A Ghibli-stílus őrület
Az OpenAI képgeneráló szolgáltatása lehetővé teszi, hogy a felhasználók különböző rajzstílusokban hozzanak létre képeket, amik közt a Ghibli Stúdió stílusa a kedvenc. Csupán annyit kell tenniük, hogy feltöltenek egy képet, és arra utasítják az alkalmazást, hogy a Ghibli stílusában jelenítse meg azt. Az alkalmazás percek, de akár másodpercek alatt képes megvalósítani a kérést. Sokan posztolták eredményeiket a különböző közösségi média felületekre. Az OpenAI erősen támogatja a jelenséget, olyannyira, hogy Altman is megváltoztatta profilképét X-en Ghibli-stílusúra.
-Munka alatt-
A rendszer lényege, hogy a kiskorúak fiókjai privát beállítást kapnak. A fiók tulajdonosok csak a már meglévő ismerőseikkel vagy kizárólag az általuk visszakövetett fiókokkal válthatnak üzeneteket. A szülőknek is rálátásuk lesz a fiatalok internetes aktivitásukra. Többféle módon lesz lehetőségük korlátozni az alkalmazás használatát. A rendszer funkciói közé tartozik egy emlékeztető is, ami figyelmezteti a felhasználót, hogy letelt az egy órás időkeret, zárja be az appot. Az új intézkedés értelmében a 16 éven aluli gyerekek nem közvethítetnek élőben szülői hozzájárulás nélkül az Instagrammon és nem kapcsolhatják ki a beállításokat csak szülői engedéllyel.
A Google Quantum AI csapata jelentős előrelépést tett a kvantum-számítástechnika terén a Willow nevű kvantumprocesszor kifejlesztésével. Ez a 105 qubites chip képes jelentősen csökkenteni a hibákat a qubitek számának növelésével, megoldva ezzel egy több mint három évtizede fennálló problémát a kvantumhiba-javításban.
A közösségi média világa komoly kihívásokat rejt a fiatalok számára: sok gyerek naponta több mint hat órát tölt online, ami mentális problémákhoz, önértékelési zavarokhoz és társadalmi izolációhoz vezethet. A Mentsétek meg a Gyerekeket szervezet hangsúlyozza, hogy a szülőknek biztonságos kötődési kapcsolatokat kell kialakítaniuk, példát kell mutatniuk érzelmi szabályozásban, és nyitott párbeszédet kell folytatniuk gyermekeikkel. A kutatások szerint a digitális világ nyomása – például az állandó összehasonlítás és a "tökéletes" élet látszata – különösen veszélyes a fiatalokra. Emellett egyre fiatalabb életkorban kezdik használni a közösségi platformokat, ami a szülők számára újabb kihívásokat jelent. A tudatos médiahasználat és a mentális egészség támogatása kulcsfontosságú a gyerekek védelme érdekében. A továbbiakban ezeket a témákat járja körül a cikk.
Ismerős az a jelenség, amikor tegyük fel, hogy épp a barátoddal beszélgettek arról, hogy milyen jó lenne elutazni valamerre, emiatt megnézel néhány hamarosan induló repülőjáratot és hoppá, hirtelen a telefonunkon az utazással kapcsolatos reklámok jelennek meg tömegével?
Ahogy fejlődnek a digitális pénzügyi szolgáltatások, a csalók egyre kifinomultabb módszerekhez folyamodnak a bankszámlatulajdonosok károsítása érdekében, miközben a támadási felületek is folyamatosan bővülnek. A védekezéshez modern és proaktív megoldások szükségesek, köztük a mesterséges intelligenciát is használó 2025 júliusától élesben működő Központi Visszaélésszűrő Rendszer, amely a hazai bankokat mesterséges intelligenciával és szabályalapú szűréssel segíti gyanús tranzakciók felderítésében. Az új rendszer nemcsak technológiai mérföldkő lesz, hanem egy fontos lépés a hazai pénzügyi biztonság megerősítésében.
A nemzetközi kapcsolatok egyre inkább az információs hadviselés színterévé válnak. Az államok különböző stratégiákkal próbálnak befolyást gyakorolni más nemzetek politikai rendszereire, például dezinformációval, kiberhadviseléssel vagy gazdasági eszközökkel. Egy friss példa erre a Moldovában lezajlott beavatkozás, amelyet az Egyesült Királyság is szankciókkal sújtott.
 |
| "A propaganda öl" |
Az Egyesült Királyság 2025 áprilisában szankciókat vezetett be egy oroszbarát csoporttal szemben, amelyet azzal vádoltak, hogy megpróbálta befolyásolni a moldovai népszavazás eredményét. A brit kormány célpontba vette a Moszkvában működő Evrazia nevű szervezetet, valamint annak kulcsfiguráit, akik aktívan részt vettek a moldovai demokratikus folyamatok alásásában.
David Lammy brit külügyminiszter egyértelművé tette, hogy az Egyesült Királyság nem nézi tétlenül, ha baráti államok szuverenitását fenyegetik. Ez az eset is rámutat arra, hogy az információs hadviselés nem csupán elvont fogalom, hanem valós fenyegetés, amelyet konkrét szereplők valósítanak meg.
Az információs háború sokrétű stratégiát foglal magába, amelyek közül a leggyakoribbak a következők:
Dezinformációs kampányok: Célzott hamis információk terjesztése a közvélemény befolyásolására.
Kiberhadviselés: Hackertámadások állami vagy kritikus infrastruktúrák ellen.
Gazdasági nyomásgyakorlás: Szankciók, kereskedelmi akadályok alkalmazása.
Politikai befolyásolás: Pénzügyi támogatás nyúj tása bizonyos politikai szereplőknek.
Az ilyen típusú fenyegetések ellen az országoknak közös fellépéssel kell védekezniük:
Szankciók bevezetése az agresszív szereplők ellen.
Nemzetközi összefogás az információs fenyegetések kezelésére.
Médiaműveltség fejlesztése, hogy a lakosság felismerje a dezinformációt.
Az információs hadviselés ma már a geopolitika részévé vált, és komoly kockázatokat jelent a demokratikus értékek számára. A moldovai események csak egy példát jelentenek arra, hogy az államok hogyan próbálják egymás politikai folyamatait befolyásolni. A nemzetközi közösség együttműködése kulcsfontosságú, hogy ezek a tényezők ne veszélyeztessék a világ stabilitását.
VR és az orvostudomány
A VR az orvostudományban hozzájárul a képzések eredményességéhez, különböző szimulációk révén támogatja a kutatásokat. A tanulók tapasztalatokat gyűjthetnek, gyakorolhatják az emberi testet is érintő feladatokat. Ez a tanulási módszer jóval hatékonyabb a hagyományos, tankönyvi oktatáshoz képest.
 |
| Forrás: WIRED |
Az internetes platformok, különösen a közösségi média, forradalmasították az információhoz való hozzáférésünket. Egy kattintással tájékozódhatunk a világ eseményeiről, érintkezhetünk különböző nézőpontokkal, de ezzel egyidőben a közösségi platformok algoritmusai egyre gyakrabban zárnak minket digitális véleménybuborékokba.
A közösségi média algoritmusai azokat a tartalmakat helyezik előtérbe, amelyeket nagy valószínűséggel (!) kedvelni fogunk. Ez a személyre szabott tartalomfogyasztás ahhoz vezet, hogy főként olyan információkkal találkozunk, amelyek megerősítik már meglévő meggyőződéseinket. Egy idő után ez a folyamat egy buborékot hoz létre, amelyben a mi preferenciáinktól eltérő vélemények alig vagy egyáltalán nem jutnak el hozzánk.
A The Guardian nemrégiben megjelent cikke rámutatott arra, hogy a Meta eltávolította a hivatásos tényellenőröket a Facebookról az Egyesült Királyságban. Ez a lépés sokak szerint jelentősen megnövelheti az álhírek terjedését, különösen az idősebb felhasználók körében. Az ilyen intézkedések súrlyosbíthatják a véleménybuborékok kialakulását, mivel az emberek még kevésbé fognak szembesülni az általuk fogyasztott információk hitelességét megkérőjelező tényekkel.
A véleménybuborékok egyik legnagyobb veszélye a társadalmi megosztottság fokozódása. Amikor az emberek csak a saját világnézetüket megerősítő információval találkoznak, hajlamosabbak lesznek elutasítani más nézőpontokat, ami erősíti a politikai és társadalmi megosztottságot. Ez különösen problémás lehet választási időszakokban, amikor a dezinformáció tovább fűti az ellentéteket.
Bár az algoritmusok hatásait nem lehet teljesen elkerülni, néhány lépéssel csökkenthetjük a véleménybuborékok hatását:
Tudatos tartalomfogyasztás: Törekedjünk arra, hogy különböző forrásokból szerezzük be az információt.
Tényellenőrzés: Mielőtt megosztanánk egy hírt, ellenőrizzük annak hitelességét megbízható forrásokon keresztül.
Nyitottság: Legyünk nyitottak más nézőpontokra, és keressük az értelmes vitákat.
A közösségi média hatalmas lehetőségeket rejt magában, de tudatos használat nélkül hozzájárulhat a társadalmi polarizáció fokozásához. Fontos, hogy kritikusan gondolkodjunk az elénk tárt információkról, és törekedjünk a sokszínű tájékozódásra.
A gond különösen drámai módon mutatkozott meg Jimmy Carter elhunytakor, amikor egy archív videó tömeges megtekintése miatt túlterhelődött a hálózat.
Az új építésű könyvtáraknak 2025. március 18-május 28. között lehet pályázni, a díjakat 2025 augusztusában, Kazahsztánban, a 89. IFLA Világkönyvtári és Információs Kongresszuson (WLIC) adják át ünnepélyes keretek között. A nyertes könyvtár 5000 dollár nyereménnyel is gazdagodik.
Vannak, akik szerint a magyar könyvpiac fokozatosan kezd visszaszorulni. Viszont erre Európán belüli viszonylattal nézve országunk rácáfolt. A magyar könyvpiac meglepően jól teljesített a 2024-es év során. Nőtt a kiadott könyvek és e-könyvek száma igaz ez a hangoskönyvekről már kevésbé elmondható. A szakma ugyanakkor további elemzéseket vár és vannak akik kritikusan állnak az állam által nyújtott támogatások mértékéhez, továbbá az olvasásnépszerűsítő kezdeményezéshez. Képesek vagyunk e megőrizni idén is ezt a teljesítményt? Megtalálja-e a könyvszakma az egyensúlyt a piac, a kultúra és a digitalizáció között avagy sem?
Tolvajok mindenhol előfordulnak, legtöbb esetben célpontjuk okostelefonjaink. Ez manapság még nagyobb gondot okoz, ugyanis mostanra a legtöbb embernél a telefonja felváltotta pénztárcáját, bérletét és mindenféle papíralapú jegyét. Sok embernek munkaeszköz is készüléke. Ha ellopják nem sok esély van rá, hogy visszakerül hozzánk, ez külföldi utazások során még nagyobb probléma. A lopás után a legtöbb telefon illegális módon eladásra kerül. Személyes adataink védelme érdekében, és az eladás megakadályozására személyazonosságunk igazolását lehetővé tevő funkciókat épít be az okostelefonokba a Google és az Apple.
Szemle cikk: Inside the war between genAI and the internet
 |
| Kép forrása |
A Facebook ismét visszatér gyökereihez – legalábbis ezt ígéri legújabb fejlesztésével, a „Barátok” füllel. Az új funkció célja, hogy a felhasználók könnyebben hozzáférjenek ismerőseik posztjaihoz, elkerülve az algoritmusok által ajánlott, sokszor irreleváns tartalmakat. Mark Zuckerberg szerint a változtatás egy régi igényt elégít ki, hiszen sokan szeretnék, ha ismét a személyes kapcsolatok kerülnének előtérbe a közösségi hálón. De vajon tényleg sikerül ezzel visszahozni az „eredeti” Facebook-élményt?
