keresés

2021. április 18., vasárnap

Hogyan (nem) védi adatainkat a Facebook?

A különböző botrányok, problémák ellenére a Facebook még mindig az egyik legnépszerűbb közösségi oldal világszerte. Sokak számára elengedhetetlen a felület használata, hiszen itt tart kapcsolatot a munkatársaival, osztálytársaival, barátaival, családtagjaival. A Facebook "ingyenessége" miatt a regisztrációhoz meg kell adni néhány alapadatot, mint az email cím, esetleg telefonszám, név, születési adat. Ezeken kívül pedig megadhatjuk tanulmányainkat, munkahelyünket, lakhelyünket is, és a különböző megosztások alapján számos egyéb információ is kiderülhet rólunk. Viszont a privát adataink valóban biztonságban vannak? 



A 2019-es adatszivárgás eredménye
Még 2019-ben egy változtatás miatt keletkezett rés, ami által illetéktelen kezekbe kerültek privát adatok, ám a hibát még akkor kijavították. A hetekben viszont kiderült, hogy 533 millió Facebook-felhasználó privát adatai szivárogtak ki, 106 különböző országból, és ezek kikerültek egy viszonylag könnyen elérhető hacker oldalra. Az adatok között teljes nevek, telefonszámok, email címek, lakhelyek, munkahelyek 2019-es állapota is megtalálható. Továbbá családi állapotról, tanulmányokról, születési dátumról szóló információ is megtalálható a fórumon. A magyar felhasználók közül 377 ezer fő érintett, viszont ebből "csak" 6226 email cím szivárgott ki. Az érintettek eloszlásáról, demográfia adatairól a Kiberblogon lehet bővebben olvasni. Érdekes, hogy sok minisztériumban, Honvédségnél, rendvédelmi szervezetnél dolgozó adata került ki, pedig azt gondolnánk, ők jobban vigyáznak, kevesebb információt osztanak meg magukról. Arról, hogy mi is áldozatai vagyunk-e az adatszivárgásnak, ezen az oldalon lehet biztonságosan tájékozódni felhasználói azonosító és telefonszám megadásával. 

Mit reagált a Facebook?
Bár Mark Zuckerberg adatai is kiszivárogtak, a Facebook szóvivője azt nyilatkozta, hogy nem értesítik az érintett felhasználókat az esetről. Ennek több oka is van, egyrészt állításuk szerint helyesen jártak el az adatvédelemmel kapcsolatban, és mikor 2019-ben felismerték a hibát, rögtön kijavították azt. Másrészt a Facebook sem tudja pontosan kiket is érint az adatszivárgás, tehát nem is tudja, kiket kellene értesíteni. Továbbá arra hivatkoznak, hogy nem kerültek ki pénzügyi vagy egészségügyi információk, illetve jelszavak sem, tehát nem akkora nagy a baj. 
Viszont ez nem nyugtatja meg a felhasználókat, nem lehetnek biztosak abban, hogy nem történik újra hasonló, és ha a Facebookon múlik, akkor nem is tudnak az adatszivárgásról. 

Mire használhatják az adatokat? 
A kiszivárgott adatokat zsarolásra, további információk megszerzésére használhatják fel, például emailben, vagy SMS-ben. Ha egyéb személyes információkat is tartalmaz az üzenet, akkor sokkal könnyebb bedőlni a csalásnak, hiszen hitelesebbnek, személyesebbnek tűnik. A telefonszámok kiszivárgása most különösen veszélyes, hiszen továbbra is terjed SMS-ben a FluBot nevű vírus. Az uniós adatvédelmi hatóság mellett az ír szakhatóság is vizsgálatot indított az ügyben, ami azért jelentős, mert Írországban működik a szolgáltatás európai uniós működését koordináló Facebook-leányvállalat. 
Az esetből tanulva fontos, hogy átgondoljuk milyen adatokat osztunk meg magunkról a közösségi oldalon. Hiszen nem csak az adatszivárgás miatt, hanem más felhasználók által is illetéktelen kezekbe kerülhetnek a privát információink. Nem muszáj megosztani, hol dolgozunk, hol élünk, de még csak a telefonszámunk megadása sem kötelező. Tehát át kell gondolnunk mennyire szeretnénk megadni ezeket az adatokat, ugyanis hasonló esetek máskor, más felületen is megtörténhetnek. 

Források, linkek



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése