Gyerekek életveszélyben a hálózatiságtól: Mit lehet tenni?

Az 

Automaták postahivatalok helyett Németországban

A postaautomaták látványa már Magyarországon is megszokott látvány, mint a legtöbb európai országban. Itt lehet csomagot vagy levelet feladni, átvenni, illetve bizonyos esetekben még bélyegeket is árusítanak. Azonban Németországban egy új törvénymódosítás következtében ezen automaták hivatalosan postahivatalnak minősülhetnek.

ChatGPT VS Grok AI rivalizálása

Az elmúlt években látványos fejlődésen ment át a mesterséges intelligencia világa, és most egy új játékos lépett a ringbe: Elon Musk Grok AI-ja. A Grok-3 modell, amelyet az xAI fejleszt, komoly kihívást jelent a ChatGPT-4-nek és más vezető AI-rendszereknek. De vajon mi teszi a Grok-ot különlegessé, és hogyan versenyezhet a GPT-vel?

 

47 perc néma csend

 A brit törvény elleni tiltakozás, néma albummal 

Az Európai Unióban 2024 tavaszán fogadták el az AI Actet, vagyis a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt. Mivel az Egyesült Királyság már nem tagja az EU-nak, ezért a szabályozás nem vonatkozik automatikusan a britekre, ezért próbál a londoni kormány valahogy lépést tartani az uniós jogalkotással a mesterséges intelligencia alkalmazásának területén. A brit kormány olyan törvényre tenne javaslatot, amiben arról lenne szó, hogy a szerző engedélye nélkül is, felhasználható lenne a műve a mesterséges intelligencia tanításához. A baj ezzel az, hogy eddig is nehéz volt azt nyomon követni, hogy miket is használtak már fel az MI trenírozásához. Továbbá a zenészek nem érzik, azt, hogy ezzel ők lennének védve, inkább úgy gondolják a kormány a nagy cégeket védené ezzel. Ilyen nagy cég pl.: a Google vagy a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI.

  Az album címe: Is This What We Want?

     A tiltakozás jele: megjelentettek egy albumot, amin 12 zeneszám található és 47 perc 17 mp a lemez teljes hossza. Vagyis zeneszám nélküli 47 percnyi csend. A zeneszámok a következők:

1. The
2. British
3. Government
4. Must
5. Not
6. Legalise
7. Music
8. Theft
9. To
10. Benefit
11. AI
12. Companies

A dalok címét összeolvassuk, akkor ezt a mondatot kapjuk: A brit kormánynak nem szabad engedélyeznie a zenelopást, hogy abból a mesterségesintelligencia-cégek profitáljanak!

Minden egyes dal szerzőjeként annyi van csak feltüntetve, hogy 1000 brit művész. Pl.: Kate Bush, Damon Albarn, Tori Amos, Paul McCartney, Elton John. 

Kié a jogdíj?

    Érdekes kérdés az is, (bár igazából ez egy újabb probléma), hogy például népszerű lesz egy olyan dal, amelyet a mesterséges intelligenciával vagy annak segítségével hoztak össze, játszani kezdik a rádiók, és hát ugye minden dal után fizetni kell jogdíjat. De ilyen esetben kinek? 

A Wiz felvásárlásával erősít a Google a kiberbiztonság terén

A Google és a kiberbiztonság szorosan összefonódik - a világ egyik legnagyobb technológiai cégeként jelentős szerepet vállal a biztonsági fejlesztések terén. A Google többféleképpen járul hozzá a kiberbiztonság növeléséhez. Folyamatosan fejleszti a biztonsági eszközöket, így például a Google Safe Browsing-ot, amely figyelmezteti a felhasználókat a veszélyes weboldalakra, a Chrome pedig védelmet nyújt az adathalászat és rosszindulatú programok ellen. A Google ösztönzi a felhasználókat a kétlépcsős azonosítás (2FA) használatára, amely extra védelmet nyújt a fiókokhoz. A Google szolgáltatások titkosított adatkapcsolatokat (pl. HTTPS, end-to-end titkosítás) alkalmaznak az adatok védelme érdekében. A Google aktívan támogatja a kiberbiztonsági kutatásokat, pl. a Project Zero keretében, amelynek célja az új sebezhetőségek feltárása és megszüntetése, illetve ún. bug bounty programokat is üzemeltetnek, amelyeknél pénzjutalommal díjazzák, ha valaki biztonsági réseket talál és bejelenti azt. A Google Cloud is fejlett biztonsági megoldásokat kínál, pl. AI-alapú fenyegetés-észlelést DDoS védelmet és Zero Trust modelleket. A Google tehát nem csak saját rendszereinek védelmére koncentrál, hanem széles körben támogatja az internetes biztonság fejlesztését is.

Ezen a területen várhatóan nagy lépést fognak eredményezni a Google anyacége és az izraeli alapítású Wiz kiberbiztonsági cég közti akvizíciós tárgyalások, amelyek során várhatóan 32 milliárd dollárban sikerül megegyezni a felek között. Ha a szabályozó hatóságok jóváhagyását is megszerezik, ez lesz a Google eddigi legnagyobb felvásárlása. A 2020-ban alapított Wiz az egyik leggyorsabban növekvő technológiai start-up napjainkban. A Wiz kiberbiztonsági szoftvere elsősorban közép- és nagyvállalati ügyfelek felhős infrastruktúráját elemzi és deríti fel azok potenciális gyenge pontjait. Az akvizícióval a Google mind a kiberbiztonságban, mind pedig a vállalati felhő alapú szolgáltatásokban jelentősen erősödhet, ahol az Amazon (AWS) és a Microsoft (Azure) jelenleg sokkal dominánsabb. Szervezetileg a Wiz valószínűleg a Google Cloud alá fog tartozni, de továbbra is egy független platform lesz. A Google Cloud vezetője szerint a Wiz felhőalapú biztonsági termékei jól illeszkednek a Google vállalati ügyfélköréhez. Emellett pénzügyileg is vonzó a befektetés a Google számára, hiszen a Wiz éves ismétlődő bevétele tavaly már 500 millió dollár volt, az előrejelzések szerint 2025-ben pedig ez az összeg már a duplájára nőhet.

forrás: HWSW

Hogyan alakulhat a robotika jövője?

Napjainkban a robotika elterjedése az élet és a munka több területén is jelentős változásokat okozott. A gépeket egyre több teendő elvégzésére tervezik és a mesterséges intelligencia fejlődésével már az egyre összetettebb, az egyre bonyolultabb képességeket igénylő feladatok végrehajtása sem jelent gondot számukra. Ezek az intelligens eszközök érzékelők segítségével tudják érzékelni a környezetüket, könnyen tudnak tanulni és alkalmazkodni. A robotikai piac a nagy potenciál ellenére is rengeteg kihívással és lehetőséggel néz szembe. Vajon hogyan alakulthat e tudományág jövője és jelenleg milyen változások vannak?

