Folyamatosan változik körülöttünk a világ és szinte mindennap előrukkolnak valamilyen technikai újdonsággal. Egyre rohamosabb tempóban fejlődnek a különböző technikai eszközök, elérhető szolgáltatások. Ilyen mértékű fejlődés mellett azt gondolhatnánk, hogy a különböző hagyományos információszolgáltató intézmények, mint például a könyvtárak, hátrányba kerülnek, sőt talán fokozatosan el is tűnnek majd a színről. Szerencsére azonban úgy tűnik nem ez a helyzet és nagyon sok könyvtár megkezdte a digitális eszköztárának fejlesztését elindulva az „okos könyvtárrá” válás útján. De mit is jelent valójában az okos könyvtár kifejezés? Milyen új szolgáltatásokat
tudnak nyújtani ezek a könyvtárak? Cikkünkben erre keressük a választ!
Az okos könyvtár nemcsak annyit takar, hogy számtalan okoseszközzel rendelkezik egy intézmény, ennél némileg sokrétűbb a fogalom. Szükség van egyfelől természetesen technikai fejlesztésekre, de emellett fontos a könyvtárosok folyamatos továbbképzése, hogy minél hatékonyabban tudjanak reagálni a különböző olvasói kérésekre, igényekre.
Joachim Schöpfer, az Université de Lille professzora mutatta be elsőként az okos könyvtár modelljét, amely négy kategóriára lebontva mutatja be, milyen lehetőségei vannak egy könyvtárnak arra, hogy „okossá válhasson”.
Nézzük meg ezt a négy dimenziót külön-külön!
Okos szolgáltatások
Okos szolgáltatások alatt természetesen értjük a különböző korszerű innovációs technikákat és okoseszközöket. Azonban ha távolabbra tekintünk még olyan lehetőségeken is elgondolkodhatunk, mint a mesterséges intelligencia vagy a kiterjesztett valóság könyvtárakban történő alkalmazása. Ezek persze csak akkor használhatóak hatékonyan, ha mind a könyvtárosok, mind a felhasználók megfelelően ki vannak képezve ezen technikák használatára.
Okos emberek
Ennél a kategóriánál a legfontosabb hívószavak az információhoz való hozzáférés, a tudás- előállítás, az új tartalmak létrehozása, az okos egyének és közösségek, ehhez kapcsolódóan pedig az okos könyvtári közösségek. Egy okos könyvtárban a felhasználók nemcsak olvasóként funkcionálnak, hanem egyben fogyasztók és kreátorok is, akiknek fontos teret biztosítani az alkotáshoz. Ebből az aspektusból nézve a könyvtáros sem egyszerűen könyvtáros, hanem egyfajta vezető, irányító, adott esetben akár az alkotás résztvevője is lehet.
Okos hely
Ezt a dimenziót nem feltétlen úgy kell érteni, hogy okos, mert különböző technikákkal jól felszerelt, hanem itt elsősorban a konkrét fizikai térről, illetve a térről, mint találkozóhelyről beszélünk. Egyrészt ökológiai aspektusból is megközelíthető a dolog, gondoljunk csak a zöld könyvtárakra vagy éppen a fenntartható épületekre, másrészt a könyvtár közösségépítő szerepe is nagyon fontos.
Okos irányítás, kormányzás
Ez a leginkább az intézmény működését és fenntartását érintő, valamint politikai aspektusú dimenzió az össze közül. Az okos menedzsment nagyban megkönnyítheti egy könyvtár mindennapjait: egy átláthatóbb adminisztráció, a könyvtári adatok valós idejű elemzése és felhasználása mind segíti az intézményt abban, hogy hatékony stratégiát tudjon az elkövetkezendőkre alkotni és javítani tudjon szolgáltatásai minőségén.
Az okos networking, az intelligens hálózatépítés szintén nagyon fontos, ezt egyszerűbben úgy is le lehetne fordítani, hogy a könyvtárnak mindenféle szempontból nyitottnak és befogadónak kell lennie, folyamatosan késznek a partnerségre. A könyvtár feladatai között kell, hogy szerepeljen, hogy környezetének állandó kulturális és oktatási központja legyen, információival pedig folyamatosan hozzájáruljon a műveltségi hátrányok felszámolását célzó kezdeményezéseknek.
Felhasznált források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése