keresés

2024. november 18., hétfő

Robotika

 Robotika definíciója: ,,Az a tudomány és technológia, amely mesterségesen újrakészíti az automatákat, amelyek képesek olyan tevékenységek végrehajtására, amelyeket az élőlény végezhet" -Coeconomy-pedia.com

Vagyis tulajdonképpen olyan tárgyakról beszélhetünk, melyek képesek valamilyen emberi cselekvés elvégzésére, ez megtörténhet ismétlődő módon vagy a mesterséges inteligencia által. A feladatsorok általában előre be vannak programozva, ezek által pedig interakcióba lépnek a fizikai világgal.

A robot szót Karel Capek, a cseh drámaíró tette népszerűvé az 1921-ben megjelent színművén keresztül, melynek címe a Rossum's Universal Rovots volt. Ennek témája az emberiség elembertelenedése volt egy olyan világban, melyet a technika ural. A robot szó eredete egy szláv szó:robota, jelentése pedig munka. Autonóm tevékenységű, munkáját teljesen önállóan vagy emberi beavatkozással végzi.

A robotok kialakulása egészen a régi görögökig és rómaiakig vezethető vissza. Ekkor még csak kezdetleges robotok,illetve vízzel hajtott játékok voltak megfigyelhetőek. Már Leonardo Da Vinci is készített robotszerű berendezések vázlatait és terveit a 15.században. Hazai példa pedik Kempelen Farkas egyfajta ,,legyőzhetetlen" sakkautomatája. A robotok elődei ezek mellett a teleoperátorok,illetve a számjegyvezérlésű (NC) gépek voltak. Tehát a robotika már a kezdetekben érdekelte az embereket. Régen még mindent az emberek saját maguk végeztek el, a robotika és az elektronikus fejlődés pedig lehetővé tette az emberek mindennapjainak megkönnyítését.

Az első hasznos, ipari robotok kifejlesztése (1950) George Engelberg és George Devol nevéhez fűződik. Engelberg megalapította az Unimation céget, ipari robotok készítésével és árusításával pedig megkapta a "robotok atyja" elnevezést. A szabadalmaztatás és ipari alkalmazás 1960-ban történt meg. Unimate nevű robotja 1961-ben állt munkába, feladata a rakodás volt.

A robotokat három csoportba sorolhatjuk fejlődésük szempontjából. Első csoport az 1960-ban készült robotok, melyek csak mozgatásra voltka alkalmasak. A második csoportba tartoznak az 1970-ben készült ipari robotok, melyek már érzékelőkkel képesek vizsgálni környezetüket és helyváltoztatásra is alkalmasak. A harmadik csoportba tartoznak azok, amelyek a kutatások céljából épültek. Ezek foglalkoznak a jelfeldolgozással, információ kiválasztással és azok kombinálásával. A csoportban megjelennek olyanok is, amelyek algoritmussal és döntési rendszerrel rendelkeznek, a feladatok pedig akár önállóan mennek végbe. Ugyanakkor itt már szükséges az optikai érzékelő is.

Ezek mellett csoportosíthatjuk a robotokat fajtájuk szerint is. Vannak mobil-, illetve szervíz robotok,amik lehetnek android, animátor, szórakoztató robotok, ember nélküli járművek is. Statikusság szerint is van egy csoport, melybe sorolhatjuk az ipari robotokat, valamint a háztartási és orvosi robotokat, valamint ide tartoznak még a robotkarok is. Beszélhetünk még különleges robotokról is, ilyenek például a mikrorobotok, a hexapod, vagy éppen az űrben dolgozó és a tenger alatti robotok. Utolsó fajtája pedig a fizikai és kémiai határon elhelyezkedő, úgynevezett nanorobotok. 

Ma már 10 millió robot működik. Ezek közül sok az iparban, de vannak fejlődési trendek orvosi, háztartási és játszó robotok piacain találhatók is.

Mintindennek, a robotikának is van előnye és hátránya is. Hátránya, hogy valamilyen szinten megfosztja az embereket a munkahelyüktől, mivel a legtöbb gyárban működik. Ezek a robotok az emberektől gyorsabban dolgoznak és még fizetni sem kell nekik. Nyilván beszerzésük és karbantartásuk nem olcsó, mégis hosszútávon sokat termelnek, akár többszörösét is visszaadják annak a pénznek, amelyet rászántak. Amellett, hogy az emberi munkát helyettesítik, nagyobb hibákat is okozhatnak a termelésben. A robotok ugyanis nem képesek maximálisan felmérni a környezetüket, ezáltal egy kérdéses helyzetben nem biztos, hogy a legjobb döntést tudják hozni. Viszont, ha megfelelően vannak beprogramozva és megfelelő képzettségű ember figyeli a munkájukat, aki képes kezelni őket, akkol sokkal kevesebb idő alatt, mint az ember maga, rengeteg terméket tud előállítani, így a bevétel is több lesz,tehát pozitív oldala is van.


2024. november 12., kedd

Az eltűnő internet, a megőrzés hiánya

 


Az egyre digitálisabbá váló világunkban történelmi feljegyzéseink, kulturális tárgyaink és személyes emlékeinket egyre gyakrabban tároljuk digitális formátumban. Egy aggasztó tendencia azonban megjelent, digitális történelmünk jelentős részét elveszítjük

 A digitális formátumok és adathordozók rendkívül rövid időn belül elavulhatnak. Például a hajlékonylemezek, CD-k és még bizonyos fájlformátumok (például a Flash) már nem használatosak. A technológia fejlődésével a régebbi rendszereket és formátumokat gyakran eldobják, vagy olvashatatlanná válnak, ami a bennük lévő adatok elvesztéséhez vezet.

 Sok digitális platform a „használd vagy elveszted” filozófia szerint működik. A felhasználók gyakran törölnek fájlokat vagy fiókokat anélkül, hogy felismernék azok történelmi jelentőségét. Ezenkívül a digitális adatokat gyakran felhőszolgáltatásokban tárolják, amelyek tulajdonosi változáson, szabályzaton vagy akár bezáráson eshetnek át, ami potenciális adatvesztéshez vezethet.

 Az információs túlterheltség korában digitális tartalmaink nagy része átmeneti. A közösségi médiában megjelenő bejegyzések, videók és blogok élettartama gyakran rövid, mivel a tartalomkészítés könyörtelen tempója miatt jelentős mennyiségű digitális információ gyorsan feledésbe merül vagy törlődik.

 Ellentétben a fizikai archívumokkal és könyvtárakkal melyek rendszerszinten működnek a világ minden táján, a digitális megőrzés még mindig kialakulóban van. A digitális tartalom megőrzéséhez gyakran nincs elegendő finanszírozás vagy tudatosság.

 Szerzői jogi kérdések, adatvédelmi törvények és etikai megfontolások nehezítik a digitális történelem megőrzését. Előfordulhat, hogy sok alkotó nem hajlandó megengedni munkái archiválását, mert félnek a visszaéléstől vagy a tartalom feletti ellenőrzés elvesztésétől.

 Ahogy a fizikai könyvtárak és múzeumok őrzik a kulturális tárgyakat, úgy nyilvános digitális archívumokat is létre kell hozni. Ezek az intézmények a fontos digitális tartalmak tárházaként szolgálhatnak, biztosítva, hogy azok a jövő generációi számára is hozzáférhetők legyenek.

Rendszeres biztonsági mentési gyakorlatot kell alkalmaznunk, többféle tárolási lehetőség használatával, például külső merevlemezekkel, felhőalapú tárolással és fizikai másolatokkal. Az adatkezelési protokollok segíthetnek a fontos fájlok integritásának megőrzésében.

Digitális történelmünk elvesztése sürgető probléma, amely azzal fenyeget, hogy kollektív és egyéni tapasztalataink jelentős részét eltörli. Ha megértjük a veszteség mögött meghúzódó okokat, és proaktív lépéseket teszünk annak kezelésére, biztosíthatjuk, hogy digitális tartalmainkat megőrizzük a jövő generációi számára.


Az Internet Archiveról:

A digitális könyvtár Internet Archive (IA)  elvesztette fellebbezését a nagy kiadók ellen indított szerzői jogok megsértése miatt indított perben. A Hachette, a HarperCollins, a Penguin Random House és Wiley először 2020-ban nyújtotta be szerzői jogi keresetét, hogy megvitassák, vajon a digitalizált nyomtatott könyvek IA általi megosztása szerzői jogsértésnek minősül-e. A fellebbezési dokumentumban leírtak szerint „Az Internet Archívum digitális másolatokat hoz létre nyomtatott könyvekről, és közzéteszi ezeket a másolatokat a webhelyén, ahol a felhasználók teljes egészében, ingyenesen hozzáférhetnek hozzájuk. Ez a szolgáltatás hozzáférést biztosított könyvekhez és oktatási anyagokhoz világszerte olyan emberek számára, akiket pénzügyi, földrajzi vagy egészségügyi okok akadályozhatnak. Az Egyesült Államok Bírósága megerősítette a korábbi, 2023 márciusában hozott döntését, amely szerint az IA gyakorlata sérti a szerzői jogi törvényeket,így IA 500 000 könyvet eltávolított archívumából.

A Wayback Machineról: 

A Wayback Machine, az Internet Archívum egyik kulcsfontosságú eszköze, egy digitális archívum, amely megőrzi a webhelyek pillanatképeit az idők során. Ez az eszköz lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy hozzáférjenek a weboldalak történeti változataihoz, így felbecsülhetetlen értékű forrás a kutatók, történészek, újságírók és a nyilvánosság számára.

Hozzáférést biztosít a megszűnt vagy módosított webhelyekhez, biztosítva, hogy az internetes előzmények ne vesszenek el. Például arra használták, hogy tanulmányozzák a politikai nyilatkozatokban vagy a vállalati politikákban bekövetkezett változásokat az idők során. Az újságírók és aktivisták a törölt vagy módosított webtartalom feltárására használják, és felelősségre vonják az egyéneket vagy szervezeteket korábbi online tevékenységeikért. Az archivált oldalakat néha bizonyítékként használják fel bírósági ügyekben bizonyos információk egy adott időpontban való meglétének bizonyítására.

Viszont kritikusok aggodalmukat fejezték ki az esetleges visszaélésekkel, például a politikailag érzékeny adatok szelektív archiválásával vagy törlésével kapcsolatban, amelyek befolyásolhatják az archívum semlegességébe vetett hitet.

Az archívum támogatja az akadémiai munkát azáltal, hogy megőrzi a digitális tárgyakat, beleértve az online kulturális jelenségeket.

Sajnos viszont a Wayback Machine kritikával és jogi kihívásokkal szembesült a tartalomtulajdonosok részéről, akik azzal érveltek, hogy a weboldalak engedély nélküli archiválása sérti a szerzői jogi törvényeket. Ezek a viták időnként tartalomeltávolításhoz vezetnek.

Fontos funkciója még, hogy, olyan régiókban, ahol cenzúra fenyeget, vagy ahol a webhelyeket politikai okok miatt megszüntették vagy korlátozzák, a Wayback Machine gyakran olyan információk forrásaként szolgál, amelyek egyébként elérhetetlenek lennének.

Nehézségei még a weboldalnak, hogy, bár kiterjedt, technikai korlátozások, blokkolt bejárók vagy erőforrás-korlátozások miatt nem tudja rögzíteni az összes weboldalt. A dinamikus vagy jelszóval védett tartalmak gyakran ki vannak zárva. Illetve az internetes archívum kibertámadásához hasonlóan veszélyben lehetnek az archivált adatok, vagy az azokhoz való hozzáférést illetve azok integritását.


Források:

Mesterséges intelligencia rossz kezekben

Vázlat

Bevezető, mesterséges intelligencia
Mi az a ’deepfake’?
A deepfake egy mesterségesen generált kép vagy videó, amit a gépi tanulás speciális fajtája, az úgynevezett „mély tanulás” generál.
A deepfake a gépi tanulás egy speciális fajtájával, az úgynevezett „mély tanulással” előállított képeket és videókat jelenti. A mély tanulás hasonló minden más gépi tanuláshoz, ahol az algoritmust példákkal táplálják, hogy a gép ezek alapján hozzon létre valamit. Mi is hasonlóan tanulunk; egy kisbaba mindenfélét a szájába tesz, így gyorsan megtanulja, hogy mi ehető és mi nem. A házban lévő tárgyak hasonlatosak az interneten található valós képekhez, a csecsemő képessége pedig, hogy egy idő után ránézésre felismerje valamiről, hogy ehető e vagy sem, anélkül, hogy a szájába tegye hasonló az algoritmus azon képességéhez, hogy a meglévő adatok tanulmányozása után hamis képeket hozzon létre, amik hasonlítanak a valódi képekre.

Ehhez még hozzájön, hogy komplex deepfake-k létrehozásához valójában két algoritmust használnak. Az egyik arra van betanítva, hogy valódi képekről létrehozza a lehető legjobb másolatot, míg a másik feladata, hogy észlelje, ha egy kép hamis. Ezt a folyamatot oda-vissza ismételgetik, mindkettő egyre jobban végezve munkáját. Ezzel a módszerrel egy olyan modellt kapnak, ami rendkívül ügyesen tud hamis képeket, videókat gyártani.

A deepfake technikát már használják a szórakoztatóiparban. The Mandalorian sorozatban például megjelent a fiatal Luke Skywalker, akit a 70 éves Mark Hamill már nem tudott volna eljátszani. Anthony Bourdain, elhunyt sztárséfről szóló Roadrunner c. dokumentfilmben mesterséges intelligencia segítségével olyan mondatok hangzottak el Bourdain hangjával, amiket ugyan leírt, de sosem mondott ki.

Hamis képek, videók, visszaélések
Telefonos csalók
Természeti hatások

Konklúzió


 Források:

https://security.virginia.edu/deepfakes
https://www.mcafee.com/ai/deepfake/
https://dailytargum.com/article/2022/03/star-wars-fans-love-cgi-luke-skywalker-but-deepfake-implications-are
https://www.mcafee.com/blogs/privacy-identity-protection/artificial-imposters-cybercriminals-turn-to-ai-voice-cloning-for-a-new-breed-of-scam/

https://www.newyorker.com/science/annals-of-artificial-intelligence/the-terrifying-ai-scam-that-uses-your-loved-ones-voice

2024. november 11., hétfő

A robotika hatásai a mindennapi életünkre

Mikor és miért terjedt el a robotok alkalmazása? A robotok elterjedésének előzményeit leginkább a természetben kereshetjük. A kezdetekben (ókorban, középkorban) a technikai fejletlenségek miatt főként az emberek végezték el a munkák jelentős részét, amely sokszor volt megerőltető. Később az ipari termeléseknél gyakran fordultak elő olyan robbanással és mérgezéssel járó folyamatok, amelyek a dolgozókra nézve veszélyesek voltak. E körülmények hatására egyre több ezermester dolgozott azon, hogy egy olyan szerkezetet alkosson, amely megkönnyíti a munkavégzést. A legelső robotok bár nem voltak alkalmasak arra, hogy az emberek életét könnyebbé tegyék, mégis hozzájárultak a robotika tudományának kiteljesedéséhez. Az első sorozatgyártású automatizált rendszerek a 20. század közepén jelentek meg, amelyek lehetővé tették a termelés megfelelő optimalizálását, a hatékonyabb előállítást és a munkaerőpiaci problémák kiküszöbölését. A robottechnika, a műszaki tudományok egyik ágává fejlődött ki és az 1970-es években vált önálló tudományterületté. Feladatai közé tartozik a robotok tervezése, építése, fejlesztése, valamint a mérnöki tervezéseken túl érinti a matematika és az informatika tudományát is.

Néhány fontosabb állomás a sorozatgyártás kezdetén:
  • 1959-ben az első sorozatgyártású ipari robotot fejleszti ki a Planet Corporation.
  • 1960-ban bemutatták az Unimate-t, az első számjegyes vezérlésű, hidraulikus hajtású robotot.
  • 1966-ban megalkotja az első festőrobotot a a Trallfa cég.
  • 1975-ben a SIGMA robot végrehajtja az első szerelési műveletet.
  • 1978-ban a PUMA sorozatgyártása megkezdődik.
  • 1979-ben a SCARA-t bemutatja a Yamanashi Egyetem.
  • 1984-ben a WABOT-2 antropomorph robotot kifejleszti a Waseda Egyetem.
  • 1985-ben világméretűvé válik a harci és az autonóm mobil robotok gyártása.
  • 1995-ben elterjed az emberi mozgásokat végző gépek készítése.
  • 1998-ban az USA-ban szabadalmaztatják a robotok orvosi alkalmazását.

A robottervezés szempontjai, robottípusok

A robotok alkotásánál három fő szempontot tartanak szem előtt:
  1. az egyik feltétel, hogy a robot ne tegyen kárt az emberekben és ne tűrje tétlenül, hogy az emberi lény kárt szenved,
  2. a gép engedelmeskedjen az emberi utasításra, kivéve, ha az Első Törvénybe ütközik,
  3. a robot gondoskodjon a saját védelméről, ha az nem ütközik az Első vagy Második Törvény előírásaival.

A gépek működése és fajtái

A mérnökök többféle robottípust terveztek az évek folyamán, amelyeket a technika fejlődések hatására folyamatosan fejlesztenek. Ezek lehetnek ipari robotok (főként robotkarokkal működnek), humanoidok (ember kinézetűek) és játékrobotok (játszani lehet velük). A gépek működésének alapja a megfelelő programozás, amely meghatározza, hogy milyen feladatokat végezzen el és hogyan viselkedjen. Egy motorikus (elektromos vagy hidraulikus) rendszer segíti a mozgást, amit egy beprogramozott vezérlőegység irányít. A robotok érzékelők segítségével képesek érzékelni a környezetüket, reagálnak a környezeti változásokra és fel tudják dolgozni az információkat is. Működésük tehát egy összetett folyamat, amit a beépített mesterséges intelligencia irányít.

Milyen területen alkalmaznak robotokat napjainkban?

Napjainkban a robotok alkalmazása egyre több területen elterjedt az ipari használattól kedve az egészségügyön át a háztartásokig. 
Ipari robotokat például az autógyártás területén találhatunk. Az egyik ilyen cég Kínában a VW, ahol a festési és az összeszerelési munkákat automatizált gépek végzik. A gyárban nemrégiben mutatták be az első olyan kétlábú emberszerű robotot, amely az egyszerűbb folyamatokban vesz majd részt, például ellenőrzi a gyártáshoz szükséges alkatrészek állapotát. Az UBTECH közzétett egy rövid bemutatót a Walker S jelenlegi működéséről: Walker S
Nemrég hazánkba, az Ortopéd Sebészeti Centrumba érkezett egy amerikai fejlesztésű robot: a ROSA. Jelenleg a gép egy orvossebészeti csapattal dolgozik együtt és a térdprotézis-beültetéseknél segédkezik. Ez a fajta műtét egyébként egy nagyon bonyolult folyamat, de ez az új módszer a beteg számára nem jár nagy megterheléssel és az új térdízület kényelmes hosszú távon. A ROSA robot segítségével évente 500-600 térdműtétet el tudnak végezni, valamint 2025-től tervezik az alkalmazását a váll- és csípőprotéziseknél is. 
    









-------------------------------szerkesztés alatt---------------------------------

Nyitókép: Forrás: unite.ai

2024. november 5., kedd

Produktív alkalmazások

Nem ér senkit meglepetésként, ha azt mondom ma már szinte bármit eltudunk intézni online, az internet segítségével. Ugyanis minden amire szükség van, megtalálható egy helyen. Legyen ez telefon, táblagép, számítógép vagy ehhez hasonló okos eszközök. Ha valaki írói vénáját, vagy éppen kreativitását szeretné kiélni, az interneten weboldalak sokasága áll rendelkezésére. Talán ebből is adódhat az, hogy az emberek ebben a felgyorsult világban is egyre gyorsabban, könnyebben akarják megoldani a feladataikat. Ezeknek az rendszerezéséhez, véghez viteléhez pedig, ún. produktivítást segítő  alkalmazásokat próbálnak használni.

Önfejlesztés felsőfokon - Produktivítást segítő alkalmazások

Az elmúlt években nagy sikernek örvendenek az olyan alkalmazások, amik segítik növelni a produktivitásunkat. A cél lényegében, hogy minél több dolgot tudjunk rövid idő alatt elvégezni. Fontos megjegyezni azonban, hogy ami öt embernek bevált, az nem biztos hogy a hatodiknak is befog. Tehát egyénenként változó az, hogy kinek mi fog a segíteni. Mert míg valaki appokat használ, legyen az egy TO-DO lista, szimpla naptár vagy a COVID időszak alatt népszerűvé váló - nem alkalmazás ugyan, de a youtube "study with me streamek", a lényeg az, hogy az egyén megtalálja a saját útját. Ezért is lényeges, hogy tisztában legyünk a lehetőségekkel. 

A zapier szerint - ami maga is egy online elérhető automatizáló weboldal -  ezekbe a csoportokba tudjuk sorolni őket

To-do lista: Itt gondolhatunk egy sima papírra írt listáról vagy akár - már a mai technológiával haladva - a különböző eszközökre telepíthető alkalmazásokról. Amik most már sokkal többre is képesek tudnak lenni, mint egy egyszerű teendő lista. Ilyenre jó példa a Todoist vagy akár a notion is.

Képernyő rögzítő:

AI asszosztens: Ahogy lassan mindenhova ide is beférközőtt az AI. Ha szeretnénk az előbb említett teendőinket a mesterséges intelligencia segítségével akár rendszereztetni is tudjuk fontosság szerint.

Naptár: 

Jegyzet készítő alkalmazások:

Szokáskövető alkalmazások:

Egy gyors Google kereséssel egyszerűen megtalálhatjuk, hogy ezekben a csoportokban a legnépszerűbbeket. Amit viszont saját használat alapján ajánlani tudok az nem más, mint a Focus Plant. Ha valakinek nem hangzana ismerősen, ez egy fókuszt segítő alkalmazás, amit a google playről vagy akár streamről is le lehet tölteni. A "játék" célja, vagyis pontosabban a feladatunk a játékban, hogy minél többet - anélkül, hogy elkalandozna a figyelmünk - koncentráljunk arra a feladatra, amit éppen kiszabdtunk magunknak. Ezáltal esővizet gyűjtve, amivel különböző növényeket tudunk termeszteni. Persze ezen felül még számos olyan funkcióval, ami izgalmasabbá teszi ezt a folyamatot.

De mikről is beszélünk mikor produktív alkalmazásokról van szó. Ezek tulajdonképpen azok a webes felületek vagy alkalmazások amik valamilyen csoport igényeinek vagy egy funkció kielégítésére jöttek létre. Ide sorolhatjuk például a szállást foglaló oldalakat és még számos mást is.

Alkossunk a weben?

Nem kell az internet legsötétebb gödrében megfordulnia valakinek, ha egy már általa jól megszokott felületet szeretne használni. Ugyanis a legtöbb Microsoft alkalmazás online is elérhető. Azonban, ha valaki változtatni szeretne van bőven választási lehetősége. Itt is jó, ha tudjuk mire szeretnénk használni és milyen funkciókat is keresünk pontosan.  A manapság legnépszerűbbek:

chatgpt: Az egyik legnépszerűbben használt ai, ami számos dologra képes...

grammarly -

copy.ai -

google docs

evernote

scrivener


Persze nem szabad elmennünk a hátrányai mellett sem. Hiszen ezeket nagy részben internet kapcsolattal tudjuk csak használni.

Azonban még ezeknek a tekintetében is nagy népszerűségnek örvendenek.  


Mit tud még?

Források:

2024. november 4., hétfő

Zene streaming kezdetben és napjainkban (?)

Manapság szinte egyértelműnek tekintjük, hogy minden, ami szem-fülnek ingere egy kattintásra van tőlünk, ingyen és gyorsan. Valamint az internet bárkit felhatalmaz arra, hogy a kanapéjáról szerkesszen enciklopédiát, árulja az agyagszobrait, vagy váljon éppen zenésszé. Ez az a mindenható érzés, mind a fogyasztói, mind a készítői oldalon, amelynek a zene streaming eleget tesz. Ma a népszerű szolgáltatók az interneten elérhető zene két kérdését célozzák megválaszolni egyben: a beszerzést és a felfedezést, és mi sem sikeresebb ebben, mint a Spotify.

Megnyitva az oldalt megannyi ajánlás tárul elénk, hol emberi válogatásban, hol algoritmus által. Napi mixek, heti kalandok, kedvenc előadóink Best Of válogatásai, személyre szabott lejátszási listák műfaj, korszak, vagy akár hangulat szerint. Talán szükség is van a felhasználót ily módon kézen fogva vezetni, amikor naponta százezer zeneszám kerül fel a platformra. Ez az a választék, ami mellett büszkén kiálthatja ki magát a zeneipar védőszentjének – hiszen a kétezres évek elejére jellemző kalózkodás értelmét veszti, ha egy szolgáltató gyorsabban és kényelmesebben nyújtja mindazt, amiért tengerre kéne szállni. Ráadásul ingyen, ha hajlandóak vagyunk megbékélni egy-két korlátozással.

A kalózkodás visszaszorítása egykor az egyik legfőbb érv volt, ami segített meggyőzni a nagy lemezkiadókat abban, hogy a platformra bocsássák a katalógusukat. *töri rész, napster, soulseek stb*

Természetesen hátrányai is vannak egy ekkora állománynak. Amint fentebb említettem, a bőség zavara gyakran megvonja az embert a döntésképességétől. Így van az, hogy valaki miután húsz percet vonaglott a keresőben, mégis a jól bevált régi kedvenceihez tér vissza. A Spotify esetében azonban ez az előadókra is hatással van, mégpedig a kifizetődést illetően. Ugyanis a bevételek a hallgatottsághoz arányosan oszlanak meg az előadók között, szétforgácsolódva a teljes katalóguson, Taylor Swifttől kezdve a binaurális fehérzajig.

Ha a zenénket a Spotify-on szeretnénk viszontlátni, elég keresni egy forgalmazót – pl. CD Baby, TuneCore, DistroKid –, fizetni egy bizonyos összeget, feltölteni fájljainkat és a hozzájuk tartozó információkat, és az lefutja a szükséges köröket számunkra. A szolgáltatás többnyire 10 és 25 dollár között mozog, attól függően, hogy lemezenként vagy előfizetés formájában fizetünk. Ez viszonylag könnyű belépést biztosít a független zenészek számára is. Ugyanakkor mint minden rendszert, ezt is van, aki kijátssza.

A mesterséges intelligencia térnyerésével egyre könnyebb nem csak szöveget, de beszéd- és énekhangot, vagy akár dallamokat is generálni. Továbbá hallgatókat is szerezhet nekünk a gépezet, automatizált botok formájában. Így nem csoda, hogy egyre több az olyan, aki a kettőt kombinálva próbál pénzt kicsalni a közös kasszából. Nem teljesen új jelenség – egykor Justin Bieber is bajba került, amiért arra ösztönözte a rajongóit, hogy mesterségesen megtolják akkori új száma, a Yummy streamjeit, hogy az a Billboard Hot 100 slágerlista tetején tündököljön. Továbbá mióta ismert, hogy a Spotify 30 másodperctől számít egy streamet, többen ennek tudatában építenek fel egy-egy dalt, nehogy a hallgató megunja, és idejekorán eltekerjen.

Ugyanakkor kellőképpen elharapódzott a probléma ahhoz, hogy a Spotify közbelépjen. Tavaly ősszel frissítették a streaming fizetési irányelveiket, ami három főbb elemből állt: a zaj tartalmak szigorúbb szabályozása, az 1000 alatti lejátszással rendelkező dalok kifizetésének megszüntetése, és a mesterséges streamek visszaszorítása. A lejátszási minimum nem kedvez a kisebb előadóknak, de ennél is nyomasztóbb kérdés, hogy hogyan szűri ki a platform a mesterséges streameket, illetve hogyan reagál ilyen esetben.

*hibásan jelölt mesterséges streamek

*bandcamp + bandcamp friday

2024. október 21., hétfő

A Digitális Bölcsészet tudománya

 Az alábbi blog még szerkesztés alatt áll. 


Hasznos linkek az oldal témájához:

https://ojs.elte.hu/digitalisbolcseszet

https://hu.wikipedia.org/wiki/Digit%C3%A1lis_b%C3%B6lcs%C3%A9szet




2024. október 15., kedd

Big Data a terrorizmus eszközeként

A Big Data, mint a terrorizmus eszköze


Legelőször 2008. november 26. és 29-e között volt példa arra, hogy terrorista csoportok támadásuk kiterveléséhez a big data-t használták segítségül. A támadás során a Lashkar-e Taiban névre hallgató kasmír szeparatista szervezet 164 embert ölt meg Mumbaiban, amihez nagy segítséget nyújtott a nagy közösségi hálózatok, illetve a Google által is használt adat-analizáló rendszerek, melyeket használva a pakisztáni műveleti központban az akció során sikeresen tudtak adatokat bányászni az indiai rendfenntartó szervek tevékenységéről, lévén nagy adatbankból tudtak dolgozni. A műholdas kommunikációnak és az internetből történő nagy mennyiségű adatbányászatnak köszönhetően a terroristák percre pontosan naprakészek voltak az indiai kormány döntéseivel és cselekedeteivel, valamint a támadás helyszínén, a Taj Mahal hotelben tartott túszok személyes adatairól.

Hogyan vált ez lehetségessé?

A Big Data rendszer létreötte az információ társadalom kialakuláshoz és annak mindennapjaihoz szervesen köthető. Az általunk használt elektronikus eszközök, valamint az interneten végzett tevékenységünk is minden cselekedet nyomaként adatot generál. Adat keletkezik egy keresés után, egy üzenet után, csináljunk bármit is az adott eszközön bármilyen programmal. Mindez hasznos a fejlesztők, a felhasználók és a tudomány számára is. Számos problémára jelent megoldást nagy mennyiségű adat feldolgozása, majd elemezése szakemberek által, így lehet felhasználói élményt javítani, egy adott intézmény működését finomhangolni, vagy új kutatási eredményeket elérni. A folyamat során a különböző programok által létrehozott adatokat eltárolják, majd feldolgozzák egy framework program segítségével (pl. cassandra,  Hadoop), majd egy szakember segítségével adatokat elemezve tudnak konklúziót levonni a begyűjtött adatok alapján. A folyamatot megértve már nem is olyan nehéz elképzelni, hogy a megfelelő szakmai háttérrel, de ártó szándékkal is rendelkező emberek könnyedén vissza tudnak élni az általunk szolgáltatott információkkal.

Az online ügyintézés kulcsfontosságú forrásként szolgál.

A közhasznú intézmények, így a rendőrség és a kórházak informatikai rendszerei is, adatokat generálnak működésük során. Ezeknek a rendszereknek a használata azonban elkerülhetetlen a társadalmi igény miatt. Napjainkban, mikor egy átlagos polgár is hozzáférhet egy multifunkciós elektronikai eszközhöz, ott elvárás a jól kiépült elektronikai hálózat megléte a felhasználók részéről is. Tehát a big data-t létrehozó rendszerek megléte alapvető eleme és szükséglete is a mai társadalmunk működésének, viszont a kétségkívül létező gyengepontjai könnyen adhatnak lehetőségeket visszaélésre is (ezek a rendszerek azért is kiváltképp kényesek, mert ezekre "bízza" a felhasználó a vele kapcsolatos legkényesebb információkat). 

Használható ez a tudás a terrorizmus ellen is?

Mindezek után könnyen merülhet fel a kérdés, hogy képesek lehetünk e a terrorizmussal és a bűnözéssel megküzdeni ezeknek a rendszereknek a segítségével? A válasz az, hogy igen, a big data rendszerek segíteni tudnak a terrorizmus és a bűnözés ellen folytatott harcban is. Az egyik módszer erre ugyan az, ami a fentiekben fel lett vázolva. A rendőrság által működtetett informatikai rendszerek és weboldalak nemcsak a munkavégzést teszik hatékonyabbá azzal, hogy a használatuk kényelmesebb, hanem az adatbázisokban rögzített adatok alapján, azokat vizsgálva tudnak tendenciákat megfigyelni és aszerint intézkedni. A terrorizmus kapcsán hasonló a helyzet, egy kutatás (ami elsősorban nem a terrorizmus elleni küzdelemről, inkább a big data hasznosítási módjainak feltérképezéséről szólt) során összegyűjtötték és feldolgozták egy adott időperiódusban elkövetett összes terrortámadást, majd csoportosították őket hely, ideológia és a támadás módja szerint is. A tanulmány kiemeli még azt a nézőpontot is, hogy a módszertan, amit használtak, valamint az elkészült statisztika az üzleti életben is hasznáható, segít az ellátó lánc megszervezésében és felhívhatja a figyelmet veszélyesebb régiókra is, melyeket óvatosabban érdemes megközelíteni.

A kutatás eredményeként létrejött statisztika.
Forrás: Kenneth David Strang és Zhaohao Sun

A másik lehetősség az, ha kihasználjuk a terroristák hibáit. Az Iszlám Állam elleni harc során nagyon sokat segített a szervezethez tartozók, vagy a szervezetet támogatók, közösségi média felületeinek megfigyelése és a posztok létrehozása során keketkező földrajzi adatok kigyűjtése, ami segítette a keresett személyek tartózkodási helyét meghatározni. Erre egy példa volt 2014 őszén Mark Taylor új-zélandi terrorista, aki 45 olyan tweetet osztott meg saját felületén, melyekhez geotagek is meg lettek adva. Ugyan ezek a posztok később törölve lettek, de a beméréséhez már túl későn.

Mit tudunk tenni ellene?

Mindezek után felmerülhet a kérdés, hogy az átlagoss felhasználók mit tudnak tenni annak érdekében, hogy ne éljenek vissza az adataikkal? A válasz ebben az esetben nem olyan pozitív és egyszerű, hiszen a big data mára a mindennapjaink részévé vált, így sajnos az érintkezés egy big data rendszerrel elkerülhetetlen, még akkor is, ha az internetet teljes mértékben elkerüljük. Ennek ellenére aggodalomra kevés okunk lehet, mivel a big data-t létrehozó rendszerek a számítástechnikával együtt fejlődnek, így a biztonsági rendszerek is sokkal fejlettebbek, mint tíz évvel ezelőtt. Ma már a felhasználó inputja nélkül nehezen lehet feltörni egy rendszert (kivéve ha a felhasználót sikerül átverni és megadja a szükséges inputot a betöréshez), a két faktoros belépés, mint a felhasználói védelem egyik gyakori példája, pedig hatékonynak bizonyul a támadások ellen.
A különböző állami intézmények rendszereiben (leginkább az egészségügyben) kezd elterjedni a blockchain, mint egy megoldás a magánjellegű adatok védelmére. Pontosabban nem is a blockchain, hanem annak az elvén működő adattárolási megoldás. A blockchain tranzakciók során a tranzakció során keletkezett adat nem egy központi szerverre kerül, hanem a hálózathoz csatlakoztatott úgynevezett node-ok (más gépek) hitelesítik a tranzakciót, majd kerül egy blockchain-be, ami a hálózatra csatlakozni tudók számára láthatóvá válik. A folyamatot leírva látszódik, hogy a közintézményi adatbázisok számára hasznos ha egy zárt rendszeren belül, mert az információ nem egy központi szerveren kerül eltérolásra, hanem a hálózatra csatlakoztatott gépek valamelyikén, így a decentralizáltság következtében az egyes támadások során kevesebb adatot tudnak ellopni a rendszerből. A biztonságosságához még az is társul, hogy az adat elosztásakor átkódolásra is kerülnek, amit csak egy private key (egy hosszú és bonyolult számsor, amit matematikailag lehetetlen dekódolni) segítségével lehet dekódolni.

Források:
https://www.cambridge.org/core/journals/ethics-and-international-affairs/article/big-data-and-international-relations/BEFC907D1A5BFD9539D439261A6B71AB
https://www.jstor.org/stable/27020847?seq=1
https://www.researchgate.net/profile/Zhaohao-Sun/publication/305524269_Analyzing_Relationships_in_Terrorism_Big_Data_Using_Hadoop_and_Statistics/links/5a793342a6fdcc4ffe90c41f/Analyzing-Relationships-in-Terrorism-Big-Data-Using-Hadoop-and-Statistics.pdf?_sg%5B0%5D=started_experiment_milestone&origin=journalDetail
https://www.techtarget.com/searchstorage/definition/blockchain-storage




2024. október 8., kedd

Játék vagy üzlet? Az e-sport több tízmilliárdos piaca

Az úgynevezett e-sport, vagyis a videójátékokkal a játékosok, vagy ha úgy tetszik, „sportolók” egymással történő viaskodása minden bizonnyal hasonlóképpen nem mentes az adrenalintól és a virtustól, miként a klasszikusabbnak tekinthető sportok sem. Van azonban az e-sportban valami, ami olyan ijesztő egyszerűséggel tárja elénk a vonzónak talán nem minden szempontból tekinthető jövőt, amilyen jóstehetséggel az olümposzi sportok nem jeleskedhetnek. Ennek az egyediségnek a Kierkegaard-i mélységgel szöges ellentétben álló iránya tehát mindenképpen figyelemre méltó valami, még akkor is, ha nem tudjuk vagy akarjuk azt megállapítani, hogy mi. Nem vonnék párhuzamot, de az e-sportról egy bizonyos, nem éppen egészséges tartalmú és árulkodó nevű energiaital is az eszembe jut. Aminek most nem írom ide a nevét, mert nem dobnám fel a labdát, legfeljebb virtuálisan. Pumpkin heads.

Torzsás "torzsi" Ádám
Fenti két angol szó magyar jelentésének semmi köze a videójátékosok világához vagy magukhoz a videójátékokhoz. Sőt, az energiaitalok milliárdos gyártóihoz sincs köze. Miért van akkor a két szó ott ahol van? Azért, mert a művészi kifejezés eszköze. Sok ilyen szó, kifejezés vagy mondat van. Ideírok egyet magyarul is. A következő lesz, Aki még tanult az általános iskolában oroszul, az megtanult a sorok között olvasni.

Fenti kis felütéshez azért mégiscsak több tényező vezetett. Az egyik például a hír, hogy szülői felügyeleti eszközt kapott a Fortnite. Aki nem tudná, a Fortnite az Epic Games által fejlesztett és 2017-ben kiadott videójáték, azóta már több verziója is van.

MÉG NINCS KÉSZ! FOLYT. KÖV.

 





Adware és malvertising

1994, október 27-ét írunk és az interneten megjelenik az első reklám, a Hotwired.com oldalán. Ettől a pillanattól kezdve gyökeresen változik meg a reklámozás azon formája, amelyet addig ismertek. A pop-up reklámokon át, az AI által legenerált reklámokig, rengeteg fajtáját ismerjük (és utáljuk). Azonban a kecsegetető, olcsó könyvajánlatokat hirdető pixelkockák mögött megbúvó programok csendes szörnyetegként vehetik át eszközeink (és az életünk) felett az irányítást.


Az internetes reklám története

Az internetes, azaz online reklámok a promóció olyan eszközei, amelyek a világháló adottságait kihasználva juttatják el a marketinges üzeneteket a vevőkör felé. Ide tartoznak a banner reklámok (grafikai reklámok), a közösségi médiában megjelenő reklámok, a csoportosított reklámok, az e-mailes marketing és azon káros formája, a spam is.

Az első reklámok még csak emailekre és banner reklámokra korlátozódtak (amely már akkor sem volt sikeres), azonban ahogy egyre népszerűbb és széleskörben elterjedté vált, a cégek felismerték az internetben rejlő potenciált, amely további fejlődéséhez vezetett, így születtek meg például a pop-up, azaz felugró reklámok. Mivel mérhetetlenül bosszantó volt, hogy a felugró reklámok a legtöbb esetben eltakarták a böngészett oldalt/ információt, az "evolúció" következő pontja a pop-up adblocker-ek kifejlesztése, amelyek megakadályozták ezen fajta reklámok megjelenését. A reklámozás e formája a mai napig használatos, kontroverzális jellege ellenére is.

Talán az egyik, ha nem a legnagyobb mérföldkő a reklámozás történetében a közösségimédia platformok egyre szélesebb elterjedése. A Myspace, a LinkedIn megjelenése nagyjából végtelen felületet, és újabb lehetőségeket biztosított a cégeknek, hogy összekössék magukat a leendő vevőikkel. A mára már óriásira nőtt Youtube 2005-ös indulása óta pedig megteremtette a Video-ads műfaját, a cégek a videósközösséggel mutatta be termékeit (Bár ennek a morális része igen megkérdőjelezhető, hisz gyerekközönség számár is bármiféle szűrő nélkül reklámozhatnak a videósók a szponzorokon keresztül). 2010 óta pedig a mesterséges intelligencia is megjelenik az online reklámozásban, mint eszköz, ezzel növelve hatékonyságát.

Az OpenRTB protokoll megjelenése- ..... Adatink védelme gdpr, megnövekedett ai használat


Az Adware és a Malwaretising

Ha a reklámokat érintő problémákra gondolunk, legtöbbünknek elsőre csak a felszínes dolgok jutnak eszébe, pl.: a reklámok káros hatása az emberekre, a közszolgálati közlemények felkavaró mivolta, stb. Az átlagos internet felhasználó mit sem sejt a reklámokban rejlő vírusokról, amelyek jobb esetben csak egy idegesítő Chrome-bővítményt telepít a keresőmotorunkba, rosszabb esetben az egész számítógépünket is tönkre teheti. Ebben az esetekben beszélhetünk a Malvertising és az Adware fogalmáról.

Adware

Másnéven advertisement-supported software (reklám által futatott szoftver, talán így lehetne a legjobban megfogalmazni), amely automatikusan generál reklámokat, általában webböngészőben. Ezek a sokszor nemkívánatos (és irritáló) pop-up reklámok kétféleképpen kerülhetnek eszközeinkbe:
Leggyakrabban egy-egy ingyenes, internetes program letöltése során kerülnek a rendszerbe, a fő szoftver mellett kisebb "ajándék" szoftverek tartalmaz, pl.: adware-t. Ezáltal a fejlesztő pénzt keres, DE, a felhasználó ebbe nem egyezik bele!! Ritkábban pedig magában a szoftverben, operációs rendszerben találnak sérülékeny részeket hackerek, akik ezeket a réseket kihasználva más típusú (rosszindulatú) szoftvereket illeszthetnek ezekbe a programokba, ezzel megfertőzve a rendszert.

Mint sok minden más, az adware is csak a pénz miatt létezik, ennek terjesztői és fejlesztői többféleképpen keresnek pénzt a gyanútlan harmadik feleken, például: 
  • Pay-Per-Click: a kattintás száma alapján 
  • Pay-Per-View: a felbukkanó reklámok száma alapján
  • Pay-Per-Install: letöltések száma alapján
Az adware programok vissza tudják követni a keresési és böngészési előzményeket, illetve a tartózkodási helyet, ezeket eladva egy harmadik félnek, így még több pénzre tehet szert a fejlesztő, tehát összességében nagyon jól jár vele mindenki, kivéve a felhasználó. Az adware spektrum egyik vége csak idegesítő és kellemetlen, másik vége kiberbiztonságra nézve is veszélyes.

Fontos, hogy megkülönböztessük a veszélyes, és ártalmatlan adware-t:
  • Legálisan forgalmazható adware: leggyakoribb formája, teljesen ártalmatlan, a felhasználót megkérdezi , hogy felhasználhatják-e az adatait, amely személyre szabott reklámokat is eredményezhet.
  • Potenciálisan nem kívánt adware (PUA): bármilyen olyan program, amelynek letöltéséhez nem járul hozzá a felhasználó. Az adware ezen területén belül jogilag rengeteg szürke terület van, illegális jellegének mértéke a szoftver és annak fejlesztőinek céljából fakad.
    • Jogilag megtévesztő PUA, amely megnehezíti az ártalmatlan szoftverek telepítését.
    • Jogi szempontból visszaélő PUA bővítményekkel kerül a keresőnkbe, így bombázza a felhasználót töménytelen mennyiségű reklámmal.
    • Illegális, rosszindulatú PUA a harmadik félből profitál, aki kémprogramokat, malware-t és vírusokat terjeszt a felhasználók gépén.

Malvaretising

A Malvaretising működése szinte azonos az adware-hez, azonban a reklámban megbúvó vírusok és rosszindulatú programok veszélyesebbek. A malware-t a kibertámadások során telepítik a hirdetési hálózatokba, így a megbízható oldalakon is megjelenhetnek a hamis reklámok, így a program már az oldal elindításakor felkerülhet az áldozat eszközére. Az első ilyen jellegű támadások 2007 környékén jelentek meg, az Adobe Flash sebezhetőségét kihasználva támadták az oldalakat, például a Myspace-t és a Rhapsody-t. 2011-ben megnövekedett a "drive-by download" módszer, manapság pedig, a technika fejlődésével együtt, a kiberbűnőzök is igazodnak a kor "nehézségeihez".

A malvertising fajtáit terjesztésük módszerei szerint különböztetjük meg:

  • Szteganográfia: lényegében titkos/védett üzeneteket, szövegben vagy képekben rejtik el. A veszélyes kódokat az internet kontextusában a pixelcsoportokba építik bele, ezeket pedig sem az átlag felhasználó, sem a hirdetők nem tudják felismerni.
  • Poliglott képek:  a szteganográfia egy kifinomultabb kistestvére, a fertőzött grafikákba a kártevőn kívül beleírják a program futtatásához szükséges szkripteket és kódokat. Mivel külső programra nincsen szükség az ilyesfajta ajándékcsomagok kibontásához, sokkal nagyobb fenyegetést jelent.
  • Hívási csalások: legfőbb tulajdonsága, hogy elhiteti a felhasználóval, probléma van az eszközével, és hívja az alábbi telefonszámot. Az oldal megbízhatónak van beállítva, és a csaló ügynökök is megbízhatónak adják el magukat, bankkártya adatokért cserébe.
  • Scareware: célja, hogy megrémítse a felhasználót (innen a neve),  csakúgy mint a hívási csalásoknál, azonban itt egy "biztonsági szoftvert" telepít a vírus, ezzel adatokat kicsalva
  • Legyél gazdag pillanatok alatt! Csak töltsd ki ezt a kérdőívet!: túl szép, hogy igaz legyen - ezért soha nem kattintunk rá!
  • Kamu szoftver frissítések: könnyű beleesni ebbe a csapdába, vírusok és kémprogramok kerülhetnek a rendszerbe, ezért mindig a hivatalos oldalról töltsük le szoftverjeinket!
És végül, mit tehetünk mindez ellen? A legfontosabb, hogy járjunk nyitott szemmel, és ne dőljünk be túl jól hangzó reklámoknak, használjunk antivírust, és ha tehetjük különböző reklám blokkolókat is.

Források

Az internetes reklám története: https://adtechbook.clearcode.cc/history-advertising-technology/,  https://itmunch.com/online-ads-a-history/

https://www.theatlantic.com/technology/archive/2017/04/the-first-ever-banner-ad-on-the-web/523728/

https://adtechbook.clearcode.cc/history-advertising-technology/

Adware: https://en.wikipedia.org/wiki/Adwarehttps://www.kaspersky.com/resource-center/threats/adware 

https://www.crowdstrike.com/cybersecurity-101/adware/

https://www.techtarget.com/searchsecurity/definition/adware#:~:text=Adware%20is%20any%20software%20application,on%20the%20program's%20user%20interface.

Malwaretising: https://www.crowdstrike.com/cybersecurity-101/malware/malvertising/