőben, mégis a jól bevált régi kedvenceihez tér vissza. A Spotify esetében azonban ez az előadókra is hatással van, mégpedig a kifizetődést illetően. Ugyanis a bevételek a hallgatottsághoz arányosan oszlanak meg az előadók között, szétforgácsolódva a teljes katalóguson, Taylor Swifttől kezdve a binaurális fehérzajig.
Ha a zenénket a Spotify-on szeretnénk viszontlátni, elég keresni egy forgalmazót – pl. CD Baby, TuneCore, DistroKid –, fizetni egy bizonyos összeget, feltölteni fájljainkat és a hozzájuk tartozó információkat, és az lefutja a szükséges köröket számunkra. A szolgáltatás többnyire 10 és 25 dollár között mozog, attól függően, hogy lemezenként vagy előfizetés formájában fizetünk. Ez viszonylag könnyű belépést biztosít a független zenészek számára is. Ugyanakkor mint minden rendszert, ezt is van, aki kijátssza.
A mesterséges intelligencia térnyerésével egyre könnyebb nem csak szöveget, de beszéd- és énekhangot, vagy akár dallamokat is generálni. Továbbá hallgatókat is szerezhet nekünk a gépezet, automatizált botok formájában. Így nem csoda, hogy egyre több az olyan, aki a kettőt kombinálva próbál pénzt kicsalni a közös kasszából. Nem teljesen új jelenség – egykor Justin Bieber is bajba került, amiért arra ösztönözte a rajongóit, hogy mesterségesen megtolják akkori új száma, a Yummy streamjeit, hogy az a Billboard Hot 100 slágerlista tetején tündököljön. Továbbá mióta ismert, hogy a Spotify 30 másodperctől számít egy streamet, többen ennek tudatában építenek fel egy-egy dalt, nehogy a hallgató megunja, és idejekorán eltekerjen.
Ugyanakkor kellőképpen elharapódzott a probléma ahhoz, hogy a Spotify közbelépjen. Tavaly ősszel frissítették a streaming fizetési irányelveiket, ami három főbb elemből állt: a zaj tartalmak szigorúbb szabályozása, az 1000 alatti lejátszással rendelkező dalok kifizetésének megszüntetése, és a mesterséges streamek visszaszorítása. A lejátszási minimum nem kedvez a kisebb előadóknak, de ennél is nyomasztóbb kérdés, hogy hogyan szűri ki a platform a mesterséges streameket, illetve hogyan reagál ilyen esetben.
Legelőször 2008. november 26. és 29-e között volt példa arra, hogy terrorista csoportok támadásuk kiterveléséhez a big data-t használták segítségül. A támadás során a Lashkar-e Taiban névre hallgató kasmír szeparatista szervezet 164 embert ölt meg Mumbaiban, amihez nagy segítséget nyújtott a nagy közösségi hálózatok, illetve a Google által is használt adat-analizáló rendszerek, melyeket használva a pakisztáni műveleti központban az akció során sikeresen tudtak adatokat bányászni az indiai rendfenntartó szervek tevékenységéről, lévén nagy adatbankból tudtak dolgozni. A műholdas kommunikációnak és az internetből történő nagy mennyiségű adatbányászatnak köszönhetően a terroristák percre pontosan naprakészek voltak az indiai kormány döntéseivel és cselekedeteivel, valamint a támadás helyszínén, a Taj Mahal hotelben tartott túszok személyes adatairól.
Az úgynevezett e-sport, vagyis a videójátékokkal a játékosok, vagy ha úgy tetszik, „sportolók” egymással történő viaskodása minden bizonnyal hasonlóképpen nem mentes az adrenalintól és a virtustól, miként a klasszikusabbnak tekinthető sportok sem. Van azonban az e-sportban valami, ami olyan ijesztő egyszerűséggel tárja elénk a vonzónak talán nem minden szempontból tekinthető jövőt, amilyen jóstehetséggel az olümposzi sportok nem jeleskedhetnek. Ennek az egyediségnek a Kierkegaard-i mélységgel szöges ellentétben álló iránya tehát mindenképpen figyelemre méltó valami, még akkor is, ha nem tudjuk vagy akarjuk azt megállapítani, hogy mi. Nem vonnék párhuzamot, de az e-sportról egy bizonyos, nem éppen egészséges tartalmú és árulkodó nevű energiaital is az eszembe jut. Aminek most nem írom ide a nevét, mert nem dobnám fel a labdát, legfeljebb virtuálisan. Pumpkin heads.
Torzsás "torzsi" Ádám
Fenti két angol szó magyar jelentésének semmi köze a videójátékosok világához vagy magukhoz a videójátékokhoz. Sőt, az energiaitalok milliárdos gyártóihoz sincs köze. Miért van akkor a két szó ott ahol van? Azért, mert a művészi kifejezés eszköze. Sok ilyen szó, kifejezés vagy mondat van. Ideírok egyet magyarul is. A következő lesz, Aki még tanult az általános iskolában oroszul, az megtanult a sorok között olvasni.
Fenti kis felütéshez azért mégiscsak több tényező vezetett. Az egyik például a hír, hogy szülői felügyeleti eszközt kapott a Fortnite. Aki nem tudná, a Fortnite az Epic Games által fejlesztett és 2017-ben kiadott videójáték, azóta már több verziója is van.
1994, október 27-ét írunk és az interneten megjelenik az első reklám, a Hotwired.com oldalán. Ettől a pillanattól kezdve gyökeresen változik meg a reklámozás azon formája, amelyet addig ismertek.
- ide valami szép átvezető a malvertisingba -
Az internetes reklám története
Az internetes, azaz online reklámok a promóció olyan eszközei, amelyek a világháló adottságait kihasználva juttatják el a marketinges üzeneteket a vevőkör felé. Ide tartoznak a banner reklámok (grafikai reklámok), a közösségi médiában megjelenő reklámok, a csoportosított reklámok, az e-mailes marketing és azon káros formája, a spam is.
Az első reklámok még csak emailekre és banner reklámokra korlátozódtak (amely már akkor sem volt sikeres), azonban ahogy egyre népszerűbb és széleskörben elterjedté vált, a cégek felismerték az internetben rejlő potenciált, amely további fejlődéséhez vezetett, így születtek meg például a pop-up, azaz felugró reklámok. Mivel mérhetetlenül bosszantó volt, hogy a felugró reklámok a legtöbb esetben eltakarták a böngészett oldalt/ információt, az "evolúció" következő pontja a pop-up adblocker-ek kifejlesztése, amelyek megakadályozták ezen fajta reklámok megjelenését. A reklámozás e formája a mai napig használatos, kontroverzális jellege ellenére is.
Talán az egyik, ha nem a legnagyobb mérföldkő a reklámozás történetében a közösségi média platformok egyre szélesebb elterjedése. A Myspace, a LinkedIn megjelenése nagyjából végtelen felületet, és újabb lehetőségeket biztosított a cégeknek, hogy new wyas for companies to connect with customers. A mára már óriásira nőtt Youtube 2005-ös indulása óta pedig megteremtette a Video-ads műfaját, a cégek a videósközösséggel mutatta be termékeit (Bár ennek a morális része igen megkérdőjelezhető, hisz gyerekközönség számár is bármiféle szűrő nélkül reklámozhatnak a videósók a szponzorokon keresztül). 2010 óta pedig a mesterséges intelligencia is megjelenik az online reklámozásban, mint eszköz, ezzel növelve hatékonyságát.
Az OpenRTB protokoll megjelenése- ..... Adatink védelme gdpr megnövekedett ai használat
Az Adware és a Malvertising
Ha a reklámokat érintő problémákra gondolunk, legtöbbünknek elsőre csak a felszínes dolgok jutnak eszébe, pl.: a reklámok káros hatása az emberekre, a közszolgálati közlemények felkavaró mivolta, stb. Az átlagos internet felhasználó mit sem sejt a reklámokban rejlő vírusokról, amelyek jobb esetben csak egy idegesítő Chrome-bővítményt telepít a keresőmotorunkba, rosszabb esetben az egész számítógépünket is tönkre teheti.
1991 - ben Linus Towalds úgy határozott, hogy egy saját oprendszert próbál létrehozni, mivel túl sokat kellett várni a GNU legúljabb fejlesztésére... így augusztus 25. - én létrejött a linux. egy nyílt forráskódú operációs rendszer.
"Linux day:" 1999 - ben sok laptop / asztali gép már a windows - al együtt érkezett a felhasználókhoz, azonban ez egyes embereknek nem tetszett, ezért vissza vitték a gépeket az eladóhoz, és vissza kérhették a windows árát a gép árából...
Linux Sajátosságai:
- Open Source: Linux nyílt forráskódja révén sokkal jobban testre szabható, mint a Windows, vagy a Macos.
- Distributions: Linux a Window - al ellentétben nem csupán 1 nagy verzióból áll, hanem több ezer kisseb-nagyobb verzió létezik belőle, amiből nagyjából 100 aktív fejlesztés alatt áll...
- Protection: mivel a linux egy közösség álltal vezetett distro, az updatek elsősorban a UX - et tartják szem előtt, a haszonhúzás helyett... éppen ezért sokan mondják, hogy a linux tűzfala a leghatékonyabb a 3 nagy rendszer közül...
Tévhitek a Linuxal:
- Terminál: gyakori tévhit az, hogy a linux kezeléséhez meg kell tanulni kezelni a TERMINÁLT... egy modern distro - ban mindent meg lehet oldani normál grafikai interfacel...
- Idő Igényes: sokan mondják, hogy a linux egy teljesen új rendszer, és sok idő mire megtanulja az ember használlni... nem. egy linux csak annyira bonyolult, amennyire a felhasználó akarja... testreszabhatóságának köszönhetően tud úgy kinézni, mint egy Windows, vagy Macos.
- No Programs: gyakori tévhit, hogy linuxra nincsenek programok, azonban ez csupán féligazság... az igaz, hogy linuxra kevés programot portolnak, azonban linuxon vannak olyan alkalmazások, amikkel tudjuk futtatni a legtöbb windows / macos programot.
- Unreliable: ez csak szimplán hazugság. nem véletlen terjedt el a linux elsősorban a szererek körében. a linux ha jól lett felállítva, a legstabilabb rendszer tud lenni...
Linux napjainkban:
manapság egyre több videós javasolja, hogy Windows helyett használjunk Linuxot. de miért lehet ez ?
- Macos / Windows túlzottan lekorlátoz.
- Windows rossz döntései (copilot ai, blue screen day)
Egyre kevésbé van használatban a televízió, helyét a
streaming szolgáltatások veszik át, amik nagyobb kényelmet és rugalmasságot
biztosítanak.
Legnépszerűbbek közé tartozik a Netflix, Max (korábbi nevén HBOGO), Disney+.
Ezek mellett nagy népszerűségnek örvend az RTL és a TV2 csatornák online
felületei melyeken visszanézhetőek a tévéműsorok. A YouTube-on is nézhetünk
videókat vagy akár filmeket/sorozatokat is.
A top hármas lista élén a Netflix áll, ezt követi az Amazon Prime
Video, majd a Max.
A Netflix 1997-ben jött létre és számos országban elérhető.
Kezdetekben DVD-kel foglalkozott, majd ezt abbahagyta és 2010-től streaming
szolgáltatás vált belőle. Csak előfizetéssel vehető igénybe, de
cserébe rengeteg sorozatot és filmet biztosít, közük saját gyártásúakat is.
Az Amazon Prime Video szintén egy előfizetéses szolgáltatás
ez alól kivétel néhány ország, ahol díjmentesen elérhető és használható.
2006-ban indult el az Egyesült Államokban Amazon Unbox néven, majd 2016-ra
világszintűvé nőtte ki magát.
A Max 2018-ban jött létre Amerikában HBO Max néven,
Magyarországon 2022-ben jelent meg. 2023-ban változott a neve Max-ra, ez már
tartalmazza a Discovery+ tartalmait is. Csakúgy, mint a Netflix ez is csak
előfizetéssel vehető igénybe.
A Disney+-ról is essen párszó, hiszen a lista negyedik
helyezettje épphogy lecsúszott a dobogóról. 2019-ben indult Észak-Amerikában és
Hollandiában. Sajátgyártású sorozatai és filmei nézhetők rajta. 2022-re jelent
meg Magyarországon. A szolgáltatás a 2000-es évek sorozatait is nézhetővé tette
jobb minőségben ezzel visszahozva ennek a generációnak gyerekkorát.
RTL+ és TV2 Play:
Az RTL+ és TV2 Play azok közé a streaming szolgáltatások
közé tartozik, ami előfizetés nélkül is használható, bár korlátozásokkal. Az
RTl+ engedi, hogy visszanézzük az adásokat, de csak korlátozott ideig, az
előfizetők pedig bármikor visszatudnak nézni régebbi adásokat is. A TV2 Play engedi
a műsorok visszanézését hosszabb időtávlatban is, az előfizetés a
reklámmentességet biztosítja.
Bár ezeken a szolgáltatásokon a reklámok jelen vannak, ha
nem vagyunk előfizető használók, de így is rugalmasságot adnak az adások
visszanézéséhez ezzel megadva azt a kényelmet, amit a TV nem minden esetben tud
biztosítani.
YouTube:
A YouTube is a streaming szolgálattások közé tartozik, amit
2005-ben hoztak létre. A szolgáltatás nem csak a zenehallgatást biztosítja,
hanem nézhetünk rajta videókat és filmeket/sorozatokat is. A YouTube-nak is van
egy Premium vagyis előfizetős változata, ami a reklámmentességet biztosítja és
alvó képernyővel is tovább működik a lejátszás.
A streaming jövője:
A folyamatosan növekedő statisztikák pozitív jövőt ígérnek a
streaming szolgáltatásoknak. Egyre nagyobb rugalmasságot és gyorsaságot tudnak biztosítani
az 5G hálózatok terjedése miatt.
Nagy pluszt ad a streaming szolgálatásoknak, hogy reklámok
nélkül, saját időbeosztás szerint lehet tartalmakat nézni. Mivel egyre több ilyen
szolgáltatás jelenik meg így fel kell venni a cégeknek a versenyt a konkurenciával
és folyamatosan fejlődniük kell, hogy használóikat meg tudják tartani.
A befektetők negatív vélekedését elsősorban a gyenge kínai adatok erősítették, ami önmagában is érdekes történet. Mint Pletser Tamás mondja, Kína elég erős az elektromosautó-piacon, így a kisebb személyautóknál az elektromos hajtás hódít, míg a kamionoknál az LNG, vagyis a cseppfolyósított földgáz mint hajtás. Kína ezt részben pont az OPEC miatt támogatja.
Kínának ugyanis elege van abból, hogy kiszolgáltatott az exportáló országok szervezetének, amely amint gyengébb az ár, visszafogja a termelést, és így megint megpróbál áremelkedést kikényszeríteni. Az LNG-piacon nincs ilyen kartell, ráadásul Katar, Ausztrália, az Egyesült Államok és Mozambik is akkora fejlesztéseket jelentett be, hogy nagyon megnőhet a közeljövőben a kínálat.
A fájlmegosztó szolgáltatások közel egyidejűleg fejlődik az internettel, és ahogy egyre több felhasználói igényt elégítenek ki, annál több problémába ütköznek ezeket a szervereket üzemeltető cégek és személyek. Egy rövid összefoglaló során megtudhatjuk az első fájlmegosztó oldalakat, a működésüknek az alapjait, és hogy milyen módon próbáltak harcolni ezen szolgáltatások ellen.
P2p és a Torrent
Peer-to-peer
Szerver
Torrent
Az első fájlmegosztó oldalakat
A Napster 1999-ben kezdte üzemeltetését Shawn Fanning amerikai hallgató által, ami elérhetővé tette, hogy MP3 fájlokokat lehessen megosztani a felhasználók között. Az oldal gyorsan népszerűvé vált, de végül 2001-ben szerzői jogok megsértése és perei miatt leállították az üzemeltetését.
A térképeket már nagyon régóta használják az emberek a tájékozódáshoz, a digitalizálás fejlődésével a térképek használata is fejlődött.
A geolokáció meghatározza a hollétünket és hozzájárul az utazásunkhoz. Segítségünkre van, ha ismeretlen helyen járunk és valamit keresünk.
Sokak szerint ugyanakkor vannak hátulütői. 2012-ben kutatók megkérdeztek 1000 embert, hogy mitől tartanak és a legtöbben attól féltek, hogy a hirdetők illetéktelenül juthatnak hozzá az adatainkhoz és hogy a földrajzi helyzetük információja veszélyes helyzetbe sodorja őket.
A geolokációt felhasználják különböző adaatok kiszűrésére
A Series-család (balról a Series S, jobbról pedig a Series X): ismét
elmaradt az áttörés. (Forrás:
SimpleGamer)
A redmondi techóriás mára megkerülhetetlen a mindennapjainkban. Számos
számítógépen és laptopon fut világszerte a Windows különböző operációs
rendszerei. Azonban a technikai nagyhatalom erősen jelen van a gaming piacon
is. És itt nem csupán a különböző Xbox konzolokra és a Game Pass
szolgáltatásra kell gondolni, hanem a számos, általuk birtokolt videójáték
franchise-okra is (Halo, Minecraft, Call of Duty,
Age of Empires stb.). Jelen blogbejegyzés, a teljesség mellőzése
mellett, csupán a Microsoft gaming szféráját érintő néhány fejleményt ismertet
röviden, ami az elmúlt időkben történt.
Egy újabb elveszett konzolgenerációs háború
A jelenlegi, azaz a 9. konzolgeneráció 2020-tól kezdődött, amikor mint a
Microsoft, és mint a Sony egy-egy új termékcsaládot dobott a piacra. A
generációnál
már nem volt kérdés a natív 4K felbontás, de számos újítást hozott a konzol
gamingbe (mint például a ray tracing-et). A redmondiak az Xbox
Series-családdal próbálta megnyerni a videójátékok szerelmeseinek a szívét,
ami, ellentétben a konkurens cég Playstation 5-jével, két, grafikailag
teljesen eltérő teljesítményű konzolt takar: az erősebbik (azaz a generációs
standard-nak megfelelő) Series X-et és a gyengébb (1440p felbontásra
optimalizált), de jóval olcsóbb Series S-et. Ez utóbbi abban is eltér a "nagy
testvértől", hogy nem rendelkezik lemezmeghajtóval (bár a PS5-nél is van ilyen
típus, de erejükben nem térnek el egymástól).
A Playstation 5 Pro: a rivális teljesítménye most jó "erőben" van. (Forrás: IGN Hungary)
Azonban mára egyértelművé vált, hogy a Microsoft ebben a konzolgenerációban is
alulmarad a Sonyval szemben. Ezt nemcsak a
negatív jóslatok
is jelzik, hanem az eladások is.
2024 júniusáig 28,3 millió Series-konzol fogyott el a megjelenése óta, szemben a PS5
61,7 milliójával. A
2024-es üzleti évet
a Microsoft videójáték részlege pedig úgy zárta le, hogy a hardvereladások az
ezelőtti üzleti év utolsó negyedévéhez képest 42%-al kevesebb forgalmat
teremtettek. A 2025-ös pénzügyi év első negyedévben pedig 29%-al csökkent a hadvereladások. A Series-család helyzete annyira rossz lehet most, hogy állítólag
már Európában is visszafogják forgalmazásukat. Ennek ellenére a redmondiak nem
akarnak lemondani a
konzolgyártásról. Az év folyamán a jelenlegi Xbox-ok
újabb változatai
érkeznek, de ezek (ha nem számítjuk bele a kisebb változtatásokat) vagy színben, vagy a meghajtó meglétében, vagy a tárhelyben
fognak eltérni az alapmodellektől (eközben a Sony nemrég bejelentette a jobb
teljesítményű PS5 Prót). Manapság pedig hírek keringenek arról, hogy
készülőben van egy hordozható Xbox-konzol is, amit tekinthetünk egy válasznak
a manapság egyre előretörő handheld gaming PC-kre is.
Az évszázad (nem problémamentes) üzlete
Habár a Microsoft rendelkezik saját videójáték franchise-okkal (Halo,
Forza, Age of Empires stb.), az évek folyamán számos céget
vásárolt fel, amely tovább szélesítette a redmondiak portfólióját (mint
például a Mojang-ot /Minecraft/ és a Bethesdát /The Elder Scrolls, Fallout stb./). Ám a legutóbbi "zsákmányuk" nem hogy óriási volt,
hanem komoly félelmet is előidézet. Ez volt az Activision Blizzard
felvásárlása.
Az akvizíciót 2022. január 18-án jelentették be, amelynek köszönhetően a techóriás olyan jelentős franchise-okhoz juthat így, mint a
Call of Duty (amelynek jövője a későbbiekben központi kérdéssé vált az
ezutáni vitákban) és a Warcraft. De a gaming nagyhatalom révén
szerettek volna erőteljesen részt venni a mobiltelefonok nyújtotta piacon is
(pl. a Candy Crush-al). Az üzletet 2023. június 30-ig szerették volna
lezárni ugyan, de ennek megvalósulását egyes helyi hatóságok, valamint fő
riválisuk, a Sony késleltették. A trösztellenes szervek inkább a gaming piac
egyensúlyát érintő esetleges negatív hatásai miatt aggódtak. A japán konkurens
eleinte, többek közt az Activision játékok multiplatformságát várta el a Microsofttól. De később a Sony komoly aggódalommal nézte az
akvizícióval kapcsolatos híreket, és mindent megtett annak érdekében, hogy
meghiúsoljon a rivális ezirányú terve. A redmondiak se hagyták magukat a japán
óriás vádjaival szemben, aminek köszönhetően egy kisebb "konzolháború" alakult
ki a két fél között.
Az üzlet egyik nagy (és hazai) ellenzője az amerikai Szövetségi Kereskedelmi
Bizottság (a későbbiekben FTC) volt, ami 2022 végén pert indított ellenük
(részben egy
hamis érv
nyomán), akik később is igen kritikusan állt a nagy üzlet nyélbe ütésével
szemben. Júliusban egy másik pert veszítettek az akvizícióval kapcsolatban,
aminél sikertelenül lebbeztek fel. A Microsoft egy július 18-ai beadványával
végül sikerült elérnie, hogy az augusztus 2-ára tervezett első meghallgatását,
ami az akkor még érvénybe lévő trösztellenes perhez kapcsolódott, leállítsák.
Így hazai pályán is szabad lett az út az egyesüléshez, aminek az FTC továbbra
sem örül.
Szintén komoly akadályként mutatkozott az Egyesült Királyság Verseny- és
Piacfelügyeleti Hatósága (a későbbiekben CMA) is. A britek 2023. április
26-án, akik egy kicsit korábban enyhítettek álláspontjukon, nemet mondtak az
akvizícióra, mivel féltették a felhős játékpiacot a Microsoft megerősödésének
a negatív hatásaitól. Ennek talaján még az Európai Bizottság későbbi döntését
is
kritizálták (lépésükre brüsszeli részről is jött
kritika). Végül október 13-án a CMA is rábólintott a redmondiak grandiózus tervére.
Az üggyel az Európai Bizottság is foglalkozott, ami szintén aggodalommal
tekintett az akvizícióra. Az Unió ezért 2023 elején trösztellenes
figyelmeztetést küldött a Microsoftnak. De az EB végül május 15-én rábólintott
az óriási üzletre.
A félelem elkerülése és az üzlet megvalósulásának az érdekében többször is
kijelentették, hogy az Activision Blizzard tartalmai továbbra is elérhető lesz
más platformon is. Ennek keretében megegyezett a gaming piac más szereplőjével
is. Például a Nintendo részére 10 évre biztosították, hogy konzoljaikon is
megjelenhessen a Call of Duty játékai. Sorsdöntőnek viszonyult a
Ubisofttal kötött megállapodás, melynek értelmében a francia fél 15 évre
megkapta az Activision streaming jogait. Ezeknek is köszönhető volt, hogy
végül 2023. október 13-án hivatalosan is tulajdonukba kerülhessen az
Activision Blizzard (az üzlet 75,4 milliárd dollárjába került a redmondiaknak). Az akvizíció meghozta a hatását:
a 2024-es üzleti év második negyedévében, többek közt, a Microsoft gaming részlege, a cég történetében először, több
bevételt hozott (7,11 milliárd dollár) a Windowsnál (5, 26 milliárd dollár). A
következő negyedévben
pedig 17%-al emelkedett a bevétele a Microsoft Gaming-nek (15,6 milliárd
dolláros bevétel), amely szintén a "zsákmánynak" köszönhető. Az akvizíció nyújtotta pozitív hatás továbbra sem maradt el a 2025-ös pénzügyi év első negyedévben se.
"Play More Games, No Console Needed", avagy az Xbox Game Pass napjainkban
A Microsoft gaming portfóliójának egyik húzóága kétségtelen, hogy maga az Xbox Game Pass, amely révén számos játékot tölthetünk le ingyen Xbox konzolokon és számítógépeken. Hasonlóan a Netflixhez és más filmes streaming szolgáltatásokhoz, itt is egy állandóan frissülő, de tartalmas portfóliót biztosít az előfizetők számára. A techóriás évente egy milliárd dollárt költ el évente annak érdekében, hogy külsős fejlesztőák játékai is jelenhessenek meg rajta. Egy 2024-es jóslat szerint, 10 év múlva elérhetik a 200 millió előfizetőt. Maga a szolgáltatás számos eltérő tartalmú és árazású csomagot foglal magában (a fejezetben feltüntetett árak a blogbejegyzés írásának napjának a viszonyait mutatja be). Xbox tulajdonosoknak két "konzol-exkluzív" lehetőség is van: a Core és a Standard. Az előbbiért 2500 forintos havidíjat kell fizetnünk, amellyel mintegy 25 címmel tudunk ingyen letölteni, és online is játszhatunk az ezzel lehetőséggel rendelkező, általunk megvásárolt játékainkkal (a free to play kategóriásokkal persze előfizetés nélkül is ingyenesen). Utóbbi tulajdonság a modern konzolok nagy hátránya. Emellett exkluzív akciók és ajánlatok is járnak az előfizetők számára. A drágábbik csomag, a Standard szinte ugyanazt kínálja, mint az olcsóbbik, de elérhetővé teszi a Game Pass szinte egész játékkönyvtárát. Mindezért cserében havi 4090 forintot kell fizetnünk. A számítógépes gaming közösségnek is biztosítva van egy, az utóbbihoz hasonló csomag, de jóval több tartalommal. Azonnal játszhatnak az Xbox Game Pass-en a megjelenés napján megjelenő játékokkal (ezen fejlemény ebben az év újdonsága), és hozzáférést kapnak egy másik gaming szolgáltatáshoz, az EA Play-hez. Ez nekünk csupán 3600 forintba kerülne havonta. A legdrágább elérhető csomaghoz mindkét tábor hozzá juthat: az Ultimate-hez. Ez az 5490 forintnyi havidíjas "nehézfiú" már megadja azokat a plusz tartalmakat a konzolosoknak, amitke a Standard nem biztosított: az azonnali hozzáférést az új játékokhoz (2024 óta nem tartalmazza) és az EA Play-t. Ezek mellett exkluzív előnyöket, valamint felhős alapú játékot biztosít. Utóbbi esetében különböző eszközökön streamelhetünk játékokat, amelyhez elegendő egy kontrollert (esetleg billentyűzete és egeret) beszerezni. Azonban olyan hír is felröppent ez év folyamán, amely újabb lehetséges Game Pass-csomagokról szólt. Az egyik kizárólag felhős szolgáltatást tartalmaz, de a játékok felett digitális tulajdonjogot is gyakorlhatunk. De szóba kerültek itt a reklámok bevezetéséről is. De nemsokára akár az Xbox-on vásárolt játékainkkat is streamelhetjük, az Ultimate csomagnak köszönhetően.
Mint ahogy korábban is szó volt róla, a szolgáltatás nem csupán Xbox-konzolokon és számítógépen érhető el. A legdrágább csomagnak köszönhetően akár mobiltelefonokon és tableteken is streammelhetünk játékokkat. De elérhetővé vált a Samsung televíziójain és a Meta Quest VR készülékeken is. Azonban 2024 júniusában egy újabb eszköznél is bejelentették az Xbox Game Pass Ultimate elérhetőségét: az Amazon Amazon Fire TV Stick TV okosító eszközénél (pontosabban a 4K Max és a 4K változatoknál). De elérhető a multinak egy másik eszközén, a Fire TV Cube-on is. Már jól párszor jelezték a Microsoft részéről, hogy szolgáltatásukat minél több platformon szeretnék elérhetővé tenni. Talán nem véletlen hogy az utóbbi bejelentés címében is ez szerepel: "Play More Games, No Console Needed".
Lesz-e Halo Playstation-ön?
Ha belecsöppenünk egy olyan vitába, amely arról szól, hogy vajon melyik konzol
a jobb, akkor biztos elhangzik pro-kontra érvként az általuk kínált
játékportfólió. Egy játék megjelenhet kizárólag egy, vagy több helyen is, de
előbbi esetben számos oka lehet. Ez lehet az adott platform saját alkotása, és
megeshet, hogy egy másik cég terméke, ideiglenesen vagy végleg, válik
konzol-exkluzívvá. Habár az Xbox esetén is fennállhatnak ezek, a Microsoft
ezen most változtathat.
Az a tény, hogy a techóriás gaming franchise-ainak egy adott terméke nem csak
PC-n vagy az Xboxon jelenik meg, nem újkeletű dolog (az
Age of Empires 2 például megjelent Playstation 2-n is). Egyesek (mint a
Minecraft) továbbra is megmaradtak multiplatformúnak. Akkor valóban
jogos a kérdés, hogy a mostani fejlemény mitől lenne olyam különleges?
Már a bejegyzés megírásának évének az elejétől kezdve lehet olvasni olyan
híreket, amelyek arról szólnak, hogy a redmondiak akár saját játékaikat is
elérhetővé teszik a konkurens konzolokon. Köztük olyan ikonikusan az Xbox-hoz
köthető franchise-al egyetemben, mint a Gears of Wars. A híresztelés
annyira rendkívüli volt, hogy egyes felhasználók emiatt elkezdtek
elfordulni
a Microsoft konzoljától. A pletykák végül igaznak bizonyultak, és négy játék
(Grounded, Pentiment, Hi-Fi Rush, Sea of Thieves)
valóban elvesztették exkluzívitásukat. Eközben a legújabb Doom (melyet
szintént a redmondiak birtokolnak) is teljesen multiplatform címként jelenik
meg 2025-ben; és még a Bethesda közelegő Indiana Jones-játéka sem fog xboxos
és PC-s játékként piacra kerülni. Újonnan pedig már az Age of Empires II: Definitive Edition playstation-ös portjáról olvashatunk.
A Sony-nak nem ismeretlen a Microsoft játékai. (Forrás: Amazon.de)
Még az év folyamán kiderült, hogy a Microsoft radikálisnak tűnő lépéseinek
hátterében a
bevételek növelése
áll. De meg kell jegyezni, hogy már korábban is megjelentek a részükről olyan
kijelentések, amelyek kritikusan viszonyultak a konzol-exkluzívitással
szemben. És mint már korábban is említésre került, hasonló szellemű
megnyílvánulással és együttműködésekkel próbálták (sikerrel) elérni az
Activision Blizzard akvizícióját. De szeretnék elérhetővé tenni az Xbox Game Pass-t a konkurens konzolokon is.
Még nem tudni, hogy vajon játszhatunk-e olyan Xbox-exkluzív játékokkal is majd
Playstation-ön és a Nintendo konzoljaival, mint a
Halo, de ezen tendenciák egy érdekes képet fognak mutatni a Microsoft ezirányú
tevékenységének a jövőjéről. Márcsak az a kérdés, hogy ezek pozitív vagy
negatív irányba viszik-e a redmondiak törekvéseit (elég gondolni a
konzolgyártásuk válságos helyzetére is).
Manapság a könyvek világában való bolyongás már nem csak a papírlapok lapozgatására korlátozódik. Az internetnek hála a könyves élmények egyre csak kiterjednek, nem csak olvasmányokat találunk magunknak, hanem részesei lehetünk közösségeknek is, ahol megoszthatjuk egymással tapasztalatainkat, élményeinket a könyvekkel kapcsolatban. Blogbejegyzésemben bemutatok néhány népszerű könyves közösséget és alkalmazást, amit kár lenne kihagynod!
LibraryThing
A LibraryThing egy több mint 50 nyelven elérhető online és ingyenes könyvnyilvántartó oldal és közösségi platform. Lehetővé teszi az felhasználók számára, hogy rendszerezzék könyveiket. Az oldal lehetőséget ad arra, hogy nyomon kövessük, mit olvasunk, mit olvastunk már és mások mit olvastak, katalogizáljuk, értékeljük könyveinket, és megosszuk véleményeinket. Mindezek mellett közösségi funkciókat is biztosít a felhasználóknak, kapcsolatba léphetünk más felhasználókkal.
Csak egy felhasználónévre és egy jelszóra lesz szükséged, hogy taggá válhass, ezután a könyveidet egyszerűen hozzáadhatod saját kis online könyvtáradhoz. Alapvetően ingyenes, de van fizetős verziója is, ami korlátlan könyv hozzáadást jelent a könyvtárhoz. Minden könyvhöz automatikus információ kapcsolódik, de saját megjegyzéseket is írhatsz hozzájuk. Nemcsak könyveket, hanem zenét, filmet és más médiát is hozzáadhatsz könyvtáradhoz. Tudsz létrehozni különböző gyűjteményeket, statisztikákat lehet nézni. Bármilyen regisztrált tag hozhat létre csoportot.
A LibraryThing azok számára ideális, akik rendszerezni szeretnék gyűjteményüket és kapcsolatba szeretnének lépni más könyvmolyokkal.
Goodreads
A magyarok által talán a legismertebb külföldi könyves alkalmazás a Goodreads. A LibraryThing-hez hasonlóan az alkalmazás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy könyveket értékeljenek, véleményt cseréljenek és kapcsolatba lépjenek másokkal.
Magyarul nem, csak angol nyelven érhető el. Megtudjuk keresni a barátainkat és lehetőségünk van látni az ő kedvenc könyveiket. Itt is cím, szerző vagy ISBN szám alapján lehet keresni. Létrehozhatunk úgynevezett polcokat, amelyek gyűjteményekként is szolgálhatnak számunkra. Szintén csak egy regisztrációra van szükség ahhoz, hogy használni tudjuk. Egy 1-től 5-ig terjedő skálán lehet értékelni a könyveket. Az ajánlások és a közösségi funkciók pedig lehetővé teszik, hogy aktívan részt vegyünk egy könyves közösség életében.
