Az utóbbi időben újra elszaporodtak az unokázós csalások, amelyek lényege, hogy az elkövetők próbálják rábírni az idős áldozatokat arra, hogy adják át nekik az ékszereiket, megtakarításukat. Mint a tapasztalatok mutatják, nem kímélnek sem nyugdíjasokat, sem
jogászokat sem, és sok esetben akcióik sikerrel járnak. A növekvő digitális világban, melynek részei az idősek is, különösen fontos ezzel a problémával foglalkozni, hiszen az idősek (és a nagyon fiatalok) tartoznak abba a korosztályba, akiket a csalók könnyen meg tudnak téveszteni, és átveréssorozatukkal nemcsak lelki, hanem anyagi gondokat is okozni. Míg korábban a csalássorozat telefonhívásokra korlátozódott, ma már SMS-ben, e-mailen, a közösségi médián keresztül is próbálkoznak, sőt
mesterséges intelligencia fejlődésével a deepfake technológia használata is felmerül, mint módszer, amely lehetővé teheti, hogy a csalók az ismert személy hangját utánozzák.
Hogyan zajlik az unokázós csalás?
A csalók telefonon felhívják az áldozatot, majd eljátsszák, hogy a hívott fél közeli rokonai, unokái. Sokszor sírva, zaklatott hangon beszélnek, hogy érzelmileg manipulálják az áldozatot, és ha az nem ismeri fel a hangjukat, és rákérdez, hogy "Te vagy az, Feri?", azonnal ráállnak a névre és megerősítik, hogy igen. Általában sürgős anyagi segítséget kérnek, mert balesetet szenvedtek, bajba kerültek a rendőrségen, hirtelen tartozásuk akadt, vagy kórházi ellátásra van szükségük. A rendelkezésükre álló pénzt egy "ismerős" vagy "ügyvéd" közbenjárásával kérik, nem pedig a hatósági szabályoknak megfelelően kérik a tartozás kiegyenlítését.
Az unokázós csalás megfélemlítésre, sürgetésre épül, s nemcsak pénz, ékszereket kérhetnek a csalók, hanem banki adatokat is megszerezhetnek, illetve pénzátutalásra is rávehetik áldozatukat. Bár korábban ezt a bűnelkövetési formát egyénileg követték el, ma már bűnbandákban dolgoznak, és sokszor célzottan keresik áldozataikat.
Egy győri nő esete
A Házipatika legújabb cikkében egy hasonló esetről számolt be. Március 10-én történt, hogy egy győri hölgyet a magát fiaként azonosító hívó kereste fel, és azt állította, hogy bajba került, a rendőrségen van, és a nőnek óvadékot kellene fizetnie a szabadlábra helyezéséhez. A nő a megbeszéltek szerint elment a bankba, és több mint 3 millió forintnyi megtakarítását kivette. Ezután Rajkára utazott, mivel a telefonáló azt állította, hogy ott van fogva tartva. A nőnek egy bokorban kellett elhelyeznie a pénzt, majd várni a megbeszélt helyszínen. Végül gyanút fogott és telefonált a fiának, ekkor derült ki, hogy átverték, és csalás áldozata lett.
Egy hónappal korábban egy hasonló
történettel Sopronban csaltak ki az idős hozzátartozóból mintegy 2,5 millió Ft-ot, valamint
januárban egy másik idős nőtől ékszereket és készpénzt birtokoltak el ismeretlen tettesek 2 millió forint értékben. Az elkövetők új módszerekkel is próbálják az időseket átverni: újabban SMS-en keresztül ügyfélkapu csalást, és személyes kontaktust igénylő
gondosóra csalást is végrehajtanak.
Mit tehetünk a csalások megelőzése ellen?
Mindig járjunk utána, hogy a telefonban említett hozzátartozó valóban bajban van-e, és ha gyanús hívást fogadunk, ne habozzunk letenni a telefont, majd felhívni a kérdéses rokont. Ezen kívül fontos, hogy soha ne adjunk meg személyes adatokat, bankkártya-információkat idegeneknek, és ha bármilyen gyanú felmerül, azonnal hívjuk a segélyhívót (112).
A hatóságok ezen kívül azt is hangsúlyozzák, hogy a rendőrök, mentők, tűzoltók soha nem kérnek pénzt, így ha valaki ilyen kérésre hivatkozik, érdemes azonnal gyanút fogni.
A szemlecikk forrása: Rendőrség: ismét felbukkantak az unokázós csalók, Házipatika, 2025.03.12.