A robotika globális szereplői

A világ vezető robotcégei közül kiemelkedő szerepet tölt be a svájci ABB Ltd., a japánok közül a Yaskawa Electric Corporation, a Fanuc Corporation és a Denso Corporation, a németek közül pedig a Kuka AG. 2022-ben az ABB mutatta be a legkisebb ipari robotját, amely modern megoldást kínál hordozható eszközök gyártásához. A cég nemrégiben egy "RoboMasters" robotikai készségfejlesztő alkalmazást is indított, amely képzést nyújt a kezdő és a haladó felhasználók számára. Ez az új modulokra felosztott oktatóapp innovatív tanulást tesz lehetővé a gépek programozásának elsajátításához, ráadásul a tanulók a saját tempójukban haladhatnak. Európa szerepköre szintén kimagasló a robotikai piacon, a vállalatok közül például a német United Robotics Group (Softbank Robotics Europe korábban) említhető. Ez a vállalat leginkább a humanoid robotgyártás területén terjeszkedik, kiemelve a Pepper és NAO előállítását. Dél-Amerikában, például Mexicoban jelentős az automatizálás szerepe, főként a termelési hálózatokban. Az Association for Advancing Automation (A3) kereskedelmi szövetség mostanában jelentette be, hogy egy új digitális sorozatot indít Age of Automation címen, amelyet a BBC StoryWorks készít el. Három fő témára épül az összeállítás, amely az ipari átalakulás, a rugalmas jövő és az egészséges világ kérdéseit kutatja. A filmsorozat célja szemléltetni, hogy az automatizálásban milyen lehetőségek vannak egy pozitívabb jövő kialakítására. 

Milyen trendek várhatóak a robotikai piacon?

Összességében elmondható, hogy a növekvő automatizálás és a mesterséges intelligencia fejlődése mélyebb integrációt kíván, hiszen a robotok egyre inkább képesek az önálló tanulásra. A humanoid robotok is a technológiai fejlesztések által egyre valósághűbbé válnak és funkcionálisabb feladatok ellátására alkalmasak. A robotika piac hatalmas lehetőségeket kínál, de emellett számtalan kihívással néz szembe, ilyen például a szakképzettség hiánya és az etikai problémák. A vezető robotcégek mellett Európának is meg van a lehetősége arra, hogy a társadalmi értékek megtartása mellett előrehaladást mutasson és részt vegyen egy innovatív jövő kialakításában. Várjuk, hogy az elkövetkező években a robotika milyen lehetőségeket tartogat majd számunkra az automatizálásban.

Forrás:

🤖💡 Több, mint gyári munkások: Az intelligens robotok megváltoztatják az életünket – az orvostudománytól 🏥 a háztartásig 🏠✨

Győri nőtől csaltak ki pénzt az unokázós csalók

Az utóbbi időben újra elszaporodtak az unokázós csalások,  amelyek lényege, hogy az elkövetők próbálják rábírni az idős áldozatokat arra, hogy adják át nekik az ékszereiket, megtakarításukat. Mint a tapasztalatok mutatják, nem kímélnek sem nyugdíjasokat, sem jogászokat sem, és sok esetben akcióik sikerrel járnak. A növekvő digitális világban, melynek részei az idősek is, különösen fontos ezzel a problémával foglalkozni, hiszen az idősek (és a nagyon fiatalok) tartoznak abba a korosztályba, akiket a csalók könnyen meg tudnak téveszteni, és átveréssorozatukkal nemcsak lelki, hanem anyagi gondokat is okozni. Míg korábban a csalássorozat telefonhívásokra korlátozódott, ma már SMS-ben, e-mailen, a közösségi médián keresztül is próbálkoznak, sőt mesterséges intelligencia fejlődésével a deepfake technológia használata is felmerül, mint módszer, amely lehetővé teheti, hogy a csalók az ismert személy hangját utánozzák.

Hogyan zajlik az unokázós csalás?

A csalók telefonon felhívják az áldozatot, majd eljátsszák, hogy a hívott fél közeli rokonai, unokái. Sokszor sírva, zaklatott hangon beszélnek, hogy érzelmileg manipulálják az áldozatot, és ha az nem ismeri fel a hangjukat, és rákérdez, hogy "Te vagy az, Feri?", azonnal ráállnak a névre és megerősítik, hogy igen. Általában sürgős anyagi segítséget kérnek, mert balesetet szenvedtek, bajba kerültek a rendőrségen, hirtelen tartozásuk akadt, vagy kórházi ellátásra van szükségük. A rendelkezésükre álló pénzt egy "ismerős" vagy "ügyvéd" közbenjárásával kérik, nem pedig a hatósági szabályoknak megfelelően kérik a tartozás kiegyenlítését.
Az unokázós csalás megfélemlítésre, sürgetésre épül, s nemcsak pénz, ékszereket kérhetnek a csalók, hanem banki adatokat is megszerezhetnek, illetve pénzátutalásra is rávehetik áldozatukat. Bár korábban ezt a bűnelkövetési formát egyénileg követték el, ma már bűnbandákban dolgoznak, és sokszor célzottan keresik áldozataikat.

Egy győri nő esete
A Házipatika legújabb cikkében egy hasonló esetről számolt be. Március 10-én történt, hogy egy győri hölgyet  a magát fiaként azonosító hívó kereste fel, és azt állította, hogy bajba került, a rendőrségen van, és a nőnek óvadékot kellene fizetnie a szabadlábra helyezéséhez. A nő a megbeszéltek szerint elment a bankba, és több mint 3 millió forintnyi megtakarítását kivette. Ezután Rajkára utazott, mivel a telefonáló azt állította, hogy ott van fogva tartva. A nőnek egy bokorban kellett elhelyeznie a pénzt, majd várni a megbeszélt helyszínen. Végül gyanút fogott és telefonált a fiának, ekkor derült ki, hogy átverték, és csalás áldozata lett.
Egy hónappal korábban egy hasonló történettel Sopronban csaltak ki az idős hozzátartozóból mintegy 2,5 millió Ft-ot, valamint januárban egy másik idős nőtől ékszereket és készpénzt birtokoltak el ismeretlen tettesek 2 millió forint értékben. Az elkövetők új módszerekkel is próbálják az időseket átverni: újabban SMS-en keresztül ügyfélkapu csalást, és személyes kontaktust igénylő gondosóra csalást is végrehajtanak.

Mit tehetünk a csalások megelőzése ellen?
Mindig járjunk utána, hogy a telefonban említett hozzátartozó valóban bajban van-e, és ha gyanús hívást fogadunk, ne habozzunk letenni a telefont, majd felhívni a kérdéses rokont. Ezen kívül fontos, hogy soha ne adjunk meg személyes adatokat, bankkártya-információkat idegeneknek, és ha bármilyen gyanú felmerül, azonnal hívjuk a segélyhívót (112).
A hatóságok ezen kívül azt is hangsúlyozzák, hogy a rendőrök, mentők, tűzoltók soha nem kérnek pénzt, így ha valaki ilyen kérésre hivatkozik, érdemes azonnal gyanút fogni.

A szemlecikk forrása: Rendőrség: ismét felbukkantak az unokázós csalók, Házipatika, 2025.03.12.

A mémelésnek is van jogi oldala?

A mémek ma már online életünk szerves részévé váltak, egyeseknek mém görgetéssel kezdődik a nap. Az Instagram egy 2020-as felmérésben arról számolt be, hogy felhasználói naponta több mint 1 millió mémet osztanak meg egymással. A mémelés valóságos iparággá nőtte ki magát, és profi marketing szakemberek is részt vesznek bizonyos mémek elkészítésében. Viszont mint minden gyors pénzt ígérő helyen, a baj itt sem marad távol. A digitális világban perek formájában érkezik a probléma. A vicces képek/videók tulajdonosai a szerzői jog(ok) megsértése miatt kezdtek hatalmas perelő hadjáratokba. 2022 novemberében az iowai Sioux City bírósága megállapította Steve King politikus bűnösségét, mivel megsértette a Success kid mém szerzői jogait újraválasztási kampánya során.

Mesterséges intelligencia: az oktatás titkos eszköze vagy veszélye?

Egyre több iskolában vált a tanterv részévé a mesterséges intelligencia. Mivel ez az új technológia javában elkezdett terjedni fontos, hogy tisztában legyünk a megfelelő használatával, az előnyeivel és a veszélyeivel. Ezeknek az alapelveknek az átadása a gyermekek számára kulcsfontosságú, hiszen ők képezik a jövőt. Ebben a cikkben szó lesz arról, hogy miként alakul ez a tárgy a különböző országokban, hogy miért fontos ez a lépés az oktatásban és, hogy hogyan működik a gyakorlatban.

Xiaomi az Apple-el szemben

Manapság egyre több cég megpróbálkozik elektromos autók kifejlesztésével. Ide tartozik az Apple és a Xiaomi is, habár a végkimenetel nem azonos. Az Apple közel tíz évet foglalkozott ezzel az iránnyal és 10 milliárd dollárt fektetett bele, de végül mégis feladta. Ezzel szemben a Xiaomi rövidebb idő alatt (mindösszesen 3 év) kiadta első elektromos autóját, majd 135 000 járművet adott ki tavaly. Ez a szám magában igen eredményes, viszont erre az évre célul a dupláját tervezik.

Az internet veszélyei és az álhírek hatása a fiatalokra

Mint mindenki tudja, a web 2.0-es korszak beköszönte után, a digitális világ kialakulásával, az élet nem csak egyszerűbbé és gyorsabbá vált, de egyúttal új veszélyforrások is keletkeztek. Ezeknek az internetes veszélyeknek, félrevezetéseknek a világon minden ember potenciálisan a célpontja lehet. Szinte mindennapos témának számítanak az ezeket végrehajtó internetes csalók, akiknek egyetlen szándéka, hogy információt vagy pénzt csaljanak ki a célszemélyből. Egyúttal ezeknek az átveréseknek a felismerése, kivédési módjai is gyakran szóbajönnek. 

Az első Nagy Diák TudatosNet Teszt válaszaiból kiderült, hogy Magyarországon a fiatalokra ezek a veszélyek és emellett az álhírek is egyre nagyobb veszélyt jelenthetnek. 

Itt a Meta AI a Facebookon és a Messengeren

Kép forrása

Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése átalakította a digitális világot, és a nagy technológiai vállalatok sorra mutatják be saját MI-megoldásaikat. A Meta sem marad ki ebből a trendből: legújabb innovációja, a Meta AI, most Európába is megérkezik. Bár az új technológia számos izgalmas lehetőséget kínál, nem minden funkció lesz elérhető a régióban. Nézzük, mit érdemes tudni a Meta AI európai bevezetéséről!

A Sony Music harca a deepfake dalokkal

Az elmúlt években egyre elterjedtebb lett a deepfake használata a zene világában is. Ez eleinte csak ártatlan, szórakoztató tartalmakat eredményezett, amelyek egyik ága az AI cover címen lett ismert, azonban ezek a generált tartalmak hamar negatívvá váltak és több esetben is szerzői jogokat sértettek, illetve visszaélésszerűek lettek. A helytelen használat ellen több szervezet és vállalat is fellépett, ugyanakkor kiemelkedő lépéseket a Sony Music által láthattunk.

Óvakodjon a deepfake-től

                                                                                                                                                                                

A deepfake technológia egyre fejlettebbé válik, lehetővé téve valósághű hamis videók, képek és hangfelvételek létrehozását. Steve története jól példázza ennek veszélyeit. A deepfake technológia nemcsak a filmiparban vagy reklámokban hasznos, hanem csalásokra is felhasználható. Képesek valakit olyan helyzetekben ábrázolni, amelyek soha nem történtek meg, vagy hangklónozással pénzt és információkat kicsalni. Az ilyen átverések ellen fontos a gyanakvás, az információk ellenőrzése és előre megbeszélt azonosítási módszerek használata.

Online átverések alapjai, ezekre kell figyelni

Az internetes vásárlások során nem lehetünk biztosak a forrásokban. Manapság egyre gyakoribbak az internetes átverések, ezért fontos, hogy megbizonyosodjunk a weboldalak hitelességéről. A csalók kifinomult módszerekkel dolgoznak, és gyakran megtévesztő ajánlatokkal csalogatják a vásárlókat. Egy rossz döntés nemcsak pénzveszteséget, hanem személyes adataink veszélyeztetését is jelentheti. Az alábbi figyelmeztető jelek segíthetnek elkerülni a csalásokat:

Évenkénti veszteség az "almás Netflixnél"

 Manapság számos cég foglalkozik streaming szolgáltatások üzemeltetésével, ami jól bizonyítja a filmipari termékek fogyasztásának ezen módjának a népszerűségét. Már hazánkban is számos platform áll rendelkezésünkre, legyen az nemzetközi (például Netflix vagy a Disney+), regionálisak vagy más lokálisak (ilyen a SkyShowtime, amely az európai piacot célozta meg; és az RTL+). A filmnézés ezen módja iránti érdeklődés még olyan nagy techóriást is bevonzotta, mint az Apple-t, amely szintén rendelkezik ilyen szolgáltatással, Apple TV+ néven. De úgy tűnik, hogy nekik is lehetnek problémáik belőle, ami a "piszkos anyagiakat" illeti.

A közösségi média negatív hatásai a fiatal generációra

Az internet térhódításával a közösségi média a mindennapi életünk részévé vált. Az információkhoz való gyors hozzáférés, a kapcsolattartás és a szórakozás mellett számos negatív aspektus társítható az online világhoz a fiatal generáció szempontjából nézve. Ilyen például az online bántalmazás, kontroll nélküli böngészés, idegenekkel történő kapcsolattartás, adathalászat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a fiatalok világnapja (augusztus 12.) alkalmából kísérletet tett arra vonatkozóan, hogy összegyűjtse azt az öt kihívást, amellyel szembenéznek a fiatalok az online térben. 

Mérföldkő a banki csalások elleni küzdelemben

Az utóbbi időben egyre gyakoribbá váltak az online piactereken elkövetett csalások. A vinted.hu felhasználói közül is sokan áldozatul estek ezeknek a támadásoknak: voltak, akiket 10 ezer forinttal károsítottak meg, míg mások akár több tízmilló forintot veszítettek el. 

Csökkenő banki csalások, növekvő adathalászat

A Bank360 legrissebb cikke szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 2024 utolsó negyedévében csökkent a sikeres bankkártyás visszaélések száma és értéke, ugyanakkor az adathalászat és a személyes adatok lopásával elkövetett visszaélések aránya jelentősen növekedett. 2024 utolsó negyedévében összesen 47 225 sikeres bankkártyás visszaélést regisztráltak, amelyek döntő többsége vásárlási tranzakció volt. A vásárlások során keletkezett összes kár 2,36 milliárd forintot tett ki. Különösen az olyan gyanús webáruházak jelentenek veszélyt, amelyek irreálisan olcsó márkás termékeket kínálnak.
Korábban a bankok és kereskedők viselték a veszteségek 90%-át, az elmúlt időszakban ez megfordult: ma már az ügyfelek állják a károk 80%-át, mert gyakran ők maguk adják ki felelőtlenül adataikat csalóknak.

A Kúria korábbi döntése

A banki csalások elleni fellépés terén azonban jelentős jogi fordulatot hozhat a Kúria friss ítélete, amely hatályon kívül helyezett egy korábbi bírósági döntést. A megsemmisített ítéletben a csalási ügyben érintett ügyféllel szemben a bank mentesült a kártérítés alól. Az ítélet arra a gyakorlatra alapozódott, miszerint a banki csalások esetében mikor tekinthető hibásnak a bank és mikor az ügyfél.
Az áldozat panaszt tett a bankjánál, amely elutasította a kártérítési igényt arra hivatkozva, hogy az ügyfél súlyosan gondatlan volt. Az ügy a békéltető testülethez került, amely a bankot kártérítésre kötelezte. A bank azonban bíróságon támadta meg ezt a döntést, ahol a bíróság az ügyfél gondatlanságára hivatkozva a bank javára döntött.

A Kúria fordulata

Ezt követően a békéltető testület a Kúriához fordult felülvizsgálatért, amely kimondta, hogy a bíróság tévesen állapította meg a súlyos gondatlanságot. A Kúria szerint a bankok nem utasíthatják el automatikusan a visszatérítési igényeket pusztán arra hivatkozva, hogy az ügyfél biztonsági szabályokat szeghetett meg, ehelyett azt kell bizonyítaniuk, hogy tudatosan figyelmen kívül hagyták a veszélyeket.
A döntés következtében minden ügyet egyedi körülményei alapján kell majd megvizsgálni, beleértve ebbe a bankok felelősségét is a visszaélések megelőzésében. A Kúria ítélete jelentős precedenst teremthet, amely lehetőséget ad a károsultaknak arra, hogy visszaszerezzék elvesztett pénzüket, és arra kényszerítheti a bankokat, hogy szigorítsanak biztonsági protokolljaikon, csökkentve az adathalászatok sikerességét. Az ítélet segíthet abban is, hogy a jogi gyakorlat tisztázza: a felelősség nem hárítható kizárólag a fogyasztókra.

Mindezek megelőzésére az online világban való tudatos jelenlét, a kamu webshopok felismerése jelenthet valós védelmet, amivel elkerülhető, hogy az áldozatok lelki nehézségeket tapasztaljanak az átverés realizálásakor, valamint elkerüljék a veszteségeik okozta jogi procedúrákat.

A szemlecikk forrása: Lehúzták a csalók, majd az ügyfél csatát nyert a bank ellen – Ritka eset, az áldozatok 98 százaléka maga viselheti a kárt, Blikk.hu, 2025.03.18.

Romlik a teljesítményünk

 

Az adatok azt mutatják, hogy az emberek gondolkodási képességei – beleértve a verbális és numerikus készségeket – az utóbbi években romlottak. A PISA-felmérések eredményei alapján a 2010-es évek elején tetőzött a diákok teljesítménye, majd fokozatos csökkenés indult meg, amely a felnőtt lakosság körében is hasonló tendenciát mutat.

A hanyatlás egyik lehetséges magyarázata a digitális média elterjedése, amely gyökeresen megváltoztatta az információhoz való viszonyunkat. A szövegolvasás helyét egyre inkább a vizuális média veszi át, miközben a passzív, értesítésekkel teli fogyasztói magatartás eluralkodik az aktív, tudatos online böngészés felett. Ez a folyamat negatív hatással többek közt a koncentrációra, a figyelemre, a problémamegoldásra és az önszabályozásra.

A Google új módszere az adathalászok ellen: QR kódos hitelesítés

Már mindnyájan találkoztunk a Gmail levelező rendszer kétfaktoros hitelesítési folyamatával. Eddig ezt legtöbbünk teljesen biztonságosnak tartotta. Nem is gondoltunk arra, hogy veszélyes is lehet adatainkra nézve, hiszen pont azért lett kitalálva, hogy védje azokat, megakadályozza, hogy illetéktelen személyek férjenek hozzá Gmail fiókunkhoz. Ez a veszély azonban sajnos fennáll. Ennek megoldására a Google egy új QR kódos módszerrel állt elő. 

GPS újratervezés?

Az IT café nemrégiben arról adott hírt, hogy az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (Federal Communications Commission = FCC) tervei között szerepel, hogy megtalálják a GPS-rendszer kiegészítését vagy alternatíváját.

A GPS (Global Positioning System) rövidítést a legtöbben a navigációval azonosítják, azonban az nemcsak helymeghatározásra szolgál, hanem segítséget nyújt többek között katonai műveletekhez, az elsősegélynyújtás helyének beazonosításához is, de a rendkívül sokféle helyalapú szolgáltatás is egy adott helyhez kapcsolódó adatokra épül.

A digitális világ hatás a gyermekekre

A mai fiatal generáció számára szinte egyértelműnek számít a minket körülvevő digitális világban rejlő előnyök és lehetőségek, viszont kevésbé tudatosak a rájuk leselkedő negatív hatásokkal kapcsolatban. Az utóbbi években, leginkább a COVID-19 világjárvány óta széles körben vált elterjedté az online oktatás, a digitális kultúra oktatása és a digitális eszközök használata. Gyakorlatilag szinte elkerülhetetlen a digitális technológia az életünkben, azonban figyelemmel kell kísérni a gyerekek korai szocializációját az online térben, ahol korlátlan mennyiségű információ áll rendelkezésükre. Nem tekinthető általános érvényűnek, ugyanis hazánkban is vannak szegregációban élők, ahol nem biztosított az internethez való hozzáférés. Számukra egy lehetőséget nyújt a könyvtár, ahol digitális tartalmakhoz és különféle szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá, kölcsönözhetnek e-book-ot.

Bajban vannak az amerikai közgyűjteményi intézmények?

Az ALA (American Library Association) hírül adta 2025 márciusában, hogy az amerikai elnök megszünteti az IMLS (Institute of Museum and Library Services) szervezet működését, amely számos problémát is felvet. Az IMLS (vagyis: Múzeumi és Könyvtári Szolgáltatások Intézete) feladata és célkitűzése az, hogy az amerikai közgyűjtemények - könyvtárak és múzeumok - fejlesztéseit és kutatásait támogassa. Ezt a rendeletet annak fényében hozták, hogy az amerikai szövetségi költségvetés csupán 0,003%-át teszi ki a múzeumok és könyvtárak támogatási összege, cserébe óriási népszerűségnek örvendenek ezek az intézmények, hiszen évente több mint 1,2 milliárdnyi könyvtári látogatás vagy szolgáltatás-használat történik.

A támogatás megszüntetésével olyan szolgáltatások vannak veszélybe, mint a Braille-írás és beszélő könyvek látássérültek számára, a kutatási források oktatók és hallgatók számára, STEM programok, szimulációs berendezések, kezdő kisvállalkozók támogatása, olvasásnépszerűsítés, nyári olvasóprogramok gyermekeknek.

Az Apple enged a brit kormánynak: gyengül a felhasználói adatvédelem

A technológiai cégek és a kormányzatok régóta vitáznak arról, hogy a titkosítás mennyire legyen erős. Most újabb fordulóponthoz érkezett ez a harc: az Apple úgy döntött, hogy Nagy-Britanniában megszünteti egyik legbiztonságosabb titkosítási funkcióját. A döntés oka, hogy a brit kormány hozzáférést követel a felhasználók adataihoz.

Ezrek tiltakoznak a Christie's AI-műveket árverező aukciója ellen

Közel négyezren írták alá a Christie's New York-i aukciósházhoz intézett nyílt levelet, amelyben az AI által létrehozott műalkotások árverésének törlését követelik. Az ellenzők szerint a generatív algoritmusokat jogvédett műveken képzik, ami szerintük a művészek kizsákmányolásához vezet.

A vezeték nélkül tölthető iPhone

 Az iPhone 17 Air nem csak azzal válik majd egyedivé, hogy a történelem legvékonyabb iPhone-ja lesz, hanem a cég úgy tervezi, hogy vezeték nélkül lehet majd csak tölteni.

Ha ez az ötletük beválik a vásárlói körökben akkor később várhatóan további készülékeknél is számíthatunk ilyen újításra.

Tréningezzük az AI-t, de ez jogilag is rendben van?

A szerzői jog védelmének megsértése okán egy írói csoport köztük Ta-Nehisi Coates és Sarah Silverman vádat emelt a Meta ellen. A vállalatot szerzői jog által védett könyvek kalózverzióinak használata miatt vették célba. A Meta erre azzal védekezett, hogy tisztességesen használták fel ezeket a műveket és nem cáfolták azt sem, hogy Zuckerberg is áldását adta e az AI ilyen módon történő fejlesztésére. Milyen végkimenete lesz vajon a pernek? Kinek adnak igazad? 

Kihívások, gamerkedés és Tiktok: hogyan hat a gyerekekre?

Manapság, amikor az online világban gyakorlatilag több időt töltünk, mint a való életben, a gyerekek online biztonságának kérdése minden szülő és fiatal számára központi témának kell, hogy legyen. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) egy olyan podcast-sorozattal állt elő, amely kéthetente érkezik, és az online gyermekvédelem legfontosabb témáit járja körül. 

Minden epizód új, izgalmas kérdéseket feszeget, például az ötödik epizódban az "online kihívások" világába nyerünk betekintést, a hatodik rész a gamer életstílus sajátos vonásait elemzi, míg a hetedik részben a Tiktok népszerűségének titkait kutatják. A továbbiakban az említett témákról fog szó esni, s azok hatásairól, kfejezetten a gyermekekre összpontosítva. 

Kína új megfigyelési stratégiája: kamerák, szenzorok és szomszédok

Forrás: AP Photo

A kínai népi kongresszusnak tett márciusi jelentésben számoltak be róla, hogy Chongqing nagyvárosában közel 30.000 megfigyelő kamerát és közel 250 szkennert telepítettek, ezzel bővítve az országos szintű megfigyelő hálózatot. Hosszabb távon a helyi kormányzati szervek viszont költséghatékonyabb és tradicionálisabb megoldásokra kényszerülnek; a "besúgó-hálózatok" kiépítésére.

AI-val a banki csalások ellen

 A banki csalások típusai

A biztonságos internethasználat és az internetes átverések között állandó szélmalomharc folyik. Az átverések egyik fő típusa a banki csalások, aminek számtalan módját ismerjük. A legelterjedtebbek ezek közül a hamis banki telefonhívások, sms-ek , adathalász banki e-mailek, meghamisított banki oldalak és a hamis banki tranzakciók is.

Központi Visszaélésszűrő Rendszer

A hamis banki tranzakciók kivédése érdekében a Magyar Telekom a GIRO-val összefogva 2025 júliusától tervez üzembe helyezni egy új fejlesztést, a Központi Visszaélésszűrő Rendszert. A rendszer bankoktól teljesen független, védvonalat visz az utalási folyamatba, ily módon meggátolva, hogy csalás áldozatává váljon az ügyfél. A bankoknak kötelező lesz csatlakozni, egyelőre csak a belföldi átutalásokat kell itt átfuttatni előírásszerűen. Tervezetten 2027-től a külföldre történő, deviza alapú utalásokat is  ezen a szűrőrendszeren keresztül lehet majd végerhajtani. 

Szaúd-Arábia megvásárolja a Pokemon GO-t

Szaúd-Arábia Állami Befektetési Alapja (PIF) a Savvy Games Group nevű leányvállalatán keresztül vásárolja meg a Pokemon Go készítéséért elhíresedett Niantic játékfejlesztő részlegét. A döntés egy nagyobb, a szaúdi kormány gazdasági diverzifikációra irányuló tervéhez tartozik, amelyben eddig is  szerepet kapott a játékipar: a PIF korábban olyan jelentős cégekbe fektetett be, mint a Nintendo, EA, vagy az Activision Blizzard. 

Bízza a Manusra!

Nem tudja, hova utazzon nyáron? A Manus megmondja önnek, sőt, ha felhatalmazza, átveszi az eszköze felett az irányítást, szállást foglal, repülőjegyet vesz, elkészíti az útitervet, még a levelező fiókjába is elhelyez egy házon kívül vagyok üzenetet. Kérésre tőzsdét elemez, potenciális vásárlókat keres a vállalkozása számára.

Kémszoftver az alkalmazásboltokban

Te honnan töltöd le? 

A mobil appok rendkívül elterjedtek, népszerűségük folyamatosan növekszik. Alkalmazhatóságuk az élet minden területén megjelenik. Játékok, életmód-alkalmazások, streaming appok, közösségi média alkalmazások, hírekkel kapcsolatos, vásárlást szolgáló, banki és még számtalan alkalmazás érhető el. Internetes eszközeink  biztonságának alapvető feltétele, hogy ezeket az alkalmazásokat kizárólag hivatalos forrásból töltsük le. Sajnos a kiberbűnözők a storok elővigyázatossága ellenére is hozzáférhetnek az alkalmazásaikhoz. Ez történt napjainkban is.

A legnagyobb online átverések

Az online világ egyre növekvő térnyerésével és a felhasználók számának folyamatos bővülésével az internetes csalások is egyre mohóbbá és kifinomultabbá válnak. Azt hihetnénk, hogy mi könnyen elkerülhetjük őket, ám nagyon könnyű áldozattá válni. A vilagunk.hu cikke alapján 2025-ben az alábbi öt legveszélyesebb átverésre érdemes különös figyelmet fordítani.

1. Rejtett előfizetésekkel kapcsolatos csalások
A csalók kedvező áron kínálnak termékeket vagy szolgáltatásokat. A vásárlás során azonban a felhasználó tudtán kívül egy automatikusan megújuló előfizetéshez is hozzájárul, amelyről csak később szerez tudomást, amikor rendszeres levonásokat észlel a számláján, vagy fizetési felszólítást kap adóssága kiegyenlítésére.
Ahhoz, hogy elkerüljük a váratlan meglepetéseket, vásárlás során csak megbízható oldalról/webáruházból vásároljunk, illetve vásárlás során olvassuk el az apróbetűs részeket és a vásárlási feltételeket, különös tekintettel az előfizetésekre vonatkozó információkra, valamint rendszeresen ellenőrizzük bankszámlánk tranzakcióit, hogy időben észrevegyük a gyanús terheléseket.

2. Hamis adategyeztetés vagy ügyfél-elégedettségi felmérések

A csalók hivatalos szervek, például bankok nevében keresik meg az embereket telefonon vagy e-mailben, adategyeztetést vagy ügyfél-elégedettségi felmérést színlelve. A beszélgetés során megszerzik az áldozat személyes és banki adatait, majd ezek birtokában hozzáférnek a bankszámlájához és ellopják a pénzét.

A védekezéshez soha ne adjuk ki személyes vagy banki adatainkat telefonon vagy e-mailben, még akkor sem, ha a megkeresés hivatalosnak tűnik. Különösen óvatosnak kell lennünk azért is, mert manapság hívószám hamisítással is élhetnek a csalók, ami megnehezítheti a beazonosíthatóságuk!

 

3. Hamis befektetési platformok
A csalók vonzó befektetési lehetőségeket kínálnak, gyakran kriptovalutákra vagy más gyors megtérülést ígérő eszközökre hivatkozva. Miután a felhasználó pénzt utal ezekre a platformokra, a csalók eltűnnek a befektetett összeggel.
A védekezéshez csak ismert és megbízható befektetési szolgáltatókat válasszunk, és mindig ellenőrizzük a platform hitelességét. Legyünk óvatosak a túl szép ajánlatokkal; ha egy befektetés túl jó ahhoz, hogy igaz legyen, valószínűleg átverés.

 

4. Online piactéri csalások

Az online piactereken a csalók eladóként vagy vevőként lépnek fel. Eladóként előre kérik a fizetést, majd nem küldik el a terméket; vevőként pedig hamis fizetési igazolást küldenek, adatokat kérnek az eladótól (pl. e-mail címet) vagy adathalász linkeket osztanak meg vele.

A védekezéshez kerüljük az előre utalást, inkább válasszuk az utánvétes vagy biztonságos online fizetési lehetőségeket. Ellenőrizzük a felhasználó fiókját mennyire régi, a felhasználói értékeléseket, és nézzük meg az eladó vagy vevő korábbi tranzakcióit.

5. Hamis kuponok és nyereményjátékok
A csalók hamis kuponokat vagy nyereményjátékokat hirdetnek, amelyekkel személyes és banki adatokat próbálnak megszerezni. Kerüljük az ismeretlen forrásból származó kuponokat és nyereményjátékokat, és ne kattintsunk ismeretlen linkekre. Csak hivatalos csatornákon keresztül vegyünk részt promóciókban, és mindig ellenőrizzük a forrás hitelességét.
A fenti átverések elkerülése érdekében mindig legyünk éberek, és tartsuk szem előtt a biztonságos internetes magatartás alapelveit.

A cikk forrása: Az 5 legveszélyesebb új internetes átverés amire most figyelned kell, vilagunk.hu, 2025.03.10.

Az Oodi könyvtár

Hírlapra került a világ egyik legkorszerűbb könyvtára, hihetetlen nagy sikert aratott az olvasók körében. A modern értelemben a könyvtár már nemcsak dokumentum tárolásáért  és az információ szolgáltatásért felel. A világ egyik legmodernebb könyvtárának választott Oodi elnevezésű intézmény különféle extra szolgáltatásokat tud nyújtani a felhasználók számára. Az említett könyvtár hagyományos funkciói mellett turista látványosságként is ismert.

Elképesztő összegek forognak a streaming szolgáltatóknál

      A streaming szolgáltatók hihetetlen összegek fordítanak egy-egy sorozatra platformjaikon. A szolgáltatók között kiélezett verseny folyik az előfizetői számok növelésért és ennek elengedhetetlen követelménye, hogy újabb és újabb sorozatokkal, filmekkel rukkoljanak elő. Az elkészítési díjak nagy százalékát a színészek fizetése teszi ki, de a látvány kivitelezések és a háttérköltségek is igen magasra rúghatnak a kezdeti tervektől függetlenül. 

A sorozatok fogadtatása nagy befolyásoló tényező hiszen ezeknek a számoknak a tükrében kerül berendelésre a következő évad, esetleg évadok. A sorozatra fordított összegek az évadok előrehaladtával tovább növekedhetnek, hiszen minél nagyobb siker annál több és több lehet egy-egy színészi fizetés vagy éppen a háttérmunkálatok költsége emelkedik. De az tény, hogy a streaming szolgáltatók csak úgy maradhatnak az élvonalban, ha a saját gyártású sorozataikkal, filmjeikkel fenn tudják tartani az érdeklődést. 

Nézzük a nagyobb szolgáltatók húzó sorozatainak költségvetését:

A szerzői jogi törvények mellőzése etikailag az AI-val

A folyamatosan fejlődő mesterséges intelligencia legújabb bukkanója a szerzői jogok sértése. Ez minden emberre nagy hatással van, azonban különösen feszélyezi a kreatív munkával foglalkozó egyéneket.  A napokban egyre több helyről értesülhettünk arról, hogy különböző énekesek, színészek, alapítók és politikusok is felszólaltak a mesterséges intelligenciával foglalatoskodó cégek illetve azokat támogató szervezetek, különös esetben saját kormányuk ellen.

2025 várható újításai az Apple-től

2024-ben sok új telefon és Apple Watch modelt készítettek és hoztak forgalomba. Ami a mai napig népszerű a felhasználói körökben. 

Ebben az évben nem csak az új telefon modellekkel készülnek, hanem többek között az intelligens asszisztens, AirPods és okosotthon fejlesztésekkel. 

AI: Elfelejtünk gondolkodni?

A HTEC-cikk átfogóan megvizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia eszközökre, például a ChatGPT-re és a képgenerátorokra való növekvő támaszkodásunk hogyan csökkentheti a kritikus gondolkodás és a problémák önálló megoldásának képességét. A cikk azzal érvel, hogy bár az AI hihetetlen kényelmet és hatékonyságot kínál, intellektuális hanyatláshoz is vezethet. Ha például olyan feladatokat ruházunk át az MI-re, mint az írás vagy az ötletgenerálás, azzal a kockázattal jár, hogy elveszítjük saját készségeink fejlesztésének lehetőségét ezeken a területeken. A cikk rámutat arra, hogy az AI-rendszerek gyakran tükrözik a képzési adataikban jelenlévő torzításokat, amelyek torz vagy akár káros kimenetekhez vezethetnek. Ez nemcsak a mesterséges intelligencia használatával hozott döntések minőségét befolyásolja, hanem a fejlesztők etikai felelősségét is hangsúlyozza az elfogultság mérséklése és a méltányosság biztosítása terén. A cikk azzal zár, hogy hangsúlyozza annak fontosságát, hogy egyensúlyba kerüljön a mesterséges intelligencia elfogadása az emberi kreativitás, a kritikus gondolkodás és az etikai felügyelet megőrzésére irányuló erőfeszítésekkel.

A Futurism cikk a Carnegie Mellon Egyetem és a Microsoft által végzett tanulmányra összpontosít, amely azt vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia hogyan befolyásolja a kritikus gondolkodást. A tanulmány bebizonyította, hogy azok az egyének, akik bíztak a mesterséges intelligencia kimeneteiben, hajlamosak voltak kevésbé kritikusan elemezni ezeket a kimeneteket, míg azok, akik szkeptikusabbak voltak, nagyobb kritikai elkötelezettséget mutattak. Ez arra utal, hogy a mesterséges intelligencia iránti vak bizalom intellektuális passzivitáshoz vezethet, ahol az emberek kritikátlanul fogadják el az információkat pusztán azért, mert az egy "intelligens" rendszerből származik. Érdekes módon a tanulmány azt is megállapította, hogy az AI használata gátolja a kreativitást. Azok a résztvevők, akik kreatív feladatokat AI-ra hagyatkoztak, kisebb valószínűséggel produkáltak eredeti ötleteket, mint az önállóan dolgozók. Ez aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy az AI-ra való túlzott támaszkodás hogyan fojthatja meg az innovációt azokon a területeken, ahol a kreativitás elengedhetetlen.

Mindkét cikk egybevág azzal a gondolattal, hogy bár az AI egy hatékony eszköz, jelentős kockázatokkal jár, ha megfelelő felügyelet nélkül használják. Az AI-ra való túlzott támaszkodás ronthatja a kritikus gondolkodásra, a problémák kreatív megoldására és az információk hatékony megkérdőjelezésére való képességünket.

A két szemlézett cikk:

HTEC

Futurism

Okoskukák Stralsundban

Az okoseszközök listája egy újabb opcióval bővült, az okos kukákkal. Bármilyen furcsán hangzik ez az ötlet nem számít különösebb újdonságnak, már évek óta léteznek cégek, amelyek ilyen eszközöket gyártanak, és kiterjedt vásárlókörük is van. Hiszen az úgynevezett okosvárosok minden szempontból próbálnak okosra váltani, és most ebbe a sorba csatlakozik Stralsund is.

Az AI fejleszt vagy hanyatlást hoz?

 A mesterséges intelligencia általánossá válása komoly következményekkel járhat. Szerte a világban arról panaszkodnak tanárok, hogy diákjaik önálló munkavégzés helyett ChatGPT-vel készítik el feladataikat. Ez nem csak amiatt bosszantó, mert a diák csal – hosszútávon olyan hatása lehet az emberiség képességeire, ami kétségkívül hanyatlást jelentene civilizációnkra. A Microsoft már a kezdetek óta nagy energiát fordít a mesterséges intelligencia kutatására. Mint technológiai óriáscég mindig is különös tekintetettel kezelte az AI társadalomra és üzleti életre gyakorolt következményeinek megértését. A Carnegie Mellon Egyetemmel közös tanulmányában megállapította, hogy a mesterséges intelligencia hosszútávú használata bizony nem veszélytelen.

Lehetséges változások a Meta hirdetéseiben

https://images.app.goo.gl/j5UxDCueKcSaQsuA7

Az online hirdetések világa folyamatosan változik, különösen a Meta platformjain, ahol az automatizáció egyre nagyobb szerepet kap. A Meta 2024-ben jelentős fejlesztéseket hajtott végre a hirdetési rendszerében, melyek célja a hirdetők hatékonyságának növelése, illetve a felhasználói élmények javítása volt. Ilyen változás volt például a mesterséges intelligencia integrációja a hirdetésekben, új hirdetési formátumok és célzási lehetőségek, videós hirdetések optimalizálása, kreatív megközelítések és személyre szabott tartalmak, a Threads platform.

A lentebb felsorolt ötletek közül némelyik csak fikció, ami tovább fejleszthetné a hirdetési termékeket.

A chipek háborúja. Vajon az OpenAi-nak sikerülni fog, ami eddig senkinek?

Mostanában gyakran felugró név az OpenAI. Akit leginkább az általuk készített ChatGPT miatt ismerhettünk meg. Ezúttal azonban saját chipet készít. Amit olyan szerverekbe terveznek, amik elméletileg képesek lesznek mesterséges intelligencia modellek tanítására. 

Robotok a munkahelyen - Félnünk kell vagy sem?

Az automatizáció és a mesterséges intelligencia (MI) elterjedése napjainkban nem újdonság. Az ipartól kezdve az egészségügyön át a háztartásokig találkozhattunk már robotokkal. A gépek és a szoftverek segítségével egyre több részfeladatot tudunk elvégeztetni, amelyek a munkát jelentősen felgyorsítják és észrevehető módosulást is okoznak egyes feladatkörökben. A mesterséges intelligencia villámgyors fejlődésével a rutinmunkák gépesítése mellett az egyre bonyolultabb, kognitív képességeket (megismerő, észlelő) igénylő folyamatok automatizálása is zajlik. A gépek használata nélkül már szinte nem is tudjuk elképzelni az életünket, legyen szó háztartásbeli alkalmazásukról, vagy munkáról. Mégis jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy az egyre növekvő automatizálás milyen változásokat hozhat a munkavégzés területén és ez vajon milyen hatást okoz az egyes foglalkozásoknál?

Elesőben az online adatvédelem egy bástyája?

 A Mozilla nemrég felborzolta felhasználói kedélyeit Firefox böngészője új használati feltételeivel. Egy megfogalmazásában ködös pont ugyanis felhatalmazná a céget arra, hogy a felhasználók minden, a böngészőn keresztül bevitt adataival “nem kizárólagos, jogdíjmentes, világméretű licenc szerint” rendelkezzenek. Ugyan a cég saját bevallása szerint a böngésző alapfunkciói működtetésére használná ezeket, az eredeti szöveg jelentős mozgásteret hagyna számukra annak értelmezésében.

Különös figyelmet érdemel, hogy míg ezt több cikk hibásan a “feltételek módosításaként” közölte, a böngésző 20 éves működése alatt először szab feltételeket a használathoz egyáltalán. Módosult azonban a GYIK oldalukon található állítás, miszerint „A Firefox böngésző az egyetlen olyan nagy böngésző, amelyet non-profit szervezet támogat, és amely nem adja el személyes adatait a hirdetőknek, miközben segít megvédeni személyes adatait”. A jelenlegi változatban nem szerepel a személyes adatokra vonatkozó rész, aggodalomra okot adva mindazon felhasználónak, akik kifejezetten adatvédelmi megfontolásból választották a Firefoxot.

A vállalat indoklása szerint az adatértékesítés jogi definíciója folyamatosan tágul, ezért került törlésre a kérdéses rész. Jogosan emlékeztethet viszont egyeseket a Google mottója, a “Ne légy gonosz” fokozatos halványulására. Valamint közleményük szerint a Mozilla "bármikor, bármilyen okból felfüggesztheti vagy leállíthatja bárki hozzáférését a Firefoxhoz". A szoftver folytatott használatát a feltételek és azok esetleges későbbi változtatásainak elfogadásának tekintik.

Forrás:
Mostantól lenyúlhatja a Firefox-felhasználók összes adatát a Mozilla - PC Fórum

Motherless-ügy: a pornográfia gyomorforgató oldala

Elfogták azt a férfit, aki aktívan gyűjtötte a nőkről készült lesiképeket, amelyet aztán feltöltött a Motherless.com-ra. Az oldalon az áldozatok képei alatt részletekbe menően tárgyalták ki a felhasználók, miként erőszakolnák meg őket, kit-hogyan kínoznának vagy ölnének meg. Az archie147 néven elhíresült, 39 éves magyar férfit, február 10-én kapták el Berlinben.

YouTube Premium Lite Magyarországon is?

A YouTube már előző évben elkezdte tesztelni új Premium Lite előfizetési szintjét. Elsőnek  a cég olyan országokban próbálta ki, mint például Németország, vagy Thaiföld. Ezt a csomagot hamarosan el is kezdik tovább terjeszteni, az amerikaiak számára is elérhetővé válik a kísérleti fázisa, mindösszesen havonta 8 dollárt fizetve. Az amerikai felhasználókkal szemben pedig, a már eddig is tesztelő felhasználóknak maximálisan elérhetővé válik. 

Villamosmérnőkből mém: Hide the pain Harold A.K.A. Arató András

     A mémek már a 2000-es évek eleje óta színesítik az életüket. A megszámlálhatatlanul sok pillanatnyi humor kavalkádban viszont magyarokkal is találkozhatunk. Hazánkban már a kezdetektől vannak Facebook-oldalak/profilok csak azért, hogy mémeket osszanak meg és/vagy készítsenek. Később az Instagram is bekapcsolódott a mém gyártás világába. Ebben az időben a magyar mémek szinte kizárólag a 9GAG nevű oldalról származtak, és rosszul fordítottak voltak. Hide the pain Harold a legismertebb magyar mém-legenda. Magyar nevén Arató András ma már nyugdíjasként éli mindennapjait. Néha az utcán sétálva megállítják (akár csoportosan is), hogy készítsenek egy képet.

A TikTok szabályozása a kiskorúak védelmében

Mindenki ismeri a közösségi média trükkjeit, az algoritmus alapú tartalomkínálatot. A közösségi cégek algoritmusai folyamatosan figyelik a felhasználók tevékenységeit – keresés, likeolás, nézett videók stb. – így megtudják állapítani az érdeklődési körünket és így célzottan kapahatjuk a valószínűleg minket érdeklő tartalmakat. De mi a helyzet a kiskorúakkal és a nem nekik szóló tartalmakkal? 

A cikkben röviden erről és a brit adatvédelmi hatóság vizsgálatáról fogunk írni.

Google DeepMind start-up: a mesterséges intelligencia gyorsíthatja az új gyógyszerek tervezését

 

 

Az AI és a gyógyszerkutatás kapcsolata 

A mesterséges intelligencia (AI) forradalmasíthatja a gyógyszerkutatást azáltal, hogy felgyorsítja az új hatóanyagok felfedezését, csökkenti a fejlesztési költségeket és növeli a gyógyszerek hatékonyságát. Az AI képes hatalmas adathalmazok elemzésére, például molekuláris szerkezetek, klinikai vizsgálati eredmények és genetikai adatok alapján, így előre jelezheti, mely vegyületek lehetnek ígéretesek egy adott betegség kezelésére. Emellett segíthet a gyógyszermolekulák optimalizálásában, a mellékhatások előrejelzésében, valamint a klinikai vizsgálatok hatékonyabb megtervezésében. Az AI tehát jelentős mértékben hozzájárulhat a gyorsabb, biztonságosabb és költséghatékonyabb gyógyszerfejlesztéshez.