A Goodreads minden könyvrajongó számára hasznos eszközként szolgál, legyen szó hobbiolvasókról, könyvmolyokról vagy azok számára, akik szeretnék rendszerezni a könyvgyűjteményüket. Különösen vonzó lehet azok számára, akik szívesen cserélnek véleményt más olvasókkal.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod
tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim
veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea
commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate
velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint
occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt
mollit anim id est laborum
A Microsoft
2024-ben ünnepli fennállásának 49. évfordulóját, tehát hamarosan fél évszázados
múltra tekinthet vissza ez a multinacionális óriáscég, amelyet piaci
kapitalizációja révén a világ legnagyobb vállalataként tartanak számon, az Apple
mellett. Az Egyesült Államok nyugati partján található Washington állam Redmond
városában lévő vállalati központi irodákkal rendelkező Microsoft-ot 1975-ben
alapította Bill Gates és Paul Allen. A cég elsősorban BASIC
fordítóprogramok kifejlesztésére és azok értékesítésére jött létre, de rövid
idő után, az 1980-as évekre már a személyi számítógépek (PC) operációs
rendszerei piacán lett meghatározó és domináns szereplő az általa kifejlesztett
MS-DOS
révén, amelyet a Windows
követett 1983-ban.
Az elmúlt közel 50 év során a PC olyan
csodálatos és hatalmas tudású eszközzé fejlődött, amely számtalan területen
nélkülözhetetlenné vált napjainkra, legyen akár szó a kommunikációról, a
szórakozásról, vagy a munkavégzés hatékonyságának javításáról. A Microsoft a
közel fél évszázad alatt egy programozási eszközöket előállító kis cégből a
szoftverek kiemelkedően széles palettáját fejlesztő globális nagyvállalattá
fejlődött. Ha rövid történeti áttekintésként felsoroljuk a Microsoft által
fejlesztett és előállított termék- és szolgáltatás márkaneveket, akkor a
következő impozáns listát kapjuk (időrendben, a teljesség igénye nélkül): MS-DOS
1.0, Office, Windows 3.0, Windows 95, Windows 98, Windows 2000, Office XP,
Windows XP, Xbox, Windows Server 2003, Microsoft Office System, Xbox 360,
Windows Vista, Windows Server 2008, SQL Server 2008, Visual Studio 2008, Bing, Windows
7, Office 2010, Windows Phone 7, Microsoft Lync, Office 365, Skype
(felvásárlás), Yammer (felvásárlás), Windows 8, Microsoft Surface, Outlook.com,
Xbox One, Office for iPad, Nokia (felvásárlás), Office for Android, Windows 10,
Edge, Office 2016, Lumia, Microsoft Cloud, Microsoft Dynamics 365, Surface
Studio, Surface Dial, Surface Book, LinkedIn (felvásárlás), Microsoft Teams, GitHub
(felvásárlás), HoloLens, Azure Space, Microsoft Viva, Microsoft Mesh, Windows
11, Windows 365, Nuance (felvásárlás), OpenAI (együttműködés), Microsoft
Copilot, Activision Blizzard (felvásárlás).
Napjainkban a Microsoft alapvetően a
mesterséges intelligencia (AI), a felhő (cloud), a hatékonyság- és
termelékenység-növelés (productivity), a számítástechnika (computing), a
játékok (gaming), és az applikációk (apps) fő területein kínál termékeket és
szolgáltatásokat mind a magánfelhasználók, mind az üzleti felhasználók számára.
A hatékonyság-javítás témára aktuálisan jó
példák azok a 2024-es
fejlesztések a Microsoft 365-ben, amelyek az oktatásban, a tanulók és a
tanárok számára egyaránt segítséget jelenthetnek a tanulás és a tanítás során.
A Clipchamp révén a videó-készítés gyerekjátékká vált: az AI-támogatott
automatikus videós tartalomkészítés, amely minden eszközön (mobil, asztali,
webes) elérhető, új lehetőségeket nyit az iskolai projektmunkák terén. A
Microsoft Teams is új funkciókkal bővült, amelyek fő motorja a generatív
mesterséges intelligencia beépítése. Szintén az AI-integráció révén váltak
még jobban használhatóvá a Teams-ben a személyre szabott tanulást elősegítő
Reading Coach (szövegértés) és Progress in Maths (matematikai példák) funkciók.
A Minecraft oktatási változata játékos tanulás révén és az AI alkalmazásával
tanítja a tanulókat többek között a kiberbiztonságra és az AI etikus
felhasználására. A Copilot pedig a tanárok munkáját tudja nagy mértékben
megkönnyíteni: a GPT-4 alapú generatív AI funkciók jelentős terheket tudnak
levenni a tanárokról mind az adminisztratív munkában, mind az előadások vagy
vizsgafeladatok létrehozásában.
A mesterséges intelligencia nem csak az
oktatásban, hanem az élet számos területén beépült mindennapjainkba. A
munkahelyi felhasználás is jelentősen megemelkedett: a Microsoft és a LinkedIn
által publikált 2024-es tanulmány
szerint az emberek háromnegyede már használja az AI-t a munkahelyén, tehát 4
munkavállalóból 3 aktívan használ AI-alapú alkalmazásokat. A tanulmány szerint
a jövőre nézve fontos új irányok bontakoznak ki, például a munkavállalók egyre
nagyobb mértékben igényt tartanak az AI-ra, mert növeli kreativitásukat és időt
és energiát tudnak vele megtakarítani, illetve az AI-hoz értő szakemberekre
nagy igény mutatkozik a munkaerő-piacon, így új karrier-lehetőségek is nyílnak
az AI révén. A Microsoft-hoz tartozó LinkedIn Learning több mint 600
AI-vonatkozású tanfolyamot kínál a felhasználóknak, illetve a LinkedIn az
előfizetők számára AI-alapú támogatást biztosít a munkahely-kereséshez és a
karrierépítéshez.
A Microsoft számára napjaink egyik kiemelkedő
kihívása a kiberbiztonság kérdése, különös tekintettel az AI segítségével,
illetve a felhőalapú rendszerek megtámadásával létrejövő csalásokra és
visszaélésekre. A Microsoft legújabb kiberbiztonsági
jelentése szerint az Egyesült Államokban például jelentősen elharapózott a
bolti ajándékkártyák segítségével elkövetett csalások száma, amelyeket a csalók
az ajándékkártya-rendszereket üzemeltető felhőalapú környezet megtámadása révén
követnek el. A Microsoft a közelmúltban állított fel egy Red
Team nevű csoportot, amelyben kiberbiztonsági szakemberek mellett
neurológusok, nyelvészek, pszichológusok és nemzetbiztonsági szakértők is
elemzik a csalók módszereit, és amely csoport az AI-t alkalmazó kiberbűnözői
tevékenységek megfékezésére szakosodott.
Az amazon mai felhasználói közül sokan nem is tudják már, hogy a világhírű cég online könyvesboltként kezdte meg működését 1994-ben. Az ötlet megálmodója az Új-Mexikói származású Jeff Bezos mindössze 30 évesen hozta létre cégét. Az amazon nevet 2 okból adta vállalkozásának. Mindenképpen "A" betűvel kezdődő nevet szeretett volna választani, hogy a vállalta "abc" sorrendes találati listák élén tűnjön fel. A cég végül az Amazon folyóról kapta a nevét, abban a reményben, hogy nagyméretűvé és változatossá fogja kinőni magát. Ez meg is valósult, ugyanis az elsődleges termékkínálata kiszélesedett. A logóban szereplő nyíl pedig nem véletlenül mutat a "a" betűtől a "z" betűig, A-Z-ig terjedő változatos termékkínálatukat szimbolizálja.
Termékei, szolgáltatásai
1998 végére szélesítette ki a megvásárolható termékek listáját zenei, audiovizuális és egyéb termékekkel. Bezos azóta is minden érdekeltségeb tartozó területen igen szorosan követi a trendeket, és alkalmazkodik is azokhoz.
Az amazon Kindle e-könyv olvasó termékcsalád az amazon által tervezett olyan hálózati képességekkel ellátott eszköz, mely szoftverének segítségével e-könyvek és más digitális adatik megjelenítésére használható. A cég igazi áttörését is a Kindle hozta meg 2007-ben.
Hardverje az úgynevezett "e-tinta" elektronikus papíron alapszik, ez a szürke 16 árnyalatát képes megjeleníteni. Az elektronikus papír előnye a klasszikus TFT monitorokkal szemben, ugyanaz mind a könyvé, szemkímélő hatású. Némelyik Kindle-típusok hangszórót és fülhallgató-csatlakozót is tartalmaznak, és MP3 formátumú zenét képesek lejátszani. Ugyanezen típusok plusz funkciói, hogy kísérleti szövegolvasó szoftverrel is rendelkeznek, amelyek angol nyelvű szöveget képesek felolvasni női és férfi hangon. Az eszközökben Wi-Fi is található, mellyel csatlakozhat helyi hálózatokra. Az interneten keresztül újságokat, könyveket, magazinokat lehet vásárolni. Ezeken kívül a Kindle egy egyszerű internetböngészőt is tartalma.
Előnyös funkciója még, hogy az éppen olvasott szövegből kijelölhetünk egy szót, a beépített szótár segítségével pedig megtudhatjuk annak jelentését. Két Oxford szótár található meg az olvasókban.
Az amazon prime video egy reklámmentes streaming szolgáltatás, amely több ezer filmet és sorozatot kínál, köztük számos olyat amelyek kifejezetten a Prime Videora készülnek és más platformokon nem is érhetőek el. A szolgáltatás az Amazon Prime teljes körű tagsággal együtt jár, de önálló előfizetésként is elérhető. Korábban az olcsóbb streaming szolgáltatók közé tartozott a prime video. 2024. szeptemberétől azonban havi 899Ft-ról 1900Ft-ra emelték a havidíjat.
Amazon Go és Amazon Fresh
Amazon felhasználói számára megalkotott kasszás hagyományos és önkiszolgáló kassza nélküli üzletei. A boltba való belépéskor az amazon alkalmazásban a felhasználó számára egyedileg generált QR kódot kell beolvasni, távozáskor pedig a kiválasztott termékek árainak végösszege kerül levonásra kártyánkról. Mindez sorban állás nélkül, ezt hívja az amazon "Just Walk Out" technológiának.
Az amazon go egy kisbolt-lánc, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban nyíltak eddig meg üzletek. Az első amazon go-t Seattleben meg, nagyjából 170 négyzetméter alapterületű boltként. Kínálatukban megtalálható frissen főzött kávé, reggelinek és ebédnek valók, valamint nassolni valók és helyi pékáruk is. Továbbá lehetőség van csomag visszaküldésre is.
Ügyfél azonosítás legérdekesebb módja a biotermikus azonosítás, ami Amazon ID létrehozása után alkalmazható az üzletekben, ekkortól elegendő a tenyerünket az olvasó fölé helyeznünk, és már be is enged a kapu.
Az amazon fresh pedig fizikai üzletként és online üzletként is üzemel. Az amazon go-nál nagyobb alapterületű és tágabb termékkínálatú bolt, készételeket és háztartási termékeket is árusítanak. 2007-ben élelmiszerbolti kiszállítási szolgáltatásként működött, együttműködve egyes élelmiszerboltokkal. 2017 márciusában az amazon bejelentette az amazon fresh pickup béta verziójának elindítását. Ez az amazon prime előfizetők számára elérhető szolgáltatás volt. Olyan üzleteket nyitottak, ahova a felhasználók online rendelés után, a kiválasztott időpontban mehettek el átvenni a megvásárolt termékeket. Az üzletlánc az amazon go-hoz hasonlóan az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban található meg.
Youtuberek körében közkedvelt vlog videó ötlet az amazon go és amazon fresh üzletek tesztelése, összehasonlítása más kisboltokkal.
Amazon drón futárok
Az amazon 2022-ben jelentette be, hogy az évek óta tartó ígérgetés után végre drónokkal is fognak szállítani. A kaliforniai Lockeford megrendelői lesznek, akik elsőként élvezhetik a Prime Air szolgáltatást. Jeff Bezos még 2015-ben vetette fel a drónos kiszállítás ötletét, de az FAA (Szövetségi Légi közlekedési Hivatal) azonban csak 2020-ban adta meg az engedélyt. A Today Show-ban a vállalat azt nyilatkozta, hogy az 5 fontnál olcsóbb csomagokat tervezik drónnal kézbesíteni, ami egy órán belül a megrendelőnél lesz. A drónok nagyjából egy 24 kilométerre lévő gyárból fognak szállítani. A tervek szerint a a drónok - amelyek képesek azonosítani és kikerülni a a repülési útvonalukba eső dolgokat - a megrendelők hátsó udvarában fogják biztonságos magasságból leengedni a csomagokat. A cégalapító álma, miszerint öt éven belül amazon drónok fogják uralni a csomagszállítási piacot nem valósult meg, ugyanis 2023 márciusában mindössze két kisebb helyszínen volt jelen a szolgáltatás a texasi College Stationben és a korábban említett Lockefordban. Az üzletág vezetője, David Carbon szerint ennek elsősorban az FAA szigorú szabályozása az oka, miszerint a drónok nem repülhetnek tömeg és utak felett, ezzel megnehezítették az útvonalak kialakítását. Az amazon előállt új fejlesztésű drónokkal,de a hatóságokat továbbra sem sikerült megnyerniük.
Hogyan értékesítsünk az amazonon?
Az amazon világszerte piacvezető az online értékesítésben és több mint százmillió aktív felhasználóval rendelkezik, és ma már szinte minden megtalálható a kínálatukban. A hatalmas felhasználó kör óriási lehetőséget jelent azok számára, akik saját termékeiket akár világszerte is értékesítenék. Az amazonon való értékesítés még induló vállalkozásoknak is alkalmas, hiszen egy már jól bevált, kiépített, megbízható webáruházon történik az eladás. Ezáltal csökken a kockázatok száma.
5 lépésben válhatunk eladókká az amzonon. Saját vásárlói fiókunk mellett létrehozhatunk egy eladói fiókot, ehhez szükséges egy új e-mail cím, ami kizárólag a vállalkozásunkhoz fog tartozni. Szükségünk lesz még egy nemzetközileg terhelhető bankkártyára, bankszámlára, adóinformációkra, személyiigazolványunkra valamint egy telefonszámra. Ezt követően meg kell adnunk, hogy milyen terméket szeretnénk árusítani, ehhez pedig minél pontosabb és részletesebb leírást érdemes megadni. Mindenek előtt azonban át kell tekintenünk, a szabályozott termékek listáját. Valamint a versenytársak számát, termékeik minőségét, népszerűségét is érdemes áttekinteni. Következő lépésben be kell áraznunk termékeinket, figyelembe véve a platform különböző felszámolt díjait, amelyek a következőek. Csomagok díjai: Két lehetőségünk van, attól függően, hogy menyi terméket szeretnénk eladni. Az Individual előfizetés az eladások után számol fel egy 0,99$-os díjat. A Professional pedig egy havi előfizetést ajánl 39,99$-ért. Egyénfüggő, hogy melyik lesz számunkra a jó választás. Az eladott termékek után járó összeget közvetlenül a bankszámlánkra kaphatjuk meg. Közvetítői díj: Az amazon a csomagárakon felül egy százalékos jutalékot is felszámol eladásaink után. Kategóriánként eltér, hogy mennyi jutalékot kér a cég. Az összes közvetítői díjról előre tájékozódhatunk. Logisztikai díjak: attól függenek, hogy saját magunk tervezzük-e kiszállítani a termékeinket, vagy a Fullfillment by amazon szolgáltatást vesszük igénybe. Köztes megoldás, ha csak a kiszállítást bízzuk amazonra, a raktározást és az ügyfélszolgálat ellátását magunk intézzük. Ennek díjai eltérnek termékkategóriánként és célországtól függően. Továbbá magánszemélyként és cégként is különböző összegre számíthatunk. Az FBA szolgáltatás díjai, pedig a termék nagyságától és súlyától függ. Az amazon teljesítési díjairól érdemes előre tájékozódni. Egyéb díjak: Vannak olyan különleges esetek, amikor egyedi díjakkal kell számolnunk. Ilyen plusz költség például, ha termékünket több 12 hónapja nem vásárolták, 0,005$ havidíjat számítanak fel utána, vagy ha valaki visszaküldi a terméket, az amazon visszatéríti az árat, tőlünk pedig levon egy adminisztrációs díjat. Az amazon díjkalkulátorával egy konkrét termékre vonatkozóan magunknak is kiszámíthatjuk a díjakat.
A digitális forradalom egyik legizgalmasabb hatása, hogy a hagyományosnak számító irodai munkavégzés egyre kevésbé vonzó alternatíva az emberek számára, a munkavégzés formájának radikális megváltozása figyelhető meg. Olyan új fogalmak jelentek meg a munkapiacon, mint a neonomád, a távmunka vagy a home office, lehetőséget biztosítva az egyének számára a szabadabb munkavégzésre, a munka és magánélet hatékonyabb összehangolására. Habár úgy tűnhet, hogy elszigetelt és elnagyolt munkavállalói igényekről beszélünk, ezek valójában már globális trendek, amelyek újraírják a tér és idő fogalmát a munka világában, és a nagyobb és progresszívabb vállalatok igazodnak hozzá. A kérdés már csak az, hogy ezek a változások hogyan alakítják majd a munka világát? Hogyan lehet a professzionális munkavégzést egy tengerparti, kávéházi ejtőzéssel összehangolni? S hogyan hat ez a látszólagos elszigeteltség a munkahelyi kapcsolatokra?
Kik azok a neonomádok?
A neonomádok a középkori "nomádokhoz" hasonlóan nem helyhez kötött életmódot élnek, mobilitásra törekednek, távoli munkavégzésre építik életmódjukat. Olyan szakemberek ők, akik gyakran szabadúszóként, vállalkozóként dolgoznak kávézókból, az otthonuktól távol, akár a lakhelyüktől eltérő városokból, vagy a világ különböző részeiről is. Életmódjukból és munkarendjükből adódóan munkahelyük nem kötődik egy adott helyhez, rugalmasabban képesek kezelni időbeosztásukat, könnyebben képesek egyensúlyt teremteni a munka - magánélet - utazás és szórakozás között.
A neonomád életmód digitális eszközökre és platformokra, valamint digitális kompetenciákra támaszkodik támaszkodik, amely szükséges a feladatok távoli elvégzéséhez és a kapcsolattartáshoz is. Azonban mivel állandó mozgásban vannak, komoly problémát jelenthet számukra a stabilitás hiánya, a munkahelyi kapcsolatok gyengülése.
"Neonomádok" a történelemben
Úgy tűnhet, hogy a neonomád életmód viszonylag újkeletű, ám a történelem során már korábban megjelentek olyan hivatások, amelyek párhuzamba vonhatók vele. Legkorábbi képviselői a kereskedők voltak, akik hogy új piacot találjanak áruiknak, folyamatosan mozgásban kellett, hogy legyenek, újabb és újabb helyekre eljuttatva portékáikat, új kapcsolatok kialakítása útján. Sok középkori zarándok és kalandozó is hosszú utakat tett meg, felfedezve új kultúrákat és új munkalehetőségeket is. A cirkuszi életmód és vándorművészek ehhez hasonlóan városról városra utaztak, hogy előadásaikat megtartsák.
A mai neonomádokhoz hasonló emberek a 19. század hajnalán kezdtek megjelenni, amikor is a költők, írók a szellemi pezsgés színhelyére, kávéházakba gyűltek hivatásuk gyakorlására. Az utóbbi pár évben ez a gyakorlat újra felizzott, a helyhez kötöttségtől feszélyezett, a mobilitást kedvelő emberek újra felfedezték a munkaszabadság e sajátos formáját.
A középkori nomádok ugyan a természeti adottságokhoz igazodva, az életkörülmények javítás érdekében vándoroltak, a neonomádok ezt inkább a technológia infrastruktúra fejlettsége alapján döntenek. A nomádoktól eltérően - akik közösségben éltek, a neonomádok inkább egyénileg élnek, a digitális hálózaton keresztül kapcsolódnak emberekhez.
Home office iránti igény
Hazánkban az otthoni munkavégzés a világjárvány idején vált általánossá. A home office rengeteg előnnyel jár: csökkenti az ingázási időt, növeli a kényelmet, a rugalmasságot és a produktivitást. Hátránya ezzel szemben, hogy a munka és magánélet határai elmosódnak, a megfelelő időbeosztást megzavarhatja, a szociális interakciók hiánya miatt pedig elmagányosodásra ítéli az embert.
Jövő tendencái
A jövő munkavégzési trendjei a neonomád és homeworking köré épülnek. A cégek egyre inkább igyekeznek igazodni a munkavállalói elvárásokhoz, ugyanakkor az utóbbi 1 évben egyre több cég próbálja csökkenteni a home office-ban töltött napok számát.
.jpeg)
