A mesterséges intelligencia (MI) folyamatos fejlesztés alatt áll, rengeteg területen segíti vagy akár veszi át teljesen az emberek munkáját. Az egyik ilyen vitatott terület maga a munkaerőpiac, pontosabban a HR szakma, ami dolgozók felvételéről és elbocsátásáról dönt, tehát mondhatni, emberéleteket és sorsokat befolyásol. De jól van ez így?
Az MI használata a gyakorlatban
Egyre jobban elterjed, hogy a cégek mesterséges intelligenciát használjanak új munkaerő toborzásnál. Általában ez a meghallgatás első lépése, így a jelentkező nem is kerül kontaktba élő emberrel, amíg a számítógép ki nem elemzi az eredményeit. Ez történhet online tesztek/játékok formájában, ami által a gép mérni tudja például a reakcióidőt vagy a terhelhetőséget, illetve úgy is, hogy az interjú alany kérdésekre válaszol, amit aztán a gép kielemez beszédforma és testbeszéd szemszögéből. Az előbbi módszert a Pymetrics cég által kínált MI használja, még utóbbit a HireVue.
A HireVue 2016-ban indult és 2019 szeptemberéig bezárólag 12 millió interjút folytatott le, ezek közül 20%-t MI, 80%-t ember végzett. Ez jelentősen felgyorsítja a toborzást, valamint a robot részrehajlás nélkül tud ítélkezni a leendő munkavállalók között. De vajon ez tényleg igaz?
"Semleges" robotbíra
Mivel a mesterséges intelligencia az emberektől tanul, óhatatlan, hogy megfigyeli és átveszi az előítéleteket, amiket felfedez. Több botrány is kerekedett már ebből. A rendőrség által kifejlesztett arcfelismerő rendszer például hátrányosan megkülönböztette a színesbőrű és kisebbségi tartozású embereket. Az Amazon által használt MI a nőkkel szemben volt elítélő, mert azt tanulta meg az elmúlt tíz év toborzási rendszerétől (kb. 2005-2015 között), hogy főként férfiakat vettek fel, mivel akkoriban ők voltak többségben a technológia területén. Egyáltalán nem nézte a végzettséget, ha valaki életrajzában feltűnt például a "női sakkcsapat kapitánya" kifejezés, az algoritmus rögtön lepontozta. A harmadik eset az Uber nevű fuvarcégnél esett meg, ahol sokkal automatikusabban mennek a dolgok. Az Uber sofőröknek kiterjedt fényképes adatbázisa van és a dolgozóknak meg van szabva, hogy minden fuvarnál fotót készítsenek magukról, amit aztán az MI arcfelismerő programja behasonlítja az adatbázisban szereplővel. Azonban ha valaki például megborotválkozik azt már nem ismeri fel a gép, de 2018-ban azt is kimutatták, hogy amíg egy fehér férfi arcát 0% hibaszázalékkal felismerte, addig a sötétebb bőrűekénél már 20,8% volt ez az arány.
Javaslatok
A Trades Union Congress (TUC) is felhívta a figyelmet ezekre a veszélyekre, főtitkára, Frances O’Grady a jogi szabályok kidolgozását sürgette, szerinte
"Alapos szabályok nélkül az MI-k használata széleskörű rasszizmushoz és igazságtalan bánásmódhoz vezethet."
A TUC javaslatai között szerepel, hogy mindenkinek joga legyen az emberi felülvizsgálat kérelméhez, valamint a törvények megváltoztatása, hogy védjenek az MI általi diszkrimináció ellen. Fontos fejlemény még, hogy az oxfordi egyetemen Dr. Brent Mittelstadt és Dr. Chris Russell kidolgoztak egy új tesztet, amivel ellenőrizni lehet az algoritmus korrektségét. A kutatási eredményt 2020 márciusában publikálták, azóta az Amazon is alkalmazza ezt a módszert.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése