Milyen hatással van a környezetre az állandó "kütyühasználat"?

Ma az emberek többségének egyértelmű, hogy különböző elektronikus eszközöket használ, legyen szó egy lámpáról, háztartási eszközökről, mint például egy hűtő, vagy kevésbé létfontosságú dolgokról, mint a hajvasaló, vagy az elektromos borotva.
Az utóbbi évtizedekben pedig az okostelefonok, számítógépek, laptopok, okos tv-k is elterjedtek és hétköznapivá váltak, nem beszélve az egyéb okos eszközökről, amiket az életünk megkönnyítése érdekében találtak ki. Ezen eszközök és az internet nélkül már el sem tudnánk képzelni az életünket, különösen a mostani helyzetben, amikor online az oktatás és a home office vált megszokottá. Éjjel-nappal képernyőket bámulunk, streaming szolgáltatásokat veszünk igénybe, folyamatosan online vagyunk.
Viszont tisztában vagyunk-e azzal, milyen hatással vagyunk ezzel az életmóddal a környezetünkre, ezáltal pedig a jövőnkre? 

E-hulladék - Valóban túl sok eszközt dobunk ki? 

Az e-hulladék vagy e-waste nem más, mint a különböző elromlott, megunt elektronikai cikkek által keletkezett hulladék. Nem kérdés, hogy ezekből egyre csak több lesz, ahogy egyre újabb dolgokat gyártanak,  egyrészt mert elavul, illetve elromlik a "régi" eszközünk. Másrészt pedig bár tökéletesen használható, mégis újat veszünk, mert az új trendibb, és fontos státuszszimbólum, és valami olyat ígér a gyártó, amitől egyszerűen sokkal jobb lesz az életünk. Továbbá sorra találnak ki olyan eszközöket, amikről korábban csak álmodtunk, vagy éppen soha eszünkbe sem jutott, hogy szükségünk lenne rá. 

És hogy mi is a probléma az e-hulladékkal? A hulladék nagy része nem újrahasznosítható, vagy ha az is lenne, nem gyűjtik megfelelően, így nem kerül vissza a körforgásba. Már a gyártásuk során, a használatuk közben is szennyezik a környezetet a szén-dioxid kibocsátással, és mikor nincsenek többé hasznunkra, a szennyezés nem áll meg. Ugyanis a szeméttelepeken a hulladékot elégetik, amíg pedig nem kerül sor erre, a káros anyagok a talajba szivároghatnak. 

Az Európai Unióban az összes e-hulladék 40%-át hasznosítják újra, a többi mind a vegyes hulladékba kerül. Tagállamonként igen eltérnek az arányok, hiszen 2017-ben Horvátország a legjobb 81,3%-kal, míg Máltán mindössze az e-hulladék 20,8%-a került újrahasznosításra. Bár még van hova fejlődni, Magyarországon egész magas, 51,1%-os ez az arány. 

Viszont az a helyzet, hogy nincs mindenhol megfelelő tájékoztatás az elektronikai cikkek kezeléséről, illetve nem mindenhol megoldott a gyűjtés és újrahasznosítás, az emberek pedig sokszor egyszerűen nem is foglalkoznak ezzel, hanem vagy otthon tárolják, vagy a vegyes szemétbe teszik ezeket. Ezen az oldalon részletes tájékoztatás olvasható az e-hulladékról, hogy miért és hogyan kell ezeket megfelelően kezelni, továbbá gyűjtőpontokról, átvételi helyekről is tájékozódhatunk. 

Túlfogyasztás vs. tudatosság

További probléma a túlfogyasztás, ami a modern társadalom egyik jellemző tulajdonsága. Nem tudjuk mennyi az elég, vagy ha tudjuk is, nem foglalkozunk vele. Sokszor nem látjuk a különbséget a szükségből és a kényelemből vásárolt dolgok között, aminek egyik oka a marketing lehet, mert a ma már személyre szabott hirdetések arra ösztönöznek minket, hogy mindig több és jobb eszközt vásároljunk. A túlfogyasztást az is okozhatja, hogy egyes gyártók szándékosan lassítják a telefonokat, illetve egyéb okoseszközöket. 

A megoldás a fogyasztásunk csökkentése lehet, aminek több módja van. Nagyon fontos a tudatosság a vásárlás előtt, használat közben és akkor is, amikor úgy érzékeljük az eszköz elromlott. A vásárlás előtt azt kell átgondolni, hogy valóban szükség van-e az új készülékre, mire használnánk, több funkciós-e, milyen gyakran lenne rá szükség, milyen minőségű, egyáltalán miért gondolkodunk a megvásárlásán. Nem mindegy, hogy a munkaeszközként szolgáló, több éves, javíthatatlan laptopról, vagy az 1 éves, működő, de nem annyira trendi okostelefonról van szó. Át kell gondolni azt is, hogy mennyire van szükség hasonló funkciójú eszközökre, tehát laptop és "phablet" mellé valóban meg kell-e venni egy tabletet is.  Ha a vásárlás mellett döntünk választhatunk használt cikket is, vagy újat, de meg kell bizonyosodnunk arról, hogy valóban megfelel az igényeinknek és hosszú ideig tudjuk majd használni.

A javítás joga és a kölcsönzés lehetősége

Az új eszközt pedig nem csak használni, hanem karbantartani is kell, van, amit időnként nem árt szakemberhez vinni. Szintén jellemző napjainkban, hogy a legtöbb dolgot "eldobhatónak" tekintjük, sokszor eleve úgy gyártják, hogy nem lehet, vagy csak nehezen, illetve javítani. Vagy ha lehet is javítani, akkor eszünkbe sem jut időt és pénzt szánni rá, mert sokkal könnyebb megvenni az újat, ami amúgy is trendibb, jobb, mint az előző. 

Fontos esemény, hogy talán hamarosan visszakaphatjuk a javítás jogát, vagyis nem kell majd  minden esetben a hivatalos szervizhez fordulni, ha (garanciális) javítást szeretnénk igénybe venni. Először Amerikában indult a right to repair mozgalom, de már Nagy-Britanniában is tárgyalnak hasonlóról, lassan pedig az EU-ban is napirendre kerülhet a törvény tárgyalása. 

Ennek lényege röviden az, hogy kötelessé tennék a cégeket, hogy kiadják a kapcsolási rajzokat, illetve szervizkönyveket, amik alapján a legapróbb hibát is ki lehetne javítani. Ez azért is jó, mert így talán többen viszik majd megjavíttatni az eszközeiket, hiszen nem csak egy-egy specifikus helyszínen foglalkoznak velük. Gyorsabban megtörténhetne a javítás, nem kellene megvárni míg elvisszük/elküldjük a megfelelő helyre, a hozzáértők pedig saját maguk is megjavíthatnák eszközeiket. Ennek azonban szerzői jogi akadályai is vannak, illetve a gyártóknak tulajdonképpen nem érdeke, hogy bárki, bárhol megjavíthassa az termékét, hiszen egyrészt a szerviz is sok pénzt hozhat számukra, de még jobban járhatnak, ha "rábeszélik" a tulajdonost egy új eszköz vásárlására. 

Azonban a vásárláson és javításon kívül van még egy lehetőségünk, ami a kölcsönzés. Ezt nyilván nem telefonok, vagy laptopok, esetleg hűtők esetén vesszük igénybe, (bár a könyvtárban is használhatjuk a számítógépeket), hanem különböző szerszámok, takarítógépek, tehát ritkán használt eszközök esetén. Ilyen lehet a láncfűrész, a kárpittisztító gép, vagy fúrógép is, amire évente maximum egy-két alkalommal van szükség, emiatt felesleges lenne megvenni és tárolni. 

Mi történik a használat közben? - böngészés, streaming, felhőtárhely, bitcoin, stb. 

Sok háztartási gépünk folyamatosan áram alatt van, mint például a hűtő, ami érthető is, viszont sokan a különböző töltőket és hasonló eszközöket sem húzzák ki, pedig egy kapcsolós hosszabbító segítségével igazán egyszerű lenne. Szóval ezek állandóan használják az áramot, kisebb-nagyobb mértékben, sokszor feleslegesen. És az olyan alapokat már gyerekkorban megtanultuk, hogy kapcsoljuk le a lámpát, ha nem használjuk, meg zárjuk el a vizet és hasonlók. Azóta viszont annyi elektromos eszközt használunk, hogy sokkal több dologra is figyelnünk kell az energiapazarlás elkerülésének érdekében. Ugyanis, bár nem látjuk úgy, mint egy füstölő kémény esetében, az áramhasználat szén-dioxidot termel, nem is keveset.

 A céltalan böngészés a telefonon, a hihetetlen mennyiségű, nagyrészt feledésbe merült kép és egyéb fájl a felhőben tárolva, ezek mind szennyezik a környezetet, hiszen az adattároláshoz rengeteg szervert kell fenntartani és árammal ellátni. 

Az utóbbi években nagyon népszerű különböző streaming szolgáltatókat használni, zenét hallgatni, és sorozat- illetve filmmaratonokat tartani, ami nem csak fizikai és mentális értelemben lehet káros ránk nézve, de még a környezetre sincs jó hatással. A Netflix kapcsán készült egy felmérés, ami alapján "egyórányi netflixezés körülbelül annyira károsítja a környezetet, mint 100 grammnyi szén-dioxid". (Forrás: Qubit) Ezek szerint 1 órányi Netflix nézés kevésbé káros, mint 30 perc autózás a moziig, de károsabb, mintha sportolnánk, sétálnánk vagy könyvet olvasnánk helyette. 

Szintén kevesen tudnak róla, de a bitcoin bányászat is kimondottan káros a környezetre, ennek Kínában már komoly hatásai és következményei vannak. Hasonló a helyzet az egyre elterjedtebb NFT-k esetében is, tehát át kell gondolni ezek használatát és szükségességét. 

Mi lehet a megoldás?
A megoldás mindenképpen a tudatosság: a vásárlás, a használat, karbantartás és a hulladékkezelés illetve újrahasznosítás tekintetében is. Ehhez nyilván szükség lehet szigorúbb törvényekre és előírásokra, a nagyvállalatok hajlandóságára, de az egyéneknek is nagy szerepe és felelőssége van. Az első lépés a tájékozódás lehet az egész jelenségről, hogy tudjuk milyen károsak a fogyasztási szokásaink, hogyan lehetne jobb, hol javítják meg az eszközeinket, hol gyűjtik az e-hulladékot és hasonlók. A vásárlás és karbantartás lépéseiről, lehetőségeiről fentebb már írtam bővebben.
A tudatosság olyan értelemben is fontos, hogy ne használjuk az elektronikus eszközöket feleslegesen, ne csak "zombiként" görgessük a különböző közösségi oldalakat, csak akkor, ha szükséges, ne órákat szánjunk erre, hanem csak 10-15 percet. Ugyanez a helyzet a Netflix maratonnal, videónézéssel, játékkal kapcsolatban is, ne tartsunk (túl gyakran) egész napos/hétvégés maratonokat, csak maximum napi 1-2 órát töltsünk ezzel.
A minimalizmus, azaz önkéntes egyszerűség szintén divatos jelenség mostanában, és ez kiterjed a digitális világra is, tehát jó cél lehet a digitális minimalizmusra való törekvés. Ennek része a felesleges fájlok, közösségi média felületeken elavult posztok, régi felhasználói fiókok és hasonlók törlése. Külön figyelmet igényelnek az emailek, a különböző feliratkozások, ugyanis egy kutatás szerint egy évnyi emailezés átlagosan 136 kg szén-dioxidot termel, és ezt jelentősen lehetne csökkenteni a felesleges emailek törlésével, a hírlevelekről való leiratkozással. A digitális karbonlábnyomunk láthatatlan számunkra, csak annyit látunk, hogy esetleg megtelik a tárhely, ezesetben bővítjük valamilyen módon, de nem törlünk tömegesen adatokat, pedig ez lenne a valódi megoldás.
Összességében tehát át kell gondolnunk a különböző szokásainkat, tájékozódnunk a lehetőségeinkről és törekedni arra, hogy ne termeljünk feleslegese e-szemetet, ne tároljunk felesleges adatokat, ne használjuk feleslegesen az áramot. Egyénenként eltérő, hogy mennyit ítélünk meg szükségesnek, de ha tudatosan állunk hozzá a témához, akkor javíthatunk a kialakult helyzeten.

Források, linkek: 
Qubit: Törvénybe foglalják a javítás jogát
WMN: Beterít minket az e-szemét?
Elektronikai hulladék az EU-ban: tények és adatok
Right to repair
Qubit: Először térképezték fel mennyire káros a Netflix
Medium: Do emails leave carbon footprint?
Medium: Technology's carbon footprint
PCMag: Cleaning up the E-waste mess